Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-08-20 / 34. szám
NE LEOYEN Tőm ATOMROBBANTÁS ,• Október 31-én telik le az a határidő/amelyre az Egve- sült Államok 1958-ban elrendelte az atompróbarobbantások beszüntetését. A dátum közeledtével számos amerikai vezető j egyéniség tett kijelentést arravonatkozólag, hogy az atom- | fegyverkísérleteket újra megkezdik. Clinton P. Anderson szenátor, a kongresszus atomenergia bizottság elnöke aug. 5-én azt a kijelentést tette, hogy október 31-e után az Egyesült Államok újrakezdi az atom- fegyverkisérleteket. (N. Y. Times, aug. 6.) Mindjárt másnap Neil H. McElroy védelmi miniszterünk | fejezte ki abbeli véleményét, hogy ha nem jövünk megállapodásra a Szovjetunióval az atomfegyverkisérletek beszüntetésére mielőtt a folyamatban levő egy éves tilalom lejár október végén, akkor “kívánatosnak tartja” az atomrobbantások újrakezdését. Hasonlóan nyilatkozott John A. McCone, az Atomic Energy Commission elnöke. Az itt említett egyének befolyásos és felelős személyiségek e téren és kijelentéseik az egész világon visszhangot keltettek. Ha megfigyeljük a dátumokat, azt látjuk, hogy Andersonnal egyidőben, Kruscsev, amerikai látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy a béke érdekét tartja szem előtt és hogy most nincs helye “a kardcsörtetésnek”. McElroy meg éppen Hirosima évfordulóján “tartotta kívánatosnak” a próbarobbantások ujraf elvét elét. Közben Genfben még folynak a tárgyalások a próbarobbantások beszüntetését célzó egyezmény elérésére. Ugyanakkor a kelet-nyugati nagyhatalmak uj közös bizottságot alakítottak a leszerelés problémájának megtárgyalására. Franciaországban vezető polgárok tiltakozást nyújtottak be a kormány azon terve ellen, hogy a Szaharában atompróbarobbantást indítsanak. Kruscsev válaszolva Collins angol kanonok, az angliai atom- leszerelési bizottság elnökének levelére, kijelentette, hogy a Szovjetunió nem lesz az első hatalom, amely újból megkezdi az atomfegyverkisérleteket. New Yorkban 13 városi tervező közös nyilatkozatban tiltakozik a menedékhelyek, mint nuk- j leáris lecsapódások elleni megfelelő védelmi eszközök épité- j se ellen és kijelentik, hogy “egyetlen módja városainkat meg védeni a nukleáris támadásoktól, ha a próbarobbantások megszüntetésére és a nukleáris fegyverek betiltására folytatunk tárgyalásokat.” Az egész világ békeakaratával helyezkednek szembe és teljesen figyelmenkiviil hagyják a próbarobbantásokkal járó nukleáris lecsapódásokból az emberiségre eredő veszedelmes következményeket azok, akik ilyen könnyelmű és felelőtlen megjegyzéseket tesznek. Reméljük, hogy ezek a vélemények nem az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontját tükrözik vissza. Most, amikor mindenki reménykedve figyeli az amerikai és szovjet kormány békéshangu nyilatkozatait, nem engedhető meg, hogy az öldöklés szelleme bármilyen formában is felüsse fejét és gáncsot vessen a béke kifejlődése elé. A Magyar Szó újból alkalmat ad olvasóinak arra, hogy bővebb betekintést nyerjenek az atomfegyverkisérletekkel járó veszedelmek megismerésébe. Augusztus 27-iki számunkban mgkezdjük E. H. Neuwald x'ovatirónk errevonat- kozó folytatólagos cikkeinek közlését. Olvasóink hivják fel ismerőseik figyelmét is erre az igen fontos cikksorozatra. KÍSÉRT a mishall-teh Az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsága nyári gyűlését tartja e héten Unity House, Pa.-ban, a nőiruhakészitők szakszervezete tulajdonát képező üdülőhelyen. A végrehajtó bizottság számos problémával néz szembe. Ezek között fontos helyet foglal el a “szerencsétlenségnek” minősített kongresszusi eljárás a munkásreform törvényjavaslatok elfogadására. Ezzel kapcsolatban óriási a munkásvezérek csalódottsága. A demokratikus többséggel rendelkező kongresszus, amelynek megválasztásához a szak- szervezeti vezetők nagyban hozzájárultak, valóságos árulást követett el velük szemben. Segítettek megdönteni a szak- szervezeti tagság körében azt a nehezen felépített hitet, hogy a munkásságnak nincs szüksége saját politikai pártjára, elég, ha szavazataikkal a demokrata pártban található barátaikat juttatják be a kongresszusba, azok majd gondjukat viselik. Hát most 156 demokrata csatlakozott 147 republikánus képviselőhöz, hogy elfogadják a munkásellenes törvény- javaslatok lebrutálisabbját. A másik igen fontos pi'obléma a külföldi országokból egyre nagyobb mennyiségben beözönlő olcsó import áru, amely kihatással van az amerikai szervezett, valamint szervezetlen munkások életszínvonalának letörésére. Errevonatkozóan négy szakszervezet közös határozati javaslatot nyújtott be a gyűlésen. Ezek a nőiruha készítők, a férfiruha készítők, a textil-munkások és a női- és férfikalap készítők szakszervezete. Ezek úgy éi'zik, hogy az olcsó importáru elsősorban saját szakmájukat érinti, habár a behozatal egyre emelkedik az automobil, az elektron felszerelések, fényképezőgép és más iparcikkek terén is. A rezolució kiemeli, hogy bár a szakszervezetek nem követnek elszigetelési politikát, a baj okát abban látják, hogy az Amerikába olcsó árut importáló országok munkásai alacsony éhbérért dolgoznak és a tőkések ezzel aláássák az (Folytatás a 8-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y Vol. VIII. No. 34. Thursday, August 20, 1959 NEW YORK, N. Y. Uil1 ■‘■lrmnoiff ■ ■ ■ ii-rri■■ttí-í-mwíYb Délamerikai külügyminiszterek Benemavatkozási határozatokkal a diktátorok kezét erősitik. — Fokozák a Kuba-ellenes hangulatot. — Bizottság alakult a benyújtott panaszok megvizsgálására Nehéz feladatot vállalt magára Herter amerikai külügyminiszter Santiagoban, Chile fővárosában a latin-amerikai országok külügyminisztereinek konferenciáján. Az 1936- ban elfogadott benemavatkozási alapokmány alkalmazásával szeretett volna rendet teremteni a félgyarmati kizsákmányolástól és az azt támogató diktatórikus uralmaktól megszabadulni törekvő országok népei között. A cél az, hogy immobilizálják a függetlenséget, szabadságot és jobb életlehetőséget kívánó népek mozgalmát és maradjon minden a régi formájában. A benemavatkozási okmányt a latin-amerikai országok köból azzal az ürüggyel, hogy nem kért előzetes engedélyt a leszállásra. A konferencián erős Kuba-ellenes agitációt folytattak azok, akik részben a forradalom sikerét szeretnék meggátolni, másrészt a többi ország népeire gyakorló lelkesítő hatását szeretnék megszüntetni. A konferencia egyik kon- tradikciója az volt, hogy Herter visszautasította az emberi jogok megvédésére benyújtott javaslatot, mert “szövetségi kormányformánk felépítménye” lehetetlenné teszi hozzájárulásunkat. A Dominikai Köztársaság olyan előnyösnek találta maga számára a konferencián elhangzottakat, hogy készséggel elfogadta a diktatúrát elitélő határozati javaslatot. Az egyik határozati javaslat egy Amerikaközi Béke Bizottság létesítését fogadta el, amely meg fogja vizsgálni a beavatkozásokról beérkezett panaszokat. Haiti megbízottja azonnal panaszt emelt Kuba ellen. A Béke Bizottságban öt ország van képviselve | elnöke John C. Dreier, az Egyesült Államok megbizott- I ja. Minden segítséget az acélsztrájkolóknak vetélésére hoztak létre Roosevelt elnök, aki a jószomszédi elv alapján igy tett Ígéretet arra, hogy az Egyesült Államok nem fog többé beavatkozni országaik belügveibe. Akkor már Kuba, Haiti. Nicaragua, Panama, Mexikó, a Dominikai Köztársaság sorozatos nyílt katonai beavatkozás következtében biztosítva volt az amerikai imperialikta tőke számára. Beavatkozás — ha nem is nyílt, fegyveres — azonban azóta is történt, amikor ezen országok népei kísérletet tettek szabadságvágyuk megvalósítására. Legélénkebben Guatemala esete van az emlékezetünkben. A gyűlés folyamán kölcsönös vádak hangzottak el Kuba, a Dominikai Köztársaság és Haiti részéről külföldi fegy veres erők betörését illetően országukba. Kubában fegyvereket szállító repülőt fogtak el, amelynek személyzete bevallotta, hogy Trujillo, domi- íikai diktátor pénzelte s fegyverrel segiti az ellenforradalmi erőket a kubai forradalom megdöntésére. Raul Castro, a kubai hadsereg főparancsnoka ezt bizonyító okmányokkal indult a santiagói konferenciára. A kíséretét szállító katonai repülőgépet a chilei kormány kiutasította az országUWWHHVWWVMVmHWHW Halsey tengernagy meghalt FISHERS ISLAND, N. Y. — A II. világháború egyik vezető egyénisége, William F. Halsey tengernagy meghalt 76 éves korában. A Fishers Island-i “Coun try Club”-ban, ahol vakációzott, holtan találták meg ágyában. Halsey tengernagy vezette a Japán elleni sikeres harcban a harmadik flottát, melynek parancsnoka volt. 1947 március 1- tn nyugalomba vonult. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a [szakszervezetek minden nyújt ható és szükséges segítséget meg fognak adni a sztrájkoló acél munkásoknak. E" célból országos összejövetelt terveznek tartani, amelyre 140 szak szervezet országos elnökét és tisztviselőit meghívták. A jelek szerint ez sokkal mélyrehatóbb segélymozgalom, mint amit a központ eddig nyuj* tott sztrájkoló munkásoknak. A képviselőház aug. 13-án elfogadta az Eisenhower által támogatott Landrum-Griffin ‘mun kás-reform’ törvényjavaslatot. E javaslatot Meany, az AFL-CIO nevében ellenezte a szakszervezetek mozgási szabadságának különösképpen szigorú megkötését eredményező szakaszai miatt. 95 demokrata képviselő — valamennyi a déli és szomszédos államokból — csatlakozott a republikánusokhoz és a szavazás eredménye 229 a javaslat mel- lett és 201 ellene, 17 északi republikánus volt ellene. Mielőtt azonban a javaslat törvényes erőre emelkedik, a Háznak és a Szenátusnak megegyezésre kell jutnia a megszavazott közötti eltérések felett. — Egyesek nem tartják valószínűnek, hogy a megyegyezés ebben az ülésszakban keresztülvihető lesz, és ez a lehetőség megmentheti a szervezett munkásságot attól, hogy a guzsbakötő törvényhozást nyélbeüssék. Az elfogadott javaslat megfosztaná a szakszervezeteket egyik fontos fegyverétől, a pike- teléstől. Megtiltja a bojkottpike- telést, vagyis olyan üzemek vagy üzletek piketelését, amelyek sztrájktörők _által készített árucikket kezelnek. Tilalmat emel a munkások szervezését célzó pi- ketelés ellen is. Újat húz a Supreme Court-al A Supreme' Court egy döntése A végrehajtó bizottság tervbe vette, hogy visszafogadja kötelékébe az 1953-ban korrupció miatt kizárt International Longshoremen’s As- sociation-t. Meany szerint ez a szakszervezet azzal érdemelte ki, hogy visszavegyék, hogy nem volt hajlandó szövetségi-e lépni Hoffa szak- szervezetével, a Teamsters Unionnal, amely szintén ki van zárva az AFL-CIO-bói. a munkások és munkáltatók közti ellentétek elintézését egv szövetségi hatóság, a National Labor Relation Board hatáskörébe utalja. Az elfogadott törvényjavaslat lehetővé teszi állami ügynökségek részére is az ily ügyek elintézését. Ez hátrányos a munkások szempontjából. A törvényjavaslat feljogosítja a sztraájktörőket arra, hogy egy sztrájk alkalmával szavazzanak a szakszervezet képviseleti joga felett és a sztrájkoló munkásoktól ezt a jogot megvonja. Ez nem egyéb, mint legalizált sztrájktörés. A szakszervezetek belső életét, pénzügyi vezetését rendszabályozza, a tisztviselők és a tagság jogait a javaslat megnyirbálja és súlyos büntetésekkel 6ujtja. George Meany úgy nyilatkozott, hogy ez a győzelem a munkásellenes elemek, a Gyárosok Szövetsége és a Chamber of Commerce győzelme volt. “Tiz évi hadjáratuk után sikerült a Taft-Hartley törvénynél is rosz- szabbat teremteni”. Eisenhower n y i latkozatában megtapsolta az eredményt. Meghalt Jávor Pál Hir érkezett arról, hogy a régóta betegeskedő Jávor Pál hires magyar színész meghalt Budapesten. kUUU\U\UU\\UU\U\tVHUaUU\UUUHUUU\UUUUU> A Ház elfogadta a Landrum-Griffin-javaslafo! gyűlése
