Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-04 / 23. szám

Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Alig lépünk át a boltives Bécsit kapun a budai várba, máris érezzük a környezet történelmi leve­gőjét. Nem csoda, hisz hétszázéves kövek között járunk... Történelmi emlékeket idéznek az ut­cák, a terek, az omladozó, az újjáépülő palotaso­rok, az udvarok, majd minden egyes ház. A gó­tikus, a barokk, reneszánsz stilusu házak egyszer­re tárulnak elénk és stilus különbözőségük elle­nére harmonikusan illeszkednek a vár hangulatá­ba. A 15. századbeli kőpárkányra épített ablak­ból csinos nő hajol ki, az egyik ház kapuját török kőfej díszíti, az épületek homlokzatának legtöbb­jén kopott címerek, a kapuk középkorra emlékez­tetnek. . . Mindaz amit látunk kizökkent bennün­ket a hétköznapiságból, a főváros zajától túlfe­szített idegeink elernyednek és sem a Patyolat vegytisztító, sem a KÖZÉRT füszerüzlet cégtáb­lái nem váltanak ki bennünk diszharmóniát. Va­lószínűleg a modern élet megszokása, hogy nem ütközünk meg az empire stilusu ház műanyago­kat reklamirozó kirakatán. És nem érezzük stí­lustalannak, hogy a Fortuna étterem boltives történelem, amelyet mi magunk szenvedtünk vé­rig: a második világháború végén a hitleri fa­siszták ide fészkelték be magukat, csatatérré vál- Loztatták a budai várat. A budai várpalota, a Mátyás templom, a műemlékek, épületsorok, stb. ennek következtében pusztultak el egészben vagy részben. Nincs olyan épület a várban, amely ne jszenvedett volna sérülést. Az újjáépítés során | gondoskodnak arról, hogy az épületek, mind a Iá­ikon egy edek, mind a templomok eredeti mivoltuk­ban elevenedjenek meg és teljesen elpusztult há­zak helyére is olyan stilusu épületek kerülnek, amelyek beilleszkednek a várbeli hangulatba. Nézzük az újjáépítési munkálatokat. A budai várpalota újjáépítése egyben Európa legnagyobb régészeti feltárása; ez a munka ides­tova tiz éve folyik. A középkori várakat, mint például a londoni Towert, a moszkvai Kremlint, a prágai Hrad- zsint, a párizsi Louvret, a velencei Doge palotát a történelem viszontagságai nem viselték meg, legfeljebb hozzáépítésekkel az idők folyamán el­vesztették eredeti alakjukat. A budai várat vi­szont számos ostrom pusztította, tette tönkre annyira, hogy három Ízben egészen uj királyi pa­lotát emeltek a rombadőlt helyére. A feltárásra került legendáshírű várpalotának építése a tatárjárás után. IV. Béla várerőditésé- vel (1225) kezdődött. A további építése Nagy La­jos (1342—1382) uralkodása alatt folytatódott, majd Zsigmond király 1418 körül indítót el na­gyobb építkezést. Ekkor épült a hírneves Friss­palota és az erődrendszer kibővült. Corvin Má­tyás (1458—1490) gótikus Ízlésben építette to­vább a palotát, amelyet a 80-as években a rene­szánsz formanyelvén diszitettek. Az 1514-es tö­rik megszállás, a felszabadító hadikisérletek, a visszafoglalás hozzájárult a középkori vár elpusz­tulásához. A mai barokk, illetve neobarokk palo­ta, a középkori palota romjain épült. A feltárási munkák alatt a barokk palota alatt nemcsak kö­zépkori alagutakat, kazamattákat tisztítottak meg a földtől, hanem kilenc méteres mélységben másfél-kétemelet magas összefüggő középkori falrészekre bukkantak. Sikerült az egymásra A nagy udvar, a romos épület, előtérben sérült szob­rok, háttérben az Ybl Miklós által tervezett, részben helyreállított épület kapuján, a gótikus ülőfülkék során belépve a helységbe villanyeffektusu szinhatások, szmokin- gos pincérek fogadnak bennünket. Legföljebb^ akkor zökkenünk vissza a hétköznapiságba, ami­dőn a pincér kissé borsos számlát tesz elébünk; hiába a történelemért fizetni kell. A budai várban, amerre csak nézünk serényen folyik az építkezés, a restaurálás. Még azért sok a romos'ház. Ez is történelmi emlék. De ez olyan Bontják a Lovarda-épületet met Csermák Tibor rendezte. Macskássy Gyula elmondja, hogy a meséken kívül évente tiz—tizenöt reklám rajzfilmet készí­tenek. A “Tungsram” reklámfilmjükkel Monte- videóban, a “Transelectra”-val pedig Cannban nyertek dijat. A magyar rajzfilmek iránt külföl­dön is nagy az érdeklődés. Csaknem valamennyit sikerrel vetítik az északi államokban és Amerika is rendszeresen vásárolja. A rajzfilmek mellett egyre szebb eredményeket érnek el a bábfilmekkel, amelyek ugyancsak a Pannónia filmgyárban készülnek. A bábfilmek közül ki kell emelnünk a Buka­resti Fesztiválon bemutatott és tetszést nyert “A didergő király”-t (Shivering King). Ez a báb­film az elhunyt Móra Ferenc író bájos meséje alapján készült. A didergő király mindig fázik, szolgái hasztalan tüzelik fel az erdőt, a házak gerendáit, a király csak didereg. Egyszer egy kisleány téved a palotába, a király elé kerül. A mezítlábas, rongyos ruháju leánykára a király rá­adja palástját, hogy megmelegedjen, ebben a pil­lanatban megszűnik a király didergése, felvonul a nép, folyik a nagy ünnepség. Ezután a jóság és a szeretet melegíti a királyt. A 80 figurás, szoba- nagvságu díszletek felhasználásával készített báb filmeknek Imre István a rendezője, ő a bábfilmek mestere, munkatársa Jarovszky László operatőr, Mogvoróczky Béla díszlettervező, Fóti Otti figu­ratervező. emelt paloták részleteit feltárni és ennek alapján hajtják végre az egész komplexum rekonstruálá­sát. Továbbá sikerült a várrendszer felderítése és az eredeti bástyaövvé való összeállítása. A tervek szerint a várpalotában és általában a vár középületeiben helyezik majd el a kormány- hivatalokat, a minisztériumokat, a különböző tu­dományos intézeteket. Járjuk tovább a budai várat... Nézzük a köz­épületeket, a lakóházakat... ezek mind megtar­tották a középkori szerkezetet, akárhányszor om­lottak le a falak, az uj épületeket a régi alapokra építették és ezért is áraszt a budai vár sajátos hangulatot. Állunk a Szentháromság téren. Előttünk az új­jáépülő Mátyás-templom; a kőcirádás tornya ma­gasba nyúlik. A torony derekán alól még állvá­nyok meredeznek, de maga a torony már eredeti szépségében áll. . . Éppen delet harangoznak. . . Az ember szinte érzi azt a hangulatot, amely valaha az első déli harangszóra itt szerte áradt. Ebben a templomban hirdették ki azt a pápai okiratot, amelyben Hunyadi János törökök fölötti győzelmének emlékére a déli harangszót elren­delte. Volt idő, amikor a templomot török me­csetté alakították át és Szolimán szultán ebben a templomban, illetve mecsetben adott hálát Állati­nak Buda elfoglalásáért. A három hajós, német jellegű csarnok-temp­lomban tartotta esküvőjét Mátyás Beatrix király­II Zsaluzzák a “D”-épület tetejét néval. Sok más esemény színhelye volt a csodála­tos szépségű templom, amelynek oltárai, szobrai, freskói, kápolnasorai, csúcsíves ablakai most már belátható időn belül épségben nyújtanak feled­hetetlen látványt. A templom mellett álló Szent István-szobor szerencsére kis sérülést szenvedett és Strobl Ala­jos alkotása híven hirdeti a magyar népi demok­rácia hagyományos tiszteletét. A Mátyás-templomtól kissé jobbra, csupán né­hány lépés a Halászbástya. Valaha ennek helyén a halászok céhe védte a várat. A régi Halászbás­tya helyén épült neoromán fedett sétány építé­szeti disz, egyben a Vár egyik feljárója. A má­sodik világháború végén a budai váimak ez az ér­dekessége is elpusztult, újjáépítése teljesen befe­jeződött és látogatói előtt mint pompás pano­ráma terül el a magyar főváros. . . Újjáépült a Budai Városháza, ma ez a Vár­múzeum, amelynek boltives termeiben a közép­kor legszebb, legértékesebb művészettörténeti •emlékeit őrzik, gondozzák. A kiállított anyag nagy részét a várpalotánál folytatott hatalmas méretű ásatás hozta felszínre. Nem kevesebb, mint kétezer láda cserépdarabot és más tárgya­kat dolgoztak itt fel. Az előkerült emlékek meg­elevenítik az Anjouk, Zsigmond és Mátyás egy­kori európai hirü udvarának életét. Szemben a Vármúzeummal éppen most fejezik be a hires Ruszwurm cukrászda épületének res­taurálását. A Ruszwurm cukrászda a maga nemé­ben talán egyetlen ilyenfajta műemlék a világon. Az emléktáblája szerint az 1500-as években itt nyitotta meg boltját az első fehérsütőmester, 100 évvel később már török pogácsasütő, majd újabb 100 év múlva német kalácskészitő működött itt, 1700 óta pedig cukrászda. A Hess András tér közepén áll Ince pápa szob­ra. Mellette a vár három legszebb restaurált kö­zépkori házból álló építménye, kettőnek az ere­deti kapuja is megvan, a harmadik ház föld­szintjén fagerendás mennyezetet látunk. Most Ez sem tartozik a legkönnyebb munkák közé, de az építők ezzel a feladattal is megbirkóznak kerül befejezésre a Kapisztrán téren a középko­ri Mária Magdolna torony teljes restaurálása, a bejárati csarnok és a földszinti oldal kápolnák újjáépítésével. A tornyot annyira élethűen épí­tik újjá, hogy külön kigyártatták azokat a szürke téglákat, amelyekkel a gótika dolgozott. A Disz-téren már néhány palotának befejező­dött az újjáépítése és több műemléknek a restau­rálása. Újjáépítik és egybekapcsolják a Sándor- palotát, az egykori Karmelita kolostort és az úgy­nevezett Várszínházát. A Várszínházát, Kempelen Farkas, a sakkautomata feltalálója, a magyar ezer mester építette át 1786-ban. Negyven palotát, illetve lakóépületet restaurál­nak ebben az évben a Vár lakónegyedében. Újjá­épülnek a vár középkori tornyai, a rondellák. Is­mét épek a lőréses harcfalak és most már gyor­sított tempóban újjáépül a magyar főváros felett emelkedő egész budai vár... , is­ta, ré­:g iá­:e­az á­lé­*n ial i»y *»­-ó­e­é­I 3S y a.-y i­is n n a k a 1­3l It i­j7 ír ó k s % k a y i a i EL y z y > i ’>>. > l

Next

/
Thumbnails
Contents