Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-25 / 8. szám

Thursday, February 25, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A RÁKBETEGSÉG ÉLET-HALÁL KÉRDÉS (Folytatás az első oldalról) Amit a Magyar Szó önzetlenül és anyagi ál­dozatok árán a magyar közösség érdekében tett, azt a dúsgazdag N. Y. Times drágán megfizetett hirdetés révén megismételte 1959 aug. 10-ki szá­mában. Oldalas hirdetésben mutatott rá a KRE­BIOZEN elleni áskálódásokra és olvasói százez­reinek ajánlotta Herbert Bailey “A Matter of Life and Death” cimii könyvét, amely az AMA Krebiozen orvosság elleni összeesküvését, hami­sításait és támadásait leplezi le. Ez az a könyv, amelyről az ország legnagyobb lapjai elismerés­sel írtak és amelynek olvasása után Jack Mabley a Chicago Daily Newsban irta: “Ez a gyógyszer vagy csalás, vagy ha nem, akkor az amerikai orvosi szakma legszégyen- teljesebb botrányának kirobbantása előtt ál­lunk!” E kínzó és gyilkos betegség elleni küzdelmet kinek kellene vezetni? Kinek kellene minden re­ményt nyújtó gyógyszert és gyógyítási módszert megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményeként kipróbálni? Kinek kellene e pusztitó kór elleni küzdelem minden mozzanatát a nagyközönség elé tárni és harcra szólítani az ország legjobb elmé­it, kutatóit, tudósait? Kinek másnak, mint az American Medical Association-nek, amelynek kö­telessége lenne a 175 millió amerikainak egész­sége felett őrködni és annak megvédése érdeké­ben minden lehetőt elkövetni! A KREBIOZEN körüli viták hullámai magas­ra csaptak: szenátorok, képviselők álltak harcba érte; orvosok százainak érdeklődését felkeltette oly mértékben, hogy titokban — és eredményesen — használják az orvosságot. Los Angelesben né­hány hét előtt Paul Coates TV programján ma­gát az említett könyv szerzőjét, Herbert Bailey-t állította szembe az egyik californiai egyetem ku­tatójával, aki két estén át hiába próbálta Bailey állításait megcáfolni és az AMA állásfoglalását menteni. A newyorki Hunter College-ban a szín­háztermet zsúfolásig megtöltő közönség érdeklő­déssel hallgatta dr. A. C. Ivy előadását a KRE- BIOZEN-ről és nézett szembe oly kigyógyult be­tegekkel, akiket az orvosi tudomány “feladott”, de az AMA által eltiltott s lekicsinyelt gyógyszer visszaadott az életnek. Az AMA hivatása lenne fokozott mértékben szorgalmazni a KREBIOZEN és minden más olyan orvosság használatát, amely nemcsak re­ménnyel kecsegteti a kór szenvedőit, hanem ha­tározott eredményt mutatott száz és száz oly esetben, amelyeknél az áldozatokat “feladták” és a szó szoros értelmében halálra ítéltek az AMA kebelébe tartozó orvosok. Az AMA kötelessége lenne a teljes nyilvánosságot megadni oly esetek­nek, amelyeknél egyik vagy másik gyógyítási módszer részleges vagy teljes gyógyulást ered­ményezett, hogy ily példákkal reményt és élet­kedvet öntsön azokba, akik e betegségben szen­vednek és már-már lemondtak az életről. Az AMA e hivatásának és kötelességének nem tesz eleget. így csak itt-ott megjelent újsághírek révén értesülünk arról a haladásról, amelyet ezen a téren az utóbbi években hazánkban és a külföl­dön elértek és amelynek néhány példáját itt meg­említjük: New York Lenox Hill kórházban 1951-ben dr. C. Reich egyik női betegen leukémia (vér rák) be­tegséget állapított meg. Az 52 éves asszonyt vér­átömlesztéssel, X-sugár kezeléssel és máj-injek­ciókkal kezelték, de két éven át állapota semmi javulást nem mutatott. Éppen csak hogy életben tartották. De 1953 augusztusában állapota egy­szerre jobbra fordult: minden kísérlet normális eredményt mutatott és a mai napig is egészséges. Ez az asszony kigyógyult oly betegségből, ame- lyet“gyógyithatatlannak” ismer nemcsak a köz­vélemény, hanem az orvosi kar is. Londonban 1959 október 3-án dr. A. D. Wright, az angol orvosi szövetség alelnöke jelentette, hogy Angliában 300 ezer olyan egyén él ma normá­lis életet, akit sikerült rákbetegségből kigyó- gyitani. A londoni Rotary Club előtt tartott előadásá­ban mondotta ezt és hozzáfűzte, hogy véleménye szerint nem sok időn belül hatásos módszert ta­lálnak a félelmetes betegség gyógyítására. Dyson és Charlotte Carter, kanadai orvos-há­zaspár, Szovjetunióban tett ütjük és hosszas ta­és szívbaj természetes utón való gyógyításáról. Állítják és bizonyítják, hogy az oroszországi mód­szer orvosság és költség nélkül részben elhárítja, másrészt meggyógyítja e betegségeket. Az ameri­kai orvosok erről a könyvről nem akarnak tudo­mást szerezni, mert az abban leirt és eredménye­sen alkalmazott módszer az ő nagy jövedelmüket veszélyezteti. Az orvospárt, azért mert szenvedő milliókon segíteni próbálnak, az orvosi szakma “árulójának” tekintik. Helyesebb lenne, ha beis­mernék, hogy jelenlegi nagy jövedelmük áruló­jának tekintik. Igen: az AMA kötelessége lenne kutató intéz­ményeink figyelmét minden gyógyítási módszer­re felhívni és tagjait azok alapos tanulmányozá­sára bátorítani és utasítani. Hiszen az orvosok szövetségének elsőrendű hivatása a mi népünk egészségének megóvása lenne! Ehelyett mit látunk? Az AMA milliós “lobby”- ja (kijárói) ezideig megakadályozta, hogy a kongresszus az angol mintára szociális betegellá­tással gondoskodjék az amerikai nép egészségé­ről. Kefauver szenátusi bizottságának a gyógy­szergyárak sokezres profitja ellen vezetett vizs­gálata folyamán éppen most derült ki, hogy az AMA félrevezető hirdetések elpalástolására mindent elkövet, mert egyedül 1958-ban a ki­adványai HATMILLIÓ DOLLÁRT kaptak az óriási profitra dolgozó gyógyszergyáraktól. Blatnik, minnesotai demokrata képviselő val­lotta a szenátusi kihallgatások folyamán, hogy ámbár két év előtt a képviselőház hasonló bizott­ságának minden lépését az AMA akadályozta, mégis megállapították, hogy a gyógyszer-hirdeté­sek hamisak és félrevezetők. Vallotta továbbá, hogy sok gyógyszert csak “minimális klinikai próbák” után már piacra dobnak és “bizonyos (Február 16-án, a N. Y. Times 30-ik oldalán a következő hatalmas hirdetés jelent meg, amely­nek aláírói a MAGYAR SZÓ és másik hat kü­lönböző nemzetiségű nyelvi hírlap.) A ‘60-as évek kezdetén az emberiség legdöntőbb kérdésével találjuk szemben magunkat — a lesze­relés problémájával. Ettől a kérdéstől függ az egész emberiség jö­vője. Az amerikai közvélemény felismeri ezen prob­léma fontosságát és sürgősségét. Miért van az, hogy bár számos téren vezetőszerepet játszik, az Egyesült Államok nem vezetője a leszerelésnek? Miért van az, hogy a Szovjetunió csökkenti fegy­veres erejét és nem az Egyesült Államok? A leszereléshez való haladás nagyban függ az atomfegyver kísérletek megszüntetésére vonat­kozó egyezménytől. De a Genfben folyó tárgya­lások sikerét veszélyezteti az, hogy az Egyesült Államok visszavonta a kísérletek szünetelésére vonatkozó elhatározását, továbbá a dr. Teller ál­tal az “üreg robbantás”-okra tett ajánlat. Az az elgondolás, hogy szövetségeseinkkel megosztjuk atomfegyver készleteinket, valóban nagyon nyug­talanító. Ezért tartjuk szükségesnek azt, hogy kérelem­mel járuljunk az Egyesült Államok elnökéhez. Ne engedje meg, hogy a Teller-féle “nagy üreg” a leszerelés felé vezető utón “nagy üreget” alkosson. ön nálunknál is jobban tudja, hogy nukleáris háborúskodás mit jelentene manapság, amikor az interkontinentális rakéta, hidrogénbombával meg rakottén, 15 perc alatt átszeli a tengert, ön azt is tudhatja, hogy az atombombakisérletek folytatá­sa mit jelent, miután vezető tudósok állítása sze­rint az eddig lefolytatott robbantások eredménye­ként 140,000 most élő emberi lény vér- és csont­rákban és kb. egymillió ember különféle rákos megbetegedésekben fog meghalni. Ne engedje meg, hogy egy kevésnek önző ér­deke a fegyverkezési verseny folytatására akadá­lyozza a béke ügyét. Alulírottak egy része különböző európai orszá­gokban születtek. Sok amerikai polgártásunknál jobban megértjük azt, hogy a sürünlakott kis Európában mit jelentene egy nukleáris háború. De a két óriás részére, akik Európia feje felett szembenéztek egymással, sem jelenthet az sem­mivel sem jobbat. Sokan vesztettük el vérroko­orvosi csoportok, amelyeknek alig van tudomásuk ily gyógyszerekről, mindent elkövetnek, hogy fe­hérre mossák, lekicsinyeljék és eltakarják e nagy probléma fontosságát.” E bevezető cikkünk befejezéséül idézzük dr. Benemosche szavait, aki maga is tagja az AMA- nek és a Mt. Sinai kórházban betegágyon, kitűnő ellátás közepette irta a következő sorokat: “Meggyőződésem, hogy elérkezett az ideje, amikor az orvosi szakmának tudatára kell éb­rednie, hogy miben áll a nagyközönséggel szem­beni szent kötelessége. Az emberiség milyen más csoportja tartja a kezében oly korlátlanul az emberek sorsát és életét, mint az orvosok? Azok, akik az orvosi szakmát csak egyéni, nye­részkedési szempontból választják életpályául, rosszabbak, sokkal rosszabbak, mint a sarla­tánok és kuruzslók. .. “A mostani rendszert meg kell változtatni és az orvosoknak maguknak kell hozzájárulni, hogy a rendszer megváltozzék.” Californiában minden esztendőben ötvenezer uj rákesetet fedeznek fel. Az 1956-os évben ennek a betegségnek egyedül Californiában 19,377 halálos áldozata volt. Más államokban sem jobb a hely­zet. Ezért közérdekűnek találtuk a New Yorkban székelő Independent Cancer Research Founda­tion hozzánk elküldött legújabb kiadványát, mely uj és megdöbbentő adatokkal világítja meg a KREBIOZEN körül folyó vitát. A legközelebbi lapszámokban ennek a kiad­ványnak a tartalmát fogjuk ismertetni, — ezút­tal ismét a magyar közösség érdekében, — és ar­ra előre felhívjuk olvasóink figyelmét. Meglát­ják, hogy az AMA hivatásának és kötelességé­nek teljesítése helyett idejét, energiáját és be­folyását oly gyógymód elgáncsolásával tölti, amely tudatában van annak, hogy “a rákbeteg­ség élet-halál kérdés” és alkalmazásával a halálra­ítéltek százait adta vissza az életnek. kezünk reája. Elnök urat a következőkre sürgetjük: 1. Nyilatkoztassa ki, hogy az Egyesült Államok az általános, egyetemes és ellenőrzött leszerelés beteljesülését teszi nemzeti politikájává. 2. Állítsa vissza a nukleáris fegyverkísérletek felfüggesztését és tegyen meg mindent, ami ha­talmától telik, a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény mielőbbi létrehozására. 3. Ellenezze a NATO szövetségeseinknek nuk­leáris lövegekkel való ellátását. The Armenian Herald The Estonian Monthly The Hungarian Word The Polish “Glos Ludowy” The Russian “Russkv Golos* The Ukranian News The Lithaunian “Laisve” .... (A fenti újságok mind New Yorkban jelennek meg.) A békében érdekelt minden amerikait arra sür­getünk, hogy írjon az állama szenátoraihoz és kérje segítségüket az Egyesült Államok nagyobb erőfeszítéséhez arra, hogy a nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltását célzó és a közelgő tiz állam részvételével vezetett leszerelési tárgyalások si­kerét biztosítsa. összeomlott az iskolafal Csak a Lincoln születésnapja iskolaszünetnek köszönhette néhány tucat gyermek, hogy nem esett áldozatul egy falomlásnak, amelynek kőtör­melékei két tanterembe zúdultak. New Yorkban, a 227 E. 27-ik utca alatt levő 14. számú általános iskolában történt az eset. Az iskolát 1876-ban építették át arra az alapra, amely még az 1835- ben felépült iskolaépület után maradt meg. New York régi városrészeiben számos nagyon régi és rozoga állapotban levő iskola áll fenn, holott körülöttük már újabb épületek cserélték fel a régieket. Sem a kormány, sem a helyi hatósá­gok nem gondoskodnak arról, hogy az életveszé­lyes állapotokon segítsenek. Éppen oly könnyel­műen kezelik a gyermekek életét, mint a korszerű nevelés többi fontos kellékeit. Hiány van tanítók­ban, iskolatermekben és megfelelő nevelőrend­szerben. De egyelőre az óvóhelyek és az öldöklő fegyverek építését részesítik előnyben. nulmányozásuk után könyvet Írtak a rákbetegség nainkat a második világháborúban és még eprié­KÉRELEM AZ EGYESÜL TÁLLAMOK ELNÖKÉHEZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents