Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-10 / 37. szám
ABN Elt Ir BEEN Súlyos veszteség érte az amerikai haladó szellemű népréteget, de különösen az idegenszületésü amerikaiakat Abner Green halálával. A 46 éves Abner Green, az ldegenszületésiieket Védő Amerikai Bizottság végrehajtó titkára, szombaton, szeptember 5-én, a newyorki Mount Sinai kórházban gyógyíthatatlan agydaganat következtében több heti szenvedés után meghalt, özvegye és három kiskorú gyermeke gyászolja. De gyászolják Amerikaszerte férfiak és nők, sőt gyermekek is, kiknek családját Abner Green óvta meg a szétszakítástól áldozatos munkájával. 25 évig vo't az Amerikai Bizottság vezetője, mely idő alatt eredményesen harcolt, hogy megmentsen üldözött embereket a deportálástól. A hidegháborús évek McCarthy-szellemü légkörében kormányügynökségek irgalmatlanul tartóztattak le idegenszületésü haladó szellemű munkásokat deportálá- si célzattal, tekintet nélkül arra, hogy milyen régen laktak Amerikában, hogy évtizedekig itt dolgoztak, családot alapítottak és nemcsak, hogy megszűnt. minden kapcsolatuk szülőföldjükkel, hanem munkásellenes kormányzatu országokban börtön vagy halál várna rájuk. Százával vannak, akiket az Amerikai Bizottság Abner Green vezetésével és a köréje tömörült amerikaiak segítségével megmentett a deportálástól. De Abner Green az amerikai demokrácia megmentése érdekében is értékes munkát fejtett ki. Harcolt a MeCarthy-féle elnyomó törvények ellen. Kiharcolta azt, hogy a letartóztatottakat ne tartsák az Ellis lsland-i börtönben és hogy ügyük elintézéséig ne kelljen hetenként vagy hónaponként a rendőrségen jelentkezniük s életük minden mozzanatáról beszámolniok. Az Amerikai Biz. közel 40,000 bírósági eljárásban vett részt. Törvényjavaslatokat nyújtott be a Walter-McCarran törvény módosítására, a polgárosodási törvények megváltoztatására, hogy az idegenszületésü polgár ne legyen egész életén hivatalos zaklatásnak kitéve. Harcolt a polgárjog szabadságáért. 1948 óta harcolt a Justice Department kísérlete ellen, hogy az Amerikai Bizottságot “kommunista frontszervezet” vádja alapján megsemmisítsék. Abner Green súlyosan fizetett azért a munkáért, amelyben meggyőződése, a demokráciába és az emberi szabadságba,vetett hite vezette. 1951- ben hat hónapot töltött börtönben, mert megtagadta a szervezete könyveinek és adományozói névsorának nyilvánosságra hozatalát. Az “Ame- rikaellenes” Bizottság kihallgatásain szembeszállt Walterrel alkotmányos politikai jogainak védelmében. Abner Greent kedden, szeptember 8-án temették el newyorki barátai és ismerősei mély részvéte mellett. Vol. VIII. No. 37. Thursday, September 10, 1959 NEW YORK, N. Y. |Történelmi munká EGY H SOK KÖZÜL Harrison E. Salisbury, a N. Y. Times egyik riportere, aki még Sztálin halála előtt hosszabb ideig volt a Szovjetunióban, sőt, egy időben ferdített írásai miatt ki is utasították a Szovjetunióból, most ismét cikksorozatot kezdett lapja hasábjain. Úgy látjuk, hogy Mr. Salisbury első cikke igen jó szolgálatot tesz a koegzisztencia életbevágóan fontos ügyének, de ugyanakkor mosolyognunk kell, amikor látjuk azokat az ellentéteket, amelyekbe a polgári sajtó kerül, amikor saját igazát próbálja bizonyítani. Egy kis részletet kívánunk idézni Salisbury cikkéből, hogy olvasóink is megértsék, hogy mire célzunk. íme az idé zet: “...a moszkvai fiatalok hallottak a mániáról (hula hoop). Ismerik a karikát, mert a szovjet tornaszervezetekben használják azokat. De azt nem tudják, hogy mit is kell azokkal csinálni. így tehát lefüggönyözik ablakaikat, a Voice of America adásain hallott és magnetofonra felvett jazz-t hallgatják és párosával, egy karikával ketten, kezdenek gyakorlatozni ...” Ma már Amerikában is milliószámra vannak olyanok, akik — látva a Szovjetunióból jött felvételeket, filmhíradókat — tudják, hogy Európában milyen nagy szerepet játszik a gyermekek életében a karika. Ugyanakkor azt is tudják, hogy a leghíresebb amerikai jazz-müvészek jártak már a Szovjetunióban, ahol bemutatták a jazz legjobb és legszebb termékeit. Még a polgári sajtó sem tagadhatja le, hogy a Szovjetunióban szabadon lehet megvenni ezeknek a jazzművészeknek a hanglemezeit. De ami a legkirívóbb a fenti idézetben az az, hogy az orosz ifjúság magnetofonra veszi fel a Voice of America adásait. (!!!) Nos, Mr. Salisbury, tudomásunk van arról, hogy az ön sajtója szerint a Voice of America adásait a Szovjetunió 50,000 wattos készülékekké} nyomja el és így azt lehetetlen A Sae^tunióba» haUgfcíaiv >■■■ New York még nem látott ilyet. A hires Fifth Avenuen reggel 10 órától este 7 óráig a város szervezett munkássága tömött sorokban, amelyek egyik járdaszéltől a másikig megtöltötték a széles utat, jól szervezett, fegyelmezett csoportokban, látszólag végnélkül hullámzott a fényes napsütésben, fáradhatatlanul a 26-ik utcától fel a 63-ik utcáig, ahol befordult és a 2-ik Avenuen feloszlott. Hivatalos becslés szerint a felvonulók száma 114,699 volt és legalább félmillió ember nézte és tapsolta őket a hosszú ut két oldalán. Ez valóban az amerikai munkás történelem legnagyobb felvonulása volt. Harry Van Arsdale Jr. a városi munkástanács elnöke kezdeményezését a szakszervezetek tagsága lelkesen támogatta. 45 országos szakszervezet 500 newyorki lokálja vett részt benne. 200 zenekar és 100-nál több feldíszített jármű emelte a hangulatot. A fehér inget viselő férfiak, ünnepi ruhába öltözött nők és nagyon sok ifjú és gyermek munkásköveteléseket tartalmazó feliratokat vittek. A hatás elmaradhatatlan volt. A munkásosztály hatalmas erejét tükrözte vissza a súlyos léptekkel, határozottan menetelő munkássereg, azt a szunnyadó erőt, amit féken tart a vezetők kétlakisága. Amit nem használtak fel arra, hogy meggátolják a szak- szervezetek ellen irányuló Landrum-Griffin törvény elfogadását és más a munkásság életérdekét sértő intézkedéseket. A felíratok a szak- szervezetek szabadságát, jobb lakásokat, a minimáiis munkabérek emelését, a Portori- kóban fizetett bérek emelését, egy harmadik politikai pártot, békét, egészségügyi ellátást, jobb nyugdijat követeltek és az egyes szakszervezetek saját eddigi eredményeiket ismertették rajtuk. A legnagyobb csoportokat a nőiruha készitők 21,170 és a villany- szerelő munkások 19,968 menetelővei képviselték. A szakszervezeti mozgalom számos értékes tanulságot vonhat le ebből az erőpróbából, amit az előtte álló küzdelmes időkben sikeresen használhat fel. Eisenhower újra itthon Eisenhower elnök visszaérkezett európai útjáról. 12 napi távolléte alatt meglátogatta Adenauert Bonnban, Mac- millant Londonban DeGaullet Párizsban. A repülőéren mondott beszédében azt jelentette, hogy a nyugati szövetségesek között “pompásan” áll a helyzet. Valójában azonban az azelőtt fennálló nézeteltérésekben — amelyeknek kisimítására ment Eisenhower Európába — nem történt változás. Az európai fővárosokban lefolyó tárgyalásokról nem voltak részletes jelentések. A rövid nyilatkozatok azt mutatják, hogy a csúcskonferencia kérdésében pl. Macmillan véleménye még mindig eltérő az Eisenhowerétől, amennyiben, mint eddig, most is szükségesnek tartja a kormányfők találkozóját, mig elnökünk először biztosítékot akar arra, hogy a találkozónak határozott eredménye lesz. Adenauer és DeGaulle is Eisenhower mellett sorakozott fel e kérdésben. A biztosítékot természetesen Kruscsev szovjet miniszterelnöktől várják még pedig oly értelemben, hogy Kruscsev vonja vissza a hidegháború enyhítése érdekében megtett javaslatait. — Eisenhower többször tárgyalt DeGaulle-al az algér kérdésről és a NATO vezetőségében és határozathozatalában való szerepéről, de az ereményről nem jelentettek. DeGaulle azonban uj megközelítést ajánlott az algéri háború befejezésére. Krusc&ev egyik beszédében kijelentette, hogy a leszerelés érdekében hajlandó visszavonni a szovjet csapatokat Kelet-Németországból, Lengyelországból és Magyarországból, ha a nyugati államok is visszavonják külföldön elhelyezett csapataikat. Amerika erre nem hajlandó, mivel a szovjet csapatokat a szovjet határon belül is “veszélyes közelségben” látja.- Az elmúlt héten a “Foreign j Affairs” amerikai folyóiratban megjelent Kruscsevnek egy hosszú cikke, amelyben részletesen foglalkozik a békés egymásmelleit élés szükségességével és lehetőségével. Kifejti, hogy a pusztító fegyverek mai fejlettsége az emberiség fenn maradásának csak ezt az egy útját hagyja nyitva. A szocializmus előrehaladása és erősödése kizárja azt a lehetőséget, hogy ellenfelei eltöröljék a föld színéről. A békés együttélés egyik legfontosabb feltétele a békés kereskedelmi k a p c s olatok megteremtése, amelynek keretén belül a békés versengésnek helye van. Szükségesnek tartja a háborús készülődésnek, propagandának és intézkedéseknek b s s z ti ntetését, hogy elkerüljük az emberiséget fenyegető tragikus pusz titó következményeket. A közelgő kölcsönös látogatásokban alkalmat lát a vélemények hasznos kicserélésére, ami közös megértést teremthet a fennforgó kérdések meg oldására. A hosszú cikk világosan és meggyőzően foglalkozik az emberiség létkérdésének fontos problémáival. AUVVHV\VVU\HU\HUV*tVHUUUUUU^VVUHUUU\UWiH A BIZTONSÁGI TANÁSS SÜRGŐS LÉPÉSE Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa hétfői gyűlésén 10 szavazattal egy ellenében ugv határozott, hogy a laoszi helyzet kivizsgálására négytagú bizottságot küld ki, amelynek tagjait Argentina, Olaszország, Japán és Tuni- szia szolgáltatják. De a küldöttséget nem nevezik “vizsgáló bizottságnak”, mert ily alapon a Biztonsági Tanács bármely tagja megvétózhatja, vagyis ellenszavazatával meg tilthatja. Ezzel a kifogással a Biztonsági Tanács elnöke, az olasz Edigio Ortona nem volt hajlandó elismerni a Szovjetunió ellenszavazatát, mint vétót. Arkady A. Sobolev, a szovjet delegáció vezetője tiltakozott az eljárás ellen és idézte az Egyesült Nemzetek alapokmányának azon szakaszát, mely kimondja, hogy az ilyen és ehhez hasonló lépések, melyek súlyos nemzetközi következményekkel járhatnak, a Biztonsági Tanács egységes határozatainak hatáskörébe tárt «znak. -v. Az intézkedés a laoszi királyi kormány szept. 4-én a UN | főtitkárához küldött levelére ! történt, amelyben segítséget kér állítólagos külföldi, északvietnami fegyveres beavatkozás ellen. Alig szavazták meg a vizsgáló bizottságot, máris jött a jelentés Laoszból, hogy “a vietnami erők visszavonultak”. Észak-Vietnam miniszterelnöke levelet intézett az Egve- sült Nemzetekhez, amelyben erélyesen tiltakozik a kósza, hazug híresztelések ellen, hogy a Laoszban folyó polgárháborúba fegyveresen beavatkozott. Az Egyesült Államok (Folytatás a 16-ik oldalon) * VWVWVWVWWVWVVWV VVWV^-* 1 A KREBIOZEN rákellenes orvosságról tartott előadást dr. Andrew C. Ivy a televízión, amikor 7 perc múltán az állomás abbahagyta a közlést. A hallgatók telefonhívására “technikai nehézségekre” hivatkozott. Általános vélemény az, hogy az Orvosszövetség nyomására- szakították félbe . a SO percesnek szánt előadást.
