Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
I AMNESZTIA MAGYARORSZÁGON A N. Y. Times április 1-i számában megjelent Reuther- hirszolgálat szűkszavú jelentéséből megtudjuk, hogy a ma- ^ gyár kormány az ország felszabadulásának április 4-én esedékes 15-ik évfordulója alkalmával számos politikai elítélttel szemben amnesztiái alkalmazott. A szabadlábra helyezettek között vannak Déry Tibor és Háv Gyula irók is, akiket az 1956-os ellenforradalom szellemi buzditói szerepükből kifolyólag ítéltek el annakidején. Ki hitte volna, hogy alig három évvel az ellenforradalom megsemmisítése után a magyar kormány alkalmasnak találja az időt arra, hogy a magyar nép bizalma és élete ellen vétkező Íróknak elengedheti büntetésük hátralevő, nagyobbik felét. A magyar amnesztiának igen határozott jelentősége van, amelyre a világ közvéleménye határozottan fel fog figyelni. De jóleső érzéssel és bizalommal tölti el a külföldön élő magyarságot is, mely állandó figyelemmel kiséri szülőföldje fejlődését. Tudhatják, hogy csak az erős, csak a ma- gabizc lehet megbocsátó. A magyar kormány ezen eljárása az országnak, népének egységében rejlő erejét és jövője iránt érzett bizalmát tükrözi vissza. A régi hibák megszüntetésével, az ország ügyeinek helyes vezetésével eltűntek egy újabb ellenforradalom kirobbantásának lehetőségei. Nem kell többé tartani a Déry-ek esetleges újabb kártevésétől. Mi reméljük, hogy Déryék — okulva saját tévedésük következményein — a maguk most már szabad utjául hazájuk fejlődő jövőjének építéséhez való hozzájárulást választják. TALAJT VESZTETT PROVOKÁCIÓ Egy nappal az amnesztiáról szóló hir megjelenése előtt, ugyancsak a N. Y. Times-ban, amerikai állampolgárok aláírásával hirdetés jelent meg, amely amnesztiát követelt a magyar politikai foglyok számára. Az aláirók között számos “liberális”-nak ismert név van, mint Mrs. Eleanor Roosevelt, Norman Thomas, Upton Sinclair. De ugyanakkor találunk köztük olyan neveketis, mint Leo Cherne, aki 1956-ban lázas ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki (Budapestre is elment), Kenneth B. Keating newyorki republikánus képviselő, aki a magyar fasisztáknak ad erkölcsi támogatást közlönyükbe a “Magyarságába irt soraival, George N. Shuster, Hitler által kitüntetett Adenauer barát és másokat is. Szintén a N.Y. Times híradása alapján megtudjuk, hogy a hirdetés elhelyezője, az aláírások megszerzője a Msgr. Varga Béla és Kővágó József urak által vezetett “Action Committee“ volt. Ugy-e nem nehéz a Magyarország elleni célzatosságot megtalálni? Még akkor sem, ha ez a hirdetésben a legaktuálisabb szólamokkal van eltakarva. A béke “megőrzése”, a “veszedelmes világfeszültség problémáinak javítása” a “megértés”, “megbocsátás”, “a világ sóvárgása a békéért és igazságért”, mind szépen fel van sorakoztatva. És amivel még eddig ilyen forrásból nem találkoztunk, a kommunista vezetők létező “lelkiismeretére és emberiességére” is hivatkozik a felhívás és reméli, hogy azok felismerik “saját felelősségüket” és aszerint cselekednek. Manapság nagyon is időszerű a békére és a béke iránti “felelősségre” hivatkozni. Számítani lehet arra, hogy ez ni szó visszhangra talál az emberiségnél, jobban, mint bármi más. De miért egy ilyen kis államtól követelnek bizonyítékot a béke iránti felelősségének teljesítéséről? Vagy a másik hasonlóan kis államtól — Kubától? Hogyan veszélyeztetik ezek a világbékét? Legfeljebb az imperialista monopóliumok idegrendszerét bántja az az önállóság, amivel belügvei- ket rendezik. De ez még nem jogcím arra, hogy provokációkkal félrevezessék a köztudatot és ott keressék a bűnbakot, ahol nincs. Közben pedig a nagy országok, amelyek valóban felelősek a világ békéjének helyreállításáért, minden alkalommal egérutat keresve bújjanak ki kötelességük teljesítése alól. LEGYEN AMNESZTIA AMERIKÁBAN “Béke”, “igazság”, “amnesztia” — szent szavak ezek és tekintet nélkül arra, hogy ez esetben kiknek a tollából erednek, szemünkben nem vesztenek világraszóló jelentőségükből. Az amerikai népnek is volna egynéhány mondanivalója az “igazságról” és “amnesztiáról” is. De nem ugv, ahogy ezt most a hirdetés aláírói teszik. Hanem előbb körül kellene nézni a honi portán és megállapítani, hogy amennyi igazságtalanság ma minálunk történik, azzal nem vetélkedhet a világon még egy ország sem. Vizsgáljuk meg, hogy “igazság” szerint hánynak járna “amnesztia”, amiért már oly sokszor folyamodtak és mindig rideg visszautasítást kaptak. A legújabb, a legfellázitóbb eset az, amit Henry Winston néger kommunista vezetővel tettek. Winstonnak bűne az, hogy néger, a másik pedig, hogy kommunista. Ezért került börtönbe és ezért részesült olyan gonoszságtól fűtőtt embe- rietlen kezelésben, amely rövid négy év alatt vakká és magával tehetetlen nyomorékká változtatta az egykor szép szál embert. Amnesztiára volna szüksége, hogy szabadon alkalma legyen legalább részleges gyógyulást keresnie szenvedéseire. De sem “igazságot”, sem “felelősségérzést” nem talál az illetékes hatóságoknál. Politikai fogoly még Gil Green kommunista, az elavult Smith-törvény, továbbá Morton Sobell a háborús hisztéria áldozata, aki már 10 éve kér alkalmat a hatóságoktól arra, (Folytatás a 2-ik oldalon) Vol. IX. No, 14. Thursday, April 7, 1960 NEW YORK, N. Y. A leszerelési konferencia akadályai A nyugat kerüli az ÁLT ALÁNOS LESZERELÉS kérdését. — Zorin saj.ókonferencián elemzi a nyugati ajánlat hátrányait. - Nincs kilátás megegyezésre a csucskonféncia előtt A Genfben gyülésező leszerelési (10-es) bizottságban Valerian A.. Zorin szovjet delegátus a nyugati országok programját ugv jellemezte, mint amely az Egyesült Államok fegyverkezésének megerősítését szolgálja. A" >’ nult héten az Egyesült Államok a nyugati hatalmak nevében visszautasította a Szovjetunió ajánlatát arra, hogy első lépésként fogadják el elvben az általános leszerelést és ahhoz alkalmazva szervezzék meg a szükséges ellenőrzést, aminek a Szovjetunió is hive. A nyugati ajánlat az ellenőrzési gépezet felállítását tartja elsőrangú fontosságúnak és azután venné fel pontról-pontra a leszerelési lehetőségeket. Zorin szerint a lépésről-lé- pásre vonatkozó ajánlat kibúvás az Egyesült Nemzetek mandátuma alól, amely “a teljes és általános leszerelésre való megegvezés”-sel bízta meg a 10-es bizottságot. Ennek a megbízatásnak szellem mét képviseli a Szovjetunió' ajánlata, “a négy év alatt létrehozandó teljes leszerelés terve”. Csak akkor találná célszerűnek a részleges leszerelési kérdésekkel foglalkozni, ha a nyugat kijelentené, hogy nem érdekli az “általános leszerelés*’. Ez teljesen uj megvilágításba helyezné a kérdést. Zorin különösen azt a nyugati ajánlatot kifogásolta úgy a bizottságban, mint az általa megrendezett sajtókonferen- I cián, amely legelőször atom- Lbombák űrrakétákban való i szállítását tiltaná meg. Utalt arra, hogy 1958-ban a Szovjetunió már megtette ezt a javaslatot és ugyanakkor öszszekapcsolta a külföldi katonai támaszpontok megszüntetésével. Akkor a nyugat visz- szautasitotta az ajánlatot. Most az Egyesült Államok ennek a javaslatnak csak egyik részét ajánlja és ezért elfogadhatatlan. Zorin felolvasta a saj tókonferencián a Bizottság előtt tett nyilatkozatát, mely szerint az Egyesült Államok ajánlatában van valami “nem nagyon jó”. És pedig az. hogy célja “kikerülni” az általános és teljes leszerelést. Ismertette a szovjet leszerelési terv vázlatát, mely szerint az első lépés a teljes leszerelés általános tervének elfogadása volna, azután jönne a terv fokozatos kivitelezésének kidolgozása és az ellenőrző gépezet felállítása, hogy egy állam se kerülhesse ki vállalt kötelezettségének teljesítését. A nyugati megbízottakat nem érte meglepetésszerűen az, hogy az általuk benyújtott tervezetet a szovjet delegáció visszautasította. Beismerik, hogy az ürbombázás betiltása (még egyetlen ország sem szállított atombombát űrrakétán) a szovjet “leszerelést” célozza, miután az űrrakéta terén a Szovjetunió vezet a nyugati hatalmakkal szemben. TIROS I. - AZ IDŐJÓS Az Egyesült Államok az el-1 múlt héten egy 270 font súlyú műholdat indított pályába, amely 450 mérföld távolságban kb. 90 perc alatt megkerüli a Földet. Felszerelései között van két távmüködő fényképezőgép és olyan műszerek, amelyek a földről irányított utasításra közvetítik a lefényképezett adatokat. A légkörben levő felhőképződ- i ménvekről már több fénykép- j felvételt szereztek az amerikai tudósok. A felszerelések 1 élettartamát kb. 3 hónapra becsülik, bár a műhold évti- ! zedekig fog keringeni. A Tiros I. az időjárás tanulmányozását szolgálja. A nyár folyamán egy hasonló műhold beállítását tervezik, 1 amely infra-vörös sugárzással a légkör hőmérsékletét fogja ( megmérni. A légiiri ügynökségek az igy szerzett adatokkal pontos időjárási megfi- j gyeléseket akarnak eszközöl- ! ni, amiket különböző célokra akarnak hasznosítani. Megelégedéssel emlékeznek meg arról, hogy a műhold a Szovjetunió és Kina agy részéről is “küldött” felvételeket, bár — a jelentés szerint — nem elég részletesek ahhoz, hogy távlöveg telepeket derítsenek fel. De tökéletesebb műszerekkel ez is elérhetővé válhat, különösen egy sark-körüli bolygóval, amely az egész földet lefényképezheti, mutat rá a jelentés. Az időjárási viszonyokról szóló felvételeket az Egyesült Államok meg fogja osztani más országokkal, a Világ Meteorológiai Intézetén keresztül, mondotta Hugh L. Dry- den, a National Aeronautics and Space Administration ügyvezető helyettese. A HÁZASSÁGKÖTÉS diját fel fel fogják emelni a newyorki anyakönyvvezetőnél az eddigi 2 dollárról 3 dollárra. ESŐ, HÓ, FORGÓSZÉL ÉS ÁRVÍZ AZ ORSZÁGBAN Chicagóból jelentik, hogy borzalmas tavaszi viharok dúlnak az ország szivében. Egyes helyeken hóvihar, másutt felhőszakadás és árvíz sújtja középnyugat vidékeit, le egészen Florida nyugati részéig. Az uj vihar már ea’dig több mint 15,000 embert tett hontalanná az árvízzel sújtott vidékeken. Dél-Dakotában egy incses és Nebraska államban 10 incses hóesés volt. Hófúvás van a Mississippi völgyében, 50 mérföldes sebességű szélviharral egyetemben. Nebras- kában, Dakotában és Minne- sotában a vihar kivágta a villamos vezetékeket és megállította a forgalmat. A megdagadt folyók kilépnek medrükből, elöntik a farm vidékeket és vasúti töltéseket. Iowában vagy 1,000 ember lett hajléktalan az árvíz következtében. Des Moi- nesben azon dolgoznak éjjelnappal, hogy a város szivéből visszatartsák az áradatot. A Mississippi és Missouri folyók is veszélyeztetik a vidéket. A Missouri-Pacific Railroad elöntésétől félnek. A j Burlington vasútvonal már nem használható Missouri államban az árvíz következtében. Grand Rapids, Mich, környékén is veszélyes a vízállás. Illinois államban 2,000-re becsülik a hontalanok számát, bár itt még nem válságos a helyzet. i Nyugat-Pennsylvaniában és West Virginiában is sokan menekültek az árvíz elől. A Mexikói-öböl partján a felhőszakadás hozott bajt Floridának. Pensacola környé kén rendkívüli esőzésről szá- ; mólnak be. aJbmhlí.
