Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-15 / 42. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 15,1959 S» ▼ ¥ T ‘rv1 <r f’f ▼ ^ Munkásmozgalom A. A. .A. A A A. * ^ ■ i A A A i . 1© bányász halt meg augusztusban Az Egyesült Államok bányái 19 áldozatot követeltek augusztusban a szövetségi bányabizottság jelentése szerint. Az évi áldozatok létszámát ez 195-re emeli; tavaly 202 bányászt ölt meg a bánya. West Virginiában 10, Kentuckyban 3, Pennsylvaniában 3, Tennessee, Utah és Virginiában 1—1 bányász esett áldozatul munkájának. Nyolc bányászra a tető szakadt, másik kettőre ráestek a vágatok. Három a nehéz teher, egy a villamosság, 2 a gépek áldozata lett. A bányán kívül annak felületén is 3 bányász vesztette el életét. Az unió és a kongresszusi atyák erkölcse... WASHINGTON. — Igen sok kongresszusi tag büszkélkedhet azzal, hogy szavazott a Landrum- Griffin-törvényjavaslatra, hogy azzal erkölcsöt, etikát hozzon az uniókba. Arról már nem beszéltek olyan nyíltan, hogy miképpen tűrték el saját korrupciójukat. Például sok kongresszusi tag az adófizetők pénzét költötte arra, hogy saját irodai kellékeit megvásárolja, bőröndöket, karácsonyi kártyákat, sőt feleségük kalapdobozait is az adófizetők fizették. Hogy honatyáink milyen leleményességgel tették mindezt, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy mint megengedett irodai felszerelést az egyik 4 fehér autógumit vett, egy másik pedig berámáztatta egy mezítelen hölgy képét, melyet mint eredeti festményt vásárolt. Megszűnt a sztrájk a textiliparban NEW YORK. — A Textil Workers Union megszüntette a szintétikus anyagok gyártói ellen a sztrájkot New York, New Jersey és Pennsylvania államokban. 6500 munkás uj szerződést kapott a textil-festő, nyomtató és finomító iparban. — Másik 1,509 már a sztrájk megkezdése utáni napon visszament. Az uj szerződés értelmében 13 centes órabéremelést kapnak a munkások az első évben, további 5 centet a második évben, valamint felemelték nyugdíj alapjukat és fizetett ünnepnapjaik számát. Körülbelül $2.27 volt óránkénti munkabérük a sztrájk előtt. Charles Lazzio, a new jersey-i lokál vezetője örömét fejezte ki a munkások gyors győzelme felett. Viszont a munkáltatók egy része nagyon fél a new-englandi államok versengésétől, ahol állítólag sokkal alacsonyabbak a munkabérek. Segítséget kérnek a sztrájkolok részére DENVER. — A “Mine, Mill and Smelter Workers Union” tisztviselői felhívást intéztek a szervezett munkássághoz, segítséget keresve a 35,000 rézbányákban dolgozó sztrájkoló részére. A sztrájk 5—7 hete áll fenn, öt ipari óriás ellen. Ezek a következők: “American Smeltering and Refining, Anaconda, Kennicot, Phelps Dodge és Magma Copper”. A sztrájkolok nagy része a Mine, Mill szakszervezet tagja, de több ezer közülük az AFL-CIO kebelébe tartozó szakszervezet tagsága közé tartozik. A Mine, Mill vezetői leveleikben rámutattak, hogy mennyire emelkedett az idén a fenntemlitett nagyüzemek profitja, de azért nem hajlandók tisztességes béremelésről jóhiszemüleg tárgyalni munkásaikkal, mindegyik ä munkaszabályokat akarja megváltoztatni. “Tagjaink szilárdan állnak elhatározásuk mellett, hogy addig nem térnek vissza munkába, amig tisztességes elintézést nem nyer követelésük. Harcuk része annak a nagy küzdelemnek, amelyet Amerika munkássága folytat, hogy eddig nagy nehézséggel elért eredményeit megtarthassa és valamivel jobb életet teremthessen önmaga és családja rés-zére. “Számíthatunk Önökre, hogy tagjaik elé tárják harcunk alapvető kérdéseit? Támogatás, tagjaik részéről megnyilvánuló összetartás érzése nagyban segítené sztrájkoló tagjaink közszellemét és emelné harci készségüket.” A szakszervezetekhez küldött levelet John Clark elnök és az összes vezető tisztviselők aláírták. MÉG NEM HALT KI A “COMPANY UNION” HONOLULU. — Az International Longshore- Workers Union (a rakparti munkások országos szakszervezete) méltatlan munkásellenes eljárással vádolta a Maui Pineapple Company-t. Sohasem került pontosan napvilágra a “Vita Pine Council” törvényellenes “Company Union” megszervezésének az esete, a “Hawaii Employment Relations Board” előtt tartott kihallgatásokon. Tény az, hogy a Maui ananásztelep munkásai, 205:106 ellenében úgy szavaztak, hogy az ILWU-hoz csatlakoznak. A “Vita Pine Council” (Company Union) és mozgató szelleme, Y. B. Chur olyan zavarba hozta a Maui Co. üzemvezetőségét, hogy kénytelén- kelletlsn beleegyeztek, hogy alávetik magukat a “HERB” rendeletének. Eszerint nem szervezhetnek “company uniont” és nem alkalmazhatnak erőszakot munkásaik azon igyekezete ellen, hogy óhajuknak megfelelő szakszervezetekbe tömörüljenek Az ILWU alkalmazottai megfélemlítésével, “company unió” megszervezésével és kémkedéssel vádolta a Maui céget, de miután elismerték a vádat, ezzel nagyban megrövidítették a kihallgatásokat és igy nem került a Vita Pine Council esete a nyilvánosság elé. Y. N. Chur ellen a munkások elleni kémkedés vádját emelték. Chur, a traktorállomás főnöke volt Haliimaileben, de szívrohamot kapott és könnyű munkára helyezték át. Churt jelölték ki arra, hogy megakadályozza a munkások ILWU-ba való szervezkedését. Company Unió, az igazi helyett Miután uniót akartak a munkások, hát adtak nekik. Újjászervezték a Vita Pine Councilt, mely- lyel 1956-ban Henry Baldwin helyettes üzemvezető sikeresen harcolt az igazi szervezkedés ellen. Mikor az unió veszélye megszűnt, a Vita Pine is kimúlt csendesen. Vita Pine különben a cég védjegye, amely név alatt legjobb vevőjének, az Atlantic and Pacific Tea Company (A&P) rengeteg fióküzletének szállít. Chur uj beosztását azzal kezdte, hogy valami 30 “Corn Mill Camp”-i teherautóhaj tónak azt mondta: “Tanácsot szervezünk, amely panaszainkat kezelni fogja”. Kérte őket, hogy válasszanak 3 képviselőt. A legtöbb szavazatot Tetsue “Wim- pi” Iwaishi kapta, igy lett Iwaishi később a “company union” elnöke. A szovjetet utánozzák A szovjet-tipusu szervezetekben minden üzemi osztály bizottságának három tisztviselőjét küldi a 9 tagból álló vezető csoportba, amely mintegy legfelsőbb tanács működik. Itt is hasonlóan 9 tagból állt a Vita Pine Council (tanács). Chur összehívására tisztviselőket választottak: Elnököt, alelnököt és titkárt. Pénztárosra nem volt szükség, mert nem fizettek tagsági dijat. A költségeket, mint papír, stencil, gyorsíró stb. az üzem fizette. Alkotmányt és szabályokat is szerkesztettek, azaz Mr. Chur előre elkészítette és átadta azt elfogadás végett. Azért egy kis hiba mégis becsúszott Elkészültek az alapszabályok és az alkotmány is, elfogadták azokat és az irodában sokszorosították. Az üzemvezetőség valamelyik tagja egyszerre észrevette, hogy hiba csúszott az alkotmányba, mely rámutat, hogy az üzem uralkodik a szervezet felett. Ugyanis az állt benne, hogy: “a tisztviselők csak úgy hívhatnak gyűlést, ha azt az üzemvezetőség engedélyezi”. Ezt kihúzták fekete ceruzával három helyről is, de elfelejtették kihúzni az alapszabályokból. A tanács tisztviselőinek el is felejtettek beszámolni minderről, pedig előzőleg 5 óra hosszat tárgyaltak velük az elfogadásról. Az alkotmány néhány tétele megszegte a törvényeket. “Illegális uniót szervezett, majd követelte, hogy, mindenegyes állandó alkalmazott csatlakozzon hozzá.” Egyszerűen értésükre adta a munkájukat féltő Haliimaile-i munkásoknak, hogy “ne merjenek más unióhoz csatlakozni”. Ha valakinek ez nem volna elég figyelmeztetés, mást is kaptak. Mrs. Fujié Ogata, Rodana Nuesca és Beatrice Sepnet munkásnők tanúskodtak a “HERB” előtt, hogy megfenyegették őket. Policarpio Rabago és Guillermo Barut munkásokat is elbocsátással fenyegették. Egyebeknek, mint Alfred Fernandez és Carlos Campo jobb munkát Ígértek, ha befolyásukat felhasználják arra, hogy a munkások ne csatlakozzanak az unióhoz. Senki sem látta a szavazatokat A Vita Pine tanács akotmánya szerint 9 ember vezette a szervezetet. Kétharmada még az alkotmányt is módosíthatja. Mr. Chur minden munkásnak adott az alkotmányból, hogy tanulmányozzák, nyilvánítsák véleményüket és szavazzanak, hogy elfogadják-e. Mr. Chur jelentette később a tanács tisztviselőinek, hogy a töbség elfogadta, de soha senki sem látta a szavazatokat. Fizetésemelés pedig nincs! A bizottság tagjait a földekről a felügyelők hívták össze és az üzem teherautói vitték a gyűlésre, mely az üzem idejében, a munkaóra alatt ment végbe. A teherautóhajtók első gyűlésén sok panasz hangzott el. A második gyűlésen jelentette Mr. Chur, hogy ezek elintézést nyertek, az üzem érdekei szerint. “Mindent elintézünk a jövőben is, ne féljetek semmit”, mondta Chur. A bizottsági tagok végre is a fizetésemelés kérdéséről kezdtek beszélni. “Várjunk”, mondta Mr. Chur “még azt hiszi az unió, (ILWU) hogy próbálunk megvesztegetni benneteket,” Hogyan, hogy nem, a tanács semmi eredményt sem volt képes elérni a tagok részére. Ha nyíltan követeltek valamit, Mr. Chur figyelmeztette őket, hogy: “több eredményre vezet, ha szépen kértek valamit, mintha követeltek! Mindig akad egy megegyezési pont”. A Vita Pine munkásai nem sokat kaptak, de nagyszerűen ment az üzemnek. A munkások visszavették unió-kártyáikat a fenyegetések hatása alatt. Tudatták az TLWU-val, hogy az üzem nem fogja megengedni a becsületes szavazást. A főnök maga mondta . . . Az “Unfair Labor Practice” (tisztességtelen eljárás a munkásokkal szemben) vádja megijesztette az üzemet, úgyhogy megszüntették a gyűléseket. Julius 10-én volt az utolsó gyűlés. Aug. 10-én az ILWU sztrájkra hívta a munkásokat. Előző este Iwaishi bizottsági elnököt az irodába hivatták, ahol Maui, az üzem főnöke, Colin Cameron aligazgató, Henry Baldwin üzemvezető yárta és értesítették, hogy “Az üzem kéri a “HERB”-t, hogy szavazást folytasson le a telepen és ajánlatos lesz, hogy a tanácsot azonnal feloszlassuk”. Iwaishi és a vele levő alelnök, Mat- suura összenéztek és csak annyit mondtak: “OKAY, hátha a főnök is úgy akarja, mi csak nem ellenezzük!” így lett valóban szervezett üzem a Maui Pineapple részvénytársaságból. 11 billiós rekord profilemelkedés 48,5 billió dolláros rekord profitot várnak ez évben a részvénytársaságok. Ez 11 billiós emelkedést jelent 1958 óta. Ezt USA költségvetési irodája jelentette. Ennek alapján Maurice Stans, a szövetségi költség- vetési iroda igazgatója úgy véli, hogy 22.5 billió dollárt kollektálnak adókban. E hatalmas profit szerinte magasabb mint amit a társaságok vártak, pedig a tavalyi is rekord- magasságú volt. Annál nagyobb lesz, mert közben még harcolnak is az ellen, hogy annak legalább egy parányi részét munkásaiknak adják fizetés- emelés fejében. Nem elég, hogy a termelésből is iszonyú nagy hasznot húznak, még áraikat is egyre emelik, úgyhogy állandóan felhajtják az élet- szükségletek árát. A vásárló közönség egyre magasabb árakat fizet csak azért, hogy szuperprofitot halmozzanak fel a részvénytársaságok; de azért nagy buzgón mindegyik azt hirdeti, hogy a munkabérek emelkedése okozza az inflációt. NEMZETKÖZI MEGEGYEZÉST, NEM HÁBORÚS FEGYVERKEZÉST!
