Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-14 / 20. szám

Thursday, May 14, 1959 • AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 ft biishüHárj terjeééséríil Közismert dolog, hogy az angolok törvénytisz- tel-ete párját ritkítja, — világértelemben szólva. Éppen ezért a szakkörök és az értelmes polgárok számára óriási meglepetésként hatott a lapok ha­sábjain komolyan tárgyalt közbiztonsági kimuta­tás, mely szerint az elmúlt esztendőben 50,000-el növekedett a különböző vétségekért bíróságok elé állítottak száma. Ez kereken 15 százalékos emel­kedést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva és ez a szám évről-évre emelkedőben van. Angliának nincs elég fegyháza, ahová bezárja az elitélteket az őket megillető kényelemben s ar­ról panaszkodnak, hogy jelenleg három fegvenc kénytelen szorongani egy cél ában és ez a ké­nyelmetlenség méginkább elmérgesiti a helyzetet. Az igazságszolgáltatásról szóló jelentések legsaj­nálatosabb kitétele az, hogy a letartóztatottak száma 49 százalékkal emelkedett a 21 éven aluli ak csoportjában az elmúlt két esztendő alatt, ami azt látszik bizonyítani, hogy a legtöbb kriminá­lis cselekményt a serdülő korban lévők követik el. Nagy megrökönyödéssel vették ennek hírét a hidegvérű angol polgártársak, már csak azért is, mert ez a szigetország hires volt törvénytisztelő, példamutató polgárairól, ahol még a rendőrség sincs felfegyverezve, s akiket a becsületesség mintaképeiként szoktak beállítani. Törvény és rendtiszteletéről, valamint a megvesztegethetet­len bíróságáról hires Angliában, most valami ko­moly fertőzési kapott az amúgy is betegeskedő nyugati felfogás, melynek fala a fiatalkorú bűnö­zök hadseregének támadása folytán repedezni Az Északi- és Déli-sarkvidék szovjet kutatói beszámoltak-*ít«íii«w.wM I i&Siáni *­Gzovjet és külföldi újságírók előtt számoltak be eddigi munkájukról az Északi- és Déli-sarkvi­dékről nemrég visszaérkezett szovjet tudományos expedíciók munkatársai a külföldi kulturális kap­csolatok bizottságának moszkvai székházában. A többi között elmondották, hogy az Északi Jeges­tengeren 26,000 kilométer utat tettek meg öt esztendő alatt az úszó jégtáblákon elhelyezett szovjet kutatóállomások. A Déli-sarkvidéken a harmadik szovjet expedíció öt traktorvontatásu szánvonata 13,000 kilométert tett meg a vidék ismeretlen részeinek felkutatására. A légi expe­díció segítségével több uj hegyláncot fedeztek fel a Déli-sarkvidéken és kiegészítették a térképet. Megállapították azt is, hogy sarkvidék legmaga­sabb fennsíkjának magassága 4,000 méter. Ku­tatásaik alapján a szovjet tudósok feltételezik, hogy a Déli-sarkvidék összefüggő kontinens, nem pedig szigetláncolat, amint korábban hitték. JELENTÉS DETROITBÓL Detroitban, a munkanélküli Ford-munkásnök úgy el vannak keseredve, hogy már többször fel­vonulást tartottak és a 600-as lokál elnöke ellen tüntettek panaszaikkal, hogy nem tesz eleget a munkások ügyében. Vannak, akik 16 éves rang­idősséggel rendelkeznek, s mégis, amikor munká­sokat hívnak vissza, akkor a férfi munkásokat helyezik előnyben, még akkor is, ha csak 10 éves seniority-jük van. Nagyon kevés nőt hivnak visz- sza. A gyárban azt mondják, hogy a férfiak job­ban bírják a munkát, mert a nők nagyrésze már nagymama. Az igazi ok az, hogy a Ford Co. a nagymamák­nak 100 órai vakációval tartozik, amit meg kell adni nekik, ha csak egy napra is behívják őket dolgozni ebben az évben. Ezt mondja a munka- szerződés egv pontja. Viszont a 10 éves seniority- val rendelkező férfimunkásnak csak egy heti va­káció jár és abban az esetben, ha már régen le lett téve, akkor semmi vakációt sem kap. A gyárosok azt mondják, hogy az ország kifelé megy a válságból, mert nő a termelés és a profit. De a kisüzletek tönkremennek. Példa erre az az uj épület a vidéken, amelyben 2 év alatt a követke­ző üzletek csuktak be és adták át a helvet a má­siknak: étkezde. fánksiitőde, autó alkatrész tea­sütemény, aztán iroda és ma ismét kiadó a he­lyiség. R. P. kezd. Ez a veszedelem azután felsorakoztatta a szakértőket is, akik lázas sietséggel kezdtek az okok kutatásához. Nem kellett túl sok sötét sa­rokba bevilágítani, hogy megtalálják az okot és okozatot: hogy nemzeti értelemben véve, nem le­het kizárólagos törvénytiszteletet követelni az if- jaktól, amikor a vezetők nemzetközi érintkezés esetén nem törődnek azzal, hogy a törvényesség keretein belül éljenek. Szinte lépten-nyomon ők mutatják példáját a dzsungelek ősidők óta fenn­álló ‘‘aki birja-marja” törvényének — nem szá­molva ennek visszaható következményeivel ......... A mi generációnk idejében tapasztalhattuk, hogy nemzetek is, közönséges tolvajmódra, elve­szik egymástól azt, amire fáj a foguk, ha törté­netesen elég erősek hozzá, habár a vezetők a tisztesség és becsületesség eszméinek betartásá­ról prédikálnak határaikon belül; de ugyanakkor a jó hipokrita módjára, a világ ügyeinek arénájá­ban nemcsak elismerik az erőszak hatalmát, ha­nem még dicsőítik is győzelmeik sikerét. Amerika mindig arról volt hires, hogy más nemzetek terü­letére nem aspirált, s ennek ellenére mégis szö­vetséget köt, támogat és baráti kapcsolatot tart fenn gonosz uralkodókkal, rezsimekkel, despoták- kal és ehhez a hatalmas, szép országhoz egyál­talán nem illően hétköznapi erkölcsi elveinket egyszerűen a szőnyeg alá sepri. Ne legyünk tehát naivak és értsük meg azt, hogy az ifjúság nemcsak látja, hanem kézzelfog­hatóan bizonyítani tudja és lelkében érzi a nem­zetvezetők hipokrita cselekményeit, amelyek en­nek a bűnöző ifjúságnak a magaviseletén keresz­tül jutnak nyilvánosságra, ötven esztendőn belül két világháború szenvedését és gyalázatosságát érezhettük és szemlélhettük, s a harmadik világ­háború közeli elindulásáról is állandóan fecsegnek Hogyan kívánhatjuk polgárainktól, különösen az ifjúságtól, hogy őszinte hittel tisztelje az ország törvényeit, az igazságszolgáltatást és a demokrá­cia ideális elveit? Irányítóink viselkedése után nem várhatjuk el tőlük, hogy a morális elvek szentjei legyenek, amikor két világégés során al­kalmuk volt megfigyelni a hatalmasokat, az erő­(Folytatás a 7-ik oldalról) séhez vezethet, az enzimekhez hasonlóan és hal­latlan teljesítő képességnek és részletzőkészség- nek birtokába juttathat, s ez messzireható for­radalmat idézhet elő a vegyiparban. Általánosságban beszélve azt lehet mondani, hogy a biológia átalakítása leiró tudományból szabatos mennyiségi tudománnyá, melyik (fo­lyamat) szemünk előtt játszódik le, a fizikai vegytan áthatolása a biológiába a jövőben elke- í íilhetetlenül csodálatos eredményekhez fog ve­zetni — tudományos és technikai foriadalmak- hoz, amelyek nem kevésbé fontosak, mint amit az atomenergia felfedezése okozott. Eljön az idő, amikor az ember képes lesz előállítani a laborató­riumokban uj fehérjéket és nukleár savakat, kü­lönböző kívánatos szerkezetben. Az átörökölés mechanizmusának teljes megértésével, megta­nuljuk hogyan kell irányítani ezt, és hogyan le­het uj fajta állatokat és növényeket alkotni. Mindenki tudja milyen látványos sikert értek el az utóbbi pár évben kémia terápiával, külö­nösképpen az antibiotikum felfedezésével. Sok szörnyű, halálos betegséget kiküszöböltek mig másoknak a veszélyét csökkentették. A sebészet is nagy előrehaladást ért el az utóbbi időben. Én hiszem, hogy meggyorsított rendszeres kutatómunka a betegségek legyűrésére, megsza­badítja az embert még a század vége előtt a legszörnyübb bizonytalanságtól — a betegségtől, melv oly gyakran viszi el az embereket erejük teljében. A hosszú és teljes élet problémája meg lesz oldva. Hová emberiség? Fel 'O' olva itt a tudomány és technika már el­ért különböző eredményeit, vagy amelyeknek az elérését joggal várhatjuk a jövőben, ábrázolni akartam a roppant lehetőségeket, melyek ma nyitva állnak az emberi lét megjavítására. Az ember sorsa az .atomkorszakban csodálatos le­het, ha az emberiség sikerrel fordítja a tudo­mányt és technikát mindenki javára. Ui korszak küszöbén állunk a történelemben. Az élet sok ezer évig nehéz volt és több szenve­dést mint boldogságot hozott. Az embereket elő­ször^ természet erői tartották hatalmukban, me­lyeket nem tudtak kormányozni. Azután pedig seket és a vér árán meggazdagodottakat, akik közül sokan, kriminális cselekményeik ellenére, nemcsak élvezik a szabadságot, hanem továbbra is hatalmi pozíciókat töltenek be. Az utóbbi évek során azzal voltunk elfoglalva ebben az országban — akárcsak Angliában —, hogy az oroszokat becsméreljük különböző ürü­gyek alatt és ez alatt nem vettük észre, hogy a Bibliában lefektetett életelvek gyakorlásától is eltávolodtunk, mert ha már országunk határain kívül rossz gyermek módjára, felelőtlenül visel­kedünk, akkor a nemzet belső életét is elhanya­goljuk és ezt a belső életet sem hatja át az erköl­csi értékekhez való ragaszkodás vágya, mivel eh­hez is példamutatásra van szükség. A törvény iránti tiszteletlenség okozója nem minden esetben az összetört -családi otthon, a munkanélküliség, iskolázatlanság, vagy a túlzsú­folt városnegyedek lélekmérgező atmoszférája. Angliában is és másutt is a törvény tiszteleté­nek mellőzését és a bűnözésre való hajlamosságot az ifjúság táborában egy mély lelki zavar okozza, amelyben ott gyökeredzik a társadalmi rétegek vezetőinek hipokrita volta, amely a nemzetközi­leg dúló hidegháborúból nemcsak táplálkozik, de szorosan összeforrt vele. Ha ennek a veszedelme­sen terjeszkedő folyamatnak, őszinte próbálko­zással, nem állják útját, — ez előbb-utóbb a tel­jes összeomláshoz vezethet. Amszterdamban mutatták be először Európában először Amszterdamban mutatták be az elmúlt napokban az Anna Frank naplójából ksziilt filmet. A bemutatón rsztvett Julianna királynő és megjelentek a filmben szereplő sze­mélyek élő alakjai is, kivéve Anna Frank apja, aki sem a darabot sem a filmet nem nézte meg. A bemutató előtt van Hal polgármester megemléke­zett a nácik által elhurcolt zsidókról, akik Amsz­terdam fejlesztésében igen nagy szerepet ját­szottak. A filmbemutató előtt néhány nappal halt meg Mijnherr Kraber, aki a náci uralom alatt Frankókat rejtegette. 1 _ ----------- süJ1- J. 1 ■■111 -----—1 olyan társadalmi forma fejlődött ki, amit az em­ber nem tudott irányítani. Ezt a társadalmat olyan elemi erők irányították, melyek hasonlóan a természeti erőkhöz —háborúkat, kizsákmányo­lást, gazdasági válságot valamint munkanélküli­séget eredményeztek. Az emberi létnek ezen ko­rai korszaka elkerülhetetlenül teret enged egy ésszerű és igazságos kornak. Az ember kutatva a természet törvényeit, alá­rendelte annak erőit saját akaratának. A társa­dalom törvényeit tanulmányozva, az emberiség­nek képesnek kell lennie arra, hogy ennek erőit is alárendelje akaratának, a társadalom szerve­zetét a világosan előirt cél kivívásának hatalmas eszközévé változtassa s biztosítsa minden ember boldogságát. Nemzetem ezen az utón halad előre. A tudomány és technika modern felfedezése teljes lehetőséget ad az emberiségnek; mindenki számára a kielégítő élet kialakítására a jelen században. Felfogható, hogy nem leszünk képe­sek e lehetőséget hasznosítani ? Lehetséges, hogy a boldogtalan múlt öröksége megakadályozza a nemzeteket abban, hogy ezt a boldog jövőt azon­nal elkezdjék építeni tervszerűen és közös erő­vel? Szerencsétlenségre, ugyanaz az erő — a tudo­mánynak és technikának hatalmas fejlődése — amely ezt a reményt lehetővé teszi, képes az em­ber sorsát az atomkorban valóban borzalmassá tenni, oly annyira, hogy a múlt szenvedése el­halványul a jövő borzalmai által. Ez fog történ­ni, ha a világ népei megengedik az atomhábom kitörését, egy olyan háborút, mely az emberiség nagy részének elpusztításához vezethet és a ké­sői nemzedékek egészségét fenyegetné. A mi jó­akaratunkon, törekvéseinken, elhatározottságun­kon és egységünkön fog függni, hogy a két le­hetőség köziül melyik valósul meg. Mindannyian, a huszadik század emberei, roppant felelősséget viselünk, nemcsak magunkkal, hanem a jövő nemzedékkel szemben is. Az államok közötti minden viszály eltörpül aa atomháború nagy veszélye mellett. Nekünk el­keli hárítanunk az összetűzést, meg kell szilár­dítanunk a status-quo-t és erőfeszítésünket egy alapvető célra, a háború lehetetlenné tételére kell összpontosítanunk. Ha sikerülni fog ezen sötét árnyat elűzni s erőfeszítésünket az emberiség uj, sugárzó kor­szakára irányítani, akkor az emberiségnek sor­sa —. boldog sorsa — az atomkorban biztosítva lesz. hi erafeer jövője az atomkorban

Next

/
Thumbnails
Contents