Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-02 / 27. szám

Thursday, July 2, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZŐ n_ MIÉIT NEM VÁLASZTOTTÁK MEG ÚJRA A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG ÜT TAGJÁT — Magyarországi riport — A legtömörebben talán úgy lehetne megfogal­mazni, miért nem választották újra Falusi Sán­dort, a Fővárosi Autóbusz Üzem Kilián-garázsa szakszervezeti bizottságának volt elnökét, aho­gyan az egyik gépkocsivezető vélekedett a beszá­moló után: — Olyan volt ez az előadás, amilyen a szak- szervezeti bizottság munkája. Nem adott számot az szb tevékenységéről. Beszámoló helyett “álta­lánosságban mozgó” tájékoztatást hallottunk. Év közben nem értettük, mi történik itt, mit tesz a szakszervezet, de most, a vezetőségválasztó tag­gyűlés beszámolója után látjuk, hogy nem sokat. Kérdések, amelyek nem várnak felelétre Valóban, sok mindenről szólt a beszámoló. Is­mertette a szakszervezetek szerepét, felelősségét a szocializmus építésében. Szó volt arról, hogy a szakszervezetek feladatai közé tartozik, hogy beleszóljanak a tervezésbe és a megtermelt javak elosztásába. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy mit tett maga a Kilián-garázs szak- szervezeti bizottsága a dolgozók érdekében, a legfontosabb helyi feladatok megvalósításáért. A feladatokról pedig a tagság csak ennyit hall­hatott : Kötelezettségeinknek, a ránk váró feladatok­nak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a szakszer­vezeti bizottság alappillérnek tekinti a bizalmia­kat, rendszeresen segíti, ellenőrzi tevékenységü­ket. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a küldöttek a kérdések özönével halmozták el a szakszervezeti bizottságot. Ezek a kérdések azon­ban valahogyan mind olyan természetűek voltak, hogy nem vártak feleletre. Inkább bíráltak, fi­gyelmeztettek arra, hogy minden szb-nek mély megbecsülésben kell részesítenie a választók bi­zalmát. Veszprémi szaktárs például azt kérdezte: miért nem tartják meg rendszeresen a termelési tanács­kozásokat ? Szóvá tette a végállomási tartózkodók elhanyagoltságát, illetve hiányát. Schöck Árpád azt kérdezte, minek az üzemi - fürdő, ha hideg vízben kell fürödni, miért nem tesz valamit az szb annak érdekében, hogy legyen meleg viz. A legtöbben arra kértek magyarázatot: miért nem beszél a szakszervezeti bizottság a hibák okairól? Mások azt kérték, tájékoztassák őket, kik vették igénybe a színházbérleteket, a legérde­mesebbek mentek-e üdülni? Mert — mint mon­dották — őket a számadatok ismertetése nem elégíti ki. Két kalauznő az állomási tartózkodási idő rö­vidsége ellen emelt kifogást, megjegyezve, hogy ilyen természetű kérdésekkel is foglalkoznia kel­lene a szakszervezeti bizottságnak. Sorolhatnék tovább a választók véleményét a szakszervezeti bizottság munkájáról. Úgy gon­doljuk, ennyi elegendő azonban annak megérté­séhez, hogy a küldöttértekezlet miért nem válasz­totta meg újra a régi szakszervezeti bizottság öt tagját, köztük Falusi Sándor volt szb-elnököt, an­nak ellenére, hogy a jelölő bizottság javasolta, ve­gyék fel a listára. Ilyen ((együttműködésre^ nincs szükség És mi volt a garázs vezetőjének, Németh Lász­lónak a véleménye a dolgozók bírálatáról? Idéz­zük : — A szóvá tett hibák — például a melegvíz­ellátással, a végállomási tartózkodókkal, a szere­lőaknák tisztán tartásával kapcsolatban stb. — mind olyan természetűek, amelyeket rövid időn belül orvosolni lehet. A női fürdőben például túl­méretezett a boyler, a férfiakéban viszont nem bírja a terhelést. A megoldás egyszerű: a két boylert össze kell kötni egy csövei, és a problé­ma máris megoldódott. De vajon a garázs vezetőjének miért kellett, várni eddig, ha a dolgozók sérelmeinek orvoslása nem okoz különösebb terhet a vállalatnak? Vagy miért adnak rá okot, hogy a dolgozók kifogáso­kat emelhessenek a bérbesorolások ellen? A fele­letet Németh László erre is megadta a taggyűlé­sen. Azt mondta: a szakszervezeti bizottságot a vállalat vezetősége irányította (?), igy az együtt működés tekintetében nem merült fel kifogás. Nos, itt van a hibák gyökere. A vállalat gazda­sági vezetőinek nem feladata a szakszervezeti bi­zottság “irányítása” — nincs is joguk hozzá! Az ilyen “együttműködés” oda vezet, hogy a gaz­dasági vezetők saját feladataiknak sem tesznek eleget. Különösen, ha — mint ebben az esetben is — a szakszervezeti bizottság volt elnöke — a dol­gozók véleménye szerint — olyan ember, aki sen kinek sem szeret “ártani”, nyugodtan akar alud­A Budapesti “Petrik Lajos Vegyipari Techni- kum”-ban lezajlott az érettségi: 40 fiú és 19 leány túl van a nagy izgalmon. Mint mondják, nyolc tantárgyból kellett képesítést tenniök és nem voltak könnyűek a kérdések. Kijegyeztünk néhány érettségi tételt, amelyből jól megállapít­ható, hogy milyen tudást szereznek a jövő vegyé­szei a technikumban. Magyarból: A XIX. század költői. Matematikából: A logaritmus függvény, mint exponenciális függvény inverze. Történelemből: A magyar nép harca a török hódítók ellen. Szervetlen kémiából: Az alkáli fémek és fonto­sabb vegyületeik. Szerves kémiából: A kondenzált és nem kon­denzált gyűrűs vegyületek. Fizika kémiából: Az atommag felépítése. Mes­terséges atomátalakitás. Szervetlen kémiai technológiából: Nitrogén műanyagok előállítása. Szerves kémiai technológiából: Kondenzációs műtrágya előállítása. A diákoknak nemcsak elméleti, hanem gyakor­lati vizsgát is kell tenniök. Egyik diák például ezt a feladatot kapta: Sippich-féle polariméterrel határozza meg egy keverék szaharózszázalékát. Továbbá állapítsa meg elszappanositás alapján egy oldat clibultiftalát-tartalmát. • A vizsgák után lezajlott az érettségi bankett is; ezen Szabó István, a technikum igazgatója pohárköszöntőjében többek között ezeket mond­ta: “Amikor engem búcsúztattak az iskolától, az igazgatónk olyasmit mondott, hogy kimegyünk az életbe, ahol sok megpróbáltatás vár reánk. Nem biztos az se, hogy a tudásunknak hasznát vehet­jük, mert nem könnyű az elhelyezkedés és örö­münkbe bizony sok keserűség vegyült. Most önök mindegyikét az egyetem vagy állás várja, és ké­pességüktől függ boldogulásuk az életben. így a mostani örömük tiszta és zavartalan.” Ezeket a szavakat elmondhatták volna Magyar- ország valamennyi vegyipari technikumaiban. Mert ezekből az iskolákból kikerült diákok egy- része ugyancsak az egyetemeken folytatják ta­nulmányaikat, másik részét — a többségét — pe­dig állással várták a kénsav, a gyógyszer, mű­anyag, festék, olaj, műtrágya és más üzemek. Ezekben az üzemekben, amikor már megismerték a munkaterületet, mint részleg vezetők dolgoz­nak majd és közvetlen munkatársaivá válnak az üzemeket irányitó mérnököknek. De ha kedvük van hozzá, munkájuk mellett az egyetemek esti vagy levelező tagozatain tovább tanulhatnak. • Budapesten mintegy ötvenféle hasonló tipusu iskolában a gépipari-technikumtól — borgazdasá­gi technikumig sokféle mesterséget tanulhat meg az ifjúság. Ilyen technikumok egész sora mű­ködik szerte az országban. A budapesti “Petrik Lajos vegyipari technikum”-ban az 1958/59 tan­évben 850 diák tanult, köztük 106 leány. Érdekes és érdemes megismerni ennek a szakiskolának működését, mert ezen keresztül könnyen elképzel­hető, hogy milyen módszerrel folyik az ilyenfajta szakképzés az ötvenféle technikumban. A vegyipari technikumba való felvétel előfel­tétele: az általános iskola nyolc osztályának si­keres elvégzése. A felvételre jelentkező gyereke­ket orvosi vizsgálat alá veszik; ez minden olyan technikumban szabály, ahol ártalmaknak kitevő mesterségre tanítják őket. Ezután következik a felvételi vizsga, amikor a tanárok a jelentkezők műveltségéről és matematikai képességéről kí­vánnak meggyőződni. ni, — Most viszont olyan — kedvünkre való — vezetőséget választottunk — mondotta a taggyű­lés után Selényi Béla gépkocsivezető —, amely­nek valamennyi tagja nyugtalan, ha azt látja, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kelle­ne. Olyan emberek ők, akik eddig is megmondták mind a gazdasági vezetőknek, mind a munkások­nak a véleményüket. A garázs dolgozói sokat várnak az uj szakszer­vezeti bizottságtól: azt várják, úgy működjön, hogy a legközelebbi vezetőségválasztó taggyűlé­sen nyugodtan állhasson választói elé. Zsidai Pál Az oktatási idő négy év. A humánum tantár­gyak közül: a magyar nyelv és irodalom, a tör­ténelem, az orosz és tetszés szerint választott an­gol vagy német nyelv kötelező mind a négy osz­tályban, akárcsak a matematika. A szakmai tan­tárgyakat pedig a következő tanterv szerint ta­nítják: I. osztály: Munkaegészségtan, műszaki rajz, szervetlen kémia, fizika, szervetlen minőségi analízis, laboratóriumi gyakorlat (alapvető műveletek) oldás, elválasztás, szervetlen pre­, parátumok készítése, különböző mérési gya­korlatok, qualitativ analitikai gyakorlat, stb. Ezenkívül az iskola üvegtechnikai műhelyé­ben elsajátítják az üvegtechnikai munka alapelemeit. II. osztály: Fizika kémia, szerves kémia, vegy­ipari géptan, szervetlen minőségi analízis, szervetlen nagyipari technológia, laborató­riumi gyakorlatok (quantitativ gyakorlatok a gravimetria és titrimétria tárgykörből). III. osztály: Fizika kémia, kémia technológia, elektrotechnika, organikus technológia, vegy­ipari géptan szerves analízis és ezzel kap­csolatos laboratóriumi gyakorlat (szerves preparativ gyakorlatok, technikai vizsgála­tok, mint például szén-, gáz-, olaj-, ötvözet­vizsgálatok) . IV. osztály: Fizika-kémia, szerves és szervetlen kémiai technológia, vegyipari műveletek ta­na, üzemgazdaságtan, szerves és szervetlen­technikai analízis és ezzel kapcsolatos labo­ratóriumi munka (szerves alapanyagok és termékek vizsgálatának gyakorlata, a máso­dik félévben pedig a műszeres vizsgálatok. Ebben a laboratóriumban legmodernebb fo­tométerekkel, pH-mérőkkel, oszcillinkóp po­. lográffal, stb. dolgoznak). • Az iskola hét különböző laboratóriumöt tart fenn. Minden laboratóriumhoz mérlegszoba, elő­készítő és tanári dolgozó tartozik. Valamennyi diáknak külön asztala van, amelyet a szükséges alapfelszereléssel (lombikok, stb.) az iskola lát el és valamennyi diák munkaruhát, fehérköpenyt kap, amiért természetesen nem fizet. A technikum gépműhelyében a tanulók elsajá­títják p kézi szerszámok használatát, továbbá megismerkednek a furó-csiszoló-esztergagépekkel és foglalkoznak alapvető szerelési munkákkal is. A technikumokban a maximális tandíj éven­ként 160 forint, ami egy közepes tudásu szakem­ber két napi keresetének felel meg. A gyerekek túlnyomó többsége azonban tandíjmentes, sőt ta­nulmányi előmenetele szerint ösztöndíjat is kap. A tanulók kétharmad része az iskolában étkezik és ezért minimális hozzájárulást fizet. A vidéki tanulók diákotthonokban laknak, ahol reggeli és vacsora ellátásban részesülnek. így a szülőknek semmiféle gondot nem okoz a gyermekük tanít­tatása. • A technikumban természetesen nemcsak a gye­rekek szakmai oktatásával, hanem nevelésével is törődnek. Egyik nevelési módszerük az “Utazz velünk mozgalom”. Város nézésre, múzeumok látogatásá­ra, vidéki kirándulásokra viszik el a tanulókat, szórakoztató, tudományos, földrajzi filmeket ve­títenek számukra. Ezenkívül sok másra is megta­nítják őket. Például előadást tartanak számukra a köszönés', az étkezés történetéről és közben megtanítják őket az illedelmes köszönésre, a he­lyes étkezésre. A technikumi nevelés célja: nemcsak jó, hanem müveit, helyes emberi magatartást tanusitó szak» embereket nevelni. Ják Sándor ÉRETTSÉGI EGY PESTI VEGYIPARI TECHNIKUMBAN Hogyan képzik ki a jövő szakembereit Magyarországon?

Next

/
Thumbnails
Contents