Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-02 / 27. szám
Thursday, July 2, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZŐ n_ MIÉIT NEM VÁLASZTOTTÁK MEG ÚJRA A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG ÜT TAGJÁT — Magyarországi riport — A legtömörebben talán úgy lehetne megfogalmazni, miért nem választották újra Falusi Sándort, a Fővárosi Autóbusz Üzem Kilián-garázsa szakszervezeti bizottságának volt elnökét, ahogyan az egyik gépkocsivezető vélekedett a beszámoló után: — Olyan volt ez az előadás, amilyen a szak- szervezeti bizottság munkája. Nem adott számot az szb tevékenységéről. Beszámoló helyett “általánosságban mozgó” tájékoztatást hallottunk. Év közben nem értettük, mi történik itt, mit tesz a szakszervezet, de most, a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolója után látjuk, hogy nem sokat. Kérdések, amelyek nem várnak felelétre Valóban, sok mindenről szólt a beszámoló. Ismertette a szakszervezetek szerepét, felelősségét a szocializmus építésében. Szó volt arról, hogy a szakszervezetek feladatai közé tartozik, hogy beleszóljanak a tervezésbe és a megtermelt javak elosztásába. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy mit tett maga a Kilián-garázs szak- szervezeti bizottsága a dolgozók érdekében, a legfontosabb helyi feladatok megvalósításáért. A feladatokról pedig a tagság csak ennyit hallhatott : Kötelezettségeinknek, a ránk váró feladatoknak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a szakszervezeti bizottság alappillérnek tekinti a bizalmiakat, rendszeresen segíti, ellenőrzi tevékenységüket. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a küldöttek a kérdések özönével halmozták el a szakszervezeti bizottságot. Ezek a kérdések azonban valahogyan mind olyan természetűek voltak, hogy nem vártak feleletre. Inkább bíráltak, figyelmeztettek arra, hogy minden szb-nek mély megbecsülésben kell részesítenie a választók bizalmát. Veszprémi szaktárs például azt kérdezte: miért nem tartják meg rendszeresen a termelési tanácskozásokat ? Szóvá tette a végállomási tartózkodók elhanyagoltságát, illetve hiányát. Schöck Árpád azt kérdezte, minek az üzemi - fürdő, ha hideg vízben kell fürödni, miért nem tesz valamit az szb annak érdekében, hogy legyen meleg viz. A legtöbben arra kértek magyarázatot: miért nem beszél a szakszervezeti bizottság a hibák okairól? Mások azt kérték, tájékoztassák őket, kik vették igénybe a színházbérleteket, a legérdemesebbek mentek-e üdülni? Mert — mint mondották — őket a számadatok ismertetése nem elégíti ki. Két kalauznő az állomási tartózkodási idő rövidsége ellen emelt kifogást, megjegyezve, hogy ilyen természetű kérdésekkel is foglalkoznia kellene a szakszervezeti bizottságnak. Sorolhatnék tovább a választók véleményét a szakszervezeti bizottság munkájáról. Úgy gondoljuk, ennyi elegendő azonban annak megértéséhez, hogy a küldöttértekezlet miért nem választotta meg újra a régi szakszervezeti bizottság öt tagját, köztük Falusi Sándor volt szb-elnököt, annak ellenére, hogy a jelölő bizottság javasolta, vegyék fel a listára. Ilyen ((együttműködésre^ nincs szükség És mi volt a garázs vezetőjének, Németh Lászlónak a véleménye a dolgozók bírálatáról? Idézzük : — A szóvá tett hibák — például a melegvízellátással, a végállomási tartózkodókkal, a szerelőaknák tisztán tartásával kapcsolatban stb. — mind olyan természetűek, amelyeket rövid időn belül orvosolni lehet. A női fürdőben például túlméretezett a boyler, a férfiakéban viszont nem bírja a terhelést. A megoldás egyszerű: a két boylert össze kell kötni egy csövei, és a probléma máris megoldódott. De vajon a garázs vezetőjének miért kellett, várni eddig, ha a dolgozók sérelmeinek orvoslása nem okoz különösebb terhet a vállalatnak? Vagy miért adnak rá okot, hogy a dolgozók kifogásokat emelhessenek a bérbesorolások ellen? A feleletet Németh László erre is megadta a taggyűlésen. Azt mondta: a szakszervezeti bizottságot a vállalat vezetősége irányította (?), igy az együtt működés tekintetében nem merült fel kifogás. Nos, itt van a hibák gyökere. A vállalat gazdasági vezetőinek nem feladata a szakszervezeti bizottság “irányítása” — nincs is joguk hozzá! Az ilyen “együttműködés” oda vezet, hogy a gazdasági vezetők saját feladataiknak sem tesznek eleget. Különösen, ha — mint ebben az esetben is — a szakszervezeti bizottság volt elnöke — a dolgozók véleménye szerint — olyan ember, aki sen kinek sem szeret “ártani”, nyugodtan akar aludA Budapesti “Petrik Lajos Vegyipari Techni- kum”-ban lezajlott az érettségi: 40 fiú és 19 leány túl van a nagy izgalmon. Mint mondják, nyolc tantárgyból kellett képesítést tenniök és nem voltak könnyűek a kérdések. Kijegyeztünk néhány érettségi tételt, amelyből jól megállapítható, hogy milyen tudást szereznek a jövő vegyészei a technikumban. Magyarból: A XIX. század költői. Matematikából: A logaritmus függvény, mint exponenciális függvény inverze. Történelemből: A magyar nép harca a török hódítók ellen. Szervetlen kémiából: Az alkáli fémek és fontosabb vegyületeik. Szerves kémiából: A kondenzált és nem kondenzált gyűrűs vegyületek. Fizika kémiából: Az atommag felépítése. Mesterséges atomátalakitás. Szervetlen kémiai technológiából: Nitrogén műanyagok előállítása. Szerves kémiai technológiából: Kondenzációs műtrágya előállítása. A diákoknak nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vizsgát is kell tenniök. Egyik diák például ezt a feladatot kapta: Sippich-féle polariméterrel határozza meg egy keverék szaharózszázalékát. Továbbá állapítsa meg elszappanositás alapján egy oldat clibultiftalát-tartalmát. • A vizsgák után lezajlott az érettségi bankett is; ezen Szabó István, a technikum igazgatója pohárköszöntőjében többek között ezeket mondta: “Amikor engem búcsúztattak az iskolától, az igazgatónk olyasmit mondott, hogy kimegyünk az életbe, ahol sok megpróbáltatás vár reánk. Nem biztos az se, hogy a tudásunknak hasznát vehetjük, mert nem könnyű az elhelyezkedés és örömünkbe bizony sok keserűség vegyült. Most önök mindegyikét az egyetem vagy állás várja, és képességüktől függ boldogulásuk az életben. így a mostani örömük tiszta és zavartalan.” Ezeket a szavakat elmondhatták volna Magyar- ország valamennyi vegyipari technikumaiban. Mert ezekből az iskolákból kikerült diákok egy- része ugyancsak az egyetemeken folytatják tanulmányaikat, másik részét — a többségét — pedig állással várták a kénsav, a gyógyszer, műanyag, festék, olaj, műtrágya és más üzemek. Ezekben az üzemekben, amikor már megismerték a munkaterületet, mint részleg vezetők dolgoznak majd és közvetlen munkatársaivá válnak az üzemeket irányitó mérnököknek. De ha kedvük van hozzá, munkájuk mellett az egyetemek esti vagy levelező tagozatain tovább tanulhatnak. • Budapesten mintegy ötvenféle hasonló tipusu iskolában a gépipari-technikumtól — borgazdasági technikumig sokféle mesterséget tanulhat meg az ifjúság. Ilyen technikumok egész sora működik szerte az országban. A budapesti “Petrik Lajos vegyipari technikum”-ban az 1958/59 tanévben 850 diák tanult, köztük 106 leány. Érdekes és érdemes megismerni ennek a szakiskolának működését, mert ezen keresztül könnyen elképzelhető, hogy milyen módszerrel folyik az ilyenfajta szakképzés az ötvenféle technikumban. A vegyipari technikumba való felvétel előfeltétele: az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése. A felvételre jelentkező gyerekeket orvosi vizsgálat alá veszik; ez minden olyan technikumban szabály, ahol ártalmaknak kitevő mesterségre tanítják őket. Ezután következik a felvételi vizsga, amikor a tanárok a jelentkezők műveltségéről és matematikai képességéről kívánnak meggyőződni. ni, — Most viszont olyan — kedvünkre való — vezetőséget választottunk — mondotta a taggyűlés után Selényi Béla gépkocsivezető —, amelynek valamennyi tagja nyugtalan, ha azt látja, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene. Olyan emberek ők, akik eddig is megmondták mind a gazdasági vezetőknek, mind a munkásoknak a véleményüket. A garázs dolgozói sokat várnak az uj szakszervezeti bizottságtól: azt várják, úgy működjön, hogy a legközelebbi vezetőségválasztó taggyűlésen nyugodtan állhasson választói elé. Zsidai Pál Az oktatási idő négy év. A humánum tantárgyak közül: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az orosz és tetszés szerint választott angol vagy német nyelv kötelező mind a négy osztályban, akárcsak a matematika. A szakmai tantárgyakat pedig a következő tanterv szerint tanítják: I. osztály: Munkaegészségtan, műszaki rajz, szervetlen kémia, fizika, szervetlen minőségi analízis, laboratóriumi gyakorlat (alapvető műveletek) oldás, elválasztás, szervetlen pre, parátumok készítése, különböző mérési gyakorlatok, qualitativ analitikai gyakorlat, stb. Ezenkívül az iskola üvegtechnikai műhelyében elsajátítják az üvegtechnikai munka alapelemeit. II. osztály: Fizika kémia, szerves kémia, vegyipari géptan, szervetlen minőségi analízis, szervetlen nagyipari technológia, laboratóriumi gyakorlatok (quantitativ gyakorlatok a gravimetria és titrimétria tárgykörből). III. osztály: Fizika kémia, kémia technológia, elektrotechnika, organikus technológia, vegyipari géptan szerves analízis és ezzel kapcsolatos laboratóriumi gyakorlat (szerves preparativ gyakorlatok, technikai vizsgálatok, mint például szén-, gáz-, olaj-, ötvözetvizsgálatok) . IV. osztály: Fizika-kémia, szerves és szervetlen kémiai technológia, vegyipari műveletek tana, üzemgazdaságtan, szerves és szervetlentechnikai analízis és ezzel kapcsolatos laboratóriumi munka (szerves alapanyagok és termékek vizsgálatának gyakorlata, a második félévben pedig a műszeres vizsgálatok. Ebben a laboratóriumban legmodernebb fotométerekkel, pH-mérőkkel, oszcillinkóp po. lográffal, stb. dolgoznak). • Az iskola hét különböző laboratóriumöt tart fenn. Minden laboratóriumhoz mérlegszoba, előkészítő és tanári dolgozó tartozik. Valamennyi diáknak külön asztala van, amelyet a szükséges alapfelszereléssel (lombikok, stb.) az iskola lát el és valamennyi diák munkaruhát, fehérköpenyt kap, amiért természetesen nem fizet. A technikum gépműhelyében a tanulók elsajátítják p kézi szerszámok használatát, továbbá megismerkednek a furó-csiszoló-esztergagépekkel és foglalkoznak alapvető szerelési munkákkal is. A technikumokban a maximális tandíj évenként 160 forint, ami egy közepes tudásu szakember két napi keresetének felel meg. A gyerekek túlnyomó többsége azonban tandíjmentes, sőt tanulmányi előmenetele szerint ösztöndíjat is kap. A tanulók kétharmad része az iskolában étkezik és ezért minimális hozzájárulást fizet. A vidéki tanulók diákotthonokban laknak, ahol reggeli és vacsora ellátásban részesülnek. így a szülőknek semmiféle gondot nem okoz a gyermekük taníttatása. • A technikumban természetesen nemcsak a gyerekek szakmai oktatásával, hanem nevelésével is törődnek. Egyik nevelési módszerük az “Utazz velünk mozgalom”. Város nézésre, múzeumok látogatására, vidéki kirándulásokra viszik el a tanulókat, szórakoztató, tudományos, földrajzi filmeket vetítenek számukra. Ezenkívül sok másra is megtanítják őket. Például előadást tartanak számukra a köszönés', az étkezés történetéről és közben megtanítják őket az illedelmes köszönésre, a helyes étkezésre. A technikumi nevelés célja: nemcsak jó, hanem müveit, helyes emberi magatartást tanusitó szak» embereket nevelni. Ják Sándor ÉRETTSÉGI EGY PESTI VEGYIPARI TECHNIKUMBAN Hogyan képzik ki a jövő szakembereit Magyarországon?
