Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-21 / 21. szám
Thursday, May 21, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Egyezzenek meg Genf ben! A Szovjetunió látogatói a békés szándék megerősödésével távoznak az országból. — 30 millió emberéletet vesztett el a II. világháborúban. — A béke úgy a szovjet, mint a tőkés országok életkérdése. — Ezért ragaszkodik a Szovjet a német kérdés megoldásának potsdami tételeihez. — A háborús uszítok uj próbálkozása Ausztriában. (Folytatás az első oldalról) És amit Salisbury mond Harrison E. Salisbury, a N. Y. Times tudósítója is a nagy változásokról beszél. Pl. hihetetlenül szemlélte több tudósitó társával együtt egy szép reggel Moszkvában az élénk autóforgalom közepette, hogy az egyik autóban Kruscsev ül. Rendéi osztag nem volt sem elől, sem hátul, a kocsi oldalainál sem, de még egy testőr (bodyguard) sem volt a közelében. Ilyet még a szabad Amerikában sem látott soha! Ugyanakkor Salisbury elismeréssel sorolta fel Kruscsev sokoldalú érdeklődési körét és azt, hogy 24 órán belül hány helyen jelenik meg, hogy maga győződjön meg arról, amit tudni akar. Amellett mindig v^n ideje arra, hogy emberekkel találkozzon és beszélgessen. Szinte szokatlan, hogy ezekből a leírásokból hiányoznak a “diktátor,” népelnyomó,” “szabadságrabló” és más hasonló jelzők, amelyekkel Kruscsev nevét szokták körülövezni a külföldi tudósítók. Szovjet népszámlálás Egy másik N. Y. Times rovatiró, Harry Schwartz, a most befejezett szovjet népszámlálás adatait ismertette cikkében. Itt is hiányzott az a vágó, támadó hang, amely ennek a “szovjet szakértődnek cikkeit eddig mindig áthatotta. Szinte részvétet lehetett felfedezni, ahogy arról a több mint 30,000,000 elveszett emberéletről megemlékezett, amely a Szovjetunió emberáldozata volt a Il-ik világháborúban. Ha nincs háború, akkor ma — a normális népszaporulatot véve alapul — 240 millió volna a Szovjetunió lakosainak száma, de igy csak 208 millió. Ma 20 millióval több a nő, holott 1939-ben csak 7 millióval volt több nő, mint férfi. Persze a háborúban több férfiélet vész el. Mindjárt meg is magyarázza Harry Schwartz, hogy ez az oka annak, hogy női munkaerőt használnak a nehéziparban is, de ezt csak személyes véleményeként kell venni. Amikor a lakosság megoszlásánál történt változásról beszél, pl. hogy a városok lakossága kétharmaddal emelkedett és a Szovjetunió ázsiai részében a lakosság sokkal nagyobb arányban emelkedett, mint európai részén (Kazakhsztanban pl. 50 százalékkal), akkor tanúskodik a hatalmas ipari termelés emelkedéséről a városban és a mezőgazdaság nagyarányú terjeszkedéséről Szibériában. Úgy a születési, mint a halálozási arányszám esett. 1913-ban 1,000 lakosra 47 születés és 30.2 haláleset jutott. Tavaly minden 1,000 lakosnál 25 születés és 7.5 halálozás volt. Ez a közegészség nagyarányú javulását jelenti. Mit jelent a “biztos” béke A berlini és a német kérdést tárgyaló genfi konferencia igen komoly, alapvető elvi és gyakorlati kérdést kell, hogy rendezzen. Nyugat-Német- ország felfegyverzése, atomfegyverekkel való ellátása és a nyugati hatalmak által egyenrangú NATO-tagként való kezelése — mindez a potsdami egyezmény feltételeinek megszegésével — a háborús veszedelmet élezte Európában. Egyetlen európai ország népe sem felejtheti el, hogy az utóbbi két nagy és véres világháborút a német militarizmus s terjeszkedési vágya indította meg. Ezt az agresszív imperializmust erősitik meg a nyugati hatalmak, amikor ugyanazoknak a junkereknek, volt fasiszta vezetőknek újra háborús hatalmat adnak a kezükbe. Vajon mi biztosítja őket arról, hogy a német imperialisták ezt a háborús felkészültséget nem fogják megint ellenük is fordítani, mint ahogy már ezelőtt is megtették? Ennek a telhetetlen hatalmi vágynak akarják Nvugat-Berlint is alárendelni, amely pedig Kelet-Németország közepén van. Háborús szempontból, stratégiailag igen fontos és előnyös helyen. A “magyar” és a “szudéta” kérdés A Szovjetuniónak Berlinre és a két Németországra vonatkozó ajánlatai ezen háborús vészközpontok megszüntetését célozzák. Semlegességről nem lehet beszélni addig, amíg a háborús szándékok és felkészültségek vannak a világon. A legjobb példát erre a “semlegesített” Ausztria adja amely, amióta a Szovjetunió kivonta hadseregét onnan, egyre inkább a háborús uszítok és ellenforradalmárok gyülekező helye és főhadiszállása lett. 1956-ban már onnan irányították a magyar “szabadságharcot”. Legújabban a Szudéta- németek gyülekeznek Bécsben, hogy megindítsák “honfoglaló” hadjáratukat Csehszlovákia ellen. 300,000 szudéta-német jött Nyugat-Németor- szágból kiilönvonatokon és 3,000 autóbuszon. Ezek a volt csehszlovákiai lakosok Hitlerrel működtek együtt szülőföldjük elfoglalásában és a csehszlovák nép elnyomásában. Hitler pusztulása után egyrészt elmenekültek, másrészt a kormány telepítette ki őket. Most ők is részévé váltak ä népi demokráciák elleni nemzetközi összeesküvésnek. Bécsi nagygyűlésükön ott voltak Nyugat-Németország ausz- tria nagykövetén kívül a csehszlovák, magyar, horvát és ukrán “száműzött kormányok” képviselői is. A “semleges” Ausztria kabinetminiszterei is megtisztelték ezt az ellenforradalmi alakulatot és bár Csehszlovákia kormánya hivatalosan tiltakozott az osztrák kormánynál az összejövetel megtartása ellen, mint ami veszélyezteti a két ország közti jóviszonyt, maga Raab .kancellár is felszólalt a gyűlésen. A szudéta-németek szószólói régi birtokaikat követelték vissza és önrendelkezési jogot, ami azt jelenti, hogy ha visszatérnek, akkor Csehszlovákia általuk lakott részét elszakíthatják és Nyu- gat-Németországhoz csatolhatják. Az ilyen s ehhez hasonló mérges fulánkokat el kell távolítani, ártalmatlanná kell tenni, hogy ne mérgezhessék állandóan a nemzetközi légkört. Ilyen értelemben kell a nagyhatalmaknak megegyezni a berlini kérdésben, a két Németország kérdésében és az atomrobbantások beszüntetésének kérdésében is. Hazafias bankárok WASINGTON. — Az Eisenhower-adminisztrá- cióval összejátszó bankárok megint tanúbizonyságot tettek kapzsiságukról. Ezek a bankárok azt hangoztatják, hogy az államnak semmiféle olyan üzletet sem szabad íizni, amelyekben az adófizető polgárokkal versenyre kerül. Ezt az állítólagos HAZAFIAS irányelvet követve Tom Murray (D. Ten.) törvényjavaslatot terjesztett be, hogy szüntesse be a kormány a Postatakarékpénztárt, mert az versenytársa a bankoknak. Most azonban hiába érveltek a bankárok képviselői, mert midőn a javaslat a bizottság elé került, ott Charles Porter (D. Ore.) képviselő kimutatta, hogy ez a javaslat valójában sok millió dollárt akar kivenni az állam kasszájából, hogy azt a bankároknak adja. Porter adatai szerint a posta 2 százalékot fizet a kis betétekre és igy a körülbelül 1 billió és 200 millió dollár összeget, ami a Postatakarékban van jelenleg, aránylag olcsón használja az ország. Az ilyen hosszúlejáratú kölcsönökre a bankoknak az állam 4 százalékot fizet. így ez a hazafiság 24 millió dollár hasznot jelentene a bankároknak és természetesen ugyanannyi HAZAFIAS KIADÁST az adófizetőknek. Albániában tanácskozik a szocialista államok gazdasági szervezete A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 11. ülésszaka május 13-án Tiranában megkezdte munkáját. A tanácskozáson részt vesz az Albán Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Dem. Közt., a Lengyel Népközt., a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság küldötssége. A tanács ülésszakán megfigyelőként vannak jelen a Kinai Nép- köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. Az ülésszak részvevőit Mehmet Shehu albán miniszterelnök üdvözölte. Megállapította, hogy a KGS1 megalakulása óta eltelt tiz év ékesszólóan bebizonyította, mennyire helyes és szükséges volt a tanács megalakítása. Az azóta eltelt évtized alatt a tanács szervezetileg megerősödött, a testvéri együttműködésnek és a szocialista országok fejlődésének erős fegyverévé vált. Az albán Népköztársaság miniszterelnöke befejezésül megállapította, hogy a KGST jelenlegi ülésszaka oly időben ül össze, amikor a szocialista országok a sokoldalú, rohamos fejlődés uj szakaszába léptek. Ezt a szakaszt az SZKP XXI. kongresszusa, a hétéves terv grandiózus programja nyitotta meg. Ezután N. V. Fagyejev, a tanács titkára tartott beszámolót a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa fennállásának tiz évéről. Jó kifogás t TÁPÉI, Taiwan. — A tanítóknak igen alacsony béreket fizető taiwani kormány figyelmeztette a tanítónőket, hogy ne viseljenek divatos ruhákat, mert azok nem illenek a tanítók méltóságához. Ugylátszik, hogy a tanítónők ezt az erkölcsi szabályt fizetésemelés helyett kapták. Mukásellenes törvényhozási kísérletek Az “AFL-CIO News” hetilap tanulmányt folytatott és megállapította, hogy a szakszervezetellenes törvényjavaslatok özöne árasztotta el az egyes államok törvényhozó testületéit. A tavaly novemberi választásoknál szenvedett vereség után újabb támadást indítottak a nagytőke képviselői, hogy a szakszervezetek egységét megbontsák és erejét megtörjék. Mindenütt más-más taktikát használnak. Legveszedelmesebbek azok a javaslatok, amelyek a szakszervezet nevének kikerülésével próbálnak érvényre kerülni. Ilyen pl. Georgia államban már elfogadott törvény, amely a “nem bejegyzett cégek” vagy egyesülések szabályozását és ellenőrzését foglalja magában. Megengedi, hogy bárki bírósági eljárást indíthasson ellenük. Kitűnő fegyver a munkáltatók kezében. A törvény egyik pontja sunyin kijelenti, hogy ilyen perben egyéni tagokat nem lehet felelősségre vonni, vagy kártérítésre ítélni, “csak ha az illető egyén személyesen részt vett az akcióban”, mely a pert előidézte, így felelősségre vonhatnak minden- uniótagot, aki jelen volt és szavazott egy sztrájkgyülésen, vagy a piketvonalon volt, ahol állítólag “erőszak” történt. Még a munkástámogatással megválasztott kaliforniai kormányzó, Edmund Brown által benyújtott “mu'nkásdemokrácia” nevet viselő törvény- javaslat is alkalmat ad munkásellenes elemeknek arra, hogy becsusztassák saját “módosításaikat” és magyarázataikat, mint amint erre már történt is kísérlet. Ezt a veszélyt még az sem enyhíti, hogy az állami AFL-CIO indorszálta Brown javaslatát. Első szavazásnál többséget kapott az a szakasz, amely a mezőgazdasági munkásoktól meg akarta vonni a szervezkedés jogát és a második szavazásnál csak 3 szavazatkülönbséggel, 41—38, bukott meg. Montana állam'törvényt fogadott el, amely megtiltja szakszervezeteknek a beleavatkozást kisebb üzleti intézmények vagy szórakozó helyek tulajdonosának, partnerének, feleségének és kiskorú gyermekeinek azon jogába, hogy dolgozhasson az intézményben. New Mexikó uj törvénye újra életbelépteti a sztrájk-tiltóparancs jogát, lehetővé teszi bárkinek, hogy perelje a szakszervezeteket állítólagos “tömegpiketelésből származó károkért, tovább korlátozza a szervezkedés lehetőségét, stb. , New York állam is elfogadott szakszervezeteket szabályozó törvényt, melyről azt állítják egyes munkásvezetők, hogy felesleges, mert ismétlése a szövetségi “munkástörvénynek.” North Dakota törvénye megtiltja szakszervezeteknek börtönviselt egyének megválasztását a vezetőségbe. Hasonló tilalmat nem alkalmaz a munkáltatókkal szemben. Ohio államban Michael DiSalle kormányzó nyújtott be javaslatot, melyet a folyamatban levő “módosítások” ellenére az AFL-CIO tanácsosa úgy jellemez, hogy “béklyót rak a becsületes szakszervezeti mozgalomra”. Texasban, Indianában és más államokban benyújtott munkásellenes javaslatokat nem tudtak végleg elintézni, mert időközben a törvényhozó testület ülésszaka végétért. 3
