Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 14, 1960 1 Weinstock Rózsi és Lajos: ÚTI JEGYZETEK CSEHSZLOVÁKIA Egy hetet töltöttünk Prágában és környéken. Prága Berlintől egy órai repülőtávolságra van. A bőséges reggeli elfogyasztásával az idő hirtelen-gyorsán telt el és már ott is voltunk a modern repülőtéren. Utunk a Szakszervezeti Világszövetség központi irodájába vezetett először. Úgy ez a szervezet, mint az Épitcmunkások Szakszervezete voltak vendéglátóink. Különösen az utóbbi szervezet vezetői szerették volna, ha több időt tölthet- nénk Csehszlovákiában. Meg akarták mutatni a Csehszlovák Népköztársaság 15 éves fennállása, de különösen az utóbbi néhány év alatt elért fejlődés eredményeit. Az ősi Prága Prága dombokon épült. Európa egyik legrégibb városai közé tartozik. Ezer éves történelemre tekint vissza. Este a kivilágított Szt. Vitus kated- rális és a királyi palota különösen szép látványt nyújt. A várost kettéválasztó Moldvát számos iid szeli át. Az egyiket kb. két tucat régi, értékes szobor szegélyezi. A volt-palota múzeummá alakult és a régi kiváltságosak lakóhelyét ma a nép ezrei látogatják naponta. Prága közepén fekszik a régi óváros. Szűk, si- kátorszerü utcákat, régi, 12—13-ik századbeli házak szegélyeznek. Itt van a volt ghettó temploma és temetője. Ehhez fűzik a Gólem legendájának keletkezését. A város emlékműként kezeli ezeket a régi történelmi értékkel biró ereklyéket és gondoskodik épségbentartásukról. A múlt patinája füegkriiizáija a nőkel Tisztelt Szerkesztőség! Márky munkástárs a férjekkel foglalkozó cikke után az asszonyokról sem feledkezett meg. Véleményével teljesen egyetértek, hogy csak egy uj társadalmi rendszer adhat lehetőséget ahhoz, hogy az asszonyok úgy a társadalmi, mint a magánéletben szerepüket betölthessék. Igen sok asz- szonv kénytelen dolgozni, emiatt az asszonynak a családban betöltendő anyai szerepe valóban nagy hiányt szenved. Azonban mindez nem je- elnti azt, hogy most már némely asszony léhaságáról, lustaságáról, a férfiak közömbösségéről megfeledkezzünk. Nem helyes általánositani, de amiről szólni szeretnék elég gyakori jelenség. Pl. nálunk a gyárban nem egy munkás, ha elreped a nadrágszára ahelyett, hogy megvarrnák — hetekig, hónapokig kapcarongy módjára lefegő nadrágban, jár dolgozni. A munkásnak nincs annyi pénze, hogy ha a munkaruhája elreped, nyomban újat vehessen, igv bizony a szakadt ruhát meg kellene varrni. Dehát ki varrja meg? Igen sok asszony a tü és cérna használatát a televíziós programokhoz képest csak úgy ismeri, mint a tyuk az a-b-c-t. Számtalan asszony reszketve várja a televízió jó müsorszámait (ettől a munkásasszonyok sem mentesek), amelyeket órákig, félnapokig elbámul de hogy a férj rongyokban lefegő ruhában jár dolgozni, amiatt egy hajszála sem rebben meg. Pedig azt hiszem, ha nem is sok, de egy kicsi igazság van abban, hogy szégyen a rongyos ruha. Nézzük csak mi történik a szakadt nadrággal? Gazdája hetekig csak úgy lefegő lábszárral használja, majd amikór a nagy közömbösség után a szégyen kerekedik felül, a férfi 2—3 öltéssel f elvarr ja. Elképzelhető hogyan fest az olyan varrás; bizony igen hamar újra elszakad s újabb varrásokkal gazdagítja a nadrágot. Az ilyen varrások a nadrágon többször megismétlődnek. Egyszercsak uj nadrágban jelenik meg az önérzetes férj. Emberünk, nyilván megunta a sok varrást, a lefegő lábszárakat és mérgében eldobta a rongyos holmit, vett egy újat. Ilyen konkrét eseteket a saját szememmel kísértem végig, de hogy tévedés ne legyen, a megfigyelt alanyok közül egy sem volt magyar. Be kell vallanom, hogy nekem is nem egyszer harcba kell szállnom a feleségemmel, hogy még- csak távolról se képzelje magát amerikai asszonynak. Hogy necsak azzal törődjön, mennyi kereset akadt, milyen adás jön a televízión, hanem azzal is, hogy külön felhívás nélkül, rendben legyen a műnk i ruhám stb. Más ujamerikásoktól is hallottam, hogy feleségeikre igen ragadósak a rossz amerikai szokások. Az ilyen rossz szokásokat én azt hiszem, legtöbbször csak lustaság, léhaság, nemtörődömség stb. néven nevezhetjük. É. Horváth és légköre elgondolkodóvá teszi a látogatót. Prágának sok régi, különleges érdekességü épülete van. Mint a régi városháza, ahová most is járnak a házasulandók és déli 12 órakor mindig tömeg áll a kapu előtt, mert a felette levő ősrégi óramű ug.v működik, hogy amikor elüti a 12 órát kinyílnak az első emeleti ablakok s egy egész lakodalmi menet jelenik meg és vonul tel a bámulok élvezetére. Csehszlovákia Charles nevii egyeteme nemrég ünnepelte fennállásának 610 éves évfordulóját. A műegyeteme 150 éves. Legjellemzőbb azonban az, hogy mig 1937-ben Csehszlovákia 13 egyetemmel rendelkezett csupán, ma 40 egyetemen 50,0.00 ifjú tanul. Szlovákiában a háború előtt egy egyetem volt, Bratiszlavában, ma már 12 egyetem létezik az ország azon részében. Azok a magyarszármazásu amerikaiak, akik Pozsonyból, Besztercebányáról, Kassáról vagy Szlovákia más magyarlakta területéről kerültek ide, meg sem ismernék régen látott szülőföldjüket, ha hazalátogatnának. A régi Karlsbad (Karlovy Vary) már nem azoknak a kizárólagos szóra kozóhelye, akik régen jártak oda. Ma Pöstyén, Karlsbad és a festői szépségű Tátra üdülőiben a csehszlovák dolgozók töltik vakációjukat. Az épülő ország Csehszlovákia összlakossága kb. 14 millió. Ennek 90 százalékát csehek és szlovákok képezik. A lakosság 3 százaléka magyar és 7 százaléka német, lengyel és ukránokból tevődik össze. Prágában egymillió ember lakik. A második világháború óta az ország hatalmas fejlődésen ment át. Mint épitőmunkást, legfőképpen az építkezés érdekelt. Az Épitőmunkások Szakszervezetének képviselői a legnagyobb örömmel kalauzoltak a különböző lakótelepek építkezéseihez. Nagyon érdekes adatokkal szolgáltak az építkezés módszereiről és gyors menetéről. Lakóházak építése az egész világon nagy probléma, de különösen súlyos a helyzet azokban az országokban, ahol a 2-ik világháború óriási pusztításokat végzett. Csehszlovákiában a háború 6 évében egy ház sem épült. 1948-ig az épitkezés magánkézen volt. Azután államosítva lett és akkor kezdődött meg igazán az építkezés lendülete. Bárhová megy az ember az országban, hatalmas emelő daruk fogadják. Épülnek az uj házak, gyárak, hidak és országutak, iskolák és kórházak. Most kezdték meg egy másfélbillió dolláros kohóváros felépítését, amely 1962-ben lesz készen. Szlovákiában pl. a népi demokrácia megalakulása előtt csak 757 lakóház rendelkezett modern felszerelésekkel, ugyanott ma 187,000 lakóháznak van fürdőszobája, központi fűtése, hideg-meleg vízellátása, zuhanya, stb. Csehszlovákia összterületén 1945—48-ban 17 ezer uj lakás épült, 1949-től 1953-ig 35,000, 1956 —57-ben 64,000. A terv szerint 1961-től 1965-ig 94,000 uj lakást építenek. Ezek mind a legmodernebb felszerelésekkel rendelkeznek. A havi házbér a munkás havi keresetének 4, de legfeljebb 8 százalékát teszi ki. Az ország Európa fejlettebb ipari államai közé tartozik. A népi demokráciák között a legfejlettebb gazdaságú ország. A munkásság 50 százaléka az iparban van alkalmazva, fele az épitő és szállító iparokban. 33 százaléka mezőgazdasági munkás. A nők 38 százaléka dolgozik. Ez a következőképpen oszlik meg: egészségügyi alkalmazottak (orvosok, ápolók) 71 százaléka nő, tanítók, tanárok és tudományos téren alkalmazottak 57 százaléka nő. A vasúti s postai alkalmazottak 65 százaléka és az iparokban alkalmazottak 36 százaléka nő. Törvény szerint minden munkás két heti fizetett szabadságra jogosult. 5 éven felüli alkalmaztatás után a fizßteU szabadság ideje állandóan növekszik. If jumunk isok és tanoncok 3 heti fizetett szabadságot kapnak évente. Sok volna felsorolni a társadalmi biztosítás különböző juttatásait, az iskolázás terén elért eredményeket, az é’et- nivó állandó emelkedését. Az egészségszolgálaL tál kapcsolatban jellemző az, hogy mig 1946-ban minden 1433 lakosra jutott egy orvos, 11 évvel később, 1956-ban minden 651 lakosra jut egy orvos. LIDICE — örök emlék, élő szimbólum A történelem ezt a nevet sohasem fogja elfelejteni. Ma, amikor a lapok tele vannak antiszemita és uj hitleri kilengésekkel, Lidice jelentősége még jobban kidomborodik, örökös emlékeztetőül szolgál az emberiségnek arra, hogy a fasizmus határtalanbaibarizmusa milyen tettekre képes sjhpgy tetteit nem korlátozza a zsidókra. Levetve mindéi emberi érzést ,hideg tervszerűséggel megsemmisítettek egy egész falut úgy, hogy kő kövön vagy emberi élet nem maradt benne. Lidicenek egy zsidó lakója sem volt. Prágától Kladno bányahelyiség felé utazik az ember. A régi Lidice helyén uj falut találunk. Nem hasonlít a többi cseh falvakhoz. Uj utcák és uj házsorok és nem látni benne a karakterisztikus-öreg templomot, előtte a szokásos térrel. A kormány által felépített uj Lidice egy magaslatról néz le a réginek helyére, ahol egy impozáns emlékmű és kiterjedt rózsaerdő épült az eltakarított házromok helyén. Egy magasra épített egyszerű kereszt jelöli meg a tömegsiit, ahova a náci vadállatok áldozataikat beszórták. 'Vezetőnk egy 45 körüli, koncentrációs tábort megjárt asszony, Petrákova, kinek férje és fia fekszik a tömegsírban. Röviden elmesélte annak a rettenetes napnak, 1941 junius 9-ének történetét. A nácik késő éjjel mindenkit a piactérre rendeltek. Az asszonyokat és gyermekeket különválasztva a templomba zárták és másnap reggel elszállították őket koncentrációs táborokba, de előbb néhány gyermeket kiválogattak és német családok gondjaira biztak. Hetet árvaházban helyeztek el. A koncentrációs táborban 105 gyermek közül 89 pusztult el. Lidice minden 15 éven felüli férfiát egy tüz- paranccsal halomra gyilkolták. A többnyire a- kladnoi bányában dolgozó felnőttek fiaikkal egy tömegsírba kerültek, összesen 192-en, közöttük a falu papja és tanítója is. A nácik szisztematikus munkát végeztek. Minden házat előbb kiraboltak, aztán felgyújtottak és a megmaradt romokat felrobbantották. 1914-ben lesimitották és drótkerítéssel vették körül a volt falu területét, Lidice elpusztításának minden részletét lefényképezték és a felvételeket “oktatás és kuliurfilm” felirattal elraktározták az utókor tanulságára. A nácik azzal a msgokolással rendezték ezt a vérfürdőt, hogy Lidice lakói menedéket nyújtottak azon ejtőernyősöknek, akik eltették láb alól Hitler véreskezü helytartóját, Reinhardt Heyd- rirh-et. Erre semmi bizonyítékot nem találtak és valójában nem is sz volt az igazi ok. Hitler csa- 1 itai az orosz fronton nem érték el azt az eredményt, amit előre kikiabáltak. Moszkva, Leningrad nem került kezeikbe. Az elfoglalt országokban egyre fokozódó ellenállással találkoztak. Lidivel elrettentő példának használták a leigázoft népek terrorizálására. 143 elhurcolt asszony és néhány megtalált gyermek tért vissza a háború után. Az asszonyok uj ingyen lakást kaptak a kormánytól, sokan ismét férjhez mentek és most normális életet élnek. Mindnyájan lelkes résztvevői a békemozgalomnak. A lidicei férfiak a közeli bányákban, gyárakban és acélművekben dolgoznak. A világ minden részében bizottságok alakultak “Lidice Élni Fog” név alatt, Lidice névre változtattak helységneveket Angliában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és sok más államban. Coventry, Peking, Moszkva, Leningrad és más városok emléktábláival ellátott rózsákért ültetvények hirdetik a falu mellett, hogy a világ nem fog megfeledkezni a náci fasizmus áldozatairól. A zarándok] átogatások egész éven át, de különösen nyáron tömegesen folynak Lidicébe. A látogató a hó’ n és barátság megerősödött érzésével szivében ha.gvia el ezt a helvet, ahol a fasizmus pusztítása helyén a demokrácia és szeretet uj _. „a iciUt-iiy t fakasztott. ' vó<?7, p<rv másik rettenetes emlékműje áll Prága közelében — Theresianstadt, volt mi,éri Koncentrációs tábor. 'T' ’"'1 y’hp^rók Prágát, ,ró-''tvettünk az Épitőmunkások Szakszervezete által az, akkor, ott időző olasz, ausztráliai, skandináv és német épitő f. > Képviselők részére rendezett bátrát.sávos beszélgetésen, ahol ismertették az épit- kerósi teljesítményeket, a csehszlovák munkások, növekvő jólétét és meg is mutattak néhány épülőfélben 'levő. házcsoportot. Az összegyűltek melegen érdeklődtek az amerikai szakszervezetekről, WOH’iRién a7 építőipari viszonyokról. Nem értették, hogy miért vannak az épitő munkások még . ,g->v grókmái és nem ipari szakszervezetekben. Kíváncsiak voltak, hogy mi igaz a korrupcióról, amit a McHd'r’o kihallgatásokkal kapcsolatban a n’nig’ti lapokban olvaslak. Nem értették a I andrum-Griffin-törvényt, főleg mert ellentétesnek találták a mindenütt hirdetett amerikai demokráciává!. Kérdéseikre megadtam a megfelelő felvilágosítást. Kellemes emlékekkel távoztunk Csehszlovákiából. ■'*
