Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-23 / 17. szám
Thursday, April 23, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 11 A KONDOROSI JÁRÁS EGYIK SZÖVETKEZETE “Csak egy kapu van, de azt szélesre tárjuk..J* Nem izzik harag az öreg paraszt szemében, de a szava súlyosan koppan, mint a zuhanó tölgy. — Most már könnyű tagnak lenni! Bezzeg, amikor mi kezdtük a nagy semmivel, még meg is mosolyogtak azok, akik most itt settenkednek a kapuk előtt. A többiek,, akik összejöttek ezen a csípős februári napon a kondorosi Dolgozók Tsz irodáján, már bólogatnának is helybenhagvólag, ha az elnök szava nem állítaná meg a mozdulatukat: — Talán mi se fogtunk volna akkor hozzá, ha tudjuk, milyen nehéz lesz. Most meg csak azért csukjuk be a kaput, hogy másnak se legyen könnyebb ? A fejek már megint bólogatnának. De az iménti öreg, még idejében átveszi a szót: — Ne csukjuk be. De nyitva állt az akkor is, amikor még nehéz volt. —És ha maga után becsukódik a kapu, kinek adja át a gyeplőt? Az nem egykönnyen csukódik. Mer ládd-e, tavaly elmehettem volna nyugdíjba, oszt még most is a munka elején vagyok. Hronyecz Mihály a “sógor” — ő szinte mindenkivel atvafiságban áll — óvakodva bizonygat: —Iszen igaz, ami igaz. Pali bátyámnak nem köll ostor. — Nem is — monda a negyedik — hisz gépesítve van. Zetoron jár. Erre aztán felcsap a hahota. Terjed a jókedv, mint a gyufa lobja a száraz avaron. Már mindenki egyszerre beszél. — Persze itt minden gépesítve van. Mán bikát sem tartunk. — Hahahaha! Höhöhöhö! —Mégis vagy negyven teheny ellett meg. Ükét tán a szentlélek szállta meg? — Nem a, hanem az inekciós tű. — A mesterséges bika! — Eresszük szélnek most mán a csődörein- ket is? — Ereszthetjük. Nincs mán Kondoroson Rózsa Sándor. — Elkötné azokat a kulák is. Nagyobb betyár az őkéiménél. Aztán, miként ez történni szokott, elérzéke- nyül a társaság és olyan kegyelettel beszélnek az első lóról, amit úgy vásárolt a szövetkezet, hogy minden tag 50—50 forintot adott össze a sajátjából, mintha a szegény pára régen kimúlt volna.Pedig esze ágában sincsen, noha tiz éve, amikor vásárolták, a szövetkezet alakulásakor, már a legszebb csődör-korban volt. Pálját, a Dajkát, a fiatal Kmotricza Imre hozta magával a tsz-be, mint a nagyapai örökséget. Apjától nemigen örökölhetett, merthogy a szerelem gyereke volt. ő 1951 óta tagja a szövetkezetnek. A katonaság után visszajött a ‘Dol- gozók’-hoz, aztán rövid időre rá feleségül vette Somogyi Ancit, a dohánytermesztési brigádból. Imre, aki fogatos, négyszázhusz munkaegységet kapott a zárszámadáskor: 24 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, 22 mázsa kukoricát, 2 mázsa cukrot, fűtőanyagot és 6000 forintot készpénzben. Van a téesztől egy kataszter hold háztáji földje, melyen harminc mázsa kukorica termett meg az őszön. Három darab kétmázsán felüli disznót hizlalt. Egyet levágott, kettőt meg eladott ötezer forintért. Az esküvőre lakást kapott a téesztől, de már fürkésző szemmel vizsgálja a kondorosi határt, hová építse majd a sajáté házát. Hát igy a Kmotricza Imre. És a “Dolgozók” Termelőszövekezet? 1949- ben 80 hold földjük volt 138 helyen. Ma meg már 2178 katasztrális holdjával a legnagyobb a kondorosi járás 22 szövetkezete közt. A “nyitott kapun” csak úgy özönlöttek a tagok! — Tizenhárom családdal álltunk össze, ugye? Most meg 283 tagunk van — folytatja a vitát az elnök. — Meg a nyolcvan holdból hogyan lett kétezren felül? — toldja meg az öreg Hronyecz. Erre már mindenki átpártol az elnökhöz. De nem azért mert elnök, hiszen nekik csak Miska marad, Ladnyik Miska. Hanem azért, mert az igazabb beszéd kétségkívül tőle jön. Már sorolgatják is a növekedést. Saját tehergépkocsijuk, Zetoruk van — vele kultivátor, vetőgép, eke — hat villany- motor. meg másik hat kis négylóerős dieselmotor. Lóitól is van hetven, a tehén sem kevesebb, de a hizó több: kilencven darab. Baromfiból húszezret tenyésztenek az idén. Háromezer napos csü -e már ott csipog az uj nevelőben, amit futókemence melegít fel huszonegynéhány fokra Az öreg Pali bácsi most már csak azért is védi a maga igazát. — Nyitva volt a kapu, hát jöttek, aztán ugyanazon a kapun ki is mentek 1953 őszén. — Ha kimentek, kimentek. Maga is, mink is itt maradtunk. És hányán jöttek vissza? Igaz, igaz — bólogatnak a többiek. Emeltebbé válik az .öreg hangja, bozontos szemöldöke is összébb húzódik: — Hát azért hagyjuk nyitva a kaput, hogy kibe járjanak? — s úgy forgatja körös-körül a fejét, mint aki úgy érzi, nemcsak hangosat, alaposat is mondott. Most a “sógor”, aki eddig az öreg szavára igeneit, megkockáztat egy közbevetést,kicsit ellene. — A kapu tán azért van, hogy ki meg bé járjanak rajta. — Mad az elnökre sandít. Nyilván elismerést vár. — Megzavarták akkor a fejüket azoknak. — Meg. nem is szívből álltak közénk. Csak aláírták, oszt beálltak. Az. De most már láthatják, hogy többet ér a közös. — Ha eddig nem látták, hiszem. Sötét volt. Most jobban fogják látni — veszi át a vita fonalát a könyvelő. — Mert ebben a félévben már villany világítja meg az eredményeinket. —Magyarországi riport— A bányabiztonsági kutatómunkának világszerte egyik központi kérdése a bányatüzek elleni eredményes védekezés. Bizonyos szénfajták — ilyenek nálunk a tatabányai, a dorogi, a pécsi s a komlói szenek — öngyulladásra hajlamosak. Az ilyen szenek a bányának egyik vagy másik pontján lassan, észrevétlenül égni kezdenek. Mire azonban a látható füst vagy egyéb jel figyelmeztetésére óvintézkedéseket tehetnének, a tűz már olyan méreteket ölthet, hogy gyakran az emberek megmentésére is alig jut idő. (Ilyen tűz okozta a legutóbbi nagy belgiumi bányaszerencsétlenséget is, amelynek több mint kétszáz halálos áldozata volt.) De még ha az embereket sikerül is biztonságba helyezni, általában nincs mód a drága gépek és felszerelések megmentésére. Az alattomos tűz Az ilyen alattomos bányatüzek előrejelzésének módszerét magyar orvos: dr. Pintér István, a tatabányai megyei kórház laboratóriumának vezető főorvosa dolgozta ki. Az Egészségügyi Tudományos Tanács segítségével és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt — s amint Pintér doktor nyomatékkai hangsúlyozza —, különösen Gál István igazgató szakadatlan támogatásával 1953 óta folyik a kutatómunka. A legutóbbi években a külföld is felfigyelt a tatabányai kísérletre s nem kisebb tekintélyek jöttek ide konzultálni, mint Jung professzor, a freibergi egyetem bányabiztonsági és munkavédelmi tanszékének vezetője, Besz doktor, a krakkói bányabiztonsági intézet adjunktusa, Pachner doktor, az Ostra—Morava bányamedence közegészségügyi intézetének vezető orvosa és mások. — Az igazat megvallva, véletlenül jöttem rá a dologra — meséli Pintér doktor. — 1953-ban a bányászatnak egy másik, hasonlóan nagy problémájával: a bányatüzek következtében fellépő akut szénmonoxidmérgezés okozta elváltozások analízisével foglalkoztam. Az ehhez szükséges megfigyelések miatt több munkatársammal együtt gyakran leszálltam a bányába. Jelez a szénmonoxid! — Egy alkalommal három vagy négy napig jártuk lent a munkahelyeket, tanulmányoztuk a körülményeket. A kapott eredmények analízisekor feltűnt nekünk, hogy fokozatosan emelkedik a levegő szénmonoxid-tartalma.. . A harmadik napon, hogy lent voltunk, öngyulladás okozta tűz ütött ki. . . Ez a véletlen megfigyelés arra késztetett, hogy összefüggést keressek a levegő szén- monoxid-tartalmának változása és a tűz előrejelBeszámol róla, hogy másfélmilliós állami beruházási keretből a villamosításra és a gépesítésre fektetik a fősulyt. Százférőhelyes gépesített tehénistállót építenek. Harminc vagonos magtárt és górét. Négyszáz köbméteres beton silót. Mert jól bevált a silótakarmány. Oravecz Mátyás, a felcser, egy kiló húsz deka silót — zabot, tavaszi árpát bükkönyt — ád naponta a fiaskocáknak az egy kiló tengeri, fél-fél kiló árpa és korpa mellett. A saját beruházásból meg száz férőhelyes kocaszállást, ötven férőhelyes sőreistállót készít a téesz építő brigádja. —A gépállomás több mint egymillió forintos beruházásával is bennünket segít — viszi tovább a szót a könyvelő. — Egy az ipari munka a paraszti dologgal —> told ja meg a brigádvezető. — Az a! — hagyja helyben az első tehenész, — Több fejőgép, több tej. — Több kombájn, több búza. A “Sógor” sem akar kimaradni a licitálásból és az öreg parasztra sunnyit. — Több kapu, több lakat. A feleletet az öreg villámló szeme küldi feléje, de akkorra már felzáporodik a kacagás. A komoly szó gazdája, az elnök megvárja, amig elapad a jókedv hulláma, mert tudja, hogy amit most fog mondani, fölszivja a maradék keserűséget még az öreg szivetájáról is: —Nálunk csak egy kapu van, de azt szélesre tárjuk minden becsületes ember előtt. Hadd jöjjenek közénk, hadd boldoguljanak. Mert Kondoros szocialista község volt 1953-ig. És szocialista község lesz 1960-ra is. Gál Zoltán zése között... Ismert tény, hogy a bányalevegő állandóan tartalmaz bizonyos mennyiségű szénmohoxidot. A bányatüzzel viszont együtt jár a szénmonoxid- tartalom növekedése a bánya levegőjében. Ez felhasználható a bányatüzek előrejelzésére. A szén- monoxid-tartalom állandó értékének megváltozásából, illetve fokozatos emelkedéséből következtetni lehet arra, hogy bányatüz van keletkezőben. A tatai szénmedence különböző aknaüzemeiben több éve folyó levegőminta-elemzés és az ezek segítségével szerzett megfigyelések alapján ime a törvényszerűség: Ha a szénmonoxid-tartalom állandó értéke folyamatosan emelkedni kezd, akkor hosszabb-rö- videbb lappangási idő — általában 3—4 nap — elteltével tűz ütött ki a bányában. (Természetesen akkor, ha elhárító intézkedéseket nem tesznek.) Hogy pontosan, vagy legalábbis hozzávetőlegesen hol, azt abból lehet tudni, hogy a lappangó tűz közelében a levegő szénmonoxid-tartalma a legmagasabb. Megelőzés és védelem Tatabányán évek óta, fél esztendeje pedig Dorogon is állandóan vizsgálják a bányalevegő szén- monoxid-tartalmát — a bányatüz elölje jelzése érdekében. Emberéletben és anyagi javakban óriási károktól kíméli ez meg a magyar nép gazdaságot. Igaz, a módszer technikai része még nem kifogástalan, de Pintér doktor már töri a fejét- azon, hogyan lehetne tökéletesíteni. A tüzek előrejelzése az akut szénmonoxid-mér- gezések megelőzésében is fontos és használható eljárás. Ugyanis a bányatüz alkalmával nagy mennyiségű szénmonoxid keletkezik, amelynek hatására egyrészt halálos mérgezések jönnek létre, másrészt az átvészelt mérgezés olyan múló, illetve maradandó elváltozásokat eredményez az egyes szervekben, hogy ezek következményeként az emberi szervezet normális működése felbomlik és átmenetileg vagy állandóan úgynevezett utóbetegségek jelentkeznek. Pintér doktor és munkásai most arra irányuló vizsgálatokat is folytatnak, hogy megfelelő oki terápia kialakításával ezek az utóbetegségek ki- védhetők, illetve a minimumra szoríthatók legyenek. — Voltaképpen mindez roopant egyszerű és logikus, csak az összefüggéseket és a megfelelő módszereket megtalálni nehéz — mosolyog búcsúzóul Pintér doktor. HELYREIGAZÍTÁS Ják Sándor múlt heti cikkébe sajnálatos hiba csúszott. A szóbanforgó Goldstein-házaspár cirhe nem Pannónia utca 30, hanem Hegedűs Gyula utca 30 szám. MAGYAR ORVOS SZÁMŰZI AZ EGYIK BÁNYARÉMET
