Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-07 / 19. szám

TUUMSSEE, H.OMDA POPLAXÜIUE, llSSiSSIPP! A fehér felsőbbrendűség: hirdetőinek, a kétféle igazság osztogatóinak kissé nehéz lesz' napirendre térni és elnézés­sel lenni a négy floridai fehérbőrű fiatalember gyalázatos bűncselekményével szemben, amit azok egy 19 éves néger egyetemi diákleány ellen elkövettek. A minden emberi mivoltukból kivetkőzött alakok fegy­verrel támadtak az egyetemi táncmulatságból autóban hazatérő társaságra, elrabolták a fiatal leányt, összekötöz­ték, száját betömték és úgy hurcolták az erdőbe, ahol bru­tálisan megbecstelenitették. A rendőr, aki a kocsit üldözőbe vette, összekötözve találta a kocsi fenekén fetrengő hiszté­rikus fiatal nőt. A fehér alakokat, akik közül az egyik 16 éves, a többi 18, 20 és 24 éves, letartóztatta. Tettüket be­vallották. Tallahassee néger lakosságát és az egyetem tanulóit csak vezetőinek csititó szavai tartották vissza attól, hogy tömegesen vonuljanak a börtön elé, ahol a letartóztatott fe­héreket fogva tartják. Az egyetem, amely Florida egyetlen néger egyeteme (a tanítás még mindig a szegregálás alap- j ján folyik Florida államban) hatalmas tiltakozó gyűlést, “passzív tüntetést az igazságért” tartott. Az igazgató temp­lomi énekekkel vezette le a felgyülemlett haragot. Ez a követelés igen jelentőségteljes, mivel Florida tör­vénye halálbüntetést rendel erőszakos megbecstelenítők ré- részére. Ezt a törvényt számtalan esetben alkalmazták né­ger vádlottakkal szembefp tekintet nélkül arra, hogy bebizo­nyosodott a vád vagy sem. Lilliomfshér esküdtszék itélke- ' zett mindig felettük, fya sikerült elkerülniük a lincselést. So- I hasem volt még azonban eset arra, hogy hasonló váddal il­letett fehér férfit Floridában vagy másutt megbüntettek volna. ✓ “Hogy szeretné, ha négerrel házasodna össze a fia vagy a lánya?” — dörgi a fajgyűlölő, fasiszta eszméket hirdető reakciós, aki ezzel akarja a négerek egyenlő .jogai ellen fel­sorakoztatni a félrevezetett fehéreket. Magának pedig fenn­tartja a jogot, hogv büntetlenül visszaéljen az alárendelt helyzetbe kényszeritett néger nép tagjaival. Az amerikai nép tisztességérzete és a néger nép öntu­data követelni fogja, hogy Floridában az igazság erős keze sújtson a bűnözőkre és tudtára adja a fajgyűlölet terjesz­tőinek, hogy napjuk leáldozóban van. i 1 A Tallahassee-egyetemen másnap is szünetelt a tanítás. A tanulók nem jelentek meg a tantermekben, hanem ehe­lyett az egyetem területén gyülekeztek és várták az igaz­ságszolgáltatás intézkedését. A csendes tüntetésnek megvolt a hatása. A kerületi ügyész elrendelte a nagyesküdtszék azonnali ülését, amit eredetileg junius 1-re tűzött ki, hogy kezdjék meg a vizsgálatot és kihallgatást az ügyben. \ , ★ Tíz nappal azután, hogy álarcos banda véresre verte és elrabolta M. Charles Parker 23 éves néger munkást a Pop- larville, Miss, börtöncellából, megtalálták az áldozat holttes­tét a Pearl folyóban. Azonosságát ujjlenyomattal állapítot­ták meg. Parkért azzal a váddal tartották börtönben, hogy erő­szakot követett el egy fehér asszonyon. Az asszony a szem­besítésnél 25 felsorakoztatott néger férfi közül Parkerre mutatott rá, bár azt mondta, hogy a hangja nem olyan, mint állítólagos támadójáé volt. A déli igazságszolgáltatás, ami a szövetségi kormány teljes felelőssége alá tartozik, most a világ itélőszéke előtt tartozik bebizonyítani, hogy a szinesbőrii és fehérbőrű pol­gárait egyenlő elbírálásban szándékozik részesíteni. Ez el­kerülhetetlen ahhoz, hogy az országunk évszázados szé­gyenfoltját, a kisebbségek igazságtalan üldözését minél előbb száműzzük nemzetünk életéből. WW»W»WMtWW\HWWWMWWWWVWWWW»m< Harmincöt jogtudós tiltakozott A Columbia, Harvard, For- nell, Pennsylvania és Yale egyetem jogi szakosztályának dékánjai és tanárai sürgönyt küldtek Eastland szenátor­hoz, a Senate Judiciary Com­mittee vezetőjéhez, amelyben tiltakoznak a bizottság által tervbevett hat törvényjavas­lat ellen, amelyekkel a bel­ügyi biztonsági törvényeket akarja megszigorítani. Egy­ben a Felsőbiróság határoza­tait döntené meg olyan kér­désekben, mint az útlevél kö­telező kiadása mindenkinek, a Smith-törvény érvénye az állami bíróságokra, a szövet­ségi alkalmazottak ellenőrzé­se, stb. “Véleményünk szerint egyik törvényjavaslat sem erősiti a demokráciát...” mondja a sürgöny. “Ellenkezőleg, vala­mennyi gyengíti azokat az ér­tékeket, amelyeket egy sza­bad társadalom legjobban tisztel.” , .-. Harmincbillió dollárt kér Castro Fidel Castro, Kuba miniszter- elnöke az Amerikai Államok Szervezete gyűlésén azt mondot- ! ta, hogy a dél-amerikai álla- ; moknak a következő 10 évben 130 billió dollár segélyre lesz j szükségük gazdaságuk fejlesz- i lésére. Az Egyesült Államok csak igy biztosíthatja a demokrati­kus kormányok fennállását Az Egyesült Államok még nem 1 nyilatkozott e kérdésben. május 11-iki k A nyugati és keleti külügyminiszterek Párizsban és Varsóban vég­legesítették álláspontjukat. — Mindkét részről bizonyos engedé­kenység észlelhető Hétfőn, május 11-én ülnek össze Genfben a nagyhatal­mak külügyminiszterei a ber­lini kérdés megbeszélésére. Amióta Kruscsev «ßzovjet miniszterelnök megtette aján latát múlt novemberben, hogy a katonai erők kivoná­sával tegyék Nyugat-Berlint szabad, várossá, számos levél­váltás, látogatás, találkozás és konferencia történt az ál­láspontok kikristályositására. Múlt héten a nyugati ha­talmak külügyminiszterei Pá­rizsban találkoztak, Varsóban pedig a Varsói Egyezmény tagállamai és Népi Kina kép­viselője jöttek össze. Ez volt országunk uj külügyminiszte­re, Christian A. Harter első hivatalos szereplése nemzet­közi kérdések intézésében. Bár a jelentések szerint Her- ter jó benyomást tett min­denkire, s bár a párizsi gyű­lés két nappal előbb ért vé­get, mint tervezték, a kiadott egységes nyilatkozat ellenére a szakértők kételkednek, hogy a nyugati hatalmak lét­rehozták volna az annyira kí­vánt egységet, amellyel a má­jus 11-iki konferencián fellép­ni szeretnének. , Anglia kevésbé merev ál- ! láspont ja bizonyos engedé- 1 kenységre kényszeritette a nyugatnémet, francia és az amerikai ellenállást a berlini kérdés körül. Párizsban elfő- ' gadhatónak találták, hogy a két Németország valamilyen laza kapcsolatot létesítsen egymással; hogy egy közös «német bizottság létesüljön, a ‘szabad választás’ előkészi- j tésére, amelyben a nyugat­németek legyenek ugyan túl­súlyban, de a keletnémetek | meggátolhassák a nekik nem \ megfelelő javaslatok elfoga- j dúsát. A jelentősége ennek az, hogy a választás kérdése | :tt már másodrendű követe- i léssé alakult, holott eddig el­volt az első, elengedhetetlen ' feltétel. ! Egy fegvver nélküli európai ! zóna felállítása és megfelelő ellenőrzése, a kelet vagy nyu­gat támadása elleni biztosítás kérdése a német egyesítés előmozdítása érdek ében, szintén részét képezte a pári­zsi konferenciának. Úgyszin­tén Berlin státusának meg­őrzése, mig az egyesitett Né­metország fővárosává válhat ismét. A varsói összejövetelről ki­adott nyilatkozat a követke­ző pontokat tartalmazta: 1. Berlin váljék szabad várossá és az Egyesült Nemzetek és a nagyhatalmak garantálják szabad összeköttetését min­denkivel. 2. Kössék meg a békeszerződést egyelőre kü­lön a két német oríszágrész- szel. 3. Berlin és a német bé­keszerződés megkötése le­gyen független a német egy­ség és az európai biztonság kérdésétől. “A nemzetközi feszültség enyhítésének lehetősége te­rén határozott javulás ész­lelhető”, mondta a varsói nyilatkozat. KUDARCBA FŰLT PANAMA MEGSZÁLLÁSA Panama Köztársaság egy kis elszánt csoportja, össze­sen 87 ember, talán felbáto­rodva a kubai forradalom si­kerén — amelyben állítólag résztvettek — megszállotta Nombre de Diós (Isten neve) falut a karibiai partvidéken azal a céllal, hogy az orszá­got felszabadítják. Mivel Ku­ba irányából jöttek, félhiva- losan Kubát gyanúsították azzal, hogy más országokban forradalmat szit. Castro ^ta­gadta, hogy tudomása lett volna róla. Az Amerikai Országok Szer vezete rendkívüli gyűlésre jött össze Washingtonban, hogy a panamai kormánynak a kért segítséget megadja. Az Egyesült Államok fegy­vert, hadihajót és repülőt ígért a megszállás leverésére. A megszállók közben letették a fegyvert és megadták ma­gukat. Az általános vélemény az, hogy a megszállók olyan hazafiak, akik támogatják a Panama csatornának a pana­mai kormány általi átvételét, amint azt Egyiptom tette a ■ Szuezi Csatornával 1956-ban. v\wvv\\\\»w\v\\ww\v*\wvv\vvwvv*w*\vvvvv»»\v»v*w*v*v*vvv MICHIGAN ÁLLAM A TÖNK SZÉLÉN Michigan állami alkalma- ottai a legutóbbi fizetésna- on üres kézzel mentek haza. fiürült az állam kasszája, em volt* fizetés. Ez még nem jelenti azt, ogy az állam fizetésképte- ;n. Az üres kassza a demok- ata kormányzó és a republi- ánus honatyák közt fennálló olitikai érdekharc következ- íénye, amely már évek óta olyik. A repupblikánus álla- ii képviselők és szenátorok, kik többségben voltak a tör ényhozásban, gátolják a kor- lányzó javaslatát a kereseti dó módosítására, mely a na- ■yobb keresetűeket terhelné, ’helyett a fogyasztási adót karják, amely az alacso- lyabb keresetű tömegeket jutaná. A harc most az 50 millió dolláros veteránalap elzálogosítása körül folyik, mely ideiglenesen enyhítené a helyzetet. | Tulsulyban az amerikai fegyver | Angliát egyre jobban nyugtala­nítja az a tény, hogy a NATO- államok fegyverzete tulnyo- ) móan “Made in USA” jelzésű ek- | bői áll. A tiltakozó hangok gaz- i dasági tényezőkből indulnak ki, mivel az angol fegyvergyártás termékeit az amerikai leszorít­ja az európai piacról. MONTGOMERY MOSZKVÁBAN L í Lord Montgomery nyugal­mazott angol generális ter­vezett moszkvai utazása elő­re nyugtalanította a nyugati hatalmakat, mert szókimon­dónak ismerik és féltek, hogy kijelentéseivel ártani fog a nyugati külpolitikának. Fé­lelmüket még tetézte az a te­levízió leadás, amiben azt , mondta, hogy az Egyesült | Államok ‘lecsúszott’, mert be­teg emberekre van bízva a vezetése. Később sajnálatát fejezte ki és bocsánatot kért, ha valakit megbántott. Há­rom napos látogatása alatt kétszer fogadta Kruscsev, be­szélt szpvjet katonai vezetőkr kel is, de a sajtónak tett nyi­latkozatában csak arra szo­rítkozott, hogy most tisztáb­ban látja a szóbanforgó kér­déseket és a szovjet vezetők kitűnő tehetségét. MRS. JOHN K. WEISS és öt gyermeke, 234,000 dollár kárté­rítést kap a Capitol Airline-tól, az egy évvel ezelőtt történt ka­tasztrófa következtében, amely- , ben Mr. John K. Weiss életét j vesztette. Kívüle még 44 áldo- i zata volt a szerencsétlenségnek. Incidensek az indiai­pakisztáni határon L. Menőn indiai külügymi­niszterhelyettes az indiai néni kamarában kijelentette: 1958 december 8-tól ez év áprih's 20-ig az indiai—pakisztáni határon 229 incidens volt, ezek során 7 polgári szemét- életét vesztette, 42 polgárí személy megsebesült, 3 6-ot pedig elhurcoltak. Indiát több mint 7’,000 rúpia anya­gi kár is érte.

Next

/
Thumbnails
Contents