Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-02 / 14. szám
Thursday, April 2, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az időjárás válható kialakulására ősidők óta természeti jelenségek megfigyeléséből következtettek. A vörös színekben tündöklő naplemente szeles napot Ígér; ha a Holdnak “udvara van”, esőre számíthatunk. De vannak közismert ősi elő rejelzcsek is: a néphit szerint, ha a medve február 2-án meglátja saját árnyékát, kemény télutót várhatunk; ha Medárd napján esik, esős lesz a nyár eleje. — Természetesen már túl vagyunk az ilyen primitiv megfigyeléseken, bár ezzel a megállapítással nem akarjuk az esetleg bennük rejlő, talán sok évezredre visszanyúló tapasztalat értékét csökkenteni. Az időjárás életkörülményeinket befolyásolja, kutatása sok szakember munkáját köti le. Eredményt csak a a világ valamennyi, ilyen feladattal foglalkozó intézetének egybehangolt munkájától várhatunk. A Nap és a légkör A Föld felülete egy légóceán feneke, az itt viruló életet a Nap hivta elő, varázspálcája a napsugár. A Napból foton és korpuszkuláris sugárzás indul a világűrbe. Földünkre mindkettőből jut. A látható fény ennek a fotonsugárzásnak csak egy része; a szivárvány vörösön inneni részén vannak a hősugarak, az ibolyán túli részen az ultraibolya és ezen túl a természetes rönt- gensu gárzás a Nap egész felüleA FOLD FELSZÍNESE ÉRKEZŐ NAPSUGÁRZÁS E.F1.É2 oz ionoszféra j<$ rétegei. tércl állandóan árad minden irányba. Ilyen sugárzás mindig éri a Föld Nap felé fordított felületét. A villamos szelek birodalma A hősugarak csaknem veszteség nélkül, haladnak át a légkörön és a talajt melegítik, ez a felmelegítés az időjárás legdöntőbb kialakítója. A fényhullámoknak csak kis hányada marad a légkörben, legnagyobb részük áthatol rajta. Az ultraibolya és a természetes röntgensugarakat a légkör felső rétegei elnyelik, ezáltal villamosán töltött rétegek alakulnak ki. A villamossá tett légkörben éppen úgy van szél, mint idelent, de ennek a szélnek sebessége jóval nagyobb; óránként több száz mile. A 200—300 mile vastagságban villamossá lett magas légkörben száguldó villamos szelek — valójában villamos áramok — a földmágnesség kisebb változásait idézik elő és ezt a mágnestű is megérzi. Másik lényeges hatásuk gyakorlati életünkbe vág: a villamossá lett rétegek (az ionoszféra rétegei) verik vissza a magasba induló rádióhullániokat a Földre és igy teszik lehetővé a közép- és a rövidhullámokon a távolsági rádióösszeköttetést. Az ionoszféra rétegei az ultraibolya és természetes röntgensugárzás változása következtében változtatják helyzetüket. A napi és évszakos változások megfigyelése híradástechnikai és légiforgalmi szempontból fontos: ha tudni akarjuk, hogy a nap folyamán mekkora magasságba irányuló és mekkora hullámhosszúságú rádióhullámokat használjunk egy rádióösszeköttetéshez, állandóan ismernünk kell — tehát mérnünk kell — a magas ionoszféra rétegeinek változó magasságát és sűrűségét. A sarki fény A Napból érkező kor^uszkuk'u'is — anvagi rÜ^ szecskákból álló —Sugárzás az ott lezajló atomfizikai folyamatíl^fSk termékeit elektronok, hidrogén és más atomok magjai. Ezek a napfoltok környékéről származnak, sok esetben a határozott irányba száguldó felhőhöz hasonlóan haladnak a világűrben. A NaD körüli forgása közben a Fölfl nemegyszer belerohan ilyen kornuszkula-fel- h'"ho. Sokszor napokig halad benne, s eVfizHon ezek a korpuszkulák a Föld mágneses pá^céliá- ralf letrgvensrébb helyein. az észaH és a déli sarkon özönlenek a Föld likőrébe. E''eVn’i a belve- ke” olaősorbsn sarki fényt, maid az ottani magas légkörben felmelegedést és nagy szeleket okoznak. Az időjárás napfolttevékenységből származó rendellenességeinek ,egy része innen ered. Az elmúlt évben a napfolttevékenység rendkívüli mértékű volt: kétszáz évre visszamenő adatokból megállapítható, hogy ilyen erős napfolttevékenységet mindössze három alkalomból tapasztaltak. Miért kék az ég? A Nap sugarai számára a légkör legalsó része jelenti a legnagyobb akadályt. Amikor a légkör legalsó, körülbelül 7—15 mile vastag rétegén is áthalad a napsugár, összetételében nagyon megváltozik. A sugárzás egy része visszaverődik (a Holdat a Nap tizennégyszer erősebben világítja meg, mint a Földet!), másik része szétszóródik, harmadik része elnyelődik a levegő állandó molekuláin (nitrogén, oxigén és vizgőz) és levegő "vendéganyagain” (porszemek, vizcseppek). így ez a réteg a beérkező sugárzásnak csak mintegy kétharmadát engedi a földfelszínre jutni. A fény szóródása következtében a fény nemcsak a Nap irányából, hanem a látszólagos ég bolt minden irányából érkezik. Minél kisebb a fény hullámhosszúsága, annál jobban szóródik: ez^rt kék az ég szine. Ha a levegőben sok vizmo- lekula van, az ég szine kékesszürke, mert a viz- molekulák a fényből sokat nyelnek el, ezért megváltozik a napfény szinképi összetétele. A legalsó néhány mile rétegben,a szennyanyagok és a felhők jelentik a legnagyobb akadályt a napsugár számára. A szennyanyagok a talajról a légkörbe került apró lebegő, néhány ezredmilli- méter nagyságú részecskék. Ezek is szórják a fényt, de főkép elnyelik, ezért a piszkosabb légkörű ipartelepek és nagyvárosok ultraibolya sugáradagja lényegesen kevesebb. (A D-vitamin- képző ultraibolya-sugarak nyelődnek el a legnagyobb mértékben.) A repülés szolgálatában Még a múlt században megállapították, hogy a levegő hőmérséklete — amint feljebb hatolunk — mile-onként átlagosan 6—7 fokot csökken. Később — kb. 60 éve — utas nélküli ballonokkal felfedezték a sztratoszférát, azt a légréteget, melyben már nem csökken tovább a hőmérséklet, sőt emelkedik. A müszerkosár öniró — a mérési adatokat papírcsíkon rögzítő — berendezéseket vitt magával, a ballonok útját teodolittal (szögmérő műszerrel) köpették, s igy mérték a különbőz» magasságban uralkodó szél irányát és sebességét. Megtudták, hogy a sztratoszféra az egyenlítő környékén magasán (10—11 mile-ra fekszik és hideg (mínusz 130—160 fokos F°) ; a sarkvidéken alacsonyan (5—7 milera) van és viszonylag meleg (mínusz 52—65 fokos). Ma már rádióteodolitokkal mérik a felső légrétegekben uralkodó szél irányát és sebességét. A rádióteodolit pontosan szintezett rádióvevőkészülék, amely a percenként kb. 200 lábra emelkedő ballon kosarában levő rövidhullámú adót méri be. Ennél az eljárásnál nem okoznak zavart a felhők, vagy a rossz látási viszonyok, ballonok pontosan követhetők 16—25 mile magasságig és 70— 100 mile távolságig. A második világháború alatt a nagy magasságban repülő katonai gépek közvetlenül a sztratoszféra határa alatt nagyon erős szeleket tanasz- taltak, amelyek a gépeket messze eltérítették az útirányuktól. A pontosabb vizsgálat kiderítette, hogy ezek a viharos szelek keskeny, lapos “csőben” szorulnak össze. Egy ilyen “cső” több ezer mile hosszúságú, szélessége néhánv száz mi'e. vastagsátra néhánv mii«. Általában kelet—nyugat iránvuak, óránként 300—400 mile sebességű szél K-'-<rfa+ bennük. A szél iránva javarészt nyugati F t n ielenséget mavarul futóáramlásnak neve- ''p,,el a mai repülőforgalom emkb-1 a mao-as- sá^okha terelődik — itt a leggazdaságosabb a renü’és —, e?ek a légrétegek, sőt a magasabban f v-v" sztratoszféra is, egvszeriben a gyakorlati á’-'V-Edés középpontjába kerültek. At időjárás és a közérzet Valahányszor egy futóáramlás megváltoztatja v.-n-,efét (más irányba tolódik), az időjárásra' '••"éVenv emberek rosszullétre panaszkodjak é.s ha ' nFpp-eV, állapotuk sulvosbodik. Az intézet figyeli többek között a futóáramlatok változásait, az erre vonatkozó adatszolgáltatással segiti azi orvosok munkáját: operációkat elhalasztanak (ha erre mód van), az időjárásra érzékeny betegeket, megfelelő gyógyszerezéssel védik. A repülőutvonalak számára szükséges tanácsadás, a futóáramlás előrejelzése és általában a magasabb légrétegek időjárásának ismerete gyakoribb méréseket kívánt. A műszeres léggömbök erre a célra már nem kielégitőek, mivel a magasból a ballon elpukkanása után ejtőernyővel földre-------------------------------:________IS. 'íaíiTvél érkező korpuszkuláris sugárzás a Főin mágneses n»nfcélHn elterelődik is csak a ark Elekeken tud hetörni a Föld légkörébe. Itt 40—60 mile magasságban “sarki fények” nevezett fényjelenséget okoz ereszkedő műszer csak a felbocsátása után néhány, nappal jutott vissza a felbocsátó helyre. Az eredményekre viszont azonnal szükség van. Obszervatórium a levegőben Erre a célra manapság a kis rádiószondákat használják. A szonda műszereinek légnyomás-, hőmérséklet- és nedvességadatait kis rádióadó sugározza, s ezeket a meteorológus azonnal megkapja. A rendszeres rádiószonda-méréseket neriicsak a repülés hasznosítja, hanem a korszerű időjáráselőrejelzés is. Az egész Földön elhelyezett rádiószondázó állomások mérései alapján — naponta többször — különböző magassági szintekre vonatkozó időjárási térképek készülnek. Ezek pontos áttekintést adnak nemcsak a talajon, hanem a magasban is végbemenő időjárás-változásokról. Az első Hold-város Eddig ugyan még senki nem jutott el a Holdba, de tudományos körökben már sokat beszélnek az első holdvárosról. A szovjet tudósok úgynevezett Bura-óceánt, az amerikaiak pedig a Csendeskráter környékét találják a legmegfelelőbbnek a holdváros megalapozására. A nem létező városnak már neve is van: Szelenopolisz. Szakvélemények szerint legalább 30 méterre a felszin alatt kell építeni, hogy lakói ne szenvedjenek a sokszor 120 fokos hőingadozásoktól. KimeriiheteÜen ntangánkincs a tenger fenekén A Földön eddig nem ismert magas koncentrációjú mangánt tartalmazó kőzetet fedeztek fel a kaliforniai egyetem kutatói a Csendes-óceánon, a Tuamotu-szigetek közelében. A felfedezett mangánlelőhely mintegy 104 millió négyzetkilométeren terül el, ökölnagyságu kövekből áll, s egy-egy kő átlagosan 25 százalék mangánt, 15 százalék vasat és jelentős mennyiségű rezet, nikkelt, kobaltot tartalmaz. Mint bejelentették, már rendelkeznek olyan baggerekkel, amelyek 300 méter mélyről képesek kiemelni a kőzetet. Problémát jelent azonban a kövekben levő fém tartalom gazdaságos kiválasztási eljárásának megoldása. Radarral kutatják fel a rejtett csőrepedéseket Magyarországon 1 195SJ»n. a' víztermelés mintegy 13 százalék* kárbáveszett, elszivárgóit. A vízveszteséget a. rejtett csőrepedések, a korszerű és jó mérőkészülékek, a kellő gondossága karbantartás hiánya okozta. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei megvizsgálták, miként lehetne csökkenteni az üzemi vízveszteséget. A rejtett repedések- felkutatására két korszerű, radarrendszer szerint működő, elektronikus hálózatlehallgató készülékét szerezték'bé. A vízügyi szervek dolgozói éjszakánként “lehallgatják” a csővezetéket» ( ' felkutatják azokat a pontokat, ahol valamilyen hiba folytán a viz szivárog. tochnűüa HIT Iái Iliül II IDŐJÁRÁSRÓL
