Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-28 / 22. szám

Thursday, May 28, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZc 'W w'w v w v w W'W w'w w' +'w'w mww w ^ t w *m,w yyqp'y ’r"'^r'■,^^, v w t *r-< Munkásmozgalom Villanyfejlesztő munkások sztrájkja New Jerseyben A Public Service Electric & Gas Co. 5,635 mun­kása május 14-én sztrájkba lépett magasabb óra­bérért és jobb munkaviszonyokért. A munkások az Inti. Brotherhood of Electrical Workers tagjai 6 nappal később a társulat 22 üzeméből 1,700 irodamunkás csatlakozott a sztrájkoló villany­munkásokhoz, akik egy külön szervezethez, a Utility Co.Workers-hez tartoznak. A társulat szabotálással vádolja a sztrájkóló­kat, de a szakszervezet a beállott üzemzavaro­kat annak tulajdonítja, hogy hozzánemértő mun­kafelügyelőket állítottak be sztrájktörésre. A társulat Newarkon tiltóparancsot szerzett Frederic R. Colié bírótól, amely 5 emberre szű­kíti le a piketvonalat. A tiltóparancs előtt már letartóztattak 6 piketelőt a társulat kérésébe, mert eltorlaszolják a bejáratot az üzemhez. Eze­ket később szabadon engedték. Szövetségi és állami közvetítő részvételével folynak az egyeztető tárgyalások. A szakszerve­zet ragaszkodik ahhoz, hogy a munkásokat fel­ölelő mind a 13 lokál nevében egyöntetű egyez­kedés folyjon. Ácsmunkások sztrájkolnak Gape Ganaveraí-on Cape Canaveral-on az ácsmunkások egy éves Szerződésért és 25 cent órabéremelésért mentek sztrájkba. A távlövegtelepen dolgozó többi mun­kások támogatták a sztrájkot és nem lépték át a piketvonalat. A kísérletek továbbfolytatására az ácsmunkások szakszervezete beleegyezett, hogy a Teamster Unióhoz tartozó 1,500 munkás mun­kába álljon “a nemzeti védelem érdekében.” Azonban az ácsok munkakörébe tartozó feladato­kat nem fognak végezni. Eldöntetlen a 90-centes farm-órabér Kaliforniában a mezőgazdasági munkások és az őket segítő ipari szakszervezetek intenzív hacot folytatnak, hogy az állami törvényhozás 90 cen­tes órabért állapítson meg számukra. A szenátus munkaügyi bizottsága ez évre meggátolta a győ­zelmet, amikor az errevonatkozó törvényjavas­latot további vizsgálat tárgyává tette, vagyis le­vette a napirendről. A törvényjavaslat a farmmunkások 90 centes minimális fizetése mellett egy állami $1.25-ös minimális órabért fektetett volna le a kaliforniai kizsákmányolt munkások részére. A törvényja­vaslatnak az a fontos jelentősége volt, hogy rést ütött volna a szövetségi 1 dolláros minimális óra­bér törvényen és az első törvényhozás lett volna az országban, amely farmmunkások részére mini­mális órabért állapított volna meg. A törvényjavaslatnak a szervezett munkásság és más liberális szellemű kaliforniaiak széleskö­rű támogatást adtak. Természetesen a nagy farm korporációk minden erejüket belevetették, hogy a kísérletet visszaverjék. Egyelőre ők győztek, de a szakszervezetek és támogatóik elhatároz­ták, hogy az 1960-as választáskor a szavazók elé viszik a kérdést. A 90 centes órabérért folyó harc a farm-nap­számosok között széleskörű szervezkedési mozgal­mat fejlesztett ki és a közfigyelmet nyomorúsá­gos életükre összpontosította. Gyermekmunkások az U.S.A.-ban A Munkaügyi Hivatal évi jelentése beszámol arról, hogy ellenőrzőik 11,634 gyermekmunkást találtak az országban, kiket a Fair Labor Stand­ards Act áthágásával alkalmaznak. Ezek közül 4,491 a mezőgazdaságban van. 29 százalékuk 14—15 éves, 52 százalékuk 10—13 éves s 19 szá­zalékuk 9 éves és fiatalabb. 7,143 fiatalkorút más iparágakban találtak. Legalább 50 százalékuk 16 éven aluli volt. Ez a hivatalos életkor, amely után szabad bizonyos iparokban gyermekeket alkalmazni. A többi 16— 17 éves volt, de fiatalkoruakra veszélyes és tiltott munkahelyen dolgoztak, u. m. eidőirtáson, szálfa csúsztatáson, fűrésztelepeken, vágóhidakon, szén­bányákban. stb. Ilyen munkát a törvény csak 18 éven felülieknek engedélyez. Az AFL-GIO ellenzi a Kennedy-törvényjavaslatot Az AFL-CIO központi bizottsága nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben megvonja támogatását a Kennedy munkástörvény javaslattól. A törvény- javaslat a kormány ajánlatait tartalmazza a szak- szervezetek ellenőrzésére, állítólag a korruptság és gengszterizmus kiirtására. A javaslat április 25-én a szenátusban keresztülment. A szakszervezeti vezetők a nyilatkozatban új­ból leszögezik a múltban megismételt álláspont­jukat, hogy hajlandók kooperálni a Kongresszus­sal, “építő és érettszándéku törvényhozás létesí­tésében a szakszervezetek és munkáltatók köré­ben létező korrupció kiirtására... de ugyanakkor elleneznek olyan törvényhozást, mely a korrupció- ellenes álarcban a kollektiv szerződés aláásását és a becsületes amerikai szakszervezetek gyengíté­sét vagy elpusztítását célozza.” Az említett törvényjavaslatot, a nyilatkozat szerint, a szenátusban módosításokkal — rossz- indulattal, vagy tudatlanságból — úgy megvál­toztatták, hogy jelen formájában gátlólag hatna törvényes szakszervezetek működésére és veszé­lyezteti minden becsületes szakszervezeti tag szabad jogait. Ezért. .. “elképzelhetetlen, hogy bármely szak- szervezeti tisztviselő' támogatná és a központi ta­nács határozottan kijelenti, hogy nem fogja tá­mogatni.’* A kifogások közé tartozik az is, hogy mig a törvényjavaslat megszigorítja a szakszervezetek gúzsbakötését, ugyanezeket a szabályokat nem alkalmazza a munkáltatókkal szemben. Azok sza­badon űzhetik a korrupciót. A munkaügyi miniszter hitvallása James P. Mitchell, munkaügyi miniszter, a munkáltatók segítségét kérte ahhoz, hogy a szak- szervezet ellenes törvényjavaslat ez évben tör­vényerőre emelkedhessen. Mitchell a Chamber of Commerce lunch-ján beszélt a brooklyni St. George Hotelben, 1,000 üz­letember és néhány városi vezető előtt. “A kong­resszusnak ebben az évben kell elfogadnia a tör­vényt, jövő évben nem teheti”. Később aztán megmagyarázta, hogy jövőre elnökválasztás lesz és olyankor a kormány óvatosabb politikai kö­rültekintést alkalmaz. Szükség van a munkások szavazatára. Hogy a munkaügyi miniszterünk szivéhez kö­zelebb áll a munkáltatók érdeke, mint a munká­soké, megnyilvánult a szenátus munkabizottsága előtt, ahol felemelte szavát a minimális munka­bérnek 1 dollárról 1.25-re való felemelése ellen és hogy a töiwény védelmét kiterjesszék a nagy védtelen munkástömegekre. “Egyes iparok termelési árát emelné fel”, mon­dotta Mitchell, ami más szóval annyit jelent, hogy csökkentené a profitot, vagy emelné az ára­kat. Azt mondta, hogy a kormány a 40 óra utáni munkaidő másfélszeres fizetését is ellenzi ezek­nél az éhbérért dolgozó munkásoknál. Lépések a taxisofőrök megszervezésére A Teamsters Union 826-os lokálja New York­ban közelebb került céljához, 20,000 taxisofőr megszervezéséhez. A kerületi National Labor Re­lations Board-nak két nagy doboz tagsági kártyát adott át, amely 16,000 sofőr aláírását tartalmaz­ta. Ennek alapján a szakszervezet szavazás el­rendelését kérte az NLRB-től. Ivan McLeod, az NLRB kerületi igazgatója megígérte, hogy helyt ad a szakszervezet kérel­mének, de nem mondhatja, hogy az mennyi időt vesz igénybe. 82 taxi társulat alkalmazza a 20 ezer sofőrt. Már 20 éve folynak kísérletek a megszervezésük­re. Eddig a Transport Workers Union és a Mine Workers Union is próbálkozott, sikertelenül. (Ta­lán most szerencsésebbek lesznek, bár elvárják, hogy a munkáltatók minden lehető módon aka­dályozni fogják munkásaik megszervezését.) Vigyázott a renoméjára Amikor Harry Bridges, a nyugati rakparti munkások szakszervezetének vezetője megjelent Washingtonban az Amerikaellenes Bizottság ki­hallgatásán, akkor‘volt folyamatban ott a Daugh­ters of American Revolution 66-ik országos kong­resszusa is. Ez a szervezet megkövesedett kon­zervativizmusáról van elismerve. Harry Bridges, kilépve a folyosóra egy hölgy­gyei találta magát szembe, szőrmével a vállán és virágos kalappal a fején. A ruháját egy kék sza­lag díszítette, a DAR delegátus-jelvénye. A kezé­ben levő fényképezőgépet Bridgesre irányította, aki szembefordulva vele felkiáltott. “Asszonyom, vigyázzon! Ha ön lefényképez en­gem, akkor önt kizárják a szervezetből!” Az asszonyság mélyen elpirult, megigazította a szemüvegét és továbbállt — fényképfelvétel nélkül. Néhány szó Westinghouse profitjáról A Westinghouse (villanyfelszereléseket készí­tő gyárüzem) ez év első negyedében egyre emelkedő profitról tett jelentést, annak ellenére, hogy kevesebb cikket árusított. A 14,409,000 dollár negyedévi profit 12 száza­lékos emelkedést jelent a tavalyival szemben, a tiszta bevétel a termékek eladásából viszont 2 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. Ennek a tüneménynek magyarázata a társulat igazgatója, Mark W. Cresap Jr. és elnöke, Gwi­lym A. Price szerint “a folytonos, életerős tervek hatásossága a költségek csökkentésére és a pro­fit javítására”. A “csökkentett költségek” fő alkotó része a kevesebb munkással elért nagyobb arányú terme­lés, ami legalább 16,000 Westinghouse munkást tett munkanélkülivé. A társulat tavalyi első negyedévi profitja 12,903,000 dollár volt. (UE News) Az AUT0MÁCIÓ munkás- és szakszervezelelienes fegyver Az Épületfa és Fűrésztelep munkások szakszer­vezete (Lumber and Sawmill Workers, AFL-CIO) Poi-tland. Oregonban megtartott konvencióján, William Blaier vendégszónok, a Carpenters Union alelnöke azt mondta, hogy “az automáció és a munkamegtakaritó gépek hatalmas fegyvert ké­peznek a munkáltatók kezében a szakszervezetek elleni harcra”. “Az automatizált gazdaság alapjait most vetik meg és ha megrögzitik, akkor a munkásság évek­ig tartó harcára lesz szükség javításokat kiesz­közölni”, mondotta. A megrögzítés formája a 40 órás munkahét és a “normális munkanélküliség” gondolatának el­fogadtatása lesz, és ennek alapján szabadon fog folyni a profitharácsolás. “Az önző érdekhajhá- szók és a kormányban és a sajtónál levő lakájaik keresztrefeszitik a munkásságot”, mondotta Blaizr. A munkanélküliség átka Egy másik szónok, Dán Goldy, New Jersey ál­lam munkaelhelyező és munkaerő megbízottja ar­ról beszélt, hogy “az ország egyes részein még mindig nagy a munkanélküliség, ami egyre ko­molyabbá válik annak ellenére, hogy a nemzet aránvlagos prosperitást élvez.” A kormányt okol­ta. azért, hogy “felelősségének nem tett eleget és nem létesített megfelelő színvonalas állami terve­ket”. A munkanélküliség enyhítésére Goldy a követ­kező 5-pontos tervezetet tartja szükségesnek: szövetségi törvényt a munkanélküli segély sza­bályozására; szövetségi financiális biztosítékot a program keresztülvitelére; szövetségi munkanél­küli segítséget olyan munkások részére, akik már nem jogosak, vagy egyáltalán nem voltak jogo­sok munkanélküli biztosításra; munkások átsza- kositására és munkaképtelenek megsegítésére.. “Ez nem. radikális program”, mondotta Goldy. A fűrésziparban az automáció következtében már eddig is beállott munkanélküliség arra kész­tette a konvenció delegátusait, hogy határozati javaslatot hozzanak a nyugdíjazás 55 évre va­ló leszállítására. JL_

Next

/
Thumbnails
Contents