Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-08-06 / 32. szám
Thursday, August 6, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 GERÉB JÓZSEF: fFORRÓ KUTYA HÉT” Mi lesz, ha az eszes gépek tréfát csinálnak? — A Pentagon hat millió dolláros tüzének igaz története Már igazán nem is tudom megmondani, hogy miként is kezdődött ez a kis “sztori”. Lehet, hogy az első gondolatát a szokatlan nagy nyári hőség pattantotta ki; de az is lehet, hogy dr.Teller Edward nagy publicitást nyert újságcikke szolgáltatta hozzá az első “atom-magot”. Mert, mint ismeretes, a “hidrogénbomba atyja” abban a cikkben azon sopánkodott, hogy a tudományok terén a vezetés az utóbbi évtizedben az Egyesült Államokból átvándorolt a Szovjetunióba és szerinte, jóidéig ott is fog maradni. Ebbe a siralmas állapotba azért kerültünk, — mondja a bombakisérletek folytatását követelő “hazánk nagy fia”, mert a Szovjetunióban korbáccsal kényszerítik az ifjúságot a tanulásra, mig itt, a szabadság hazájában, szabad választást adnak nekik és igy természetesen kerülni igyekeznek a fizika, a kémia és a matematika, nehéz tantárgyak fáradságos tanulását. , .A “szabad világban” mi még a tanulásra sem kényszerit hetünk senkit, mert az ellenkezne a demokráciával, — sóhajtozik Teller, — aminek aztán az lett a következménye, hogy az amerikai társadalom, ha nem is “anti-intellektuel”, de lassanként “non-intellektuel” lett. Az értékmérő Ez a finom megkülönböztetés magyarul azt jelenti, hogy az amerikai társadalom nem sokra becsüli az intelligenciát, a műveltséget, tehát a tudósokat sem. Itt mindennek az értékét a piaci ára szabja meg. A gyakorlat mutatja, hogy évi 20-25,000 dollárért a legjobb külföldi tudósokat is meg lehet kapni. Magának Tehernek is csak ez az értéke; csupán speciális politikai (nem tudományos) működésével szerez pár ezer dollár mellékkeresetet. Ezzel szemben például a csak 16 éves Fabian Forte, high-school tanuló, évi $250,000-os szerződést kapott a Century-Fox Studió-tól a “rock- and- roll” dalok énekléséért. Pár héttel ezelőtt egy 6 éves kisleány kapott 50,000 dolláros szerződést, ami bizonyítja, hogy még ő is többet ér Tellernél. Dr. Louis Pensak, a Radio Corporation of America tudósa azonban azt állítja, hogy Amerika, /ha tudósokban nem is, de a tudósok filial szerkesztett gépek mezején még mindig tartja a vezető szerepet. Éppen most fedeztek fel egy uj anyagot, amiből “légypete” nagyságú transisto- rokat csinálnak, amelyek segélyével a mai igen nagy számoló, gondolkodni és emlékezni is tudó gépeket lekicsinyítik egy-század résznyire, hatóképességüket azonban felemelik ezerszeresre. — Ez aztán valami! — kiáltottam fel csodálkozva, amikor ezt hirt az öreg diófa hüsében elolvastam. Mondom, nagy meleg volt, meg a Teller, a transistor is izgatott és igy jutott eszembe, hogy ha az amerikai társadalom egyre jobban an- tiintellektuális lesz, a gépek pedig egyre eszesebbek, intellektuellebbek lesznek, akkor egyszer csak EGY KÖZÖS PONTON TALÁLKOZNI FOGNAK. Forró Kutya- Hét Ez már csak azért is be fog következni, mert mint dr. Pensak is mondotta, minél jobbak a gépeink, annál jobbakat lehet azokkal készíteni. És sem a gépek, sem a gondolatok szaporodásánál nem veszik figyelembe a Malthus-elméletet, — folyik az minden korlátozás nélkül. Aztán olvasom tovább, hogy ezek a csodálatos uj gépek elsősorban mind a washingtoni Pentagon épületbe kerülnek. Minden “eszes” gépszülött oda vágyik, szolgálni akarja a haza biztonságát. Eben a nagy melegben persze ott is elemyed- nek és szundikálnak még a legeszesebb gépek is. Az öreg Kvanta is bólintgatott egy darabig és majd kioltotta az utolsó tubusait és csendesen horkolni kezdett. — Hi-hi-hi.. . Hi-hi-hi! — kuncorgott a huncut, szőke Integra és megbökte a képes újságokat vizsgáló Componát. — Nézd csak, már megint elaludt az öreg. — Tegyünk egy “forró kutyát” a tubusába, — nevetett fel a tréfakedvelő Compona. (Persze nem magyarul, hanem angolul beszéltek.) — Hogyan jutott eszedbe a “hot dog”? — kérdezte Integra. — Itt van ebben a képes újságban, hogy a jövő hetet “Nemzeti Forró-Kutya” hétté kell prok- lamálni és arról valakit figyelmeztetni kellene. — Oh, óh! — kiáltott fel Integra, — erről jut eszembe, hogy egy másik proklamáció is érkezett ide. Az elnöknek, vagy valakinek proklamálni kell, hogy a következő hét a“rabszolga országok felszabadulási reményének a hete.” — Hát az meg mit jelent? — Azt, hogy a kommunista uralom alá került országokat biztatni kell, ne veszítsék el a felszabadulástól való reményüket. Szóval biztatni és izgatni kell őket. — Tudod mit, — nevetett a huncut Compona, — tegyük a két proklamációt az öreg Kvanta tubusaiba hiszen az ő szakköre a figyelmeztetés. Moszkvában Mondom, nagy meleg volt és a proklamációk talán nem a megfelelő tubusokba kerültek. Csak ennek tudható be az a nagy blamázs, ami szegény alelnökünket, Nixont érte, amikor Moszkvában az amerikai kiállítás megnyitásánál felolvasta Eisenhower elnök barátságos üzenetét. — Az amerikai kormány és az amerikai nép nevében mondom, — szólt az üzenet, — hogy mi az oros'z nép barátságára törekszünk. Ha egymást jobban megismerjük, akkor kiküszöbölhetjük az egymás iránti bizalmatlanságot és megoldhatjuk mindazon problémákat, amelyek országainkat elválasztják egymástól. Szolgálja ezt a célt ez a kiállítás. — Nagyon szép üzenet, — mondotta a szókimondó Kruscsev később Nixonnak és aztán eléje- tette a “felszabaditási” reményt élesztgető proklamációt. — Vagy egyik, vagy másik? A kettő nem fér el egy kalap alá. Szegény Nixon, irult-pirult s csak nagynehe- zen tudta kimagyarázni, hogy az ilyen “hot-dog” proklamációk csak a belföldi propaganda részére készülnek. W ashingtonban Amikor az öreg Kvanta felébredt és tubusait meggy uj tóttá, az egyikben különös szagu idegen anyagot érzett. Mint okos ember-gép, tudta, hogy azt eliminálni kell, másképen baj lesz belőle. Odakiildött tehát néhány száz volt electront, de csak pár amper mennyiségben. Az idegen anyagnak azonban már az is sok volt, sercegni kezdett, majd némi zsíros levet engedett s aztán... A Pentagon óriási épületében megszólaltak a vészcsengők. Pillanatok alatt óriási riadalom támadt: Tűz van, tűz van, tűz van. .. Az ember gépek villámgyorsan adták tovább a hirt tubusról-tubusra, géptől- géphez és végre ki a városi hatóságokhoz a megfelelő helyekre. Szerencsére az alkalmazottak, — vagyis a gép-emberek jórésze szabadságon volt; a jelenlevők hamar kivonultak az épületből, amelynek kapuit el- állták a biztonsági őrök. Pár perc múltán megérkeztek a tűzoltók is- És itt adjuk át a leirást Arlington, Va. város tűzoltóparancsnokának, Joseph H. Clementsnek, mert amikor a tűzoltó kocsi a Pentagon kapuja elé gördült, azt zárva találta. A kapu előtt fegyveres őrök álltak. — Hált! — kiáltott a tűzoltókra az őrség parancsnoka, — hát ti hová akartok menni? — Be az épületbe, hogy eloltsuk a tüzet, hiszen már is az a hir járja, hogy 30 millió dolláros tűz lesz itt, — mondták a tűzoltók. — Úgy? — kérdezte a parancsnok, — van-e engedélyetek az épületbe lépésre? — Nincs. —Nos, akkor ide addig be nem teszitek a lábatokat, amig ilyen engedélyt nem szereztek. —De a tűz, a tűz. . . — kiabálták a tűzoltók. — Az nem az én dolgom, — mondotta a gépember parancsnok. Az én utasításom az, hogy ide csak olyanokat engedhetek be, akik biztonsági szempontból megfelelnek. — De mi tűzoltók vagyunk... r — De azért lehetnek kommunisták is, nemde? — kérdezte a parancsnok. — Vagy lehetnek itt olyanok, akiknek vannak kommunista barátai, vagy olyan barátai, akik kommunista újságokat olvasnak; nekünk az a parancs, hogy olyanokat ne engedjünk be. Ide ugyan be nem teszi a lábát egyetlen “disloyal” ember sem, hogy a sok nagy titkot kifürkéssze. j — De akkor elég a sok titok is. — Inkább égjen el, mint avatatlan emberek vethessék rá szemeiket. j • Clement tűzoltó-parancsnok állítása szerint aa őrök teljes 34 percen át nem engedték be a tűz« oltókat a veszedelmes tűz eloltására. Ezalatt állítólag 6 millió dollár értékű titok égett el. Miután erről a tűzről sem a televízión, sem a rádión, vagy a sajtóban tovább egy szót sem hallottunk, gondolom, az olvasókat érdekli, hogy a tüzet az okozta, hogy Compona meg Integra rossz helyre helyezték a “forró kutyát.” (l UTÓIRAT: Utólag csak azt hallottuk, hogy aa öreg gépek az (IBM) International Business Machines Co- tulajdonát képezték, amelyekéid- a Pentagon évi másfél millió dollár bérletet fizetett. A gépek biztosítva voltak, de különben is jórészük már elavult és lecserélésük esedékes volt. , Kicserélt patent lista WASHINGTON. — Az Egyesült Államok és a szovjetunió megyegyeztek abban, hogy patent listájukat kicserélik. Ez az egyezség már régebben megvolt a két állam között, de a hidegháború ideje alatt feledésbe- ment. . i Ez az egyezség természetesen nem azt jelenti, hogy a két állam kicseréli a patentjeit, hanem csupán azt, hogy a kiadott patentokról szóló rövid leirást tudatják egymással. Ennek a célja az, hogy ne adjanak ki patentot olyan találmányokra,, amiket más országokban már előzőleg paten- tiroztattak. Az egyezség értelmében az Egyesült Államok mintegy 2,000 szovjet patentról kapott leirást. Mostantól kezdve kicserélik egymással a patent irodák Hivatalos közlönyeit, amelyek tartalmazzák az uj patentok rövid leírásaitKatonai hivatás WASHINGTON. — Joseph Bagwell, az amerikai hadsereg volt őrmestere, azt állítja, hogy mint őrmester az ő katonai szolgálata abból állt, hogy vigyázott a generális kis unokáira, segédkezett a főzésnél s időközönként kimosta a gyerek pelenkákat meg a generális feleségének ési lányának az alsónemüit is- > Az utóbbi időben nyilvánosságra került, hogy a magasabb rangú tisztekhez kirendelt katonákat házimunkák elvégzésére használják. Ha az ilv BESOROZOTT embereket mind TÉNYLEGES KATONAI MUNKÁRA FOGNÁK, akkor jóval kevesebb embert kellene sorozni. Ezért erre a kérdésre vonatkozólag a képviselőház egyik albizottsága, amelynek Frank Kowalsky (D. Conn.) képviselő az elnöke, kihallgatásokat rendezett. Kowalsky azt állítja, hogy több mint 500 olyan levelet kapott, amelyben a “kutyamosó” szolgálatra befogott volt altisztek panaszkodnak, hogy ők a haza védelméhez csak azzal járultak hozzá, hogy a generális, vagy admirális urak cselédjei lettek. Joseph Bagwell őrmester a most már nyugalomba ment James Pierce generálisnál teljesített szolgálatot annak Fort Meade, Md. lakásán. Bagwell leveléből Kowalsky képviselő idézte ezen szavakat: “Az én és még másik két katona társam munkaköre a generális szolgálatában az edények mosogatásából, főzésből, ruhamosásból, a telefon válaszolásból és a gyerekekre való vigyázásból állt. Magát a generálist csak nagy ritkán láttuk. Minket kirendeltek a generális férjezett lánya gyermekeinek a vigyá'zására, a kutyák etetésére, a pelenkák és női alsónemüek mosására, — szóval olyasmire, amiket férfiak általában véve nem végeznek.” nHWMWnnWWiVWMMMWMMWVHWW«« JELENLEG 23 millió karát gyémántot bányásznak évente az egész világon. Ez a mennyiség megtöltene 75 bushelt (véka). • 2500 ember akadt, aki 100 dollárt fizetett személyenként azért, hogy a Johanssen-Patterson ökölvívó versenyt megnézhesse.
