Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-07 / 19. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 7, 1959 ÖNTUDATRA ÉBREDT AFRIKA NÉPE ■ Nvaszaföld példája “Véres összeütközések Nya- földön”. “A tüntetők több helyen rohammal elfoglalták a börtönöket és kiszabadították a foglyodat. ’ “Angol katonák lőttek a tüntető tömegre’’. “A rendőrség bebörtönzi a négerek vezetőit”. Ilyen és hasonló híreket kattogtatnak a hírügynökségek távirógépei világszerte. Mindenkivel tudatják, hogy Nvaszaföldön a leigázott nép, szol gasága bilincseit ropogtatja. Mi élezte ki a nvaszaföldi ellentéteket? A több mint másfélmillió főt számláló néger országban mindössze 8 ezer fehér ember él. És a maroknyi 8 ezer kegyetlenül elnyomja a nálánál kétszázszor népesebb őslakosságot. A négereknek nincs mozgási szabadságuk, épületekbe üzletekbe, közüzemekbe csak a számukra kijelölt külön ajtókon léphetnek be, csak a számukra kijelölt külön közlekedési eszközökkel utazhatnak, a néger lánykák és fiuk pedig csak néger iskolákban hallgathatják az okosító szót. Szüleik fizetése szégyenletesen alacsony. Például a néger bányászok .havi bére tizenhatszor alacsonyabb, mint a fehér bányászoké. De még ennél is fájdalmasabb a teljes jogfosztottság, a nép szabadságának sárbatiprása. : Nyaszaföld népe most a függetlenség kivívásáért küzd, hogy azután kulturális és gazdasági elmaradottságát is felszámolja. Nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni afelől, mikor és milyen mértékben sikerül ez, egyet azonban már most teljes biztonsággal megállapíthatunk: Nyaszaföld népének' harca újabb jelentős állomás azon a küzdelmes utón, amelyet Afrika népei az imperializmus ellen, a gyámkodás nélküli önálló állami életért vívnak. Egységtörekvés Arab-Afrika példáján lelkesülve fekete Afrika népei is egymásután állnak talpra és harcolnak a függetlenségért. Bár a kenyai négerek szabadságharcát eltiporták az angolok, s a nép legjavát börtönökbe zárták, Belga Kongó népének imnerialistaellenes megmozdulásait pedig elcsitították a belga gyarmatosítók, a szabadságharc lángját azonban nem sikerült elolta- niok. Sőt! Mintegy 220 millió ember szivét egyre erősebben hevíti; ezért terjed feltartóztathatatlanul az afrikai felszabadító mozgalom. Az angol, a francia, a belga és a többi ^gyarma- tositók ördögi ravaszsággal kötötték gúzsba a négereket. Ebből szétforgácsolják erőiket, mesterségesen viszályokat szítottak közöttük, apró ellentétekre irányították figyelmüket, hogy észre ne vegyék azt a fő ellentmondást, amely az elnyomott, kizsarolt népek és az őket elnyomó élős- di imperializmus között áll fenn. Amíg tehetetlen volt a nép, csak fájdalommal, fogcsikorgatva tűrte az imperializmus ütéseit. De ma már vissza is üt. Méghozzá az imperializmus kezéből kiragadott fegyverrel. Sokan rájöttek ugyanis, hogy az önkényes megosztottság, szétdaraboltság legjobb ellenszere az egység. “Ha nem is az afrikai néptömegeknek, de legdinamikusabb vezetőiknek már nem a függetlenség az egyetlen törekvésük. Egy közös egységtörekvés is napvilágra tör” — írja a Le Monde cimü francia lap. Négy feladat Hogy a néger népek egységének gondolata mennyire erős, meggyőzően bizonyítja' Guinea példája is. Guinea alig kapta meg függetlenséNÉZZE MEG & CÍMKÉJÉT! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap borítékján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 5-nél (május) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy M alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátralékát, vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és mellékelek lapom előfizetésére (hátralékára) $..................-t Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... gét, máris tárgyalni kezdett Ghánával, a két ország föderációjának — államközösségének — megalakítására. S ha ez az egység megerősödik, kiterebélyesedik és létrejön egy hatalmas afrikai, független néger állam, a gyarmatosító hatalmaknak és fullajtárjainak már nem sok keresnivalójuk lesz a világnak ebben a sarkában sem. E célhoz vezető lépcsőzetes utat az afrikai népek konferenciáján Ghana miniszterelnöke világosan megjelölte: 1. szabadság és függetlenség; 2. ezek megszilárdítása; 3. az afrikai szabad államok egységének és közösségének megteremtése; 4. az afrikai kontinens gazdasági és társadalmi újjáalakítása. Az ilyen távlatok a többi afrikai nép tetszését is megnyerik. Ezért kezdenek függetlenségi harcba, hogy azután az afrikai szabad államok nagy családjába és a felemelkedés útjára léphessenek. Azt akarják, hogy Afrika reze, ólma, uránja, ezüstje, aranya és többi drágasága most már ne a monopóliumokat, hanem a sokat szenvedett nyomorgó népet segítse. Az imperialistákat szivén találta ez a követelés. Ezért szisszentek fel. A néger népek egységtörekvéseinek kisiklására, ezért eszkábáltak újabb kelepcét. Maguk is államszövetségeket hoztak létre, de ezekből éppen a leglényegesebb elem, a népek önrendelkezési joga hiányzik. Ilyen állam- szövetség többek között Uganda és Kenya, valamint Rhodézia és Nyaszaföld föderációja. S hogy ezzel a négerek milyen mértékben elégedettek, a nyaszaföldi tömeges megmozdulások, kellőképpen tanúsítják. Nem könyöradományt Megmozdult, öntudatra ébredt és hatalmas erejét próbálgatja Afrika néger népe. Kenya, Belga- Kongó és Nyaszaföld példája azt bizonyítja, hogy ma már Afrikában is napirendre került a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolása. A mérhetetlen kincseket rejtő kontinens, igazi gazdái egyre határozottabban utasítják vissza a — Elnézést kérek — mondja udvariasan a belügyminiszter —, de a lépcső erősen kikopott és csak a jövő héten építjük újjá. A belügyminiszter, aki mindössze 14 éves, kifakult kék tornanadrágot és evezős-mellényt hord, a Marsa Gyermekköztársaság belügyminisztere. Marsa kisközség a Földközi-tenger partján, a tuniszi határ közelében, állampolgárainak lajstroma 90 léiket tart számon. Ez a 90 gyermek — 10—16 évesek — a franciák algériai hadseregének áldozata. Szinte valamennyiük teljesen árva, szüleik, testvéneik és rokonaik azoknak az algériai falvaknak a romjai alatt pihennek, amelyeket Massu tábornok ejtőernyősei a földdel tettek egyenlővé a francia Gloire nagyobb^ dicsőségére. A gyermekeket az algériai felszabadító hadsereg katonái mentették meg és helyezték biztonságba Tuniszban. Számuk ma háromezernyi s közülük kilencven fiatal a Marsa Gyermekköztársaságba tömörült, amelynek két felnőtt algériai tanítója s önmagából választott kormánya van. A belügyminiszter, aki marsai látogatásunk alkalmából kísérőül szegődött hozzánk, megszervezi a belső rendet, a munkaügyi miniszter a házimunkák elvégzését, az egészségügyi miniszter a házi higiéniát. Ez a 14 éves higgadt “miniszter” orvos szeretne lenni, ennek azonban súlyos nehézségei vannak. — Az oktatás a legnehezebb problémánk — magyarázza az egyik algériai pedagógus —, mert pillanatnyilag olyan szegények vagyunk, hogy fiainkat csak a villanyszerelő és a kőműves szakmában tudjuk képezni. A Marsai Gyermekköztársaság lakói testvérekként tisztelik azokat az algériai katonákat, akik megmentették őket a francia ejtőernyősök gyilkos dühétől. Testvérekként tisztelik annak az algériai szakszervezetnek a tagjait is, amely illegalitásban dolgozik a tuniszi határon túl, s amely nek tagjai szegényes lehetőségeiket kihasználva, iparkodnak élelmiszert, ruhaneműt, s amire a kis menekültek a legjobban vágynak, Írószereket, s tanítási eszközökét küldeni az elgériai háború apró áldozatainak. Mert ezek a rosszul öltözött sovány gyerekek mindössze napi ezer kalória értékű táplálékot kapnak, de a kormány és a “parlament” ülésein sohasem azt panaszolják, hogy éhesek, hanem szivbemarkoló megaláztatást, a nyomort, a kizsákmányolást, amelyet az imperialista hatalmak gyilkos fegyvereikkel erőszakoltak rájuk. Nem könyöradományt kérnek, hanem saját kincseiket; szabadságukat joggal követelik vissza. Kina Nehru nyiSatkozatáról Az Uj-Kina jelenti: A Renmin Ribao “Nehru miniszterelnök nyilatkozatainak olvasása után’: címmel hírmagyarázatot közöl. A kommentál megállapítja, hogy Nehru miniszterelnöknek g dalai lámával történt találkozója után elhangzott nyilatkozata megerősíti azoknak a leveleknek a hitelességét, melyeket a dalai láma irt Tan Kuan- szan kínai tábornoknak. E levelekben a láma elkeseredetten irt arról, hogy a tibeti reakciósok nyomást gyakorolnak rá. A kommentár hangoztatja, a dalai láma három levele kulcsul szolgál ahhoz, hogy megérthessük a tibeti lázadás jellegét és azt a kényes helyzetet, amelyben a dalai láma nemcsak “el akarta! kerülni a viszályt a kínaiakkal” — mint Nehru mondotta—, hanem kinyilvánította azt az aggodalmát is, hogy élete veszélyben forog. A láma elítélően nyilatkozott a “reakciós klikkről”, amely “arcátlanul szembefordult a forradalommal és komolyan ártott a központi és helyi kormány jóviszonyának.’ A cikk kifejezi azt a reményt, hogy Nehru miniszterelnök levonja a megfelelő következtetést, megérti a láma nehéz helyzetét és elősegíti, hogy a dalai láma visszatérjen Tibetbe. • Az Uj Kina jelentése szerint a kínai népi felszabadító hadsereg egységei Tibet egyik hires kolostorában. Kungtehlinben két okmányt zsákmányoltak. Az okmányok bizonyítják, hogy a dalai láma szembehelyezkedett a lázadók terveivel és a lázadás ideje alatt megfosztották őt mozgási szabadságától, majd elhurcolták. twwwwvwwwwvmwwwmvwvwwwwwvwww A KALOCSAI Paprikatermelő Vállalat körzetében az* idén 7400 holdon vetettek paprikát, mely a legtöbb helyen már kikelt. azt, hogy kevés alkalmuk nyílik tanulni. Honnan származik a gyermekeknek ez a kemény helytállása? A köztársaság felnőtt vezetője néhány könyvet emel fel az asztalról: Makarenko müveit. — Ön ismeri Makarenkót? — kérdezzük csodálkozva, mert valóban furcsa találkozás, Maka- renkóra bukkanni egy afrikai ház pálmafákkal árnyékos udvarán. — Makarenko a mi bibliánk — mondja a fiatal algériai pedagógus. — Mi nem vagyunk kommunisták, de gyermekeinket haladó szellemű szabad algériai polgárokká akarjuk nevelni s erre a célra sikeresen használjuk Makarenko tanításait. A gyakorlat azt mutatja, hogy a Marsa Gyermekköztársaság kormánya, parlamentje és önkormányzati szervei sikeresen alkalmazzák Makarenko elveit. A Gyermekköztársaság nemcsak befelé élő, szűk családi közösség, hanem a harcoló Algéria egyik jelentős harci szervezete, amelyben a vékony ruhába öltözött, rosszul táplált gyermekek boldoggá válnak. —Nem könnyű dolog — folytatja a fiatal algériai — pótolni a szülőket és az otthont. A gyér mekek szörnyű élményeket hoztak magukkal, hiszen egynémelyik két-három napot töltött szüleinek és testvéreinek holtteste mellett, amig harcos testvéreink megmentették őket. Néha erőt vesz a tábor valamennyi lakóján egy rettenetes ragadós, veszedelmes lehangoltság, amikor csak egy segít: teát főzünk, édességet osztunk ki, bekapcsoljuk a rádiót és “makarenkói módon” s:. .. íizzük a letargiát. Másnapra aztán minden rend bejön. Vannak nehezebb esetek is. Egyik fiunk faluját francia harci repülők földig lebombázták s egyedül ő maradt életben — folytatja. — Ennek a fiúnak az idegeiből ki kellett oldanunk a goi- csös rémületet, amely elfogta, valahányszor távoli repülőgépzugást hallott. Makarenkótól kaptuk az ötletet, hogy apró, sárga szinü papír rept lőgépekkel “bombatámadást” intéztünk a sző’ nyü emléktől reszkető fiú ellen, aki ebben a vidá herce-hurcában megtanulta, hogy nem mind« repülőgép veszélyes. A fiú meggyógyult s ar! ... az időre vár, amikor ő is beállhat Algéria sz badságának hős harcosai közé. .. Éva Priester MARSA, IFJÚ KÖZTÁRSASÁG A PÁLMÁK ALATT
