Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 5. szám
Thursday, January 29 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 TUDÓSAINK ÉS A HÁBORÚ Amidőn haragos kormányok szótárából kifogy a káromlás szava, akkor rendszerint kitör a háború, melynek a fő inditó okai a kapzsiság, re- vánzs és egyéni, vagy nemzeti büszkeségünkben való sértődöttség. Ma különösen olyan időket élünk, amikor az idegölő háborús feszültség éjjel-nappali problémánk és már szinte elfásulunk a tőle való félelemtől, s mint gyermekek a boszorkánymeséknél, nyitott szemmel, súlyos közömbösséggel figyeljük az események folyását. Két utja-módja van a háború elkezdésének: egyik a véletlen, a másik pedig a szándékosság. Ebben az évtizedben a háború nem jelenthet hasznot még a nyerő számára sem és ezért még katonaemberek sem hiszik, hogy hamarosan “szándékosan” elkezdenék. Azonban elindulhat egy világégés, ha egy mániákus meggyilkol egy követet, egy blöff sakkhuzás, amelytől már nincs visszalépés, vagy egy kisebb háború, amely tüz- csóvája lehet földünk felrobbantásának. Ha fentebb emlitettek közül egyik se lesz okozója háborúnak a közeljövőben, akkor 1970-re számíthatunk a szándékos tervezéssel elindított háborúra, mert ezt az élelmiszer hiánya fogja elindítani, mert erre az időre a világ népessége annyira elszaporodik, hogy a már valóban túlnépesedett nemzetek 10 éven belül érezni fogják az élelmiszer komoly hiányát és ez vagy forradalmakat idéz elő, vagy pedig háborúra kényszeríti a kormányt. Fairfield Osborn egyik könyvében arra figyelmeztet bennünket, hogy a világ népe körülbelül 18 inch mélyre ható termőföldön termeszti meg élelmét, azonban ezt a drága földet is elpocsékolja azáltal, hogy könnyelműen hagyja, hogy a szél szárnyain hatalmas tömeget sodorjon belőle a tengerbe. Ezt a megállapítást komoly szakértők már magukévá tették és összejöveteleken, valamint tudományosan foglalkoznak vele. Julian Huxley hírneves angol tudós megállapítása szerint a világ már napjainkban is túl van népesedve és ha egy nemzetet az éhség környékez, akkor a háború elkerülhetetlen! Most azután ezen baljóslók csoportjába állt Tennessee Williams, a közismert amerikai színházi iró, aki a közelmúltban Miamiban adott interjú során közölte ama meggyőződését, hogy: “az emberi faj a legkritikusabb 10 esztendejét éli és szerinte ezen időn belül kiirtja saját magát, mivel nemzetek népeit gyűlöletre tanítják, aminek következtében úgy viselkednek, mint az őrültek a kényszerzubbonyban. Még a mi gyűlöletünk sem áll meg az oroszoknál, hanem mindenkit gyűlölünk, aki nem egyezik velünk. Példa erre a hatalmas népi Kínának el nem ismerése s úgy viselkedünk 650 millió néppel szemben, mintha nem is léteznének”. Jézus Krisztus idejében és sok helyütt még napjainkig is, az ember átlag életkora körülbelül 30 esztendő. — Ma már egyes országokban 65—70 év. A tudomány fejlődése révén kevesebb a csecsemőhalálozás és mesterségesen is tudják nyújtani az ember életét, aminek következtében a fogyasztók aránya is szaporodik. Száz évvel ezelőtt a világ népessége ezermillió volt most pedig két és félezermilliót számlál. Húsz év múlva Kina eléri az egyezer milliós lélekszámot és ezzel párhuzamban népesedik India is. Mr. Huxley szerint a helyzet nagyon komoly. És mielőtt a katasztrófa bekövetkezik, a következő példálódzással kívánja meggyőzni hallgatóit: “Ha tiz embert egv szobába zárunk és csak hatnak kerül a részükre juttatott ennivalóból, ezek az emberek békés és intelligens voltuk ellenére is előbb-utóbb ölni fogják egymást.” A neves tudósaink szerint tehát az emberiség ténylegesen kezd egy szobába szorulni és egy-két évtized múlva eléri kulturális és tudományos fejlődésének magaslatát. Ettől a ponttól kezdve megkezdődik a visszafejlődése, mert élelmiszerbiztonsága állandóan veszélyeztetve lesz, ami miatt gátolva lesz a fizikai növésében és erősödni fog benne a veszekedésre és ölésre való hajlamosság. Megállapított tényként ismerjük el azt, hogy a világ népének kétharmada évtizedek óta üres gyomorral fekszik le és ennek dacára a tudomány fejlődése nem állt meg, sőt odafejlődött, EöRSI BÉLA: AZ AMERIKAI IFJÚSÁGRÓL A polgárjogok legnagyobb ellenségei nem a déli államokban vannak, hanem a Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Kereskedelmi Kamaráknak a soraiban. Ezek az amerikai nagytőkét képviselő hatalmas egyesületek kiadványaikban hamis adatokkal próbálják bizonyítani, hogy Amerikában a négerek, a portorikóiak vezetnek a gyilkolásban, rablásban és az úgynevezett első- osztályú bűnözésben és a fehér nők nem mehetnek az utcára a néger férfiak támadásai miatt. Adataikat olyan módon állítják be, hogy a nagy- közönségben gyűlölködést keltsenek és ezt nyilvánvalóan el is érik. A nagytőkét képviselő “U. S. News & World Report” bebizonyitottnak látja, hogy Washington középiskoláiban sok olyan fiatal, 12—16 éves leány található, akiknek törvénytelen gyermekük van és nagyrészük néger. Egy másik számában azt jelenti ez a magazin, hogy Philadelphiában ugyanez a helyzet (1956-ban 102 14-ik évében lévő néger leány törvénytelen gyermeket hozott a világra). Mielőtt ezt a kérdést próbálnánk megérteni, nézzük meg mi a szándéka az amerikai nagytőkét képviselő írnokoknak? Nyilvánvaló, hogy Wall Streetnek nem érdeke a déli államok feudális, jogfosztó politikusainak hatalmát meggyengiteni. Minthogy a déli államok lincselő, templomokat robbantó hatalmasainak támasza a négerek elnyomása és az előítéletek fenntartása, igy folyóirataikban tudományosan hangzó adatokkal gyűlöletet keltenek és azt remélik, hogy a jogfosztás alapján megválasztott déli szenátorok szavazataival megállíthatják a szakszervezetek mindjobban érezhető politikai befolyását s ugyanakkor meggyengithetik azoknak erejét a fehér munkások négerellenességével és megnehezíthetik a délre menekült gyárak munkásainak megszervezését is. Ha ezeket a kérdéseket meg is értjük, még mindig előttünk áll az a megoldhatatlannak látszó kérdés, hogy miért emelkedik a bűnözés Amerika nagyvárosaiban? Los Angeles, Detroit, Chicago, Philadelphia, New York, New Orleans tanácstalanul állnak a bűnözés állandó emelkedésével és azzal a ténnyel szemben, hogy a letartóztatottak több, mint fele 18 éves. Kaliforniában olyan rossz a helyzet ebben a tekintetben, hogy minden négy ifjú közül egyet már letartóztattak. A legveszedelmesebb a 17 éves kor, ezeknek több, mint egv- harmada került már a rendőrség elé. Az eddig ismert egyik ok — a szegénység. Leibowitz hires newyorki biró 1957-ben Olaszor- szában járt, mert a világ-statisztika szerint ott a legkisebb az ifjúsági bűnözés. Szerinte a szegénység mellett az amerikai családi élet fogyatékosságai igen súlyos körülménynek számítanak. A chicagói egyetem kiküldött társadalomtudományi kutatójának jelentése szerint a rendőrségi letartóztatásban a szegény fiuk, a néger fiuk és az emigránsok fiai vezetnek. A középosztályu, vagy jómódú fin nem szorul autólopásra és más hasonló bűnözésre, mert anélkül is kielégítheti ilyesfajta igényeit. Ha mégis letartóztatják, apja azonnal kiváltja és papírjai eltűnnek. A szegény fiú azonban hamarosan rendőrkézre kerül és senki sem védi meg. Az amerikai szegényember is vágyik arra, hogy autója, frigidairje, televíziója v»v\\\w»v\*vv»vwvwvv\wwvwvwwww\»www»w» hogy már mesterséges bolygókat lövöldöz a világűrbe és ha erre képes, akkor joggal kérdezhetjük: miért nem tudja megoldani élelemproblémáit? Az élelem megtermesztése és elosztása a köztulajdon jogi alapján még nem lett kipróbálva és ha a fent említett két nagy tudósunk ezt számításain kivül hagyta, akkor talán borúlátóbbak, mint kellene. No meg aztán a tudományos születéskorlátozással sem foglalkoztak az erre hivatottak komolyan, ami pedig szintén óriási szerepet játszik a fogyasztók szaporodásánál. Az emberiségnek eme két lehetősége van még tehát annak bizonyítására, hogy a köztulajdon jogi alánjainak gyakorlati alkalmazásával bizonyítsa és biztosítsa további fejlődéséi. Éppen ezért, Huxley és Osborn urak figyelmeztetését csupán jóaka ratu elgondolásnak tekinthetjük. ■Szerk. megjegyzése: Márky munkástársunk cikke elég oly vitás kitételt tartalmaz—nem feltét lenül saját véleményekén'- —, amelyek olvasóink hozzászólását fogják kiváltani, legalább is úgy reméljük. legyen, ami azután túlórázásra, az anya munkába állására vezet, s az eredmény az, hogy a fiatalok felügyelet nélkül lődörögnek az utcán és köny- nven rossz útra térnek. A bűnözési adatokat sokszor meghamisítják, a gazdag emberek csalásait az éleseszü ügyvédek és a törvények hamis értelmezéssel védik. A szegény ember és gyermekeinek bűnözése bekerül a statisztikába, a jómódúak “ügyei” pedig kimaradnak onnan. Mi az oka a büntettek állandó emelkedésének? Láttuk, hogy Olaszországban, ahol a lakosság jóval szegényebb, mint az Egyesült Államokban, alig van ifjúkori bűnözés. Az amerikai ifjúság elvesztette a családi fegyelem üdvös hatását, nincsenek gyökerei, mig az olasz ifjú a családjában támaszt és példamutatást talál. A másik ok, amit a szociológusok nem vizsgáltak meg eléggé, hogy az amerikai család maga is elvesztette gyökereit, amikor a faluról a városba költözött. A mezőgazdasági gépek 14 millió családot kergettek el az ősi foglalkozástól, ezek a városba kerülnek, mely rigeden fogadja őket. Az amerikai ipar fejlődése majdnem lehetetlenné teszi a szaktudás nélküli munkások elhelyezkedését. A városba költözött néger családok különösen nehezen találnak munkát, a férfiak gyakran elhagyják családjukat, hogy másutt próbáljanak szerencsét. Az anya — olcsó bérért — háztartási munkát vállal és a gyermekek az utcára kerülnek. Például Philadelphiába félmillió koldusszegény néger költözött fel a déli államok félrabszolgaságából és ma ott a lakosság majdnem egyhar- mada néger. A szegények bűnözése a statisztika szerint kétszerannyi, mint a jobbsorsuak között. Nyilvánvalóan itt kell keresni a bűnözés növekedésének igazi okát. Államháztartásunk billiókat költ idegen államok felsegélyezésére. Nem volna sokkal jobb. ha saját szegénysorsu lakosságunkat mentenénk át ezeken a nehézségeken egy-két billiccskával ? M3MDENKI ÁRTATLAN Erich Koch, Lengyelország és Ukrajna náci- gauleitere, százezrek gyilkosa, a varsói tárgyaláson egyre azt hangoztatja, hogy mint katona, felső parancsra cselekedett. Nem lepett meg senkit ez a kijelentés, de különösen nem lepte meg azokat, akik emlékeznek a nürnbergi perre, ahol minden vádlott felsőbb parancsra hivatkozott, maga Gőring is. — A Führer parancsait hajtottam végre, —• mondotta a “kötelességét” teljesítő légitábornagy. Képzeljük el, mi lenne, ha Hitler történetesen nem lett volna olyan lobbanékony a berlini kancellárián, életben marad és megvárja a'törvényes igazságszolgáltatást. Saját törvényszéki tudósitónk igy képzeli el ezt a tárgyalást: “Az elnök a személyi adatok felvétele után a következő kérdést intézte a vádlotthoz: — Hitler, mondja meg nekem, hogyan történt az ön kormányzása alatt sok millió ártatlan ember, asszony és gyermek lemészárlása!? — Semmit sem tudok erről. Csakis parancsra cselekedtem. Egyébként mint katona esküvel fogadtam a titoktartást, tehát a hadsereg intim dolgait nem vagyok hajlandó itt kiteregetni. — Mit tud a koncentrációs táborokról? Azoknak a felállítását ön rendelte el. — Haha! De felsőbb parancsra! Én kis pont voltam kérem, nekem mindenki parancsolt, a parlament, amit feloszlattam, a minisztertanács, Mussolini, sőt maga a feleségem is. — Szóval semmit sem tud a koncentrációs táborokról ? — Honnét tudnék, könyörgöm? Tavaly került a kezembe véletlenül egy újság valami auschwitzi évfordulóról, abból tudtam meg, hogy ott micsoda állapotok voltak. Nem adnak nekem újságot se olvasni! — Na jól van, most beszéljen arról, miért üzente meg Lengyelországnak a háborút? A vádlott erre széttárta a karját és ingerülten szólt: — Én háborút üzentem ? Megint valami baloldali rágalomról van szó. Talán visszaéltek a nevemmel. Én nem üzentem háborút senkinek, arra több tanúm van! Az én csapataim kérem, hadüzenet nélkül lépték át a lengyel határt, miért is kérem felmentésemet és főparancsnoki nyugdijam megállapítását.” i :OLVASÁS KÖZBEN: <■ -r w t Irja: Márky /stván r t <r v >
