Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-31 / 53. szám
Thursday, December 31, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 KORRUPCIÓ, CSALÁS, MEGVESZTEGETÉS AZ ÜZLETI VILÁGBAN Az elmúlt hetek folyamán végre nyilvánosságra jött, hogy milyen korrupció uralja üzleti életünket. Megtudtuk, hogy milyen csalások vannak napirenden az üzleti élet vezetői körében. Megismerkedtünk egy uj szóval: “Payola”-val, mely rámutat a megvesztegetésre a televízió és rádió világában. A csalások szerves részei az üzleti világnak, bár ezt nem ismerik el, és úgy szeretnék feltüntetni a dolgot, mintha csak itt-ott, kivételesen történnének. A “Business Week” nevű folyóirat legutóbbi számában jelenti, hogy megkérdezett néhány vezető üzletembert arra vonatkozóan, hogy mi a véleményük az üzleti életben történő megvesztegetések erkölcsi jelentőségéről és annak elterjedéséről. A folyóirat szerint mindegyik iparmágnás ngy nyilatkozott, hogy: “üzleti erkölcseink sohasem voltak jobbak, mint most”, de jelentőségteljesen azt is hozzátették, hogy: “ha egy kicsit mélyebbre próbálkozunk hatolni az üzleti élet vezetői között, nyílt késdéssé válik, hogy ez az álszenteskedés igazságos-e?” Például az egyik távlöveg-részeket gyártó cég feje a délnyugaton azt mondta az üzleti folyóirat riporterének, hogy: “munkásainkkal semmi baj nincs; köztük nincs korrupció. Saját helyzetem és a többi munkáltatóé az, ami gondot okoz nekem. Egész üzleti életünk korrupt, ugyanígy vannak vetélytársaink és problémáink egyre jobban és jobban tornyosulnak felettünk”. Megvesztegetés mindenfelé “Azt vesszük észre, hogy a kormány mérnökei, akikkel dolgunk van, egyre több és több luxuscikket, szórakoztatást és ajándékokat követelnek”, mondta e gyáros. “Viszont ezt mi, mint üzleti kiadásokat jelentjük be adóbevallásainkban. Ez tiszta csalás. A konkurrencia is azt teszi, tehát nekünk is ezt kell tennünk. Nem is tudom már, hogy mi is az erkölcsös, mi az erkölcstelen üzleti életünkben”. Egyik középnyugati iparmágnás ezt mondta: “Üzleti életünk most lelkiismeretlenebb és kor- ruptsbb, rpint emlékezetem óta bármikor ezelőtt. 1945 óta fokozatosabban rosszabbodik a helyzet”. Egy texasi olajgépeket gyártó cég feje igy nyilatkozott : “Konkurrensünk üzletének 75 százalékát úgy bonyolítja le, hogy egy hónapra elégséges fagyasztott ‘beefsteaket’ ad a vásárló ügynököknek”. Két bizottság munkában A “Federal Communication Commission” és a “Federal Trade Commission” végre beleszólt a “Payola”-ügybe. Ez persze csak azután történt, miután úgyis nyilvánosságra került az a gyalázatos fertő, ami az egész rádió és televíziós világban megnyilvánult a .képviselőház vizsgálata alkalmával. Az FCC elrendelte, hogy a nemzet 5,236 rádió- és televíziós-állomása eskü alatt adjon nyilatkozatot 1960 jan. 4-ig, hogy bármely alkalmazottja, vagy önálló programok szinrehozója elfogadta-e titokban a “Payola”-t, hogy bizonyos árucikkeket, rekordokat vagy bál-milyen termékeket hirdessen a légen keresztül. Az FCC azzal vádolt három rekordgyártó céget és 6 rekord eladót, hogy becsapták a népet és törvénytelenül megakadályozták a versengést azáltal, hogy lefizették a rádió és TV rekordbemutatóit a “dise-jockey”-kat, akik persze a pénzért hirdették azok kiválóságait. A legnagyobb cégek benne voltak Az FCC által bevádolt cégek a Radio Corporation of America, London Records, Bernard Lowe Enterprices. Az elárusítók között 5 philadelphiai és egy clevelandi cég volt, amelyek megfizették a “DiscJockey”-kat, hogy állandóan az ő rekordjaikat játsszák, akár jók, akár nem. így kiszorították versenytársaikat az iparból, akik esetleg tisztességes utón próbálták volna rekordjaikat eladni. A cégek fejei nem is próbálták letagadni, hogy megfizették a rekordok bemutatóit. Edward Barsky, Inc. úgy nyilatkozott a N. Y. Times riportere előtt, hogy: “Hát persze, hogy megfizettük a “Disc Jockey”-kat. Versenyeztünk egymással. Minden cég ugy anazt tette”. Girl-ök és pálinka Különösen drámai cikket hozott ezzel kapcsolatosan a “N. Y. Post”. Interjút közölt az egyik legnagyobb rekordgyárossal természetesen a nevét elhallgatva. A gyáros bevallotta, hogy ezreseket fizetett ki évenként “Payola”-képpen. Azt állította, hogy panaszt emelt az FCC-nél emiatt még 1948-ban, de a bizottság semmibe se vette panaszát. Ez a gyáros azt is elmondta, hogy egyes reBelezsufolható-e egy esztendő —-17 napba? Az albán gazdaság eddigi fejlődése ezt a lehetetlennek látszó feladatot oldotta meg. Annyira gyorsütemü a fejlődése, hogy jelenleg Albánia ipara 17 nap alatt annyit gyárt, amennyit a Zo- gu-rendszer alatt, 1938-ban. egy év alatt termelt. Ezek az arányok jellemzőek a gazdasági élet minden területére. Ha az albán statisztikákat nézegetjük, akkor ilyen számokat olvashatunk ki abból: a széntermelés 1938-hoz mérten hetvenszeresére, a krómércteimelés harmincszorosára, a villamosenergia-termelés tizenhétszeresére, a pamut-textil termelése hatvankétszeresére emelkedett és igy tovább. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy “könnyű” a szinte nullával egyenlő termelést sokszorosára emelni. De nem szabad ■megfeledkezni arról, hogy éppen, mert primitiv körülmények között kezdte meg az albán gazdaság a szocialista építés munkáját, igen nagy áldozatokkal és a nép hatalmas erőfeszítésével tudta csak elérni ezeket az eredményeket. Nem volt ipar, nem volt szakember, az országot a háború végigpusztitotta. A hallatlanul nagy nehézségeket sorra le kellett győzni ahhoz, hogy megindulhasson a termelés. Az Albán Munkapártnak, a nép áldozatkészségének és a Szovjetunió, valamint a szocialista országok segítségének köszönhető, hogy sikerült az országot az elmaradottságból felemelni. Ezek a tiz-, húsz-, ötvenszeres eredmények azonban abszolút számokban is jelentősek. Mi sem bizonvitja ezt jobban, mint az, hogy Albánia egy sor tőkésországot már elhagyott nemcsak a fejlődés ütemében, hanem az égy főre jutó termelésben is. Már 1957-ben az egy főre jutó kőolajtermelésben felülmúlta Nyugat-Ncmetorszá- got, Olaszországot, Franciaországot, a fejenkénti széntermelésben pedig Ausztriát és Olaszországot szárnyalta túl. A villamosenergia-termelés 30 százalékkal volt magasabb, mint Törökország egy főre jutó termelése, pamuttextil-gyártásban viszont Görögországot is maga mögött hagyta. Ebből a pár példából is kiderül, hogy Albánia egy sor területen túlszárnyalta a Balkán-félsziget tőkésországait, pedig Albánia sokkal fejletlenebb volt a második világháború előtt, mint azok voltak. A szocialista társadalmi rend fölényét bizonyítja ez a megtett ut. Albánia az elmúlt 15 év alatt elmaradott agrárországból agrár-ipari országgá változott. Tehát a mezőgazdaság még jelentős részét képezi (a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát adja) az egész gazdasági életnek. De ez a mező- gazdaság gyökerében más, mint a háború előtti. Akkor lényegében feudalizmus uralkodott Albániában. A parasztok az államnak dézsmát (a termelés egytizedét) fizettek, a földbirtokosnak pedig a termés egyharmadát kellett beszolgáltat- niok. A parasztot a földbirtokos akkor űzhette el földjéről, amikor akarta. A fő szerszám a faeke volt, s az egész országban 7—8 traktor működött egyes nagybirtokosok földjén. A felszabadulás után a népi hatalom földet osztott és a parasztokat végleg felszabadította az évszázados kizsákmányolás alól. De kevés volt a megművelhető föld. A mocsarak lecsapolásával, a művelés alá vonható földterületek felkutatásával lényegében megduplázták a vetésterületet. S ma már a földekről eltűntek, a primitiv szerszámok, s helyettük gépekkel dolgoznak. Mintegy háromezer traktor dolgozik a földeken, egyéb gépi munkaeszközökről nem is szólva. Az erdők helyét pedig fokozatosan gyümölcsfaerdők foglalják el. A parasztság megértette, hogy a további haladás feltétele a nép jóléte a nagyüzemféle gazdálkodás kiépitésében rejlik. S 1956—57-ben a parasztok tömegesen kezdtek szövetkezeteket kord cégek rendszeresen hölgyeket és pálinkát is bocsátottak a “Disc Jockey”-k rendelkezésére, amellett, hogy lefizették őket, hogy több rekordot adhassanak el. Azt mondta, hogy az egyik cég lakást tart fenn New Yorkban, ahol nők és italok állnak rendelkezésükre. Egy másik Chicagóból viszi a lányokat Miamiba repülőgépen, a déli Disc Jockey-k játszótársául, az elegáns miami-i hotelekben. Az erkölcsi züllés nyilvánvaló és most gyors orvosságokat keresnek rá. Egyesek cinikusan megjegyzik, hogy “Becsukják az istállót, miután a lovat már ellopták”. alakítani. Ma már a földterület majdnem 80 százalékán folyik kollektív gazdálkodás, s a szövetkezeti szektor egy hektárra eső termelése magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Az adatok szerint a termelőszövetkezetek az elmúlt négy év folyamán hektáronként átlag 3.2 mázsával több búzát, 2.8 mázsával több kukoricát. 1.6 mázsával több dohányt, 89 mázsával több cukorrépát termeltek, mint az egyéni gazdaságok. Az állatállomány is jelentősen gyarapodott. Az albán gazdaság hatalmas eredményei nyomán jelentősen nőtt a lakosság életszínvonala és kultúrája. Az eddigi fejlődés, az elért sikerek biztos alapul szolgálnak a szocializmus teljes felépítéséhez. Gy. I. Szaporodnak a bíborosok VATIKÁN VÁROS. — Huszonharmadik János pápa 7 uj bíborosnak személyesen nyújtotta át a bíbor süveget, a nyolcadiknak pedig személyes képviselőjével küldte el Párizsba. Ezzel a Római Katholikus Egyházat irányitó bíborosok száma 79-re emelkedett. Régi tradíció szerint a bíborosok száma csak 70 lehetett s ezt, mint valami Íratlan törvényt az előző pápák mind tiszteletben tartották. Huszonharmadik János azonban úgy tartja, hogy most már 100 főre kell felemelni az egyház “hercegeinek” a számát. Ennek oka valószínűleg az, hogy a bíborosok legnagyobb része már igen öreg, magával is tehetetlen ember, de a 100 között mégis csak akadhat néhány fiatalabb, még aktiv munkára képes ember is. Az uj kardinálisok között két amerikai is van, igy az amerikai bíborosok száma hatra emelkedett. ami mutatja, hogy a Római Katholikus Egyház milyen nagyfontosságunak tartja az Egyesült Államokat. Talán arra gondol a pápa, hogy Olaszország gyors radikalizálódása esetén a pápának más székhelyet kell keresni s erre egyelőre a legalkalmasabbnak USA mutatkozik. Frans'a Tsgs és olasz Ssoüiílifefd jövőre fgfggsHesi lesz Az Egyesült Nemzetek közgyűlése jóváhagyta az általános ügyrendi bizottság javaslatát és december 12-ig meghosszabbította a 14. ülésszak időtartamát. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 1960 április 27-én francia Togcnak, július elsején pedig olasz Szomáliföldnek függetlenséget ad. Olasz Szomáliföld függetlenségét a UN eredetileg csak 1960 december 2-re tervezte. Ugyancsak egyhangúlag határozta el a közgyűlés, hogy jövő év elején missziót küld Ruanda Urundiba, a belga gyámsági területen nemrégen lezajlott véres törzsi háború indító okainak kivizsgálására. iii vár Jugoszlávia? BELGRAD. — A jugoszláv kormány az 1960-as évre az eddigi katonai költségvetést 50 százalékkal emelni akarja. A jelentés szerint az 1,427,500,000 dollár teljes költségvetésből 690,300,000 dollárt jegyzet elő hadicélokra. Úgy látszik, hogy a jugoszláv kormány nem bízik a békében, vagy úgy tartja, hogy mint az Egyesült Államok, ott is magasra lehet fejleszteni a gazdaságot a háborús ipar nagyításával. DEBRECEN munkáslakta negyedeiben — a Szabadság-telepen és a Homok-kertben — zeneiskolát szervezett a városi tanács. A két iskolában több mint 80 gyermek tanul zenét. 15 ÉVES AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG AZ ALBÁÁ GAZDASÁG MÁSFÉL ÉVTIZEDE
