Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-23 / 17. szám
Thursday, April 23, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ IL Történelmi tények Amerika történetében dicső szerepet játszottak a megalkuvó konformitást gyűlölő nagy emberek Irta: JOHN TODD Dacára annak az erőszakoskodásnak, amivel manapság a közvéleménvirányitók által megszabott gondolkodást és viselkedést rá akarják kényszeríteni a népre, az alkalmazkodásnak (conformity) be nem hódolok fényes sorozata nagy befolyást gyakorolt Amerika történekére. Ilyen nem-konformistákból állt például a “P.jl- grims” csoport, amely vallási üldöztetés következtében Angliából előbb Hollandiába menekült, majd Amerikába jött 1620-ban és a Massachu- cects-öböl partjain telepedett le. A Puritánokat is a vallási türelmetlenség űzte ki Angliából. Ezek 1630-ban a mai Boston környékén telepedtek le. Ha a Pilgrimek meg a Puritánok követői azt hitték, hogy olyan uj hazába jöttek, ahol szabadon gondolkodhatnak és szabadon beszélhetnek, avagy ugv imádkozhatnak, mint akarnak, hamar kijózanodtak ebből a tévedésükből. Mert a Massachusetts Bay gyarmat a Puritán egyháznak éppenolyan hatalmat adc\t a nép felett, mint volt Angliában az Anglikán egyháznak, avagy a Katolikus Egyháznak Spanyolországban. Hamarosan meghozták a szigorú törvényeket a római katolikusok ellen, amit kiterjesztettek az anglikán katolikusokra és a quakerekre is. A “szociánusok” (a hetedik század unitáriánusai) és az “anabaptisták” (akik felnőtt korukban másodszor is megkeresztelkedtek) részére az elevenen való elégetést nagyon enyhe büntetésnek tartották. Az istentagadásért tüzes vassal fúrták át az il'ető nyelvét. A templomi istentiszteletről való elmaradásért a börtön, vagy a piacon való megkorbácsolás járt. A papság abszolút kontrolt kapott a polgárság mindenféle ügyeinek a beleszólására. Roger Williams És mégis akadnak nem-konformálók. Ilyen volt Rogers Williams (1604—1683), aki 1631-ben jött Amerikába a pilgrimek közé, de már 1635-ben otthagyta őket, elment Rhode Islandba, ahol megteremtette az első amerikai türelmes kormányzatot. Más üldözött csoportok, különösen a quakerek a Connecticut-folyó völgyébe menekültek. A mai Virginia állam területét az Angliából kijött már “magasabb” kultúrával rendelkező csoport népesítette be, akik megalakították az Anglikán egyházat s azonnal üldözni'kezdtek mindenkit, aki nem ahhoz az egyházhoz tartozott. Maryland területére előbb római katolikus telepesek jöttek, de hamarosan a protestánsok kerültek többségre, mire kizárták onnan mindazokat, akik nem hittek a szentháromságban, (hogy az isten személye az" Atya, a Fiú és a Szentlélek összetétele). A pennsylvaniai telepesek, akik között a domináló szerepet a quakerek töltötték be, türelmesek voltak a más vallásunkkal szemben. c«Mr ^ Mentagadókat, a hitetleneket (infidels) üldözték. Kommunisták A telepesek úgy Virginiában, mint Massachu- settsben kísérleteztek a kommunizmussal, amelyek természetesen a tudományos szervezés hiánya következtében csak rövid életű volt. De azért mégis mondhatiuk, hogy a kommunizmus vat tában amerikai intézmény. Igaz, hogy annak filozófiáját megtaláljuk már Plátó, More, Cam- nella, Bacon és sok más független gondolkodású társadalomtudósnál, de Amerika volt az első terület. ahol megkísérelték a filozófia gyakorlati alkalmazását. Csak a tudatlanok és a modern túlzó patrióták mondják azt, hogy a kommunizmus “un-Ameri- can” (amerikaellenes). Éppen olyan amerikai, mint bármely más gazdasági teória. Vallási tekintetben az amerikai műveltebb osztály a 18-ik század kezdetén a “deizmus” hive lett, akiket tehát a “deista” néven említenek. Deista az, aki hiszi ugyan, hogy a világeeveta. met valamilyen természetfeletti erő teremtette, de tagadja azt, hogy ez az erő bárkinek és bármikor is kinyilatkoztatta volna magát. A deista tehát nem követője semmiféle egyháznak s általánosságban ellenszenvet mutat a zsidó-keresztény felfogással szemben. Benjamin Franklin (1706—1790) már 1730 körül tanulmányozta a deista irodalmat, amely később nagyon elterjedt az amerikai műveltebb körökben. Az amerikai forradalom alapjában véve az amerikai kereskedők, bankárok és iparosok lázadása volt az angol kereskedők, bankárok és iparosok ellen. A Federalista Párt, amelyhez az üzletemberek tartoztak, erősen arisztokratikus volt. Ezek gyűlölték a demokráciát és olyan kormányzatot akartak, amely védi a gazdagok kiváltságait. Ha azokat nem ellensúlyozták volna olyan “felforgatok”, mint Jefferson, Paine és Madison, akkot itt totalitär erőszakuralom keletkezett volna. De a francia forradalom hatása alatt keletkezett hisztériára mégis meghozták a nagyon drasztikus “sedition” (árulási) törvényeket. Az ország alapitói Az Egyesült Államok alapitói, akiket a becéző “Foundig Fathers” néven említenek, legnagyobbrészt deisták voltak, de még igy is több fokozatba oszthatók, a Washington egyszerű deiz- musától kezdve a másik végletig, Thomas Paine teljes materialista ateizmusáig. Jefferson és John Adams például “agnosztikusok” voltak, — akik tehát kétségbe vonták az összes vallások teológiai téziseit. Abban mind megegyeztek, hogy nem kedvelték a papságot s megakadályozták azt, hogy az alkotmányba bevegyék az “Isten” szót. Ez az alkotmány tehát teljesen szekuláris (világi, egyházmentes) dokumentum lett. Washington ki is mondotta: “Az Egyesült Államok kormánya semmi tekintetben sem alapszik a keresztény valláson”. Jefferson és Adams pedig megrögzött ellenségei voltak az egyházaknak, mert látták, hogv Európában mire vezetett a vallásosság. Semmi kétség, hogy Jeffersont demokratikus és egyházellenes felfogásáért ma a kongresszus “Dn-American Activities Bizottsága” elé állítanák. A 19-ik században az utópista szocialisták tanai is eljutottak ide s egyes helyeken ilyen utópista kommunista telepeket létesítettek, amelyek természetesen szintén csak rövid életűek voltak. De abban az időben már akadtak olyanok, akik meggyőződésükért készek voltak a börtönbe menni, mint pl. Henry. David Thoreau (1817—1862), a költő-természettudós. De ugyanabban az időben a demokrácia ellenes felfogás is egyre erősebb lett, amely még Walt Whitman (1819—1892) “Leaves of Grass” cirnü gyönyörű költeményeire is rányomta az “erkölcstelenség” bélyegét. Lincoln Vallás tekintetében Lincoln a “panteizmus” követője volt. A panteista a világmindenséget azonosítja az isten fogalmával és miután a földön található minden tárgy és élőlény tagja a világmindenségnek, tehát egyben része is az istenségnek. Társadalmi és politikai felfogásra nagyon közel állt Jeffersonhoz. Hive volt a Jefferson által kijelölt “elidegenithetlen jogoknak”, amelyekből azonban az elszakadás (secession) jogát kiemelte. Egész 1828-ig egyetlen elnök sem dicsekedett azzal, hogy ő keresztény. Grant is éppenolyan szabadgondolkozó volt, mint Lincoln. A rabszolgaság eltörléséért küzdő neves felszabadítók, mint pl. William Lloyd Garrison, továbbá a női emancipáció vezetői: Susan B. Anthony, Elizabeth Cady Stanton, Matilda Josylin Gage és má- o'ók mind ateisták, vagy agnosztikusok voltak. A keresztény egyházak mindent elkövettek a felszabadítás elgáncsolására. A múlt század második felében kialakult szocialista mozgalom vezetői: Henry George, Eugene V. Debs .s több milliót számláló követőik leginkább a szabadgondolkodók és ateisták közül kerültek ki. És habár több mint száz éve a kormányhatalom csak a két nagy párt kezében maradt, az alkotmányban egyetlen szó sem tiltja a harmadik, a negyedik, avagy akár a nyolcadik politikai párt alakítását sem. Az amerikai nép általában véve nem törődik a politikával, amit bizonyít az is, hogy millió és millió polgár nem él a szavazati jogával. És akik szavaznak, azok sem törődnek a politikai kérdésekkel, inkább a jelöltek személyi tulajdonságai és egyéb jelentéktelenségek számbavételével atU ják le szavazataikat. Ezzel szemben az európai szavazókat jól informáltaknak kell neveznünk. T ömegnevelés Az “amerikai agy” a tömegnevelés produktuma, miért is egyöntetű, egy kaptafára húzott. Az amerikai nevelés célja a tanítványokat előkészíteni arra, hogy simulékonyan beilleszkedjenek az amerikai életbe, az amerikai üzletvilágba, hogy egyik ember olyan legyen, mint a másik; mintha csak a nagyon pontosan beállított gépezetből kerültek volna ki. Az ilyen nevelés eredménye az önálló gondolkodás hiánya s habár a technika speciális terein nagy haladásra és produkcióra képesek, de mint emberek, csak az üzletvilág, az üzlet- társadalom tömeg-termékei. A szórakoztató intézmények tömeg-mutatványaikkal lerombolták az Ízlést. A rikító hirdetések és a szenzáció keresés lerántották a színvonalat, amiben segit a “szabad sajtó”, amely a nagy üzlet tulajdona és egyáltalán NEM SZABAD. Ebben a sajtóban minden hazugságot addig ismételnek, amig az amerikai agy igazságnak veszi. Most is úgy a sajtóból, mint a rádión és a tele- v’-’őo át egyre rémitgetnek, hogy meg akarnak támadni bennünket csak azért, hogy elpusztítsanak. Vége-hossza nincs ennek a rémitgetésnek. Az eredmény: az amerikai agy oly nagymérvű befolyásolása, hogy már gyanúsan néznek azokra, akik nem úsznak az árral, akik nem veszik komolyan a már évek óta tartó rémitgetést. Az átlagos amerikai nemcsak alkalmazkodik a sajtó által terjesztett felfogáshoz, de dühösen követeli mindenkitől az alkalmazkodást. Uj parancsuralom Az átlagos amerikai ember agya a sok rémitge- téstől megriasztva a biztonság után kutat s mert azt nem találja, a logikus gondolkozást feladva aa ésszerütlenségbe menekül. Az állandó félelmetes rikoltozás, a demagóg jelszavak idegronccsá teszik, nemcsoda hogv biztonságát csak a szigorú konformitásban találja s annak ugv akar érvényt szerezni, mint teszik azt a parancsuralmi államokban. A demokratikus eszméket, a demokratikus módszereket nem tűri a nagyüzlet, sem a militaristák, sem a sajtó, sem az egyházak. De ha az amerikai egyszer feladja a független gondolkozást, ha bedül annak a nagy hazugságnak, hogy a parancsyralmi eszmékkel a kommunista rémtől fogják megvédeni, akkor véglegesen elveszti a szabadságát s oly útra kerül, amelyről nem lesz visszatérés. “Bűnös a társulás alapján”, — ez lett most a mértékadó. Nézzünk csak pár esetet: A vádlott, “A”, ugyan nem kommunista, sőt fel sem ismerné a kommunistát, ha azzal az utcán találkozna. De “A” egyik nagybátyja úgy 15 évvel ezelőtt előfizetett valamilyen “vörös” újságra. Ebből következik, hogy “A” gyanús, sőt valószínűleg bűnös is a társulás alapján. “B” esete valamivel különbözik. “B” azt mond- r. hn«rv a négereket be kellene venni a szakszervezetekbe. Igen ám, de a kommunisták is azt akarják. “B” tehát azt akarja, amit a kommunisták, — szóval “B” bűnös. “C” azt mondja, hogy ő nem akar háborút, e pacifista és békét akar. Igen ám, de a kommunisták sem akarják a háborút, azok is békét követelnek. Nyilvánvaló ehát, hogy “C” szövetkezett a kommunistákkal országunk elárulására. Ebből az is következik, hogy aki Marx és Engels könyveit olvasta. — noha ezen könyvek olvasása évekkel ezelőtt kötelező volt főiskolákban — ma már olyan bűnös, hogv semmiféle köztisztségre sem szabad alkalmazni. Ezek az állapotok valóban szégyent hoznak Amerika nem-konformáló nagy nemzeti hőseire, Roger Williams, Washington. Paine, Franklin, Jefferson, Madison, Thoreau, Whitman. Lincoln, Ingersoll, Owen, Debs, Darrow és a többi sok-sok ezer kiváló nagyságra. (Progressive World) Kopenhágából jelentik, hogy egy dán kereskedelmi delegáció ápr. 20-án Moszkvába utazik, hogy az orosz hatóságokkal közös kereskedelmi megállapodás részleteiről tárgyaljon. • Rómában a villamosok és autóbuszok munkásai béremelési követelésekért sztrájkba léptek.
