Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-04 / 23. szám
Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 fi BŐSÉGES GABONATERMÉS ÉS A DRÁGA KENYÉR z adófizetők pénzén nem az éhes szájakat, hanem a nagy farmerek és tárolók éhes pénzzsákjait tömi a kormány A kongresszus lázasan igyekszik uj törvényt »zni a gabonatermelés korlátozására és a farerek anyagi támogatására;- mivel Benson mező- zdasági államtitkárnak nyilvánosságra kell hoz- a a kormány vetési programját. A farmblokk tál támogatott törvényjavaslatról még a N. Y. mes is azt mondja, hogy a fennálló törvénynél elfogadhatatlanabb. A jelen törvény 55 millió akerre korlátozza a .bonatermelést és 75 százalékos árkiegyenlist ad a farmernek a nyílt piacon el nem adott ibonájára, vagyis felhatalmazza a kormányt, így vásárolja a terményfelesleget az érvényben tö piaci ár 75-százalékáért. Ezt a törvényt a . világháborúban hozták azzal a céllal, hogy ab- in a szükséghelyzetben a farmereket a termesük növesztésére serkentsék. Bár a szükség- lyzet rég megszűnt és a farmerek uj gépek és termelési módszerek mellett olyan hatalmas rménymennyiséget állítanak elő, hogy jelentős szét sem a hazai, sem a világpiacon nem tud- k felhasználni, követelik, hogy a kormány folyása pénzbeli segítségével a gabonaárak alátá- asztását. A kormány a felesleg felvásárlásával a termésterület korlátozásával a gabona piaci át erősiti. Mindkét eljárásnál az adófizetők sok- llió dollárjait juttatja gazdag farmerek és rmkorporációk pénztárába. Ilyen kifizetések •ymillió dollárig is felmennek egyes esetekben, z összes farmerek egynegyed része kapja a kivetések 80 százalékát. A képviselőház mezőgazdasági bizottsága által váhagyott tervezet két választást ad a farmerik. Az egyik leredukálná a termésterületet 25 ázalékkal, — kb. 41 millió akerra — és felemel- ; az árkiegyenlitési százalékot 90-re. A másik ljesen megszüntetné a termésterület korlátozást és az árkiegyenlitést 50 százalékra csökkentei. A farmer befolyás az utóbbi ajánlatot hatá- zottan visszautasítaná. Az első változat azt a helyzetet teremtené meg, >gy egy bushel búzát, melynek kitermelése a ipesitett farmernek 60 centjébe kerül, a korány $1.90-ért vásárolná meg. i nemzeti gazdálkodás tehertétele Közben a kormány kezén levő terményfelesleg ry uj iparágat teremtett meg, amely kiterjed a inden évben növekvő gabonafelesleg elraktáro- isára, szállítására, jókarbantartására és ellenzésére. Ezekre a műveletekre eddig évente egy- llió, azaz egyezérmillió dollárt költött a Mező- izdasági Hivatal, ami saját költségvetésének ryhatodát képezi és külön ügynökség, a Com- oditv Credit Corporation kezeli. A velejáró unkálatok elvégzésére kb. 6,300 munkást al- ilmaz. Gabonán kívül a kormány más felvásárolt ter- ényfelesleget is elraktároz. Ez gyapot, szemes rok, árpa, rizs, szójabab, vaj, gyanta, zab, tej- m, liszt, túró, száraz bab, kendermag, rozs, dara, irpentin, dohány, gyapotolaj, földi mogyoró és ing-olaj felvásárlásából áll. Elraktározásra a kormány 1949-ben öt privát igtől 238,000 tartályt vásárolt meg 234 millió ollár értékben. Ezen tartályokat ma 144 millió- i értékelik. A tartályok 987 millió bushel űrtartalma hamar legtelt. Erre a kormány a háborúból fennma- idt és veszteglő Liberty-hajókat vette haszná- tba e célra. Hosszú sorokban lehet ezeket látni a udson, a Columbia és a James folyókon. Ezen 25 hajóban csak 20 millió bushel gabona fér el. mikor ezek megteltek, akkor a kormány privát irolókhoz fordult. Az idei termésfelesleg felvásárlása után négy- illió bushel gabona lesz privát tárolóknál elhe- ■ezve. A tárolók használati dija vagyis bérlete ijében 1959-ben a kormány 650 millió dollárt zet a tulajdonosoknak és 1960-ban ez az összeg gyesek szerint 1 billió dollárra fog felmenni. A következő számadatok a Congressional JRe- >rd-ban jelentek meg az Agricultural Depart- ient áprilisban megtett jelentése alapján: Az elmúlt évben 15 cég 2,000,000 dolláron felü- összeget kapott a kormánytól terményfelesleg irolásáért. 22 cég egymillió dolláron felül, másik i cég 500,000 és egymillió dollár közti összeget ollektált egyenként. A 15 cégnek a 2 millió dolláron felüli csoport- i való beosztása nyilván azzal a szándékkal forint, hogy enyhitse azt a hatást, amit a 15-nek 5 egyenkénti felsorolása okozhat. A cégek neveinek felsorolása nélkül elég megemlíteni, hogy az egyik közülük Topeka, Kansasban 14,787,434.60 dollárt kapott búza és kukorica tárolásáért. Ez lényegesen felül van a 2 millión. De a többi sem kiskutya. Egy Minneapolis-i cég 13,226,340.57 dollárt, ugyanott egy másik 6,240,198.50 dollárt kollektált. Oklahomában egy cég 6,452,587 dollárt, egy newyorki cég 5,833,- 689.55 dollárt, Texasban az egyik 5,514,064 dollárt, egy tennessee-i cég gyapot tárolásért 4,447,- 038.65 dollárt kapott. Ez a hét cég a 15-ből. A töb bi nyolcat nem érdemes felsorolni, azok 4 millión alul kollektáltak, csak 5 olyan van, amelyek 2 és 3. millió dollár közti összeget sepertek be. Kormány gazdálkodás ez? Nyilvánvaló, hogy az, de nem a nép javára. “Free enterprise?” Csak annyiból, hogy a nagykereskedelem, a monopólium “szabadon” garázdálkodik a nép kenyerével és pénzével, amiben a kormány készségesen közreműködik. - *Ezek a raktárcégek ugyanakkor az ország legnagyobb terménykereskedői. Amellett, hogy a kormánynak a raktározásért magasabb dijat számítanak, mint farmereknek, szívesen terjeszkednek, egyre több elevátort és tartályt építenek, mert minden évben növekszik a raktározásra kerülő terményfelesleg a kormány kezén. Nem tartózkodnak attól sem, hogy a gondjaikra bízott kormány tulaj donnái kereskedelmet űzzenek, vagyis eladják. Az utolsó öt évben 13 ily privát raktárnok került börtönbe, mert nem tudta előállítani a kormány búzáját. Farm-tisztviselők áprilisban kijelentették, hogy egy Florence, Ill.-i raktárcég ellen 1 millió dolláros kártérítési pert nyújtanak be. A cég, Coultas Brothers Grain Co., 650,000 bushel búzával nem tudott elszámolni. A terményfelesleg szállítási költségeire a kormány sokat költ. Ez évben ez a kiadás 207 millió dollárt tett ki, 1960-ra előreláthatólag 210 millióra fog felmenni. A készletnek kb. 10%-a mindig utón van. Vagy a raktárból a hajóra külföldi szállítás céljából, vagy egyik raktárból a másikba, amikor az uj felvásárlásoknak kell helyet csinálni. Ám a gabonának nem jó, ha sokáig egy helyen áll. Belemegy" a zsizsik. Ezt állandóan ellenőrizni kell. A saját raktáraiban a kormány állandó felügyelő személyzetet tart, amely a raktárakat is rendben tartja. A hőváltozás hatással van a gabonára és a felső réteget állandóan óvni kell a nedvességtől alakuló kérgesedéstől, hogy a gabonát a levegő átjárhassa, különben felmelegszik és megromlik. Ez a szolgálat maga 50 millió dollárba került az idén, jövőre 70 millióra számítanak. A James folyón Virgniában 96 hajó rakományát egy 20 tagból álló személyzet ellenőrzi. Keresik, hogy nem ment-e bele a féreg, ellenőrzik a hőmérsékletet, nem lyukadt-e ki a fedőlap, stb. Ezt minden hónapban meg kell ismételni és egy hónapig tart, mig átnéznek minden hajót. Akkor kezdhetik elölről. A Hudson és a Columbia folyón nincs annyi raktárhajó, hogy állandóan foglalkoztassa az ellenőrző személyzetet, azért ide-oda hajókázik a két hajóraktár-telep megvizsgálására. A hajótartályokat moly-pusztitó vegyszerekkel fecskendezik, óvni kell a nedvességtől. Villannyal hajtott ventillátorokkal hütik a tartályok alját. Mennyi felesleges munka, mennyi felesleges kiadás. Nagyon jellemző a kapitalista gazdasági háztartás tervszerütlenségére, fecsérlésére. Menynyivel jobb helyet találhatna ez a temérdek “felesleges” élelmiszer a nagyvilág sokmillió éhes embere gyomrában. Nem lehet egészséges gazdálkodásnak nevezni azt, amelynek állandóan mankót kell a hóna alá nyomni, hogy megállhasson. Az adófizetők sok millió dollárját a kormány a gazdag farmerek és vállalkozók még gazdagabbá tételére használja, ami a mezőgazdaságot — mint egységet nem segíti. A piaci árakat mesterségesen magasan tartja ugyan és a fogyasztó, amikor drága áron veszi meg a kenyeret, húst, főzeléket, gyümölcsöt, másodszor fizet rá a beteg mezőgazdaságra. A termelés tovább fog nőni, nemcsak a nagyfarmerek profitharácsolása vagy a termelőmódszerek fejlődése következményeként és mert természetellenes dolog parlagon hevertetni jó termőföldeket, hanem más irányú fejlődések következményeként is. Pl. nagy élelmiszerláncolatok vertikális terjeszkedése az élelmezési állattenyésztés, főzelék és gyümölcstermelés felé irányul, maguk akarnak gondoskodni árukészlet szükségletükről. A washingtoni kormány hajlamos arra, hogy kivonja magát a jelen farmpolitikája felelőssége alól, de a farmérdekeltségek megnövekedett ereje és befolyása a kongresszus tagjai között és más politikai szempontok ezt lehetetlenné teszik. Legújabban a csirke- és tojásfarmerek fordultak szubvencióért a kormányhoz. Bensőn államtitkár ijedten hárította el az újabb felelősséget, de a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Harold D. Cooley (Dem. N. C.) megtámadta ezért. A csirkefarmereket fenyegető gazdasági összeomlás veszélyét tárta fel, ami az alacsony csirke- és tojásárak következménye lesz. Hol is vannak azok a leszállított csirkeárak? kérdik a háziasszonyok. A tojás minden tavasz- szal olcsóbb valamivel — a nagy tojószezon idején — de már e héten 2 és 4 centtel emelkedett egy tucat tojás ára. “SociGal Security” nyugdíj külföldre költözés esetén A Társadalombiztosító Hivatal nem kérdezi senkitől, hogy amerikai polgár-e vagy sem. Az igények elbírálásánál nem tesz különbséget polgár és külföldi között, ha a kérvényező az Egyesült Államokban tartózkodik. Ha azonban külföldre költözik, a nem-polgár elveszti nyugdiját már rövid hat hónap alatt. Ez általános szabály alól több kivétel van, melyek közt a következők a legfontosabbak: Az idegen állampolgár nem veszti el social security nyugdiját hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén sem ha • 1. mái' 1959 decemberében is nyugdíj illette meg; vagy ha 2. előzőleg több mint tiz éven át lakott az Egyesült Államokban; vagy ha 3. olyan külföldi állam polgára, amelynek kölcsönösségi szerződése van Amerikával, kikötve azt, hogy egymás polgárait egyforma elbírálásban részesítik. Ilyen országok: Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Japán, Nyugat-Németor- szág, Nicaragua és Olaszország. Ennek a nyolc országnak polgárai megkapják az amerikai nyugdijat, bármilyen sokáig tartózkodnak is külföldön. 4. Ha olyan állam polgára, amelynek társadalombiztosító rendszere amerikai polgárnak külföldi tartózkodás esetén is korlátlan ideig folyósít nyugdijat. Ilyen ország csak három van: Ausztria, Nagybrjtannia és Jugoszlávia. A külföldi születésű, honosított amerikai polgár azonban ne felejtse el, hogy amerikai polgárságát elveszítheti, ha hosszabb ideig él Amerikától távol. Ez esetben “idegen polgár”-rá válik ő is, akinek nyugdija veszélybe jut. Az a honosított polgár ugyanis, aki akár nem töltötte be 60-ik életévét, mikor külföldre költözik, akár még nincsen 25 éve annak, hogy polgár- papirt, kapott, — kevés kivétellel — elveszti amerikai polgárjogát,-mihelyt 3 évet töltött eredeti hazájában vagy abban az országban, ahol született ; vagy 5 éven át az Egyesült Államok területén kívül tartózkodott. Külön szabályok állanak fenn Magyarország, Albánia, Chehszlovákia, Észak-Korea, Kelet-Né- metország, Kínai Népköztársaság, Szovjetunió és Romániára. Annak, aki ez országok egyikében tartózkodik, — akár polgár, akár nem, visszatartják a nyugdiját. Csak ha visszatér az Egyesült Államokba, veheti fel a felgyülemlett illetményeket. A társadalombiztosítást a kongresszus 1935- ben, a Roosevelt-korszak alatt iktatta törvénybe, American Council kwwvvw»wvwwvwww»wvwww»w%wvvww*vwv* NÁCIK NJEW JERSEYBEN. — Wayne, N. J. jelentéktelen kis városka, egészen közel New Yorkhoz. A városka high-schooljának 16 tanulója szervezetet alapított “Nazi Regime of America” néven. Többek között 6 inches bombákat készítettek és egy egész arzenálra való fegyverraktárt talált a rendőrség az ifjú hitleristák rejtekhelyén. Az ügyet átadták az FBI-nak. A helyi rendőrség, állítólag felsőbb utasításra, nagy titokban tartja az ügyet. Frank Harris, Wayne rendőrfőnöke kijelentette, hogy nem tud mást, mint amit az újságokban olvasott. Dr. John J. Martin, az iskola igazgatója szerint a 16 közül csak 6 diák vett részt a szervezkedésben. Érdekes, hogy mennyi energiát pazarolnak a hatóságok arra, hogy titokban tartsanak egy ilyen gazságot. Vajon szégyellik-e, hogy ilyesmi itt megtörténhet, vagy pedig rokonszenveznek az elbolonditott fiatal bűnözőkkel és titokban tapsolnak is nekik.
