Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-25 / 26. szám
2 AMERIKAI MAGYAR; SZÓ Thursday, June 25, 1959 Csak egy kis mellékjövedelem WASHINGTON. — A szenátus úgynevezett “Rackets Committee” nevű albizottsága előtt vallomást tevő számos tanú beismerte, hogy igen sok állami és szövetségi tisztviselő ajándékokat kap és fogad el azon ügyfelektől, akikkel valamilyen hivatalos dolguk van. Metro Holovachka, Indiana állam egyik ügyésze például 8 év alatt 327,724 dollár értékű karácsonyi ajándékot kapott azon ügyfelektől, akikkel szemben a bíróságoknál mint vádló szerepelt. Holovachka természetesen tagadta, hogy az ily kis ajándékok őt befolyásolták volna ügyészi munkájában. A vád tulajdonképpen nem is hivatalos hatalmával való visszaélés, hanem az, hogy nagy jövedelme után elfelejtett adót fizetni. Az ügyész ur ugyanis, — a szenátus albizottsága elé terjesztett adatok szerint, — a Lakeside Co. és más alvilági alakokkal összejátszva 10,300 dollár befektetéssel, öt év alatt 2,400,000 dollárt keresett. Midőn a kihallgatásnál elnöklő szenátor L. Mc Clellan megkérdezte Holovachkát, hogy a hazái'- dirózó gépeket készítő Lakeside Co.-nak nem-e vált előnyére, hogy az ellenük indított eljárást ő kezelte, Holovachka ezt elismerte, de hozzátette: “I)e én soha nem adtam engedélyt nekik a törvények megszegésére!” Két nagy vágóhíd távozik Chicagóból Chicago nem lesz többé “a világ vágóhídja”, ahogyan hagyományosan ismerik. A két legnagyobb húsfeldolgozó telep kiköltözik más vidékié. Swift and. Co. és Armour and Co. részben már bezárta és két hónapon belül beszüntetni készül összes sert ésmészárló üzemeit. A város azonban megmarad továbbra is a húsiparra felhajtott állatok adás-vevési központja. A'Swift Co. határozata legalább 3,000 munkást foszt meg megélhetésétől. Armour and Co. julius és augusztus folyamán 2,000 munkásnak adja ki az útját. A két cég az 50 éves vagy még régebbi üzemeinek elavulását adja kifogásul és hogy köny nyebb az ország más részében uj üzemeket felépíteni, mint a régieket renoválni. Arról nem beszélnek, hogy a szakszervezetet akarják kikerülni ezzel a lépéssel. A Packinghouse Workers Union ezzel szemben követeléseket állított fel az elbocsátott munkások érdekében. NÉZZE MEG A CÍMKÉJÉT! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most JÚLIUSBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $...................................-t Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.0#, fur six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. ■léfizetési árak: New York városában, az DSA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. ^ Telefon: AL 4-0397 SOKBA KERÜL A HÁBORÚ Egyes képviselők a hadiszállítók által pénzelt “mu nició lobby” kivizsgálását követelik WASHINGTON. — Az már régóta közismert dolog, hogy a háború nagyon költséges időtöltés. Azonban a képviselőház “Armed Services” nevű albizottsága úgy véli, hogy a csodafegyverek és a muníció árát mesterségesen felverik a “kijárók”, akiket a hadifelszereléseket gyártó, vagy szállító cégek alkalmaznak, Edward F. Hebert (D. La.) képviselő, az albizottság elnöke úgy véli, hogy a nagy repülőgép gyárak, a távlövegeket készítő cégek és sok más hadi-szállitó érdekeltség volt admirálisokat, generálisokat, vagy más magasrangu katonákat alkalmaznak “kijáróknak” a verseny nélküli rendelések elnyerésére. Az ily rendeléseknél, miután nincs alávetve versenyző társulatok árlejtésének, a gyárosok hihetetlen magas árakat számittanak. Hebert képviselő arra is rájött, hogy volt katonatiszteken kiviilaz ily szállító cégek még volt szenátorokat, képviselőket, vagy másféle volt állami hivatalnokokat is alkalmaznak, méghozzá sokszorosan nagyobb fizetéssel, mint amennyit eredeti állásukban kaptak. Az igy kiadott nagy fizetések, — gyakran százaléknyereségek — igen magasra emelik a muníció árát, amit az adó- fizetőknak kell megfizetni. A Hebert-bizottság szeretné kivizsgálni ezt az ügyet és azért a vezető 85 hadigyárost és szállító céget felszólította, hogy összes alkalma- zottaikról felvilágosítást adjanak: voltak-e, s ha igen, milyen állami alkalmazásban mielőtt a szóban forgó céghez kerültek? Továbbá mi volt akkor a fizetésük és mit kapnak jelenleg a hadi- szállitáésal kapcsolatban? A kérdőivek kiküldése óriási szenzációt keltett az érdekeltek körében. Szakértők állítása szerint ILYEN DARÁZSFÉSZEKHEZ MÉG NEM NYÚLT EDDIG EGYETLEN KONGRESSZUSI VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG SEM. A hírek szerint ez a bizottság maga elé akar idézni olyan volt katonatiszteket, mint pl. Douglas MacArthur, aki jelenleg a Remington Rand Corp. elnöke, hogy kikérdezze, miképpen jutott ehhez a tisztséghez, mi a teendője és milyen fizetést kap? Az orosz módszer ' PRINCETON, N. J. —• Az amerikai ut- és hídépítés tanulmányozására jött orosz mérnökök vezetője, M. M. Levkin hídépítő mérnök egy egészen egyszerű demonstrációval igen nagy csodálatot váltott ki amerikai kollégáiból. Levkin fogott egy kvartos befőttes üveget, két-harmad- nyira megtöltötte homokkal, aminek a tetejére helyezett egy golf-labdát, majd ügyesen rázogat- ta az üveget, ' mire a labda a nézők szeme előtt lefurta magát a homok fenekére. Ez nem bűvészmutatvány volt, hanem egyszerű demonstrációja annak, hogy a hid- és kikötők építésénél használ; óriási cölöpöket a vibráló mód szerrel sokkal könnyebben lehet leverni, mint a régi kalapácsolással. Levkin elmondotta, hogy az utolsó öt évben már igen nagy sikerrel használják ezt a módszert, amivel igen sok érőt és időt takarítanak meg. A cölöpök, vagy a talaj rezge- tésére megfelelő gépeket szerkesztettek, amelyek a futóhomok vagy a posványos 'talajon való építést nagyon megkönnyítik. Az. orosz mérnökök azt állítják, hogy a vibrál- tató módszerrel megkönnyítették nemcsak a leverést, de a cölöpök kihúzását is. Templom-e, vagy szórakozó hely? BLOOMINGTON, Ind. — Richard Raine me- thodista püspök azzal vádolja a “hívők” egy csoportját, hogy azok az egyházukat “kizárólagos” privát klubbá alakították át, ahonnan kizárják a közönséget és ahol az egyháztagok kényelmesen elszórakoznak. A püspök úgy tartja, hogy az ilyen fényesen berendezett klubházból az ima, -ha ugyan imádkoznak ott, — nem jut el az istenhez. A hiúságukban megsértett tehetős hivők persze azt állítják, hogy AZ UR INKÁBB KEDVELI ÉH MEGJELENIK A SZÉP, TISZTA ÉS KÉNYELMET NYÚJTÓ HELYISÉGBEN, mint a szegények által pártolt elhanyagolt, takarítást igénylő imaházakban. Ezek a gazdagabb hivők úgy tartják, hogy ők jobban ismerik az Ur szokását, mint maga a püspök s azért ragaszkodnak elzárkózottan tartott egyházukhoz. Egy börtön-káplán nézetei A “The Churchman” független protestáns folyóiratból vettük a következő levelet, amelyet Frederick B. Jansen, a New York államban levő Wallkill börtön lelkésze irt. “Válaszolva a májusi számukban megjelent levélre, amelyben Dr. Morris véleményét fejezi ki a szovjet-amerikai viszonyról, a nukleáris bomba- robbantásokról és a nukleáris háborúról, szeretnék rámutatni arra, hogy az orosz zsarnokság, amely az ő számára oly elrémitő és amellyel szemben az emberiség inkább a halált választja, más embereknek mást jelent. Valójában azoknak a millióknak, akik a gazdagok birodalmainak kapui előtt fekszenek, “a szovjet zsarnokság” jelképezi a művelődést, a lakásellátást, az élelmet az asztalon, az egészség- ügyi szükségletek ellátását, a nagyobb részesedést a kulturális éléiben. Azt ajánlanám, hogy mialatt remélünk és imádkozunk, hogy “az ur megmutassa az utat” dilemmáinkban, magunk is gondolkozzunk komolyabban, mint eddig arról, hogyan lehetne a Szovjetuniót és a többi szocialista államot megközelíteni barátságosabb kapcsolatok létesítésére. Az utóbbi időben az uj megközelítések úgy fakadoznak, mint a tavaszi virágok a hideg tél után. Herter államtitkárságát egyes kommentátorok ug’y üdvözölték, mint alkalmat arra, hogy “gyakoribb kiutat kereső kapcsolatokat létesítsen Moszkvával, mint amennyit Dulles engedélyezett”. (Stringer—Christian Science Monitor). Fulbright szenátor azt mondta, hogy “rá kell szoknunk találkozni és tárgyalni velük, (szovjettel), mert közösen kell ügyeinket elintézni, ha szeretjük, ha nem!” Nixon alelnök, bár “gyöngéje” a kommunizmus, szintén úgy érzi, hogy vannak problémák, amelyeket tárgyalással el lehet intézni. Ha megszabadulhatnánk a túlzott véglegektől, mint amiket dr. Morris is ajánl, akkor ezek a küz- ködő tavaszi bimbók teljes virágzásba borulnának. Ellenben, ha továbbra is csupán határtalan rosszakaratot tulajdonítunk a Szovjetuniónak és vezetőségének, akkor semmi uj fejlődést nem láthatunk, csak kopár láthatár mered felénk és (kimondjam-e) a katasztrófa lehetősége, amelyért mindnyájan felelősek leszünk az Ítélet trónja előtt.” A SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA Az Egyesült Államok fellebbezési bizottsága az utazás korlátozása mellett döntött WASHINGTON. — Az Egyesült Államok II. kerületének fellebbezési bizottsága elfogadta a külügyi department azon érvelését, hogy egyes esetekben az amerikai polgárok NÉMELYIKÉNEK külföldi utazása veszélyezteti a U. S. biztonságát, azért a kormánynak joga van ahhoz, hogy ezek részére megtagadja az útlevél kiadását, illetőleg, hogy a külföldi utazást engedélyezze. A Judge E. Barrett Prettyman elnöklete alatt működő fellebbezési bíróság ezt a döntést William Worthy Jr. baltimorei újságíró ügyében hozta, aki 1956-ban minden engedély nélkül meglátogatta a Kínai Népköztársaságot, ahol 41 napot töltött és a benyomásairól cikksorozatban szá molt be a N. Y. Post és más lapokban. Kínából hazatérőben két napon át Magyarországon tartózkodott, noha az útlevélre rá volt pecsételve, hogy nem érvényes se Kínára, se Magyarországra. Visszatérése után a külügyi hivatal visszakérte Worthy útlevelét, majd bíróság elé állította “ut- levél-törvény-sértés” címén. Az alsófoku bíróság marasztaló ítéletet hozott a Worthy-ügyben,'amit most a fellebbezési biróság helyben hagyott. Worthy és az ügyvéde kijelentették, hogy az ítéletet, amely az amerikai polgár alkotmányos jogának az indokolatlan korlátozását jelenti, megfellebbezik a Supreme Courthoz. A Fellebbezési Court Ítélete teljesen követi a külügyi hivatal okoskodását. Noha elismerik, hogy Worthy jelleme (character) kifogástalan, de miután újságíró és a külföldről irt cikkei politikai tartalmúak, azokkal a háború esélyét növelheti, “igy ily esetekben a külföldi utazást teljesen függetleníteni a külügyi hiv. hatáskörétől, — amint Worthy akarja — az állam érdekeivel ellentétes lenne”. « Worthy szerint, aki jelenleg a Brandeis-egye- tem tanára, az egyes polgárok alkotmányos jogainak korlátozása sokkal nagyobb veszedelmet jelent, mint a külföldi tudósítások. EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE,
