Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-01 / 40. szám

AZ EKÍSÉR STM A világsajtó és a világ népei mondhatjuk lélegzetvissza­fojtva figyelték a Kruscsev látogatást. Ismerték a két tár­sadalmi rendszer közötti ellentéteket, de mégis reményked­tek, hiszen az emberiség élete forog kockán. Mi lesz? Béke, vagy halál? Nyilvánvaló, hogy az atom-, a hidrogénbomba korszakában, ha nem lesz megegyezés, csupán az enyészet jöhet létre. Tisztában volt ezzel az amerikai nép is, amely ösztönszerüleg érezte a történelem e rendkívüli pillanatát és az életet választotta. Volt és ma is van egy kis csoport, amely semmiképpen- nincs összhangban a haladás eszméjéval, amely inkább “utá­nunk a vízözön” jelszót választja. Csodálatosképpen az ame­rikai magyar sajtó legnagyobb része is e hátramozditók közé tartozik. Gyászkeretben hozták Kruscsev megérkezését, gyász-karszalag viselésére buzdították a magyarokat, a ha­rangok félreverését hirdették. Kruscsevet barbárnak minő­sítette az egyik lap és Dzsingisz Khán hordáival mérte össze. Ezek az urak soha sem tartották diktátornak a spanyol Francot, a magyar Horthy Miklóst, de még a hírhedt Szállá­sit sem. Igaz, egyeseknek közülük ők az igazi eszményké­peik. Nem is a fasiszta, a szélső jobboldaliakhoz intézzük szavunkat, rajtuk nincs segítség, őket majd elsöpri a törté­nelem. De itt vannak a magyar polgári lapok tucatjai, ame­lyek az amerikai magyarság nevében beszélnek és úgy írnak, mintha az amerikai kormány politikáját teljes szivvel-lélek- kel tisztelnék. Tény az, hogy nem tudtak ellenmozgalmat szervezni, hiába keseregtek Kruscsev látogatásán, hiszen a magyarok nagytöbbsége szintén nem óhajt háborút. Csak néhány jól megfizetett alakot bírtak a UN elé vezényelni, hogy tüntes­sen Kruscsev ellen. A magvasság zöme azonban távolmaradt és talán a békéért, a világbékéért imádkozott. A polgári saj­tó vezetői ugvlátszik nem értik, hogy a szélső reakciósok hangját hallatják, a fasizmus szelleme vezeti tollaikat. Nem tudják, nem érzik, hogv mi ennek a logikus következménye? Mi volna, ha kormányunk is ezt a Dolitikát követné? “Félreverik a harangokat, ha Pittsburghban lesz K.” — irja az egyik magyar lap. “Plollywood szédül Nikita szem­fényvesztésétől” és igy mehetnénk végig az újságokat idézve. Mit akarnak a magyar polgári lapok? Nem értik meg, mit jelent az atomkorszakban élni? Nem értik, hogy a vá­lasztás a béke, vagy a temető békés csendje az egész embe­riség számára? Tapsoltak Poulson polgármesternek udvariatlanságáért, de nem tapsolt a világ népe. Tudták és megértették, hogy itt nem társadalmi rendről van szó, hanem élet vagy halálról. Elsőoldalas hírekben hozták a lapok a két világ közötti talál­kozót. Elitélőleg Írtak mindazokról, akik sértően viselkedtek Kruscsev ellen, pedig nem hisszük, hogy politikailag egyet­értenek vele. Az amerikai magyar polgári sajtó is tanulhatna ebből, mert nemcsak róluk van szó, de gyermekeikről, unokáikról is. Talán azt akarják, hogy a gyermekeiket atomháború pusztítsa el? Ha igy lenne, akkor biztosra vesszük, hogy az amerikai magyarság visszautasítja ezt az álláspontot. Hiába kiabálnak kigvót-békat a mai népi Magyarország­ra. Hiába uszítanak a Szovjetunió ellen. Ezrek és ezrek men­tek látogatóba Magyarországra, akik visszatérve szépet és jót mondanak a munkás nép uj életéről. Lassan, de biztosan el kell jutnunk oda, hogy megszűnik a szélsőséges fasiszták befolyása és az emberiség a béke utján halad. Ajánljuk az amerikai magyar sajtónak is, hogy saját jól felfogott érdekében keresse ezt az utat. V'ol. VIII. No. 40. Thursday, October 1, 1959 imjj.■ .mmfi■ i¥¥ir¥iri ■ ■ muiimiín i»iiiiii<■■■■!■ ■IIMIIMI NEW YORK, N. Y TTl'l ■■•»■■■■■ ■Till mTfi?! i MŰK Eisenhower és Kruscsev nyilatkozata WASHINGTON. — Eisen­hower elnök és Kruscsev mi­niszterelnök között lefolyt tárgyalásokra vonatkozólag, a legfőbb pontokat összegez­ve, — Eisenhower elnök a következőképpen n y i latko­zott: Kruscsev miniszterelnökkel való Camp David-i tárgyalá­sa meggyőzte arról, hogy ré­széről semmi akadálya többé a csúcskonferenciának, ter­mészetesen, ha a szövetsége­sek is úgy akarják. A berlini kérdéssel kapcso­latban megegyeztek abban, hogy egyezkedési tárgyaláso­kat folytatnak. Az eredményt e kérdésben senki sem “ga- "ímtálhatia”. mert előrQ nem látható, mi lesz elfogadható i tárgyaló felek részére. Eisenhower elnök Kruscsev személyét dinamikusnak és lenyűgözőnek találta. “Rend­kívüli személyiség”, aki nagy szerűen tud vitatkozni és ér­velni. “Beszélgetésük célja a ke­let-nyugat közötti jégkéreg egy részének felolvasztása volt. Ez még csupán a kez­det”. Eisenhower elnök sze­rint Kruscsev azt hiszi, hogy mindkét ország túlságosan sokat költ a fegyverkezésre. Kínáról annyit mondott el­nökünk, hogy Krus'csev mi­niszterelnök barátságos gesz­tusként megígérte, hogy be­szélni fog a kínai kormány­körökkel a fogvatartott 5 amerikai kiszabadítása érde­kében. Amerika népének gratulált Eisenhower a Kruscsevvel szembeni viselkedéséért. A moszkvai vizit elhalasz­tására vonatkozólag azt mon­dotta, hogy annak oka rész- : ben mindkettőjük (Kruscse- ! vé is) elfoglaltsága a követ­kező hetekben, részben pedig a zord idő közelgő beállása. | Ugyanakkor bevallotta, hogy neki, mint nagyapának is kö­ze van a dologhoz, mert sze­retné unokáit is elvinni a ta­vasszal Moszkvába. Eisenhower elnök sajtókon- ! ferenciájának rádióleadását a i Szovjetunió népe is hallgatta. ; 10 év óta ez az első eset, hogy Amerika igazi hangja elju­tott a szovjet néphez, s sen­ki sem akadályozta. Kruscsev Moszkvában MOSZKVA. — Kruscsev mi­niszterelnök hazaérkezett és azonnal jelentést tett a szov­jet népnek. “Az a vélemé- ! nvem, hogy Eisenhower elnök valóban a hidegháború véget- vetését óhajtja.” Több, mint 10,000-en hallgatták beszédét, bár láthatóan fáradt volt a j hosszú úttól. Már a repülőtéren hatal­mas éljenző tömeg fogadta. Motorkaravánja alig tudott haladni a lelkes tömegben. Beszédét rádión és TV-n köz­vetítették a szovjet néphez. Megjegyezte, hogy még van­nak, akik ellenzik a megegye­zést és barátságot a két or­szág között. Ezeket nyilvá­nosság előtt kell “széjjelver­ni. Hadd haragudjanak a hidegháború hívei, a világ 1 minden gondolkodó népe el­lenezni fogja erőlködéseiket”. Jelentést tett arról, hogy miként fogadták Amerikában őszintén elmondta, hogy vol­tak ellenséges arcok, sőt ki­sebb tüntetések is egyes be­vándorolt csoportok részéről, de az amerikai nép barátsá­gosan fogadta és megmutat- j ta, hogy éppen úgy, mint a szovjet nép, békét és barát­ságot óhajt. Megjegyezte, j érkezése előtt autó ment vé­gig a rendőrkordonon, figyel- j meztetve a washingtoniakat, nehogy barátságosan fogad­ják. Még hozzátette, hogy ezt csupán azért mondja. meg, hogy a szovjet nép tisztán lássa a történteket. Biztos abban, hogy Eisenhower el­nöknek az ellenséges intézke- ( désről nem volt tudomása. | Imételten k i h a ngsulyozta, | hogy békét és barátságot akar mindkét nép. Beszédé­ben köszönetét mondott a meglátogatott városok pol­gármestereinek, Henry Cabot Lodge-nak és mindazoknak, akikkel utazásai folyamán ta­lálkozott. Dicsérettel beszélt Amerikáról, de megjegyezte, hogy egyetlen vizit nem elég ahhoz, hogy meleg barátsá­got hozzon létre a két nemzet között. De erősen kell dolgoz­ni annak érdekében. Célja a barátságos együttélés a két nemzet között és a világ ösz- szes népeivel. KRUSCSEV HINÍSZTEF ELNÖK HAZAUTAZOTT Eisenhower konferenciája az acélkérdésben WASHINGTON. — Eisen­hower elnök konferenciát hi­vott ezen a héten az acél­sztrájk kérdésében. Követel­te, hogy az acélüzem vezetői és a szakszervezet is jelenjen j meg a tárgyaláson. Tartha- j tatlan állapotnak minősítette | a 71 nap óta álló sztrájkot és kormánybeavatkozással fényé getett, ha óem jutnak meg- 1 állapodásra. SZÖRNYŰ PUSZTÍTÁST vitt véghez a taifun Japánban. 1,322 halott és sokezer hontalan. BRAZÍLIÁBAN 73 egyént megölt az árviz. LONDON, PÁRIS, RÓMA és TOKIÓ örül Eisenhower és Kruscsev találkozásának. • A LOS ANGELESI DODGER megverte a milwaukee-i Brave-t 3:2-re. Vasárnap este 10 órakor! Nikita S. Kruscsev szovjet miniszterelnök történelmi Iá-; togatása végétért, amikor az ■ Andrews repülőtéren óriási repülőgépén elutazott. Min­den jel arra mutat, hogy Kruscsev miniszterelnök és Eisenhow’er elnök között bi­zonyos fokú megértés jött létre arra nézve, hogy a hi­degháború feszültségét eltün­tessék. E pillanatban nem tudunk még tiszta képet nyújtani az elért eredményekről, de meg­állapíthatjuk, hogy a hideg­háborúban olvadás állt be. Kruscsev miniszterelnököt Nixon alelnök kisérte ki a repülőtérre, ahol szívélyes bú­csút vettek egymástól, mi­közben Kruscsevet éppen úgy mint érkezése idején, a diplo­máciai protokolnak megfelelő teljes tisztelettel, 21 diszsor- tüz leadásával búcsúztatták el. A repülőtéren jelen volt Herter külügyminiszter és Na than F. Twining tábornok, az egyesült haderők parancsno­ka. Kruscsev elutazása előtt két napon keresztül tárgyaláso­kat folytatott Eisenhower el­nökkel Camp David-en. A tárgyalások után vasárnap kommünikét adtak ki, mely­nek lényege a következő: Kruscsev miniszterelnök és Eisenhower elnök nyílt esz­mecserét folytatott Camp Dá­vidon. A tanácskozás egyes fázi­sain Herter amerikai és Gro­myko szovjet külügyminisz­ter és mindkét ország néhány más tisztviselője is részt vett. Mindkét államfő megegye­zett abban, hogy a találkozás r e n d k ivül hasznos volt, amennyiben megismerték egy más véleményét különböző fontos kérdésekről. Annak a reményüknek adtak kifeje­zést, hogy ez jobb megértés­re, igazságos és hosszantartó békére vezethet. A két vezető megegyezett abban is, hogy a lefegyverzés kérdése az egész világ legfon­tosabb kérdése. Mindkét kor­mány arra törekszik, hogy ezt a fendkivüli nagy problé­mát konstruktívan megoldja. Mindketten véleményt nyil­vánítottak a német béke­egyezmény 1é t rehozásával kapcsolatosan. A berlini kérdésben meg­egyeztek abban, hogy újra felveszik a kérdést, ha az eb­ben érdekeltek beleegyeznek és igyekeznek megoldani ezt a kérdést, a világbéke meg­szilárdítására. Beszéltek a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok kiszélesítéséről, a kölcsö­nös látogatások kiszélesítésé­nek kérdéseiről. E tekintet­ben a közeljövőben biztos megegyezést várnak. A két államfő megegyezés­re jutott abban, hogy minden fontos nemzetközi kérdést bé­kés utón való tárgyalásokkal kell megoldani. Végül megegyeztek abban, hogy Eisenhower elnök Szov­jetunióban leendő látogatását elhalasztják a tavaszig, hogy az elnök az unokáit is magá­val vihesse. A látogatás pon­tos idejét diplomáciai utón határozzák el. Amerika az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Kruscsev szovjet miniszter- elnököt 13 napi látogatása az ország keleti partjától a nyugatiig vitte. Kruscsev volt az első szovjet kormányfő, aki ellátogatott az Egyesült Államokba. A TU-114-en ér­kezett, mely a világ legna­gyobb utasszállító repülőgépe. Leszállás nélkül tette meg a több, mint 5,000 mérföldes utat. Kétnapos látogatást tett New Yorkban, ahol a múlt heti lapunkban közölt hatal­mas beszédét mondta az Egyesült Nemzetek előtt, a lefegyverzés kérdéséről. (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents