Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 5. szám
Thursday, January 29 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAjudbmrvcuu/ ás tochfuka III TUNI KELL A HOLDRÓL A Hold Földünk utitársa, a Földhöz legközelebbi, szomszédos égitest. Földünk holdja, tehát a Föld körül kering, pályáját is elsősorban a Föld határozza meg és naprendszerünk középpontja, a Nap csupán zavarja. Sugara 1738 km, átmérője 3476 km, tehát alig több, mint a Föld sugarának, illetve átmérőjének negyedrésze. Alakja csaknem pontos gömb. Tömege nyolcvanegyed (pontosan: 1/81.53) része a Föld tömegének. Süiüisége köbcentiméterenként 3,33 gramm, alig 60 százaléka a Föld sűrűségének. A Hold tehát könyebb fajsúlyú, mint a Föld. A kisebb tömeg kisebb vonzóerőt is okoz: a Hold felszínén a nehézségi gyorsulás hatodakkora, mint a Földön. A földi egykilós súly csak 16 deka lenne a Holdon! A Hold a Föld körül kering, igen kis excentri- citásu, tehát a körtől alig eltérő alakú pályán. A Föld és Hold középpontja között a távolság 384, 400 km. sugarának 60 szorosa. A Föld—Hold távolság a hónap (=holdnap) folyamán kereken 354,000 és 406,000 km között változik. A földről a Hold kb. ugyanakkora korongnak látszik, mint a Nap. A Hold földkörüli keringésének ideje (periódusa) 27 nap 7 óra 43 perc 11.47 másodperc; ezt hívjuk sziderikus (vagy csillag-) hónapnak. A Hold saját tengelye körül is forog, forgásideje gyakorlatilag pontosan megegyezik a keringés-idővel, tehát pontosan egy hónap alatt saját tengelye körül is megfordul. Ennek $z az eredménye, hogy a Hold mindig ugyanazzal az oldalával fordul felénk, mig a Hold “másik oldaláról” — egy keskeny sáv kivételével — szinte semmit sem tudunk. A Hold fázisai E tudományos név mögött mindannyiunk által ismert jelenség rejtőzik: a Hold és Nap viszonylagos helyzete folytán a Földről csupán a Hold megvilágított szakaszát látjuk, ez pedig folytonosan változik. (A Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap fényét veri vissza, vetiti a Föld felé!) A Hold négy fázisa: az ujhold; az első negyed (amikor a holdsarló növekedni kezd); a telehold (amikor a Hold teljes tányérrá nő) ; az utolsó negyed (a fogyó holdsarló) és ismét a fázisok szüntelen váltakozása. . . Említettük már, hogy a Hold nehézségi gyorsulása egyhatoda a Földének. A szabadon eső test a Holdon csak 80 centimétert esik az első másodpercben és a földi magasugrók a Holdon 8 méteres rekordmagasságot vinnének át! A Holdnak nincs számottevő légköre, amit onnan is láthatunk, hogy a Hold mellett nem halványodik el a csillagok fénye, nem hajlik el a fény, nem törik meg a fénysugár. Ezéi't a Holdnak nincs kék égboltja sem, fény és árnyék kegyetlen élességgel váltják egymást. A légkör gyakorlatilag teljes hiánya folytán a Hold felszínén földi laboratóriumban elő sem állítható tökéletes vákuum (léeuitkitott tér) van. Éppen emiatt nem lehet a Hold felszjinén viz sem, mert az réges-rég maradéktalanul elpárolgott volna. A légkör hiánya egyben rendkívüli hőmérsékleti ingadozásokat is eredményez: a napsütötte szakaszokon 120—130 fokig emelkedik a hőmérséklet, a sötét részeken viszont — szinte átmenet nélkü.l akár mínusz 150 fokig süllyed a hőmérő. A Ho'd felszínének méréséből megállaoitották, hogy a felszint boritó anyag igen rossz hővezető, kis fajhőjü. Ehhez hasonló anyag Földünkön csupán a por és hamu, ezért feltételezik, hogy a Hold felületét is a világűrből szüntelenül aláhulló kozmikus por borítja. A Hold anyagára egyébként például a fénvvisz- szaverődési mérésekből is következtetnek. Minthogy a Hold a Nap sugárzásának mindössze 7 százalékát veri vissza, megállapították, hogy — ha a Földhöz, hasonló anyagból van és az a feltételezés indokolt — bazaltból, palából vagy más ha°onlc főleg vulkáni eredetű anyagból kell állnia. A Hold fénves része a krétánál valamivel gyengébben veri vissza a fénvt, s igy homokkőből vagy ehhez hasonló anyagból kell lennie. Egy kis “holdrajz” A szelenográfia, a földi “földrajz” holdbéli megfelelője is érdekes tudomány. Tegyük hozzá mindjárt, hogy évszázadok gondos kutatásának eredményeképpen a Hold felszínének egyes részeit sokkal jobban ismerjük, mint például a déli sarkvidéket. A Hold felületén képződött kráterek keletkezéséről megoszlanak a vélemények: nem tudni, _hogy a még lágy felületű Holdba csapódott meteorok vagy belső vulkáni kitörések okozták-e. Mindenesetre sok problémát vetett fel nemrégiben Kozirjev szovjet csillagász megfigyelése, hogy az egyik kráter (Alphonsus) mélyén anyag- kitörést észleltek. Eszerint a Hold nem holt, hanem élő kozmikus test! A krátereket egyébként egyszerű személynevekkel látták el, tudósok, uralkodók, mitológiai személyek nevei váltakoznak (Archimedes, Alphonsus, Dionyzus). A kráterekből kiinduló sugaras képződmények ugyancsak rendkívül érdekesek és eredetükről szinte semmit sem tudunk. A holdrajz-tudósok több mint kétezer képződményt térképeztek fel a Hold felszínén és néhány tizméteres pontossággal meghatároztak mindent, úgyhogy, a Holdon kiszálló első ember meglehetősen pontos térképet kaphat... a Hold látható feléről. Hogy a másik oldalon mi van, azt még találgatni sem tudjuk, bár semmi okunk sincs feltételezni, hogy ott másképpen alakult volna a Hold felszíne, mint orcájának felénk fordított felén. A Hold és az űrhajózás A mesterséges holdak után a Hold lesz az első természetes űrállomás. Nagyobb, mint bármilyen emberalkotta égitest, nem is kell fellőni, itt van .. . tőlünk 384,000 km távolságban, szinte az embert várva. Minthogy a Hold felszínén kisebb a nehézségi gyorsulás és kisebb a Hold sugara is, a Hold felszínéről való “szökés”-hez, az ottani második kozmikus sebességhez csupán 2,350 méter kell másodpercenként. A Hold körül keringő “hold- sputnik” sebességének kereken 1,700 méternek kellene lennie másodpercenként. A Hold felületéről induló űrhajó felszállásához huszadannyi energia is elegendő lenne, mint amennyi a Földről való indításhoz kell! Ezért lenne értékes a holdi űrállomás, mint a világűr jövő rendezőpályaudvara. i Szovjet professzor a Holdra való leszállás lehetőségéről A Hold eltalálása rakétával és — ami ennél sokkal fontosabb — a Holdra való leszállás, ma már teljesen megvalósítható feladat a szovjet tudomány és technika számára — jelentette ki Borisz Kukarkin professzor, a Nemzetközi Csillagászati Szövetség alelnöke. Kukarkin professzor fenti megállapítását a moszkvai Politechnikai Múzeumban rendezett előadóesten tette. Rámutatott, hogy a szovjet tudósoknak nem volt céljuk a Hold eltalálása. Számításaikat arra építették, hogy jelenleg azzal szerezhető meg a lehető legkedvezőbb tudományos tájékoztatás, ha a- rakéta elhalad a Hold mellett. Ha az első kísérletként felbocsátott űrrakéta a Holdra esett volna, pozdorjává tört volna. Ez tehát nem járt volna semmiféle gyakorlati eredménnyel. Sikerült megkétszereznünk a szerzett értesülések menyiségét azáltal — mondotta Kukarin professzor —, hogy a rakétáról értesülések érkeztek akkor is, amikor megközelítette a Holdat, és akkor is, amikor eltávolodott tőle a világűrben. A Hold megismerésének valójában most jutottunk el a küszöbére s lehet, hogy amit ma itt, kis Hold-lexikonunk keretében elmondottunk, évtizedek múlva az általános iskola alsó osztályaiban tanítják. A ember most lépte át évmilliós “barlangja” küszöbét, és a 20. századnak jutott az a büszke feladat, hogy a világmindenséget feltárja. BOR VAGY TUDOMÁNY? “Nem méltó Franciaországhoz, hogy igy gyötörje elitjét”! — kiáltott fel négy évvel ezelőtt Sarralt professzor, a Sorbonne rektora évadnyitó beszédében, elpanaszolva a párizsi egyetem túlzsúfoltságát, a tanerő- és tanteremhiányt, az oktatást gátló pénzszűkét. Azóta 4 esztendő telt el, de a Sorbonne helyzete nem javult, sőt általános vélemény, hogy ma nehezebb, mint valaha. Franciaországban 1947-ben 117,000 egyetemista tanult, 1956-ban 154,000, 1957-ben 166,000, az 1958-59-es tanévre már 180,000 iratkozott be. A diákok számának gyors növekedésével egyáltalán nem tartott lépést sem az egyetemi költségvetés sem az egyetemi építkezés. Az algériai hadikiadások mindig győztek a közoktatási költségvetés felett: ebben a tanévben például a közoktatásnak 212 milliárd frank járna,- de Berthoin miniszter máris közölte, hogy örül, ha 150 milliárdot kap. . . “Mig világszerte rohamosan emelkedik a tudományos kutatás színvonala, Franciaországban nem jut rá elegendő pénz, nálunk az egyetemi hallgatók tízezrei nem képezhetik magukat megfelelően — mondotta Routhier professzor a Sorbonne sztrájkgyíilésén. —Lelkiismereti válságba kerültünk: tömegesen buktassuk-e meg a képzetlen diákokat, vagy pedig — ami még rosszabb — adjunk kezükbe diplomát csak azért, mert nem ők tehetnek róla, hogy a diplomának nincs meg a tudás aranyfedezete.” Párizs Cuvier utca. . . Az SPCN (fizikai, kémiai és természettudományi kar) tantermei 800 diák befogadására épültek. A hallgatók száma ma meghaladja az ötezret. A tantermekben oly “szorosan” követik egymást az előadások, hogy az asszisztenseknek egy óra helyett mindössze 15 percük van a kísérletek előkészítésére. A negyedórás szünetben a hallgatók valósággal megostromolják a padokat, szinte verekednek egy- egv helyért, a lépcsőkre is leülnek, az ablakpárkányokra is felkapaszkodnak. Tumultus, közelharc: előfordult, hogy az ajtók kifordultak sarkaikból, hogy az ablaküvegeket benyomták. Hogy megvédjék az ablaküvegeket, minden ablakra rácsot szereltek. Prof. Pizot előadása elmarad A Cuvier utcai egyik laboratórium Felix Esc- langon nevét viseli: ezt a fiatal kutatót a zsúfoltság miatt hevenyészve, rosszul előkésziett kísérlet során a diákok szemeláttára sújtotta halálra a villanyáram. Természettudományi fakultás, nov. 7. 1958 Pizot professzor alkalmazott matematikai kollégiumot hirdet. Két órával az előadás előtt már zsúfolt a terem, amelyben hivatalosan 380 hely van. A beiratkozott 2800 diák közül legalább ezer szorong a teremben, minden talpalatnyi helyen állnak, sokan a katedrát szállják meg, akad diák, aki a tanári asztal alá kuporodik. Pizot profesz- szor megérkezik,de nem fér be: megpróbál katedrájára furakodni, de visszafordul. Előadása levegőhiány miatt elmarad. Másnap a zoológián hasonló botrány. Devillers professzor előadására hatszázan zsúfolódnak be a kétszáz személyes tanterembe, a tanári asztalt elborítják a diákok télikabátai az ajtókat nem lehet becsukni, mert a kiverekedtek is hallani szeretnének. Hiába, a professzor ilyen körülmények között nem vállalja az előadást. Ezen a karon 64 hely van a gyakorlati teremben. Hogyan ossza be több ezer diák, hogy hetenként legalább egyszer elvégezhesse a kötelező gyakorlatokat ? A bölcsészet Descartes-amfiteátrumában 450 hely van 1000 hallgató számára, a Guizot-terem- ben 250 hely 600 diáknak. Vidor Hugo és Pasteur sztrájkra buzdít November 19: sztrájkol a Sorbonne!.., A Boul'Mich, a Szent Jakab utca, a Rue Champol- lion tele röpcédulaosztogató diákokkal: a kommunista diákszervezet javaslatára a nemzeti diákszövetségbe tömörült valamennyi szervezet egységesen szólít sztrájkra. A Sorbonne térre, a Soufflot utcába, a Pantheon elé fekete riadóautók kanyarodnak. A dróthálcablaku salátás. kosarak” rendőri készültséget hoznak: a Latin- negved ma tüntetésre-készül. A diákok átnéznek a rendőrörökön: az egyetem udvarára sietnek, ahová nem követhetik; őket... A Sorbonne udvara benépesül — a “szardiniásdobozokból” kirajzik a fiatalság a levegőre. Egy borzas fekete lány felcsatolja kar(Folytatás a 10-ik oldalon) ____9
