Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-14 / 15. szám

4

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, April 14, 1960

^ t ' f w W 9 9 I I I I ' I I "■ T™ ~ —™—■ — - — — — — —— ——~ —Munkásmozgalom

Sokalják az $1.25-ös órabért

WASHINGTON. — A nagy áruházak tulajdonosai ellenzik az 1 dollár 25 centes minimális órabért alkalmazottaik részére. Figyelmeztetik a kormányt, hogy ez inflációt okoz, amellett “csúnya beavatkozás a kormány részéről, amellyel a szakszervezetek nyomásának enged”.

J. T. Meek, az illinoisi kereskedők szövetségének elnöke a kongresszus előtt álló minimális órabérjavaslatot az AFL-CIO hatalmának és kegyetlenségének tulajdonította.

Meek, aki 1954-ben Paul Douglas demokrata szenátor állására pályázott, a képviselőház munkaügyi bizottsága előtt mondta a fentieket.

A szóbaníorgó törvényjavaslat egy dollárról $1.25-r3 emelné a szövetségi minimális órabért a legalább félmillió dolláros, vagy nagyobb évi forgalommal dolgozó üzletek részére.

Rowland Jonas Jr., az “American Retail Federation” elnöke úgy nyilatkozott, hogy “a törvény- javaslat semmi más, mint a kormányhatalom jogtalan beavatkozása a helyi kereskedelmi vállalatok ügyeibe”.

Ugylátszik heti 50 dolláros fizetést magasnak találnak az urak ez inflációt okoz. Érdekes, hogy a 150,000 dolláros évi jövedelmek, meg a millió dolláros osztalékok nem okoznak inflációt.

Befejezték a “Wildeat” sztrájkot

PITTSBURGH. — A Pittsburgh Steel Co. allen- porti üzeme újból megkezdte a munkát április; 4- én, miután a 2600 munkás 4 és fél napon át sztráj költ. A United Steel Workers Union 1187-es lokálja arra sürgette a munkásokat, hogy térjenek vissza az üzembe. A sztrájk a munkások spontán megmozdulása volt, mert az üzem 4 unió tagot felfüggesztett állásából azzal az ürüggyel, hogy állítólag nem fogadták el munkabeosztásukat.

Fizetésemelés a férfiruha iparban

NEW YORK. — A férfiruha iparban dolgozó

125,000 munkás 21 és fél centes órabéremelést nyert.

Az “Amalgamated Clothing Workers of America” három éves szerződést kötött a “United States Clothing Manufacturers Association”-el.

Mindkét oldal kielégítőnek és becsületesnek találta a megegyezést.

Az uj bérskála junius 1-én lép életbe és Jacobs S. Potofsky szakszervezeti elnök szerint a munkások 17 és fél centes órabéremelést kapnak. Ez a legnagyobb órabéremelés, amit 1914 óta egyszerre kaptak a férfiruha iparban a munkások.

Éz az első emelés 1956 óta, amikor 12 és fél centes órabéremelést nyertek. A férfiruha iparban az átlagos órabér ma is csak $1.77, bár Potofsky szerint New Yorkban a fizetések két dolláron felül vannak. A bértárgyalások két hónapon keresztül folytak.

A jóléti alapra szóló többletet csak szeptembertől fogva kapják meg.

Természetesen máris arról beszélnek, hogy az ősszel valamivel felemelik a férfiruhák árát.

Fizeléslevágás a Douglas üzemben

LOS ANGELES. — A szakszervezetekkel való tárgyalások előestéjén a Douglas repülőgépgyártó üzem bejelentette, 'hogy minden fix fizetésért dolgozó alkalmazottja fizetését 10 százalékkal levágja. A bérlevágás 13,500 alkalmazottat érint és április 11-én lép életbe.

Donald Douglas Sr. jó példával fog előljárni és mint az tizem vezetője saját fizetését is levágja 25 százalékkal. Ó, azért még nem kell félni, lesz mit aprítania a tejbe a Douglas-családnak, mert a főnök évi 150,000 dolláros fizetést húzott eddig és fia, Donald Douglas Jr., aki szintén 25 százalékos fizetéslevágást kap, évi 100,000 dolláros fizetésért dolgozik.

Különben minden megérdemelt fizetésemelést felfüggesztenek 60 nanra a Douglas üzemben. A hatalmas üzem 34 millió dolláros veszteséget jelentett be, bár már 34.5 millió dollárt kapott adó- elengedés címén a kormánytól.

'• 'A Dnugtes^-azem long-beachi telepén a United Anto Workérís T48-ag lokáljával megkezdték atárgyalásokat. A szerződés május 19-én jár le, bár másik 3 üzemükben egészen augusztus 3-ig terjednek ki a szerződések.

A General Dinamics Corp. Convair Divíziója már két hete tárgyal a gépészek szakszervezetével.

Seattle-ben (Wash.) a Boeing Airplane Co., tárgyal a gépészek szakszervezetével. Boeing mun kásái 7 százalékos fizetésemelést kérnek, a szerződés mindkét évére külön-külö i.

A North American Aviation, Inc. szintén tárgyalásokat kezd az autó unióval, mig a Lockheed Aircraft társaság az American Mechanists Union 737-es lokáljával tárgyal.

A repülőgépgyártó üzemek fizetéslevágást szeretnének, azzal érvelve, hogy csökkentett kormányrendelést kapnak, miután a hangsúly jelenleg a rakétákon van a háborús iparban.

Csekély engedmény Henry Winston részére

A newyorki fellebbezési bíróság április 4-én meghallgatta Henry Winston kérelmét, hogy akadályozza meg a kormány azon szándékát, hogy őt börtönkórházba szállítsák súlyos agyoperációja után. Meghallgatta! a kormányügyész ajánlatát is, amely szerint Winstont a Staten Islandon levő

U. S. Public Health Service Hospitalba vinnék kezelésre, mindaddig, amig a fellebbezési bíróság döntést hoz az ügyben. Az ügyész ajánlatát Winston ügyvédje, John Abt, elfogadta.

Állítólag a fentnevezett kórházban Winston megkaphatja a szükséges szakszerű kezelést, amely elősegítené bénult lábai újbóli használatát. Amint Gus Hall, a Kommunista Párt titkára április 5-iki sajtónyilatkozatában Írja, ez a csekély engedmény is a világszerte megnyilvánult közfelháborodásnak és tiltakozásnak köszönhető. De Henry Winston még mindig fogoly. A kórházban is fogoly lesz és a börtönszabályoknak lesz alávetve. Ez a légkör és az a fenyegető lehetőség, hogy visszaviszik a börtönbe, bénitólag hat tudatára és megnehezíti gyógyulását.

Winston elvesztette szeme világát. Ez határozottan a börtönvezetőség hanyagságának következménye, amely tiz hónapon keresztül nem törődött Winston panaszaival. A vakságát és bénulását okozó agydaganat eltávolítása már nem segített rajta. Ehhez a kegyetlenséghez járul a börtönigazgatóság konok igyekezete, hogy 4 évi börtönszenvedés után IWinstont tovább is börtönben akarja tartani, olyan törvény alapján, melynek ér vényét a Legfelsőbb Bíróság már megsemmisítette.

Winston szabadonbocsátásáért tovább kell harcolni. Eisenhowerhez irt levél sokat segíthet, miután neki hatalmában van amnesztiát adni (executive clemency) vagy gyógykezelési szabadságot (medical parole) rendelni Winston számára.

30 dolláros heti jövedelem

Az S. H. Kress üzletek (tiz-centes) egyik alkalmazottja elmondta a képviselőház előtt, hogyan él meg heti 30 dollár 18 centes jövedelméből.

Evelyne Twilley, a “Retail, Wholesale & Department Store Union” tagja és az S. H. Kress Co. üzlethálózat Gadsen, alabamai üzletében dolgozik. Elmondta, hogy ő még szerencsésebb, mint a többi alkalmazott Alabamában, mert ahol ő dolgozik a minimális fizetéseket biztositó törvény szabályozza a kereseteket.

Szervezett üzemben dolgozik és bár alacsony bért fizetnek, mégis magasabb a többinél. Már több Ízben kapott fizetésemelést, úgyhogy órabére most 90 cent. Munkástársai közül sokan csak 70 centet kapnak óránként. Családja nincs, akit el kell tartania és hazulról küldenek tojást, húst és gyümölcsöt, miután szülei farmerek.

Munkástársaival együtt várja és reméli, hogy a kongresszus 1 dollár 25 centes minimális bért rendel el részükre, ami nagy különbséget jelentene megélhetésükben.

Max Greenberg, a szakszervezet elnöke szintén beszélt a képvisejőház albizottsága: előtt marról,;., hogy Evelyne Twilley és- jó;--néhány millió .más- munkas részére mit" jefentensraz135 pen-',

ta Greenberg, “a rosszul fizetett munkások élelmet, ruházati és más szükségleti cikkeket vásárolhatnának rajta, amire igen nagy szükségük van jelenleg; egyben a nemzet közgazdaságát is segítené”.

Greenberg támadta a munkáltatók azon vádját, hogy sok háziasszony csak egy kis “tü-pénzt” óhajt, tehát nem érdemes részükre minimális munkabért törvényesíteni.

Greenberg rámutatott, hogy a legtöbb nő azért dolgozik, hogy férjét segítse, miután az nem keres eleget. Valakit be kell állítania a gyermekek felügyeletére és olyan órákban dolgozik, amikor legnagyobb az üzlet forgalma. Amellett az üzleteknek nagyon kifizetődő, hogy nem kell őket egész napra alkalmazniok, mert sokkal jobban kihasználják a részidőre dolgozókat.

Dorothy Bammerlin, South Bendből szintén tanúskodott : sok vele dolgozó részidős munkás csak 75 centes órabért kap. Majd hozzátette, hogy ő ugyan ennél magasabb bért kap, de miután a túlórázásért nem fizetnek másfélszeresen, ez részére hetenként 18 dollár 72 cent kiilönbözetet jelent.

Többek között 17 fafeldolgozó üzem tulajdonosa jött fel a déli államokból figyelmeztetni a képviselőket, hogy “biztosan tönkremegy az ország, ha egy dollár 25 centes órabért fizetnek a munkásoknak”.

“A nemzet előtt mindig szent volt a profit eszméje és ezt bátorították is”, mondta egyik szószólójuk.

James Roosevelt, aki John Kennedy és Wayne Morse szenátorokkal a minimális órabér törvény- javaslat mögött áll, megkérdezte tőlük, helyeslik- e, hogy a kormány szubvenciót adjon részükre az olcsó munkabér biztosításával? “így könnyű versenyezni nekik azokkal, akik magasabb munkabéreket fizetnek”, mondta Roosevelt.

“1933-ban majdnem ugyanezt hallottam. Tönkremegy az ország, ha magasabb munkabért fizetünk. De nem igv történt, hamarosan hozzászoktunk és senkinek sem ártott”.

Börtönitélet szakszervezeti vezetőknek

Az International Union of Mine, Mill and Smelter Workers, a középnyugati fémbányászok és feldolgozó munkások harcos szakszervezetének 9 vezetőjét a Taft-Hartlev munkásellenes törvény alapján elitélték és 7-et közülük 2 évi börtönnel és 2,000 dollár pénzbüntetéssel, kettőt pedig egy és fél évi börtönnel és 1,500 dollár pénzbüntetéssel sújtottak.

A szakszervezeti vezetők ellen a vádat — ösz- szeeskíivés, a kormány félrevezetése, hamis Taft- Hartley affidavit kiállítása — három és fél évvel ezelőtt hozták. A tárgyalást tavaly novemberében kezdték meg, pont akkor, amikor a szakszervezet országos sztrájkot vezetett az öt legnagyobb réztermelő társulat ellen. A vádlottak bírósági tárgyalásról siettek a munkáltatókkal folytatott egyezkedési tárgyalásra vagy sztrájkfeladatok végzésére. Ebben a légkörben hoztak ellenük bünösségi döntést. A sztrjkot azóta sikerrel befejezték a munkásság előnyére.

A szakszervezet központi elnöke, John Clark, nyilatkozatában az ítéletet igazságtalannak bélyegezte a fennálló tényekkel szemben- “Sajnáljuk hogy a kormány fizetett besúgók, bevallott hamisan esküvők vallomásait használta fel és olyan hivatásos tanuskodókét, akik hadilábon álltak a szakszervezettel.

“Bizunk abban, hogy a Mine, Mill tagsága és a más szakszervezetekhez tartozó valamint kívülálló amerikaiak felismerik az ítélet munkásellenes voltát és támogatni fognak bennünket abban, hogy az ügyet megfellebbezhessük úgy a vádlottak, mint a munkásság jogainak s a polgárjogok megvédése érdekében”.

Mosakodni kell a színésznőnek

A FILMIPAR kitüntetését (Academy Award) elnyert francia filmszinésznő, Simone Signoret-től híiségesküt (loyalty oath) követeltek, — nem kis meglepetésére. “Ha kérdik, megmondom, nem vagyok kommunista, de őszinte véleményem, hogy senkinek sincs köze politikai álláspontomhoz. Igaz,

1957-ben nem kaptam beutazási engedélyt. Valaki azt mondta, hogy azért, mert aláírtam a Stockholmi Békekérvényt. De már 1959-ben beengedtek. Ugylátszik, a “baloldal” fogalmát máskép értelmezik a két országban. Mi franciák, független gondolkodók vagyunk. Mi hiszünk a békében. Ahbán is. hogy szabadon kifejezhessük gondolatainkat”. állta a áárat?á;fra.nmátcsilÍá^U;