Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-09 / 28. szám

Thursday, July 9, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 üiLájqszemle mányba Alsogaray jobboldali politikus, mint gaz­dasági és munkaügyi miniszter, akinek szoros kapcsolatai vannak Rojas ellentengernaggyal is. Argentínai politikai körök szerint Alsogaray az­zal a feltétellel lépett be a kormányba, hogy tel­jes ellenőrzése alá helyezik az ország pénzügyei­nek és munkaügyeinek intézését. JOBBOLDAL KERÜLT HATALOMRA ARGENTÍNÁBAN Junius 25-én hivatalba lépett az uj argentin kormány. Az előző kormány miniszterei lemond­tak azzal az indokolással, hogy meg akarják köny nyiteni a kormány teljes átalakítását. Frondizi azonban a katonai miniszterek lemondását nem fogadta el, s később társaságukban tanácskozott pártpolitikusokkal a kormányalakításról. A kormányválság alapvető okai már régebben ott gyökereztek az argentin közéletben. Frondizi a múlt év végén szakított annak a demokratikus nemzeti programnak megvalósításával, amelyet az elnökválasztási hadjárat során meghirdetett. Kormányzása idején nem növelte a munkásság életszínvonalát, nem használta ki azt a kínálkozó alkalmat, hogy a szocialista országokkal való sok­oldalú kereskedelmi kapcsolat révén következetes harcot indítson az országban garázdálkodó mono­póliumok ellen. Ezért december óta sűrűn követ­ték egymást a nagy sztrájkok. Májusban mintegy négy és fél millió munkás vett részt a munkabeszüntetésekben. Az elnök re­akciós politikájától megvonták támogatásukat azok a demokratikus tömegek, amelyek hatalom­ra segítették. A sztrájkok és a tömegmegmozdu­lások, amelyek figyelmeztették Frondizit hibás politikájára, nem hoztak változást. Frondizi ka­tonai intézkedésekkel akarta elfojtani a munká­sok megmozdulásait. Április 27-én antidemokrati­kus intézkedéssel betiltotta a kommunista pár­tot és minden olyan szervezet tevékenységét, amely közvetve vagy követlenül kapcsolatban áll vagy együttműködik a kommunista párttal. Ez­zel a kormány maga alatt vágta a fát, szűkítette saját tömegbázisát. Számos kormányintézkedést nem helyeselt Frondizi saját pártja sem. Az In- tranzigens Polgári Unió április 20-i nyilatkozatá­ban igy jellemezte Frondizi politikájának ered­ményét: “A munkások és alkalmazottak keresete minimális,' mig a vállalkozók profitja egyre nö­vekszik.” A kormányra és személy szerint az elnökre, mind nagyobb befolyása volt a reakciós erőknek, a hadsereg jobboldali vezetőinek, és az amerikai monopoltőkének. A tavaszon, amikor Frondizi az Egyesült Államokban járt, az amerikai politi­kusok felhasználták az alkalmat, s csak politikai feltételekkel voltak hajlandók némi dollársegélyt adni Argentínának. Nem véletlen, hogy a kor­mány éppen ebben az időben avatkozott be a szakszervezet ügyeibe, indította el kommunista­ellenes hadjáratát és kezdett hajszát a tömegek­kel kapcsolatban álló peronista vezetők ellen. A hármas reakció mindinkább jobbra szorítot­ta Frondizit, aki a jobboldal foglyává vált. Fron­dizi a demokratikus tömegmozgalom ellen katonai terrort használt. Választóitól való elszigetelődése után kiderült, hogy most már a hadsereget sem tudja többé eszközként felhasználni: maga is já­tékszerévé vált a hadsereg egyes vezetőinek po­litikai játszmájában. A hadseregen belül négy csoport alakult ki, s ezek közül három csoport hajlandónak mutatkozott a jobboldalnak tett en­gedményekért kompromisszumra lépni Frondizi- val. A “kemény gorillák” elnevezésű katonai cso­portosulás az elnök lemondását követeli. E cso­port a katonai diktatúra hive, s vezetője Isaac Rojas ellentengernagy, aki Peron bukása után a kormány elnökhelyettese volt. Rojas katonai láza­dással fenyegetőzött, ha Frondizi nem adja át helyét. A kormányválság megoldása után, a hadsereg parancsnoki karában az ellenállás továbbra is fennáll. Egyes helyőrségekben, valamint hadi­tengerészeti és légitámaszpontokon a katonai pa­rancsnokok siiriin tartanak fontos megbeszélése­ket. A cordobai katonai körzetben biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A cordobai hely­őrség parancsnoka Bruno Grotz tábornok, aki tudvalévőén az “ellenszegülő tisztek” vezetője. Az elnök a súlyos válság óráiban sem fordult a demokratikus tömegekhez: jobbratolódást kö­vetelő reakcióval alkudozott. Jun. 21-én több ka­tonai klikk ultimátumot intézett az államfőhöz, s ebbeh teljes politikai “jobbra át”-ot követeltek. Az elnököt a baloldallal való teljes szakításra szó­lították fel. Frondizi kapitulált követeléseik előtt. A légügyi államtitkár körlevélben hozta a magas- l’angu repülőtisztek tudomására, hogy “a közel­jövőben politikai és gazdasági változások vár­hatók”, Ez a változás indult meg jun. 23-án a kirob­bant kormányválsággal. Egyes jobboldali kato­natisztek, tábornokok úgy vélik, elérték célju­kat ; törvényes látszatot adnak a katonai puccs- nak azzal, hogy Frondizi égisze alatt hatalomra juttatták embereiket. így került be az uj kor­Kuba hős felszbaditója, Fidel Castro ellen megindult az ellenforradalmi ármánykodás, nép­szerűségének aláásására, hatalmának gyengíté­sére, az életbeléptetett forradalmi gazdasági váltó zások meggátlására és ha mindez sikerül, akkor kormányának megdöntésére. Minden lépésére és intézkedésére rányomják a kommunista bélyeget, remélve, hogy ezzel Kubában is elérik céljukat. “Olyan ez a forradalom, mint a görögdinnye”, mondja Havanában egy amerikai üzletember, “minél tovább szeleteljük, annál vörösebb”. Ki más is nézné ilyen szemmel a kubai eseménye­ket, mint az amerikai üzletember Havanában, no meg egy csoport gazdag kubai állattenyésztő. Ez a két csoport az, amelynek anyagi veszte­sége lesz az uj földosztó törvényből kifolyólag. Az amerikai cukorültetvények tulajdonosai két­millió aker föld gazdag jövedelmétől esnek el. Ez a terület nagyobb, mint Delaware és Rhode Is­land államok együttvéve. Mig kezdetben gyana­kodva figyelték Batista elüzetése után az uj kor­mány működését, a födreform törvény végképp Castro elleni álláspontra egyesítette az amerikai tőkéseket, akiknek 800 millió dollár befektété- sük van Kubában. A kubai állattenyésztők is egyre hangosabban tiltakoznak az őket is érintő földosztás ellen. Csa­ládjaikkal együtt, összesen kb. 500,000 kubai van ezen csoportban. Ezzel szemben Kubában jelen­leg 500,000-re teszik a munkanélküliek számát és állítólag a cukornád betakarítása után további 200,000 munkás válik ideiglenesen munkanélkü­livé. Castro a nép érdekében intézkedik S bár az óvatosabbak úgy állítják be a dolgot, mintha nem a reform ellen, hanem csak Castro gyors intézkedése és módszerei ellen volna kifogá­suk, a helyzet az, hogy Castro szükségesnek tar­totta a mielőbbi intézkedést a nép szükségletei- nak kielégítésére. Ellenfelei kommunista ellenes propagandája alaptalan, hiszen Castro nem szün­tette meg a termelőeszközök magántulajdonjo­gát, hanem csupán több kézbe juttatja az ország földjét úgy, hogy kiveszi a külföldi és belföldi monopóliumok kezéből és odaadja a nincstelenek­nek. 10 és fél millió aker, vagyis a termőföld 40 százaléka jelenleg 2,300 egyén és korporáció ke­zében van. Ezt sehogysem tudja felfogni az amerikai üz­letember, aki a város üzleti negyedében lefüggö­nyözött irodájában ül és kijelenti, hogy “egy gondolkodó kubait sem ismerek, aki nem volna a földreform ellen, pedig 5 hónappal ezelőtt mind Castrot támogatták. Bevallom, hogy a nép, a nincstelenek most is vele vannak.” Elég ez Cas- tronak, úgy hisszük. És miért ne volnának? Tudják, hogy őket mi­lyen sorstól mentette meg Castro győzelme Ba­tista felett. A magas házbéreket mindjárt lere­dukálta; elrendelte, hogy az üzleti vállalatok újra alkalmazzák az 1952 óta elbocsátott munkásai­kat. Ellenőrzi, hogy kubai gyártmányokat vásá­roljanak külföldi helyett és mindig a nép között van, mint aki keresi, hogy mi az, amit az ország munkásai sorsának javítására tehetne. Legújab­ban a kormány közmunkák létesítésével igyek­szik enyhíteni a munkanélküliségen. Milyen eszközökkel próbálnak ártani a kor­mánynak és az országnak a forradalom ellensé­gei? Kipróbált módszerük a kommunista-ellenes hangulatkeltés. Azt hiresztelik, hogy Castro kor­A politikai küzdelem, a fejlemények több moz­zanata arra utal, hogy a Frondizival kötött alkut a jobboldal csak ideiglenes pozíciónak tekinti, amelyből újabb előretörést akar elérni. Alsogaray révén a jobboldali katonai tisztek az ország poli­tikai életének egyik legfontosabb posztját kezük­ben tartják. Frondizi politikája tehát jobboldali reakciós “őrségváltáshoz” vezetett. Ez egyaránt káros ha­tással lesz az ország politikájára és amúgy is rossz gazdasági helyzetére. mányalkalmazottai kommunisták, vagy baloldali­ak; a kooperativákat a kínai kommunisták min­tájára szervezi; hogy a hadseregben nagy a kom­munista befolyás. Ezzel a vádaskodással távozott a légierő kötelékéből Pedro L. Diaz Lanz őrnagy, miután elmozdították vezetői állásából. Nagyban működnek a pénzcsempészek és a fe­kete piac. Az állattenyésztők harcra szervezked­nek és a rádión minden nap nyílt propagandát űz­nek a földreform ellen. Az amerikai cukortermelők azzal akarnak csa­pást mérni Kuba gazdaságára, hogy leszállíta­nák a kubai cukor behozatalát .az Egyesült Álla­mokba. Igen ám, de akkor Kuba a világpiacra vinné cukor-exportját, aminek az lenne majd a következménye, hogy a cukor ára esni fog. A cukorültetvényesek haragját a földterületek kisajátítása mellett az is nagyban gerjeszti, hogy a kubai kormány a kártalanítási összeget abban az értékben állapítja meg, amely érték alapján fizettek adót az eddigi tulajdonosok. Arra meg­felelőnek tartották a leszállított értéket, hogy az országot és Kuba népét megkárosítsák, de maguk ra nézve nem hajlandók azt elfogadni. A diktátorok ellen > Dr. Mahuel Bisbey Alberni, az Egyesült Nem­zetek kubai delegációjának feje beadványt nyúj­tott be a UN főtitkárságához, amelyben Kuba kormánya bejelenti, hogy megszakította a diplo­máciai összeköttetését a Dominikai Köztársaság­gal. A levél részletesen felsorolja és először hozza nyilvánosságra azt a véres brutalitást, amellyel Trujillo, a véreskezü diktátor a zsarnoksága alóli felszabadulásra irányuló minden népi megmoz­dulást elnyom. A kubai kormány azt kéri, hogy “indítsanak világakciót a dominikai nép megmen­tésére, amely a jelen pillanatban is a legbünösebb elnyomás alatt szenved, ami az amerikai konti­nensen eddig ismeretes volt”. Mi volt a dominikai küldöttség természetes vá­lasza erre á levélre? Az a Dominika, amely az egekig dicsőítette a magyar ellenforradalmat és a legnagyobb támadásban részesítette azokat, akik a magyar népet megmentették a bosszúálló fasisztáktól, most Fidel Castro-t és a kubai kor­mányt vádolja kommunizmussal. Castro és a győztes kubai forradalom tüske a délamerikai diktátorok és félgyarmati állapo­tokat támogató elemek szemében. AKI BARÁTJA AZ IGAZSÁGNAK, AZ OLVASÓJA A “MAGYAR SZÓNAK”! NÉZZE MEG A CÍMKÉJÉT! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. ibá Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most JÚLIUSBAN lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $................................-t Név: .......................................................................... Cim: .......................................................................... ÁRMÁNYKODNAK KUBA FORRADALMI KORMÁNYA ELLEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents