Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-11 / 24. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 11, 1959 viLánszmiCe A LAOSZI HELYZET A másfél milliós laoszi királyságban feszült helyzet alakult ki, amely az országot polgárháborúval, Délkelet-Ázsiát pedig békebontással fenyegeti. Reakciós politikai erők a múlt év augusztu- 3ában kezükbe ragadták a hatalmat, lemondatták a koalíciós kormány vezetőjét, Szuvanna Fuma herceget és szakítottak az általa képviselt demokratikus belpolitikával és semleges külpolitikával. Az uj miniszterelnök a reakciós Púi Szannanikon, a nemzetgyűléstől egy évi teljhatalmat követelt “az állam súlyos veszélyeztetettségére” való hivatkozással. A kormány, amely most már nem felelős a nemzetgyűlésnek, elhalasztotta a jövő évi választásokat. Az országban “belső tisztogatást” kezdett s elrendelte a “sürgős biztonsági rendszabályok foganatosítását kifelé” is Ezt követően súlyos provokációt szerveztek a Vietnami Demokratikus Köztársaság határán. Február 11-én a laoszi miniszterelnök bejelentette: Laosz végrehajtotta az 1954-es genfi megállapodásokat s azok többé nem kötelezik. Megakadályozta, hogy a semleges ellenőrző bizottság, amely ideiglenesen felfüggesztette munkáját, ismét működjön. Thaiföld, Kambodzsa, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Dél-Vietnam és a Kínai Népköztársaság által határolt ország fontos szerepet játszhat a SEATO-ban. Mielőtt ezt megtennék, véres megfélemlítő hadjáratot intéznek a haladó politikai erők ellen. A terrorhadjárat elsősorban a volt Patet Lao területére terjed ki. E két tartományból álló területen a kommunisták vezetésével a nép űzte el a franciákat felváltó japán gyarmatosítókat a második világháború során. A japán fasizmus összeomlása után megalakult a terület ellenállási kormánya és kikiáltotta a függetlenséget. A laoszi királyság 1956 végéig a Francia Unió tagja maradt. A francia gyarmatosítók a gyarmatosításnak és a feudalizmusnak hadat üzenő Patet Laót polgárháború kirobbantása révén akarták bekebelezni a laoszi királyságba. Az 1954-es genfi konferencia fegyverszünetet rendelt el Laosz és Patet között is. 1956-ban pedig Szuvanna Fuma laoszi miniszterelnök és Szufanuvong, Patet Lao vezetője megegyeztek a két országrész egyesítésében. A két vezető politikus megállapodása intézkedett a haderők egybeolvasztásáról is. A Szannanikon-kormány most a genfi egyezmény és a két terület egyesítéséről szóló megállapodás szabotálásával ismét felidézte a polgár- háború kiujulásának veszedelmét. Panya, laoszi külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya törvényen kívül akarja helyezni Patet Lao nemzeti felszabadító mozgalmának pártját. A párt kilenc vezetője — közöttük Szufanuvong herceg — már is őrizetben van. A reakciós kormány nem a két hadsereg egyesítésére, hanem a Patet Laó-i fegyveres erők felszámolására törekszik. A még le nem szerelt két Patet Laó-i egységet, kényszeríteni akarták, hogy eddigi rangjuknál alacsonyabb rendfokozatot fogadjanak el a királyi hadseregben. Azonnali és teljes kapitulációra szólították fel az egységeket, majd fegyveres támadást intéztek ellenük. Mindenki, akinek Délkelet-Ázsia békéje és biztonsága fontos, követeli, hogy a nemzetközi bizottság újítsa fel tevékenységét Laoszban. A Kínai Népköztársaság a Szovjetunióhoz és Angliához, az 1954-es genfi értekezlet részvevőihez fordult, gondoskodjanak róla, hogy a laoszi kormány szüntesse be a délkeletázsiai feszültséget növelő akcióit és hassanak oda, hogy ismét kezdje meg működését a semleges ellenőrző bizottság. A fejleményeket aggodalommal figyeli India és a Vietnami Demokratikus Köztársaság is, mert mint a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett provokáció is bizonyítja, háborús tűzfészekké akarják kiépíteni Lahszt. flag” darab arany MOSZKVA. — A moszkvai rádió jelenti, hogy a Magadan terület keleti bánya vidékén 9 és háromnegyed font súlyú természetes aranyércet (nugget) találtak, amely valószínűleg rekordnagyságot jelent a természetes állapotban talált aranydarabok között. Irak feladja a U. S.-el kötött egyezményeit Irak kormánya értesítette az Egyesült Államok bagdadi követségét, hogy megszünteti az 1954- ben az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt, mivel ez összeütközik a tavaly júliusi forradalom óta követett “pozitív semlegesség” politikájával. A forradalom óta Irak nem kért fegyverszál- litmányt Amerikától. Szükségletét bevásárlással eszközölte úgy a keleti, mint a nyugati országokból. Az addig kapott fegyvereket visszajuttatta az Egyesült Államoknak. Az 1957-ben távközlési építkezésekre kötött egyezményt is feladta Irak, amely a Bagdadi Szerződés tagállamait szolgálta volna. A gazdasági segély egyezmény programját sem vette igénybe a forradalom óta, bár az még érvényben van. Ugyanúgy a kulturális egyezmény, amelynek alapján amerikai professzorok tanítottak iraki egyetemeken. A még ottlevő professzorok a jelen iskolaév befejeztével visszatérnek az Egyesült Államokba. Az Iraknak adott gazdasági segélyre az Egyesült Államok az utóbbi év alatt évente 2 millió dollárt költött. Eastland szenátornak nem tetszik Dél-Amerika fejlődése A szenátus belső biztonsági albizottsága, melynek James Eastland, Mississippi demokrata szenátora az elnöke s amely állandóan a kommunizmus fejlődését tartja alapos vizsgálat alatt, most a dél-amerikai helyzetről adott jelentést. Megállapította, hogy 1958 óta 5 százalékkal nőtt a dét- amerikai kommunisták száma, Venezuelában pl. 20,000-től 25,000-re becsüli a tagszaporulatot, mig Argentínában valamelyes csökkenést tapasztalt. Megállapította a bizottság azt is, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelem 20 százalékkal nőtt 1958-ban. A gazdasági helyzet romlása tette szükségessé azt, hogy a dél-amerikai államok a Szovjetunióhoz fordultak kereskedelemért és segítségért. Eastland szenátor rosszalását fejezte ki afelett is, hogy az amerikai postaszolgálat az egyetemes postaegyezmény alapján kötelezve van továbbítani minden külföldről Dél-Amerikába címzett küldeményt és ezzel elősegíti a kommunista “propaganda” terjesztését. Végre sorra került BERLIN. — Nyugat-Berlinben a denácifikáló bíróság elrendelte a háborús vétkeiért kivégzett Hermann Gőring vagyonának az elkobzását. Goring fővezére volt Hitlernek és a NÁCI parancsuralmi rendszerben mindjárt Hitler után következett. Kegyetlenségein kívül rablásai is hírhedtek lettek. Mint most kiderült, a berlini bankok egyikében 756,000 német (west) márkát érő részvényeket tartogattak, amelyek jelenlegi dollár értéke kb. 180,000 dollár. Noha a bíróságnak erről tudomása volt és azt is tudták, hogy Gőring úgy ezt, mint vagyonának többi részét is rabolta, annak elkobzásához csak most jutott el a bíróság. De még most is megkérdezték Gőring özvegyét, hogy nem tart-e igényt erre az összegre? ' Hara-kiri a béke érdekében Tokióban Nobosuke Kishi miniszterelnök hivatalos lakhelye előtt hara-kirit követett el Hideo Kobayashi buddhista pap. (Hara-kiri hagyományos japán öngyilkossági módszer.) A 42 éves pap levelet hagyott hátra, amelyben megírja, hogy tettét azért követi el, mert igy akar tiltakozni Japán újbóli fegyverkezése ellen, az Egyesült Államokkal megkötött biztonsági egyezmény ellen, a nukleáris fegyverek használata ellen és Okinawa szigetnek az Egyesült Államok általi katonai megszállása ellen. A pap öngyilkossága a japán nép között mély benyomást keltett. Exportálnak parfümöt, órát és ékszereket a Szovjetunióból A véletlen három hirt sodort egymás alá az újságokban. “Szovjet parfőmök árusítását kezdték meg Franciaországban. A párizsiak melegen érdeklődnek az uj árucikk iránt” — olvastuk az egyikben. A másikban ez állt: “A Szovjetunió Svájcba exportálja óráit, s még ebben az évben többszázezer szovjet karóra kerül forgalomba Nyugaton.” A harmadik hir pedig igy szólt: “Az idei londoni gyémántpiacon a Szovjetunió egyeduralkodó volt. Az olcsó, de szép kivitelű ékszerek egész sorát mutatta be, s kiállításával egyedülálló sikert aratott”. Három szűkszavú hir. Mégis mennyi mindent mond. Például azt, hogy nemcsak a traktorok, kombájnok és a “házgyárak”, hanem az úgynevezett “luxus” cikkek gyártása is fellendült a Szovjetunióban. A moszkvai 2. számú óragyárban úgyszólván kizárólag nők dolgoznak, csupán a mérnökök között akad egy-két férfi. A gyárban évente egymillió Pobeda órát raknak össze, s a végeláthatatlan futószalagokon minden 64 másodpercben elkészül egy kiváló minőségű “Start” karóra. Csak a 2. számú moszkvai Óragyárban évente összesen 5 millió “Pobeda”, “Start”, “Era” és “Zarja” órát készítenek... Évi 5 millió óra egyetlen üzemből! Ez az egy óragyár megközelítőleg annyi órát készít, mint amennyi a tiz legnagyobb svájci óragyár évi exportja — együttesen! A parfőm-gyárakban: Leningrádban, Moszkvában, Rigában, Tallinban három műszakban dolgoznak. óráról-órára százezer literszámra készítik a kitűnő parfőmöket és kölnivizeket. A Szovjetunióban több mint 200 féle parfőmöt gyártanak, s ezek közül a 38 legnépszerűbbet, egyformán nagy tételben exportálják Nyugatra és Keletre. A szovjet parfőm — a külföldi vevők véleménye szerint — versenyképes a francia illatszeripar termékeivel is. Az ékszeripar legnagyobb üzemei Szibériában vannak. A szverdlovszki ékszergyár például évente 80 millió rubel értékű drágakövet dolgoz fel ékszerré, foglal be karkötőkbe, brossokba vagy fülbevalókba. S ha a szovjet ipar fejlődéséről, az életszínvonal alakulásáról beszélünk — ezentúl ne feledkezzünk meg az óra, parfőm és ékszergyárakról sem, amelyek egyre fokozódó termelésükkel mindenki számára elérhetővé teszik az egykor csak kiváltságosok számára készült luxus-cikkeket. . . Anne Frank nevének megcsúfolása Anne Frank, a náci koncentrációs táborban elpusztított fiatal leányka, kinek nevét világhírűvé tették szenvedéseiről szóló emlékiratai, amiket könyvalakban, színdarabban és filmben örökítettek meg, az első volna, ha élne, aki tiltakozna az ellen, ahogyan a nyugatnémet kormány visszaél emlékével. Sokezerre megy fel azoknak a szerencsétleneknek a száma, akik a ,11. világháború óta mint menekültek élnek és ugylátszik, hogy halálukig ezt a nevet fogják viselni. Erre kárhoztatja őket az a rendszer, amely a háborút előidézte és amely azóta is háborús hangulatkeltéssel rendezetlen viszonyokat rögzít meg a világon, amely lehetetlenné teszi, hogy ez a sok földönfutó rendes emberi életet tudjon találni e földtekén. Mit tesznek a hatóságok és a filantrópusok ezekért a szerencsétlenekért? “Menekültek táborát”, építenek számukra. Ide telepitik őket, félre a társadalom törtető utjából, hogy ne háborgassák az alvó lelkiismeretet. Itt tengethetik napjaikat reményvesztetten, megfosztva méltóságuktól. Egy ilyen “menekültek táborát“ szenteltek Nyugat-Németországban Anne Frank emlékének. Róla nevezték el “Anne Frank Village”-nak. Fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen lesz ez a “falu” abból, hogy felépítésére ösz- szesen 143,000 dollárt szánnak. Anne Frank nem ilyen életet kívánt sem magának, sem embertársainak. Azok, akik az ő nevével ilyen rutul visszaélnek, ezzel tetézik azt a bűnt, amit ellene és másik 6 millió áldozat ellen elkövettek, akik a koncentrációs táborokban vesztették el életüket. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE!
