Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-23 / 17. szám
Thursday, April 23, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZó 13 ! rövTdeÄ.... EGYRŐL-MÁSRÓL írja: E. K. “IGAZ MESE” Az ember haja az égnek áll, amikor az 1956-os íagyar ellenforradalom rémtörténeteit olvassa, ülönösen, ha még “hiteles” képek is ott vannak izonyitékul. A hideg fut végig a jóhiszemű ol- asó hátán, amikor elolvassa a milliós példányban !egjelenő “This Week” magazinban közolt rémigényt Oskar Schisgal tollából. Ez a magazin IY amerikai napilap vasárnapi melléklete. Soha butább hazugságot ember még nem fáit fal, mint ez a Schisgall és csakis a gyiilölet- il izzó amerikai polgári lapok képesek ilyen ot- imbaságokat közölni. Figyeljük meg a mese cselekményét, szereplő- , milyen jó magyar neveket hallunk. Anton ebroz budapesti gyógyszerész, felesége Trudi, ;t gyermeke, valamint testvére Stefan Debroz szöknek a határon, aho1 éppen Jan Karic, Deb- ,z szomszédja és jóbarátja áll őrt, aki kommu- jsta és észreveszi a sötét éjszakában a szökevé- •eket; puskájával célba veszi őket, de Anton ebroz a sötét éjszakában is felismeri barátját, dakiált neki “ne lőjj Jan, a gyermekek is itt nnak”, a Jan azonban lő és egymásután agyon- vi az öt szökevényt. Utána hazamegy (a határról Budapestre???) elmondja a feleségének a történteket, aki meg- ilondul rémületében. Na kérem, még nincs vége a mesének, itt jön a attanó. Jan Karic virágokat kap táviratilag nerikából, hol rózsákat, hol szekfiiket, dáhliá- t, mindig mást és mindig más mennyiséget, ladó nincs. Ára 40 “fleurins,” táviratilag van ;etve, mondja a virágkereskedő, névázerint edik. A rendelés Amerika legkülönbözőbb vá- uriból érkezik Czedik honfitárshoz. Karic je- ítést tesz a rendőrfőnöknek a titokzatos kíilde- inyekről, a rendőrfőnök az orosz komisszárk. aki kitalálja, hogy Karic amerikai kém, a •ágok fajtái, színei, valamint a feladó hely jel- :, hogy Kariénak mit kell elárulnia Amerika izére. Hiába tiltakozik Karic, hogy ő jó kom- mista, aki öt hazaárulót megölt egy éjjel, hiá- könyörög, mint kémet halálra ítélik és kivégDe még nincs vége a mesének, most jön a tttanó, a titokzatos csoda. Czedik még egy adelést kap egy tucat rózsára, persze, vörös .sát kell tennie Karic sírjára, most már alá- s is van: a határon agyonlőtt és eltemetett fan Debroz a küldő, aki úgy állt bosszút a ntott vérért, hogy a túlvilágról küldött virá- val a sirba küldte Kariccü". A jó lélek ravasz ikkje sikerült, a bűnös elvette méltó bünte- ét. ilgve milyen érdekes, borzalmas és titokzatos •se? Csak az iró tudatlansága, a szerkesztő sngeelméjüsége nagyobb ennél, mert elképze- azt, hogy épeszű ember beveszi ezt az “igaz bét.” A miami-i patrióták ■ehol sem láttam a belvi nariotizmust olyan rtékben megnyilvánulni, mint a miami-i ma- irok körében. Valószínűleg fennáll ez más be- ídorolt csoportokra, s a bennszülöttekre is. ;yis nincs még egv város, melynek lakosai m egyöntetűen tartanák városukat a világ szebb, legegészségesebb helyének. Kétségte- , hogy sok igazság van ebben, mert Florida n része tényleg nagyon szép, egészséges és az g nyugdíjasok reumás csontjainak jólesik az kös napsugár. \ turisták télen, nváron megfordulnak Miami- í; télen a gazdagabbak, nyáron a szegényeb c, de mindenki jól érzi magát és élvezi a sok pet, már amint azt az erszénye megengedi. Így északról jövő magyar feltétlenül talál egv ismerőst, mert magyar van itt Amerika min- i részéből. A földi azután szárnyai alá veszi a istát, elviszi mindenhová, megmutatja a mesé- illő szállodákat, motelokat, mindennek tud iá árát, a turista úgy .elszédül a szépségtől és. lóktól, hogy elfelejti megkérdezni a honD- sat; vajon látta-e ezeknek a csodapalotáknak elsejét, mert ha megkérdezné, akkor megtudná, hogy csak kívülről látta azokat a miami-i magyarok 99 százaléka. •De a tengert és a napsugarat, tiszta levegőt nem lehet kisajátítani a gazdagoknak, azt te is élvezheted és az “Americana” hotel nélkül is jól érezheted magad. Ha szemed nyitva tartod, rövidesen rájöhetsz, hogy az ember és ember közti különbség, a szegénység és gazdagság közti különbség sehol sem nyilvánul meg olyan mértékben, mint itt. A chicagói iparmágnás 200 dollárt fizet naponta egy kis lakásért, ugyanakkor a néger negyedben félig összedőlt patkányfészkekben laknak az emberek, alig 10 percnyire a 20 millió dolláros Dupont Plaza Hoteltől. Itt él összezsúfolva a város lakosságának 18 százaléka; itt van a város tüdőbetegeinek 60 százaléka, a bűnözők 50 százaléka, viszont az adónak csak agy százalékát fizetik e házak után annyira értéktelenek, s alig két tucat nagytőkés tulajdonát képezik, akik az uzsora házbérekkel óriási profitra tesznek szert, ugyanakkor befolyásukkal évek óta meg tudták akadályozni, hogy a város kisajátítsa és lerombolja ezt a nyomortanyát. Meglátod azt is, hogy az elkülönités még mindig nagy mértékben fennáll. A tengerben nem fürödhetnek együtt a fehérek és feketék, az iskolákban is szigorúan elválasztják a két fajt, s őszre nagy harcokra van kilátás a liberális csoportok által támogatott harcos négerek és a vad négergyülölő csoportok között, melyek inkább lezárják az iskolákat, mintsem megengedjék, hogy gyermekeik együtt tanuljanak a fekete bőrű gyermekekkel. Megtudod azt is, hogy itt a bérek a legalacso,ry T T T T V"T y T T T T T ▼ : APRÓSÁGOK : ► < ► Kovács Erzsi rovata < öj rovatéi nyitunk a Magyar Szóban Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy Kovács Erzsi, egykori munkatársunk, majd külmunka- társunk, ismét Írni fog lapunkban. írásai “Apróságok” cim alatt jelennek meg. Alant közöljük első munkáját. Beköszöntőül asszonytársához szól először, “E. H.-né” munkáslevelezőnkhöz, kinek értékes tartalmú leveleit olvasóink már jól ismerik. A Magyar Szó szerkesztősége örömmel üdvözli Kovács Erzsit soraiban. Kedves E. H.-né! A múlt heti levelére szeretnék pár sorban válaszolni. Majdnem mindenben megegyezem magával, csak egyben nem és ez a Magyar Szónak a mi gyermekeink között való terjesztésének kérdése. Amint cikkéből kiveszem, fiatal asszony, 3 éves gyermeke van. (Nekem már az unokáim is idősebbek. Az egyik már majdnem 6 éves.) Én is tanítottam a lányomat magyarul, mai napig is elég szépen beszél, sőt olvasni is tud. De miután itt született és itt járt iskolába, nehezen megy neki a magyar olvasás és ha már akarom is néha, hogy olvasson valamit, akkor inkább egy- egv szép verset, vagy valami más különösen érdekes dolgot adok neki olvasásra. Azt, hogy a Magyar Szót olvassa rendszeresen, nem kívánhatom tőle. De ez — szerintem — nem is baj, mert azok a gyermekek, akik öntudatos nevelést kaptak, ha nem is a Magyar Szót, de hasonló szellemű angol nyelvű lapokat olvasnak. Ebben semmi hiba nincs. A baj ott van, amikor a gyermekek osztálytudat nélkül nőnek fel s áldozatként esnek a maga által igen helyesen megállapított “tőkések lélekkufárjainak karmaiba.” Csak tanítsa a kislányát magyarul olvasni, kedves E. H.-né, de vigyázzon arra, hogy mit olvas. Szerintem az a fontos, hogy akármilyen nyelven de a helyes dolgokat tanulja és olvassa. A Magyar Szót pedig próbáljuk a régi és uj amerikások értelmesebb és értékesebb rétegei köpött terjeszteni. Szeretem cikkeit olvasni, csak Írjon gyakran. BESZÉLGETÉS A SZUPERMARKETBAN • t * - i ■ T . ...... • — Halló, szomszédasszony. Mi. újság? Maga mindig tud valami újat. — Nincs sok újság. Azt hallotta, hogy házat építünk Moszkvában ? — Tán csak nem bolondult meg? Hisz itt sincs háza? Minek az maguknak. : Nem én építek; hanem mi, Amerika. Eisennyabbak, a dolgozók többsége csak minimális egy dolláios órabérért do'trozik, csak az építőipar s néhány finom mechanikai gyár képez kivételt. De a turisták nagyon jól érzik magukat a Magyar Kultur Klubban, ahol magyaros szórakozásban van részük és ahol feltétlenül találkozhatnak az .amerikai magyarokkal. Szép az élet az öreg nyugdíjasok részére, különösen, ha 10—15 évvel ezelőtt az a kutya reuma be nem fészkelte volna magát a csontokba és akkor jöhettek volna ide élvezni a tengert, a napsütést, vagy ha a fényűzésből, a kényelmes hotelokból nekik is jutna, ha nem alacsonyitanák le embertársainkat bőrük színe miatt. Az én szivemben azonban a Balaton nevét semmi sem foglalja el; a magyar hegyek nyaralói nekem szebbek, mint Miami Beach 20 milliós tündérpalotái, mert ott, a balatoni nyaralókban, a szépséges lillafüredi szállodában ma már nem a gazdag mágnások, gyárosok' és bankárok pihennek, hanem a gyárak, a bányák, a föld dolgozói töltik el szabadságukat és nyerik vissza egészségüket. Ezekre én büszkébb vagyok, mint az itteni palotákra, melyekbe a balatoni nyaralók amerikai testvérei be nem tehetik a lábukat, csak kívülről csodálhatják azok szépségét. Igaz, nekem is meg kell elégednem azzal, amit Miami a robotosoknak nyújt, hiszen nagyszerű ez is, de amikor Brenkács Vajda elhúzza a Kultur Klubban, hogy “csak még egyszer haza tudnék menni”, a többi öreg magyarral nekem is könnybe lábad a szemem, nemcsak a vágyakozástól, hanem az örömtől is, hogy a Balaton partján már takarítják a nyaralókat a magyar dolgozók számára. hower, a Nixon, meg mindenki, maga is meg én is. — Na, hát azt már szeretném látni. Hát ezt meg honnan veszi? — Most olvastam a Times-ból. Egy amerikai mintaházat építünk, hogy lássák meg azok az oroszok, hogy hogy él az amerikai munkás. Olyan átlag házat építenek, amilyen itt az átlagos munkásnak van. — Nahát avval eppen nem lehet nagyon hencegni. Átlagban itt, tudja, köztünk maradjon a szó, nem nagyon fényes házban laknak ám a munkások. De hát milyet építenek? Vagyis építünk ? — Le volt írva szépen. A ház 13,500 dollár értékű. Persze a telek az külön, az nincs beleszámítva. És akkor Macy-től 5 ezer dollárért berendezik a házat ától-cettig. Hadd lássa meg az az orosz, hogy is él a demokráciában a munkás. Jó gondolat ugy-e? — Gondolatnak nem mondom, jó, de egy kis hiba van benne. A telket itt Amerikában már nem adják ingyen, mint száz évvel ezelőtt, amikor mentek Kaliforniába és csak le kellett a cölöpöket verni, oszt kész. Most 5 ezer dollárnál nem kap olcsóbban egy rendes telket. Ha csak nem megy ki a woodsba, vagyis az erdőbe. Na ez már 18,500 dollár, 5 ezer a berendezés, az 23,500, na, rendbe is kell a kertet, udvart hozni, egy ezresnél alább ki nem hozza, az már 24.500. Na hát, ha itt az átlagos munkás 24,500 dolláros házban lakik, akkor nekem körülbelül 10 ezer dollárral tartozik Eisenhower és jobb is ha megmondja neki szomszédasszony, hogy mielőtt elmegy Moszkvába házat építeni a maga, meg az én nén- zemen, előbb intézze el ezt a kis különbözeiét velem. Na, de megyek már, mert különben sose lesz vacsora. Isten áldja. NÉZZE MEG a CÍMKÉJÉT! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap borítékján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 4-nél (április) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy ,-s alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátralékát,-vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA \ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és pom előfizetésére (hátralékára .................................. Cim: ..............
