Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-03 / 9. szám
Thursday, March 3, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 i 7 A lefizetett sajtó Amiről a nagy lapkiadók sohasem beszélnek. — A sajtó függetlenségét veszélyezteti, hogy a nagy újságkiadók milliós kormány szubvenciókat kapnak, holmi kétes célzatú szövetségi szerződések formájában Irta: PÉTER TAMÁS Az Egyesült Államok mindig büszke volt arra, hogy a sajtó szabadságát, függetlenségét az alkotmány védi. Az alkotmányt kiegészítő Bill of Rights határozottan kimondja, hogy semmiféle amerikai kormányzat nem hozhat olyan törvényt, amely korlátozza a gondolat, a véleménynyilvánítás, a gyülésezés és a panaszkodás szabadságát és hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. Mindezekből atz következne, hogy a kormányzat tulajdonképen semleges és csak arra ügyel hogy aki a rendszer vagy társadalmi fejlődésről gondolkodik s gondolatait, vagy javaslatait, akár panaszok, akár kritika, akár jövő tervek vagy programok formájában ki akarja fejezni, ezt akkor is megtehesse, ha gondolatai vagy tervei aznap még nem népszerűek. Alkotmányunk és az igazságosság szellemének sokkal megfelelőbb lenne például az a hivatalos magatartás, hogy miután a tényleges hatalom úgyis a többség kezében van, a kormánynak inkább a kisebbségi gondolatokat kell védelmeznie, mert ezeket a hatalmon levő többség nemcsak elnyomja, hanem egyáltalán megszületni sem engedi és ha mégis megszületik, elzárja előle a széles nyilvánosság levegőjét. Ezzel szemben mit látunk ? Folytonos erőlködés, hogy az uralkodó többség ezerféle hatalmi gépezete, kezdve a törvényhozástól le egészen a legkisebb község sheriffjéig, úgy üldözze, úgy kitagadja és úgy megfossza szabadságától a jóhiszemű, gondolkodó, de esetleg más teóriák szerint gondolkodó hűséges amerikai polgárt, hogy sose jusson eszébe hazája sorsán gondolkodni, jobb rendszert, jobb terveket kieszelni és támogatni és Amerikát nem hátulkullogó, hanem a haladás élén álló nemzetként szeretni. Itt van például a szocializmus nagy gondolata. Szorgalmasan készülnek háborúra Az Egyesült Államok fontos lépéseket tesz a távol keleten harci felkészültségünk megerősítésére. A Dél-Koreát megszálló amerikai hadsereget ebben az évben teljesen uj, modern fegyvernemekkel szerelik fel, mondotta Carter B. Magru- der generális, a 8-ik hadosztály prancsnoka. A részletezésükre nem tért ki, de arról is szó van, hogy távlövegeket szhrelnek fel számukra. Az Okinawa szigeten elhelyezett és gerillákat (partizánharcosokat) kiképző First Special Force elhatározta, hogy betekintést enged az eddigi titkos működésébe “hadd tudja a lappangó kommunista ellenség Ázsiában, hogy mi vár rá egy másik háború esetén”. Miután félrebillentették a függönyt, most megtudjuk, hogy a megfelelő fizi kai és szellemi képességgel biró csapatokat az ellenség által megtámadott országokba való behatolásra és partizánharcra tanítják. Erre a célra csak komoly és a szellemi fejlettség magasabb fokán álló, többnyire házas embereket használnak. Megtanítják őket néhány ázsiai nyelvre, a helyi szokásokra és vallásra és más különlegességre. Már most is a baráti országok dzsungeljeiben gyakorlatoznak, ahova éjnek idején ejtőernyőn, gumicsónakon — tengeralattjáróról, vagy cirkálóról —1 lopóznak be. Megtanítják őket, hogyan kell fegyver nélkül védekezni, embert ölni, hogyan lehet túlélni az őserdők veszélyeit. Szabályok vannak a lakosság pszichológiai előkészítésére, az ellenállók és az ellenség soraiba való belopakodásra, helyi partizán csoportok alakítására és kihasználására az ellenség elleni harcban. Közlekedési vonalak megrongálására, hidak, vasútvonalak felrobbantására, őrjáratok elpusztítására és más hasznos harci fogásokra. A jelentés szerint ilyen Special Force van Le- jeune, N. C.-ban és Európában is. Látva, hogy haderőnk minden erőfeszítést megtesz a háború sikerrevitelére, joggal kérdezhetjük, hogy milyen erőfeszítéseket teszünk a béke és barátság megteremtésére és a háború elkerülésének minden uton-módon való biztosítására? fww**wvwv»w\^w%vwww»v\vwwvwwv%w%v^v*%vÉPÍTSE A MAGYAR SZÓI , SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT! Száz évvel ezelőtt Marx és Engels még csak a kapitalista gazdálkodás fenyegető veszélyét látták benne, de ma már látjuk, mit alkot és mint alkot a szocializmus és a földgömb lakosainak ezermilliói építik és élvezik a szocialista kormányzatot, mint jobb és igazságosabb, mint emberibb és tudományosabb kormányzati rendszert. Azok, akik az Egyesült Államokat az élen szeretnék látni, joggal. remélnék, hogy kormányunk — már csak népünk érdekében is — siet megismerkedni az uj rendszerrel, és siet ezt megismertetni polgártársainkkal. Ez termékeny felvilágosító munka lenne és javára válna az országnak. Azonban mit látunk. Egész kormánvzati rendszerünk, a kongresszus, a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás és az önkormányzati szervek, elkeseredett középkori hadjáratot indítanak az uj, a nyilván jobb, a gyakorlatban szinte hihetetlen eredményeket produkáló szocializmus ellen. Ahelyett, hogy tanulnák, ismertetnék és legalább is türelemmel elismernék a létezését, rárontanak törvénytisztelő polgárokra és sutba dobva az alkotmányt is, a régi vallásháborúkra emlékeztető üldözési hadjáratokat szerveznek. De a hivatalos hatalom üldözése sem elég nekik. Ráuszítják a sajtót, a rádiót, a mozit és a többi közvéleményt befolyásoló szervet. Vad propaganda hajsza folyik a külföld számára, belföldön pedig lefizetik a lapokat, a filmeket és a rádiót, televíziót, hogy az adófizetők pénzén, ezek is bömbölve hirdessék a türelmetlenséget, a gyűlöletet, a megkülönböztetést a hatalmon lévő plu- tokrácia számára és javára. Mi haszna, hogy úgy ahogy már túljutottunk a vallásháborúkon, úgy ahogy belenyugodtunk már a politikai türelmes- ségbe, ha még mindig velünk van a gazdasági türelmetlenség és ennek egyik drámaibb változata, a faji türelmetlenség. A ránk-következő békeévek alatt feltétlenül ki kell gyomlálnunk közéletünknek ezeket a dudvás kinövéseit. S akkor talán már nemcsak felháborodásunknak és elszörnyüködésünknek adunk kifeje zést afölött, hogy kormányunk milliókkal tömi az amúgy is dúsgazdag reakciós sajtót, még pedig annál több judásbért juttat nekik, minél re- akciósabbak. Köztudomású, hogy már az is kormányszubvenciónak számit, hogy a posta több száz milliós ráfizetéssel, csaknem ingyen szállítja a reakciós lapok kiadványait, de az, hogy ez a sajtó még sokmilliós készpénztámogatást is kap kormányunktól, még eddig rejtve maradt a közvélemény tömegeitől. Álljon hát itt a szégyenteljes lista, hadd tudják meg a későbbi nemzedékek is, hogy az amerikai sajtó nagy oszlopai nem önzetlenül rikol- toztak a szocializmus ellen, hanem szemérmetlen prostituáltjai voltak az amerikai plutokráciának és mint mindenre kész cselédek csaholtak a reakciós maradiságért. A kormány 1949-ben kezdte az‘újság és film- vállalatok rendszeres szubvencionálását. A pán- j zeket a United States Information Agency folyósította azon az alapon, hogy ezek a vállalatok | külföldön is terjesztették az “Ideas of Freedom” programokat. így például a Henry Luce vezetése alatt működő Time-Life-Fortune lapvállalat összesen SUTI 3,433-t kapott, ami nem is sok azért a vad háborús uszításért, amit ezek a lapok tiz év alatt oly következetesen müveitek. Most legalább tudjuk, hogy ezt nem tisztán elvből, hanem pénzért tették. Meglepően keveset kapott két tekintélyes lap. A New York Times-nak például csak $33,372 jutott, a Newsweek hetilapnak $142,412; de már a Reader's Digest $2,040,388-hoz jutott, a Herald Tribune pedig $213,936-al gazdagodott. A Saturday Evening Post kiadói se kaptak keveset: $1.031,329-t. A könyvkiadók közül, a Macmillan cégnek $1,032,720 jutott, a McGraw-Hill cégnek pedig $2,884,905. A Book Export Co. sem volt önzetlen, $1,146,049 erejéig, a Lawyers Co-operative Publishing Co. nevű alig ismert cég $1,218,- 092-ral volt kénytelen megelégedni. A csaknem ismeretlen Feffer Simons cégnek $2,300,184 jutott. Persze a nagy mozivállalatok sem maradtak hátra. Nekik is bőven jutott kormánypénz. Loew’s Inc. vállalatok például $1,754,667-t kaptak, a Motion Picture Export Assn $L933,972-t, a 20th Century Fox Films Corp. $1,146,176, Warner Brothers $1,010,435-t, RKO Radio Pictures $902,- 513, Paramount Pictures $991,341, Universal Films $881,683 és Columbia Pictures $657,309. De a legnagyobb összeget egy csaknem ismeretlen magáncég, Heny M. Snyder & Co. kapta New Yorkban. Ez a cég $3,411,924-t kapott s állítólag 11 szerzőzdése volt amerikai könyvek külföldre szállítására. Mindig gyanítottuk, hogy az amerikai sajtó szenvedélyes dühe s következetes népellenes magatartása abban, hogy soha még csak a legparányibb mértékben sem ismeri el, hogy a szocialista népjóléti állam sokkal behatóbban tudja védeni a népet betegségek ellen, sokkal több alkalmat tud adni önművelésre, teljesen le tudja küzdeni a munkanélküliséget és megszünteti az írástudatlanságot, nem önzetlen elvi meggondolások eredménye. Parancsnak engedelmeskedve csaholnak, de viszont busás koncot is kapnak. A United States Information Agency tiz év alatt több mint 50 millió dollárt költött belföldi nagy ujságvállataink és filmeseink nyílt befolyásolására. Ez csak a nyíltan bevallott zsákmányolás. De ha már ilyen nagy sáp szükséges ahhoz, hogy újságjaink és filmjeink ne vegyék észre a szocialista hajnalhasadást, elgondolhatjuk, mennyire félnek az illetékesek, hogy népünk esetleg gondolkodni talál. Pedig hát ezen múlik minden. Minden üldözés, minden leláncolás ellenére a szocialista igazság, a jobb és szebb jövő igazsága terjed, egyre terjed és nincs nép a világon, amely vakon tántoroghat, amikor a földgömb nagy része és a felszabaduló emberiség milliós tömegei követelik a meghallgatást. HA ÖN RÉGI VAGY UJAMERIKÁS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunkban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcképeit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár Az alábbi Magyarországról importált könyvek kaphatók: (8X10 inches, 209 oldal) Patkó-Rév: TIBET (kötve) ..................$5.25 Hanselka-Zikmund: A KORDILLERÁKON ÁT (kötve) ...............................$5.75 (9V2X7 inch nagyságban, 381 oldal) Rév: A NAGY FALTÓL A CSENDES | ÓCEÁNIG (kötve) .............................$6.00 (8% X1114 inches, 223 oldal) A. Gide: A VATIKÁN TITKA (kve). .$1.50 E. Hemingway: AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER (kötve) .......................90c , ] üra'w Gvörffv: ET MESPGRT EGY ESZTENDŐRE (kötve) .....................$2.00 | ANNE FRANK NAPLÓJA (kötve) $1.75 “HUNGARY” (ismertető angolul, kve) $2.75 A fenti árakhoz kötetenként 25 cent portó- és cscmagclási költség adandó Rendelje Meg a Magyar Szó Kiadójában! i MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hegy mórt márciusban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-» Név: ................................................................... Cim: ....................................................................
