Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-04 / 23. szám

Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZA 7 viMxjszemle Riport Dél-Amerikából: EGY ORSZÁG GAZDAGSÁGA ÉS NYOMORA Van egy ország Dél-Amerikában, melynek föld­rajzi helyzete természeti kincsekben való gazdag­sága jogcím arra, hogy népe boldog és megelége­dett legyen, hogy felszámolja a nyomort, a sze­génységet. Annyi természeti kinccsel rendelkezik, hogy lakosságának életszínvonalát nemcsak em­berivé lehetne tenni, hanem az általános jólét is biztosítható volna. Colombiáról van szó Ez az ország aranyban, platinában, smaragd­ban Dél-Amerika leggazdagabb állama. Kávéja a világon a legjobb minőségű. Banántermelése is kiemelkedő. Teljesen elhanyagolt a legkiválóbb minőségű fekete szén kitermelése, elmaradott színvonalon folyik a« olajtermelés, pedig belát­hatatlan olajmezők és szénlelőhelyek vannak itt. Jelentékeny kincset jelent az óh, a cukornád, ne­mesfa, vadbőrök és a gumi. Ilyen beláthatatlan gazdagság, ellenére miért nyomorognak ebben az országban az emberek milliói? A feltett kérdésre nem lehet egy mon­datban válaszolni. Oka ennek mindeneseire a hosszú évtizedek óta folyó politikai harc a két párt között. A liberálisok és konzervativek harcá­nak történelmi múltja van. A két párt között nem elvi harc folyik, mert egyik pártnak sincsen ki­dolgozott politikai- programja. Ez már magában véve bizonyos politikai éretlenséget jelent. Az utóbbi 15 esztendőben körülbelül félmillió embert gyilkoltak meg, ennyi ember esett áldozatul en­nek az elvtelen, észszerütlen harcnak, gyilkolás­nak. Ma már rend, nyugalom uralkodik, ami a jelenlegi elnök bölcsességének és államvezető ké­pességének köszönhető. A pusztítás, gyilkolás közben az ország vezetői természetesen nem gondoskodtak a komoly gaz­dasági építő munkáról. A földek műveletlenül maradtak, elhanyagol­ták a mezőgazdasági munkát és bár ebben az or­szágban évente kétszer is lehet aratni, mégis a kenyérgabonát az USA-ból importálják. Ma is mezőgazdasági termelésre alkalmas be­láthatatlan földterületek állanak megmüveletle- nül. A mezőgazdasági termelés primitiv módon fo­lyik. A parasztság még nem érti meg a termelés szükségszerűségét és csak annyit termel, mint amennyire szüksége van, de nincsenek kellően gé­pesítve a nagybirtokok sem. Viszont a nagybirto­kosoknak bőséges jövedelmet nyújt a marhate­nyésztés, a kávéból és banánból eredő mammut- jövedelem pedig minden elképzelhető luxus igényt kielégít. A mezőgazdaság fejlesztésével épp ez oknál fogva nem sokat törődtek. Fejletlen ipari termelés mellett a mezőgazda­ság teljes elhanyagolása csak szegénységet és nyomort eredményezhet. És most nézzük az ipari területet. Itt is érvényesül a marxi tanítás — nevezetesen hogy a tőkés elsősorban ott kívánja tőkéjét elhe­lyezni, ahonnét befektetése mielőbb visszatéríti és egyben a maximális hasznot (profitot) tudja bezsebelni. Ez a terület a könnyűipar. Textilipara fejlett­nek mondható, s emellett egyéb más gyárak jól prosperálnak, de természetszerűleg csak belföldi fogyasztásra termelnek. A munkabér olcsó, a verseny nem nagy, a vám­védelem a tőkések érdekeit szolgálja. Az ipari munkásság még ezidáig nem volt elég harcos, hogy nagyobb eredményeket érjen el. Most azonban e téren rohamos fejlődés észlelhető, melvekről még az alábbiakban fogunk hallani. Tehát a fejletlen mezőgazdaság mellett a most nekilendülő fiatal könnyű ipar egymagában még nem képes a dolgozók életszínvonalának fejlődé­sét elősegíteni — különösen —, ha ez a tőkések­nek nem érdeke. Az adók általában rendkívül alacsonyak, a szo­ciális juttatásban való részesedés teljesen jelen­téktelen, a munkabérek, melyekről még fogok szólni, elképesztően alacsonyak. Ez a pár adat elég bizonyságul szolgál arra, hogy a tőkés ki­zsákmányolok az ország gazdasági struktúráját úgy építik fel, hogy a maximális profitot elér­jék. Ez természetesen a munkásság kizsákmányo­lását, teljes nyomorbataszitását jelenti. Az évtizedes harc alatt a zavaros politikai és gazdasági helyzetet kihasználva jól elhelyezke­dett az amerikai nagytőke is, mely uralja ennek az országnak gazdasági kincseit. Ez a körülmény, nevezetesen a finánctőke behatolása, csak fokoz­ta a munkásság kizsákmányolását. És végül az országnak adott kölcsönöket sem használták fel gazdaságosan és igy ezeknek a nagyösszegü államkölcsönöknek kamatai is a dol­gozókat terhelik. Nagy általánosságban és rövidesen ezek a kö­rülmények idézték elő* ezen egyébként kincsek­ben gazdag ország dolgozóinak nyomorúságát. Visszaérkezett Lengyelországba Marek Hlasko, 25 éves lengyel iró, aki rövid időt töltött Izraelben önszámüzetésben, engedélyt kért, hogy visszatérhessen Lengyelországba. Marék az ifjúság szertelen szerelmi életéről irt könyvet, amit Lengyelországban betiltottak, de Xyugat-Németországban filmet készítettek róla. Elment Berlinbe segédkezni a film elkészítésénél. Onnan Franciaországba, majd Izraelbe ment. Rö­vid idő után jelentkezett a lengyel konzulátuson hazautazási vizűmért. Marek az engedélyt megkapta és intézkedett, hogy a Haifából induló lengyel teherhajón utaz­zon haza. Egy ujságriporternek azt mondta, hogy az életnek Izráelben “nincs értelme’’. Uj ötéves angol-szovjet kereskedelmi szerződés Sir David Eccles, az angol kereskedelmi kama­ra elnöke vezetése alatt Moszkvában tartózkodó küldöttség öt évre szóló kereskedelmi szerződést irt alá a szovjet illetékes hatósággal. Az első év­ben legalább egyharmaddal fog emelkedni az an­gol bevásárlás a Szovjetunióban, az Angliában eszközölt szovjet rendelés még többel. A keres­kedelmi kamara a normális hitelbiztosítékot fog­ja nyújtani angol cégeknek a megrendelések elfo­gadásánál. A szerződés az első jelentős áttörése az eddigi kelet-nyugat kereskedelmi vonalnak. A szerződés­ben nem szerepelnek olyan cikkek, amelyek rajta vannak a nyugat által lefektetett kereskedelmi zárlat listáján. A szovjet megbízottak egy áru­cikket sem említettek meg ezek közül. A Courtaulds textil érdekeltség egy 39,200,000 dolláros textilüzem felszerelésére kötött szerző­dést. A Rustyfa nevű an<ml cé<r egv teljes gumi­kerék gyár szállítására állapodott meg a szovjet, tel. Az első évben a Szovjetunió 5.600,000 dollár ér­tékű olyan közszükségleti cikket fog vásárolni, amilyeneket ezelőtt nem vásárolt, u. m. angol autókat, textilárut, ruhaneműt, kötött árut, ha­risnyát, cipőt, gvapotárut, sportcikkeket, orvos­ságot, padló boritó anyagot, stb. Az angolok nagyobb arányban vásárolnak majd gyufát, kaviárt, kannázott lazacot, vodkát, auto­mobilt, órát, gyermekjátékot, hangszereket, a megszokott búza, szálfa, ásvány és szőrme mel­lett. Az ősszel megtartandó angol motor kiállítá­son először lesz szovjet automobil. A londoni di­vat egyesület hajlandó a Szovjetunióban divatki- állitást rendezni. Az angol gyapjú export érdekeltség reméli, hogy nagvobbszabásu megrendelést kap a Szov­jetuniótól. wv*»**wvv*vv**w**www\*v*wwvvwww*w»v»wvv* A KANADAI Torontóban egy fiatal hölgy pa­naszt emelt volt vőlegénye ellen, aki 100 dollárt fizettetett vele “értékveszteség” (depreciation) címén, amikor a jegygyűrűjét visszaadta. Dióst nézzünk egy-két számadatot és ebből az életszínvonal kérdésével tisztában leszünk. Néhány szakma, foglalkozás béradatai Egy biró havi fizetése 700 pesó, autóbuszveze­tőé 200 pesó. Főkönyvelő 500, bankhivatalnok 350—400, tanár 350—450, rendörtisztviselö 300 —350, gyári dolgozó szakmunkás 350—500, se­gédmunkás 150—200, kereskedelmi kiszolgáló 150 pesó. A külföldiek általában ennél jóval maga­sabb javadalmazást élveznek. Nézzük ezzel szemben az árakat: 1 kg kenyér ára 2 pesó. 1 liter tej 1 pesó, a hús kg-ja 6 pesó, viszont egy lakás bére (mely egyáltalán nem mondható kifogástalannak) 250 pesónál kezdő­dik. — És ezzel már el van döntve a nyomor nyitja. A munkásság felébredt. Látja, tudja nyomo­rának valódi okait, s a maga eszközeivel küzd a kizsákmányolás ellen, szervezkedik, tüntet, kivo­nul az utcára. Már vannak kitűnő vezetői s meg­mozdulásának vannak látható jelei, eredményei. Legutóbb kiverekedte a felemelt közlekedési viteldijak leszállítását. Kezdeti siker ez, de követni fogja a többi, mert szervezetten lép fel és a munkásságnak e nemes harcát megmutatta, hogy nagy tettekre képes, már megmutatta, hogy nagy tettekre képes. Irta: Dr. V. Munkás-rendőr összecsapás Argentínában Argentina fővárosában sztrájkoló munkások és rendőrök között utcai harc folyt le, amelynek a nemzetközi ‘szabad’ munkásszövetség ott-tartóz kodó delegációja is szemtanúja volt. A tüntetést a buenos-airesi sztrájkoló banktiszt­viselők rendezték, akik már öt hete vannak sztrájkban magasabb fizetéséi't. Egyébként a banknegyedben naponta vannak összeütközések a sztrájkolok s rendőrök közt. Most azonban 3000 banktisztviselő, azonkívül vasúti munkások és más szakszervezetek munkásai vonultak fel a Kongresszus épülete elé petícióval, hogy a kor­mány intézkedjen a banktisztviselők ügyében és szüntesse meg a vasúti munkások mozgósítását. A munkásdelegáció a vasúti szakszervezet ké­résére jött Buenos Airesbe. Az elnök tavaly no­vember óta katonai mozgósítás alatt kényszeríti a vasúti munkásokat dolgozni. így törte le a-jobb munkaviszonyokért kezdett sztrájkjukat. A dele­gáció három tagja: J. H. Oldenbrook, a szövetség titkára, David Sternback AFL-GIO megbizott és Frank L. Noakes, az amerikai vasúti szakszerve­zetek megbízottja. 20 utcatömb körzetben a rendőrök könny­bombákkal és vizi fecskendezővei próbálták a felvonulókat széjjelverni. Épületmunkások a félig kész épületekről téglákat hajítottak a rendőrök közé. Angliában lábrakapott a fajgyűlölet Fajvédő és felelőtlen elemek Angliában meg­alakították a Fehér Védelmi Ligát, amely már a Trafalgar Square-en tartott nyílt gyűlésen tilta­kozott a Nyugat-Indiából és más országokból ér­kező négerek bevándorlása ellen. London Not­tingham munkásnegyedében a néger lakók szá­mos támadásnak estek áldozatul a fehér vagá­nyok részéről. Néhány nappal ezelőtt egy fiatal néger fiút megöltek az őt megtámadó fehérek. mUHWHWHHWHHWUWHHHHVUHHHM A FÖLD három rétegből áll. A külső réteg a ké­reg, az első megkövesedett vékony lemez, melyen az emberek laknak. A szárazföldön ez a vékony lemez 15—20 mérföld vastagságú, a tenger alatt csupán 2 és fél mérföldnyi vastag. A földréteg alsó határát Moho, vagy Mohorovicic név alatt ismerik, azon jugoszláv tudós után, aki felfedez­te egy földrengés utáni kutatás alkalmával. A Moho alatt fontosságban a második fő réteg a Mantle, amely 1800—2000 mérföld vastagságú. Ez képezi a föld tömegének 80 százalékát. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a föld­rengés a Mantleból ered. Verne Gyula örömmel venné tudomásul, hogy a föld belsejéről szóló fantasztikusan szép meséinek nagyrészét az em­beri tudás ma már tételekkel bizonyítja. »•a ** >í m is ** «sac*» n hm hbmbm Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető!

Next

/
Thumbnails
Contents