Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-04 / 23. szám
Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ fl AMoQtAM én IAtOm írja: ehn “Az elnök vagy a tigris” A Mag-var Szó 1957, december 19-iki száma e rovatának “Karácsonyi ajándék” volt a cime, de talán helyesebb lett volna a cikknek “Karácsonyi álom” címet adni. Az álom lényege, illetőleg a cikk tárgya röviden ez volt: Eisenhower elnök karácsony napján ebédet adott, amelyre — először a Fehér Ház történetében — az amerikai nép VALÓDI képviselői kaptak meghívást. Stevenson, Hallinan, DuBois, Foster és Anna Louise Strong mellett ott ültek az AFL-CIO, a független munkásszervezetek és a különböző nemzetiségi és kisebbségi csoportok képviselői. Ebéi után az elnök a meghívottak és egy féltucat gyorsíró előtt kijelentette, hogy a következő nagyfontosságu lépésekre határozta el magát: A hidegháború beszüntetése, korlátlan kereskedelmi kapcsolat az egész világgal. A külföldi amerikai hadibázisok felszámolása és az atombomba robbantási kísérletek azonnali beszüntetése. A Kínai Népköztársaság haladéktalan elismerése és konferencia a nagyhatalmakkal az általános leszerelés ügyében. A hadiszergvártás megszüntetése; az eddig arra pazarolt hatalmas összegeket iskolák, kórházak. utak építésére, a nagyvárosok slum-kerüle- teinek újjáépítésére kell használni. A bíróságok tartsák tiszteletben MINDEN amerikai polgár és nem-polgár alkotmánybiztosi- totta jogát; senkit ne üldözzenek politikai felfogása, vallása, bőrének színe vagy külföldi születése miatt. A kongresszus gondoskodjék arról, hogy a ha- diszergyártásról békebeli gyártásra, építésre való átmeneti idő folyamán senki az országban szükséget ne szenvedjen. Az amerikai nép jólétét a kiváltságosak profitja fölé kell helyezni. Mérnökeink, tudósaink, technikusaink segítsék a visszamaradt országokat és más országok kormányaival t működve vigyék előre az embe riséget egy ,-jebb, boldogabb, békés jövő felé . . . A £er*magyarna..~uT" fos dolgaiban segítségére lenni, hu hozzáí’íf 0 urdui. Minden olyan vonatkozásban igyekszünk rendelkezésükre . h.,', amely egy társadalmi szerv munkájához tartozik. Nem kérdezzük, hogy milyen politikai nézetet vall, milyen meggyőződésű az, aki problémájának megoldásához kér segítséget tőlünk; egy a fontos: olyan becsületes szándékú legyen, mint amilyet a szülőföld elvárhat tőle. __ Tudjuk jól, hogy a külföldön élő sok százezer magyarság igen különböző emberekből áll. Vannak, akik a régi világ parasztnyomora, ipari dolgozóinak munkanélkülisége, tehát a nehéz élet elöl menekülve kerestek uj hazát. Vannak, akik 1956 október viharában talajt veszítve ámokfutó- ként szaladtak neki a világnak. Vannak, akiket a kalandvágy fütött, akiknek idegzete felmondta a szolgálatot és azért hagyták el otthonaikat, akik ugv gondolták, hogy nyugaton találják meg a paradicsomot; mi mindezeknek é^s hasonlóknak olyan készséggel igyekszünk segítségére lenni, mint azoknak, akiket valamikor a nyomor láthatatlan korbácsa űzött el szülőföldjükről. Beöthy főtitkárt megkérdezzük, hogy gyakorlatilag miben áll ez a segítség. A Magyarok Világszövetsége társadalmi szerv, nem hivatal. Azt hiszem helyes ha ennek még jobb megvilágítására egy-két példát mondok. Ha valaki saját akaratából vissza kíván térni szülőföldjére, nekünk ehhez semmiféle engedélyt nincs módunkban beszerezni, de készséggel közöljük a kérdezővel, hogy mely illetékes helyre és milyen módon kell fordulnia ebben az ügyben és miképpen kérheti az amnesztiát. Egy másik példa. Számos külföldinek örökösödési problémája van. Mi ebben természetesen nem tudunk eljárni, de megfelelő tanáccsal szolgálunk ahhoz, hogy a törvényes előírás alapján mit kell tennie. Gondolom, ez a két példa eleget mond. A Magyarok Világszövetségéhez naoonta garmada számra érkezik levél. Nincs a világnak olyan táj a, vagy olyan országa, ahol ne élnének magyarok, akik kéréssel vagy valamilyen ügyben ne fordulnának a Szövetséghez. A legutóbbi napok leveléből emelünk ki néhányat: Egy chicagói magyar arra kér felvilágosítást, hogy tudna egy kisebb oltárteritőt kapni Magyarországról, mert annak a templomnak szeretné ajándékozni, ahová istentiszteletre jár. Válaszként megírták neki, hogv forduljon az Artexhez, amely az “Eklézsia ktsz.” által készített kegyszerek exportálásával Ennél a pontnál megszűnik a hasonlatosság a két cikk között. Az én véleményem az volt, hogy az elnök beszédét követő tanácskozás eredményeit a táviró, a posta, TV és rádió röpítette a világ minden tája felé és jelentette az emberiségnek, hogy az amerikai elnök karácsonyi ajándéka minden elképzelést felülmúlt. Eisenhower egy csapásra bevonult a halhatatlan nagyságok sorába és a világ uj, boldog korszak küszöbén állott. Harris az ő elnöki beszédének más következményeket tulajdonit. Szerinte az elnök beszéde után a világ megvadult (...“the world went wild.”) Az országban az elnök ajánlatai mellett és ellen tüntetők gyakran véres harcokba elegyedtek, amelyeknek halottal voltak. Három kísérlet történt az elnök meggyilkolására. Negyven tábornok és admirális lemondott. Az újságok megjelenését beszüntették, üzletek bezártak. A rendőrség éjjel-nappal portyázott és itt-ott fegyverlövések hangzottak. Szó esett belső forradalomról. A NATION május 23-iki számában a magazin egyik olvasója ama véleményének adott kifejeRÖVIDÉI) EGYRÖL-MASRÓL írja: E. K.~ BAJ VAN A KULTURAVAL hirdette egy pár öreg magyar előtt egy, az ’56-os magyar ellenforradalom után idekerült ifjú magyar. Szerinte nincs magyar kultúra többé, megölték az oroszok. Csak orosz színdarabokat adnak elő a színházak, orosz filmeket vetítenek a mozikban, ezért a kutya sem megy az előadásokra; hiába adják ki az oroszból fordított regényeket és más könyveket, azokat senki sem veszi meg. így volt ez a “forradalom” előtt is és ma még rosszabb, úgyhogy a legtöbb színházat, mozit bezárták, mert népi volt bevétel. Megmondtam az ifjú. “hősnek”, hogy szégven— * Sírkő íV^r u természet szépsége is alkotásokra inspirálja, itt készülnek a magyar rajz és bábfilmek, itt dolgozik Macskássy Gyula, aki 25 évvel ezelőtt egyik megteremtője volt a magyar rajzfilmgyártásnak. Vele együtt működnek az első rajzfilmkészitők és az uj generáció tagjai, összesen huszonötén. Látogatásunk idején éppen a “Telhetetlen méhecske” cimii rajzfilm befejező munkálatait végzik. A mese forgatókönyvét rendezője Macskássy Gyula irta. A kedves hirtória a tavaszi virágzás idején kezdődik, amikor a téli álmukat alvó méhecskéket az őrök harsonája ébreszti fel. A méhecskék kirepülnek a szines virágú rétre, gyűjtik a mézet. A kaptárban forgalmi rendőr irányítja a közlekedést, a laboratóriumban megvizsgálják a méz minőségét, mindenki tevékenykedik. De a telhetetlen méhecske mindig külön utakon repül, majd megismerkedik a darázzsal, aki rábeszéli, hogy a mézet az ő fészkébe hordja. A telhetetlen méhecske abban a hiszemben, hogy igy majd csak ő fogja élvezni munkája gyümölcsét, csak magának.gyűjti a télirevalót. Eljön az ősz, a méhecskék pihenőre térnek a megtelt kaptárba, de a telhetetlen méhecske nem tart velük, az ő méze ott van a darázs fészkében. De a darázs nem engedi be, beáll a zord idő, a telhetetlen méhecske éhesen és fázósan a földre hull. Az utolsó pillanatban megmentik és visszaviszik a kaptárba, ahol újra életre támad. Macskássy Gyula dolgozószobájában folynak a befejező rajzok megbeszélései. Körülnézek. A falakon egymás mellett sorakoznak az elismerések dokumentumai: az 1954. évi edinburghi rajzfilmfesztivál emléke mellett a montevideói, a varsói, a canni s többi dijakról kiállított oklevelek. Albumok. Kinyitom a “Két ökröcske” (Two Little Magic Oxen rajzfilm albumát, a magyar rajz- filmgyártás ezideig talán ezzel a <80 méteres raízfilmmel érte el a legnagyobb nemzetközi sikert. Az izzig-vérig magyar népmese tárgyú film multiplan (öt siku) módszerrel készült az 1956-57. években. A modern rajzfilmstilus film effektiv hatásai magkapóak, ötletei, trükkjei igen ügyesek. A mesében egy szegény favágó legény jót tesz az öreg varázslóval, aki hálából két apró, csoda erejű ökröcskével megajándékozza. A ke- gvetlen földesur el akarja venni tőle az ökröcs- kéket, de miután nem adja, elképzelhetetlenül nehéz feladatok elvégzését parancsolja rá. Egész erdőt kell egy nap alatt kitermelni, a földesur udzesL, hogy Harris cikkének “tiz láb magas betűkkel, száz négyzet-yard nagyságú papíron kellett volna megjelenni.” (A Magyar Szó hasonló cikkét ilyen megtiszteltetés nem érte az olvasók, részéről.) A magazin egyik másik olvasója szerint az admirálisok és tábornokok az elnök béke-beszéde után nem mondtak le, hanem hatalmukba kerítették az országot. Véleménye szerint a repülő osztagok vezették a harcot “a régi őrültség visszaál- litására.” Harris Íróval és a levélírókkal ellentétben változatlanul az a véleményem, hogy “az őrültség visszaállítását” megakadályoznák az amerikai nép demokratikus hagyományait őrző józan milliók. A repülő osztagok elleni küzdelemben ott lennének mindazok, akik évtizedek óta a BÉKE hívei és akik boldog elszántsággal állnának olyan elnök mögé, aki a háborús készülődés őrültsége helyett a BÉKE hívének és ezzel az Unió megvédő j ének vallaná magát. est volt; ugyanott a Rádió Zenekar is adott hangversenyt, mindegyiken neves operaénekesek lépntek fel. Ugyanott Haydn-hangverseny volt, amelyen főleg iskolás gyermekek vettek részt. Bánky József zongoraművész a Filharmónia kamaratermében tartott hangversenyt. Lukács Pál brácsa-művész is abban a teremben hangversenyezett. Az Állami Hangversenyzenekar nagy koncertje is a Zeneakadémián zajlott le. Azt hiszem, hogy Ízelítőnek ennyi is elég, hogy minden magyarszármazásu ember büszke lehessen az óhazai magas színházi- és zenekultúrára. Csak azt kivánom még kihangsúlyozni, hogy ma az operában és színházakban nem felékszerezett gazdagokból, hanem a gyárak dolgozóiból kerül ki a hallgatóság. Hogy menyire látogatják a színházakat, arra jellemző az, hogy amint a fentnevezett folyóiratból olvasom, szoros kapcsolat van a gyárak dolgozói és a színházak művészei között. Egyes gyárak időközönként meghívják vendégségbe egy- egy színház művészeit, máskor pedig a színház személyzete hiv meg egy-egy gyárat, amikor fehér asztalnál megvitatják a problémákat és a a,, ökröcskék s^rvukkár Masszától ják’ a’'-..." ' hogy a munkájukat az est .beállta előtt befejezzék. Végülis a kegyetlen fölviemr pokolba kerül- A rajzfilm elkészítésében Macskássy lep.óbb munkatársai Csermák Tibor, Szabó Szabolcs: Da- gai Attila. Mádai Grete vettek elsősorban reszt. Zenéjét Ránky György, Kossuth-dijas zeneszerző komponálta. A magyarok, akárcsak szerte a világon uj útját keresik a rajzfilmeknek. A klasszikus rajzfilmek helyébe most a modern stilus került előtérbe. Ilyen módszerrel készült 1957 évben “Az okos leány” (The Clever Girl) friss humorral teli rajzfilm! Meséje: Az öieg király fia beleszeret egy szegény leányba, akinek hetedhét országra szol az okossága, A király azzal a feltétellel egyezik a fia házasságába, ha az okos leány megfelel arra a három kérdésre, amelyet az udvari csillagvizsgáló mester fpndál ki. A királyfi üveghegyen es sok akadályon keresztül maga viszi el a szegenj leányhoz, aki minden kérdésre megadja a választ. Ezek a válaszok alkalmasak arra, hogy a gyerekeket takarékosságra neveljék. Hasonlóképpen modern stílusban dolgozták fel Aesopus meséjét “Az egér és az oroszlán -t. Az oroszlán megkegyelmez a kis egérnek, az egerke hálából megmenti az állatok királyának életét, így szól a mese. A közismert mesét azonban tovább szövik Macskássy Gyula rajzai. Elmondják, hogy azért sikerült a kis egérnek átrágni az oroszlánt befogó hálót, mert állandóan ápolja fogait. A záró képen a kis oroszlánok, az egérkével együtt fogkefével mossák fogaikat. Ez év első felében készült el Móricz Zsigmoncl- nak, a külföldön Is jel ismert elhunyt magyar Írónak gyermekek számára irt két versét feldolgozó raizfilm. Egyiknek cime “Török és a tehenek” (The Turk and the Cows) a másik “Kismalac és a farkasok” (The Little Pig and the Wolves). Különösen ez utóbbi igen szórakoztató. “A kismalac békésen éldegél házacskájában. Egy álnok farkas addig ügyeskedik, amig bejut a házba, de a malacka addig ügyeskedik amig alaposan leforrázza. A pórul járt farkas egész falkával tér vissza. A kismalac egy fára menekül. A farkasok egymás hátán állva már már el is érik, de a malacka látva, hogy a kopasz farkas van legalul, lekiált: “Forró vizet a kopasznak”. A kopasz farkas ijedtében világgá fut, a többi lezuhan és nya- ' kát szegi. A 200 méteres igen szórakoztató iil-
