Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-16 / 16. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 16, 1959 Ai Éttermi és Büfé Vállalat dolkozóinak gyermekei részére ?4 személyes vj bölcsődét nyitottak meg az elmúlt héten, a Miksa utcában. Fent: Közös játék. — Alul: “Önállósították” magukat Eddig is igen nagy erőfeszítést fejtettek ki a Művelődésügyi Minisztérium munkatársai a tervek sikeréért, valamint az állami- és a tanácsi építőipar, mely országos tapasztalat szerint, először mindenütt az iskolaépítéshez látott hozzá s nagy gondot fordított a kivitelre is. Ezeknek az eredményeknek köszönhető,' hogy a kényszerű “hármas váltás’’ ebben a tanévben megszűnt és a “kettős váltás” aránya is jelentékenyen csökkent. Egy tanuló csoportra 1936-ban még 51 gyermek jutott átlagosan, tavaly már csak 30, 1959-ben ezek az arányok is tovább javulnak. A gyermek, aki évről évre kedvezőbb körülmények között tanul, többet vihet magával az életbe. Ez pedig nagy biztatás- az egész társadalomnak. Balogh János fosztották a gépipar tudományos nagydijait Az elmúlt hetekben a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Bánki Donát, a nagy magyar mémöktudós születésének 100-ik évfordulója alkalmából, valamint a Gépipari Tudományos Egyesület fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ünnepi országos választmányi ülést rendeztek. Dr. Varga József egyetemi tanár, a Gépipari Tudományos Egyesület elnökének megnyitója után Gál Ödön, az egyesület főtitkára mondotta el beszámolóját az -egyesület eddigi munkájáról és terveiről. A szentesi áp lónöképzó iskolában negyven érettségizett és harminc általános iskolát végzett lány tanul. A kétéves tanfolyamon a szentesi megyei kórház orvosai tanítják a növendékeket. Képünkön: dr. llor- . vá'h Mihály ötvös gyógyszertan órát tart Kedvezőbb tanulási lehetőségek A Bajai Járási Tanács kezdeményezésére a járás minden községében létrehozták a serdülök iskoláit, melyekben a 14—15 éves fiatalok továbbtanulnak, f sávoly községben V*» és 28 leány vesz részi az isiit Ián. A fiukat a közi méreti tárgyak ismétlése mellett növényteimesztási és állattenyésztési ismeretekre tanítják. A gyakorlati cktatást a gépállomáson, a helyi tsz-ekben tartják. A lányok főzést, szabás-varrást, baromfitenyésztést tanulnak. A képen: a lányok a maguk irta recept szerint készítik az ételeket f Magyarország J 971 HELYETT TÖBB MINT 1400 TANTEREM ÉPÜLT Már az év végére megvalósul a 3-éves iskolaépitési terv nagy része —Magyarországi riport— Amikor nyilvánosságra kerültek a hároméves terv adatai — a lakásépítés számaitól eltekintve — talán semmi sem keltett olyan feltűnést, mint a “3500 általános iskolai tanterem”. Az érdeklődés'az- iskolaépítés és a terv megvalósítása iránt azóta sem csökkent. Mindez nagyon is érthető, hiszen, aki figyelemmel kiséri az éíveszüje- tések' statisztikáját, az jól tudja, hogy 1959-ben és 1960-ban különösen, magasra szökik az iskola- köteles korba lépők—száma. Egyszóval, sok uj tanterem kell a mai négy-öt. éveseknek. Az 1958-as terv 971 tanterem felépítését irta elő, 771-et állami beruházásból. Ezzel szemben •—még nem végleges adatok szerint — jóval több mint 1400 uj tantermet adtak át a múlt év végéig, ami első hallásra is kimagasló eredmény. A társadalmi összefogás sokat segített A magyarázat ? Az állami építkezések is mintegy 100 teremmel toldották meg a tervet. A helyi tanácsok azonban minden lehetőséget felhasználtak megnövekedett hatáskörükön belül és a Hazafias Népfront bizottságaira támaszkodva oly lendületet adtak minden egyéni és társadalmi kezdeményezésnek, amire még nem volt példa. Tény, hogy mód nyílott bizonyos helyi beruházások átcsoportosítására és az országos beruházások felemeléséből is jutott több mint 30 millió az iskolaépítésre. De mindez nem járt volna ilyen-eredménnyel, ha a társadalom legszélesebb rétegei nem látnák egyre világosabban, mit jelent az iskola. Szabolcsban, ahol az elmúlt esztendőkben legfeljebb 10—12 tánterem épült évenként társadalmi erőfeszítések jóvoltából, ta|WVWWWWVWWWVW%VW*WWWWWVWWV*WVWWV1 valy csupán a községfejlesztés keretében 62 tanterem készült el. Zalában ugyanilyen módon 60 tanterem. Elég az hozzá, hogy a “társadalmi és egyéb erőforrások” címszó alatt szerepelt 200- ból több mint 500 lett, összesen tehát, mint mondottuk, több mint 1400! Nem érdektelen egy kissé alaposabban is megvizsgálni, mi minden van e szám mögött. Igen sok 1—2 tantermes iskola épült pedagóguslakással az Alföidön — Bács megyében, Békésben, Hajdu-Biharban,. Nógrádban, Szabölcs-Szatmár- ban -— a tanyákon és a szétszórt településeken lakó gyermekek iskoláztatásának megkönnyítésére. Ugyanakkor tető alá került sok nagyobb iskola is, például Szekszárdon 20, Mezőkövesden 12, Körmenden, Zalaegerszegen 10—10 tanterem, de még tucatját lehetne felsorolni a 8 és 6—* termes uj iskoláknak. Idetartoznak a budapestiek is, a Törökvész utcai, a Mártonhegyi úti, meg a C’zakó utcai a Gellérthegyen, melynek csodájára járnak az emberek, olyan szép. A nagyobb iskolákban,. természetesen, a “statisztikailag” számolt tantermeken kivül megfelelő szakelőadótermek biztosítják a korszerű tanítást. Az idei terv is túlteljesíthető Nagy öröm tehát az 1958-as iskolaépitési mérleget tanulmányozni. Annál is inkább, mert az építés lendülete az idén sem hagy alább. Most a terv is többet ir elő: 1355 uj tantermet, amelynek túlnyomó része, közel 1100 állami beruházásból épül. A tavalyi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy bár a tervnek ez a része is túlteljesíthető, elsősorban a társadalmi tervek megvalósításánál van különös remény a nem várt, helyesebben most már nagyon is várt sikerekre. A helyi tanácsok vezetői, az oktatási; emberek, a pedagógusok, különösen az iskolaigazgatók és maga a legjobban érdekelt lakosság, most már a legtöbb helyen a saját vagy szomszéd falu tapasztalatából azt is tudja, hogyan kell megfogni a dolog végét.. •Egyszóval, akik jól. ismerik ezeket a .körülményekét, azt mondják, több lesz az!idén is a tér-' vezetínél. Akkor pedig: 1958-ban több mint 1400, 1959-ben legalább ennyi — ez már a hároméves terv előirányzatának mintegy 80 százalékai És nyilván 1960-ban sem fognak: ölhetett kezekkel ülni" sem a művelődés, sem az építés emberei. A főtitkári beszámoló után kiosztották a kiváló munkát végzett műszakiak között a kormányki tüntetéseket, végül dr. Varga József, az egyesület elnöke átadta a Bánki Donát és a Pattantyús Ábrahám Géza-dijakat. A Bánki Donát-dij a ahi'foközatát és az ezzel járó 7000 forintos jutáimét Halmos László nyugdíjas gépészmérnöknek, az ezüst fokozatot Gál Ödön gépészmérnöknek, a bronzfokozatot Réti Pálnak, a műszaki tudományok kandidátusának nyújtották át. A Pattantyús Ábrahám Géza-dij aranyfokozatát és az tzz 1 járó 700Ó forintos jutalmat Greschik Oviba egyetemi tanár, az ezüstfokozatot Juhász ’Károly Jerő főmérnök, a bronzfokozatot dr. Hornung Andor, a műszaki tudományok doktora kapta. A Dunai Vasmű viilamosjavitó üzemében darumágneseket készítettek, amelyekkel egyszerre öt—hat tonna pcéiöuterset emeliiek fel. A képünkön látható nagy háramtonnás öntecseket párosával is biztonságosan emeli a darmnágnes
