Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-02 / 14. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZv Thursday, April 2, 1959 zHJbáxjszemíe HLYEI M ÉLET IZLIli SIIÜIÉI? Izland lakói jelentősebb számban farmerek, halászok és a halászat termékeit feldolgozó munkások. Sokan a vendéglátó üzemekben keresik kenyerüket, hiszen erre módot ad a külföldi turisták egyre növekvő ideáramlása. Farmersors A mezőgazdaság volt régebben a megélhetést biztositó fő munkaterület, de ma már kevésbé az. 1910-ben még a felnőtt lakosság fele farmer volt, 1950-ben már csak 20 százalék. A sziget megművelhető területe 15 ezer négyzetkilométer. Eső van elég, de a tavaszi fagyok gyakran sokáig tartanak. A termőképességet elősegíti a napos órák nagy száma. Nyáron alig megy le a nap az égről. A gabonafélékből a zab és a köles kinő, de nem mindig sikerül termést elérni. A burgonya jól terem. A hőforrások felhasználásával egyre több a zöldség- és főzelékfélét adó melegház. A füves területek mái kezdettől fogva nagy szerepet biztosítottak az állattenyésztésnek. Jelenleg is az nyomul előtéi'be. Az izlandi tehénfajta kevés húst, de sok tejet ad. 1944-ben 60 millió liter volt az össztermelés, 1954-ben 80 millió liter. Az állatok nyáron nappal is éjjel is a levegőn vannak. A nagybirtok kezdettől fogva ismeretlen fogalom volt. Fgy farmtelekhez általában - 300 — 400 hold, sőt még több terület is tartozik, de annak alig egy tizede megművelhető. Falvak alakulása a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A tanyarendszer az uralkodó és az egyes telkek nagy távolságra, néha 40—50 kilométerre esnek egymástól. A farmtelkek száma 1932-ben 5,767 volt, de egyre csökkent. A mezőgazdasági piacon kialakuló éles verseny, az árak esése itt is éreztette hatását. A szegényebb, gyengébb felkészültségű gazdaság felszámolásra kényszerült. E telkek lakói a városokba vándoroltak el. Most próbálkoznak a művelhető terület meg- nagyobbitásával. Földvájó gépi berendezéssel nagy mocsárterületeket szárítanak ki, amelyeknek jó televény földjét a farmerek kapják. Alig férnek el a vízben a halak . . . A halászat is régi foglalkozás, újabban azt iizi a legtöbb ember. Izland körül temérdek a.hal, amelyet a szigetet körülölelő meleg áramlat csábit oda. Viharok és a hullámverés feltépték partjait és nagyon sok a zátonyoktól és apró szigetektől védett sekélyes öböl. Itt a meleg viz megrekedt és nagyszerű lehetőségeket nyújt az ivás- hoz. Ez a kikelt apró halakat megóvja minden bajtól. A kis hal itt megtalálja a legpompásabb halételt, az úgynevezett planktont. Ahogy növekszik a hal, a hidegebb vizek tájaira kerül a part mentén, ahol szintén van bőven falat. Amikor végleg elvándorolnak, annyian vannak és ugv megnőttek, hogy alig férnek el a vízben. Tőke halból 250 ezer tonnát fognak ki évente. Hering- ből 300 ezer tonnát. Az izlandi hering a legkövérebb, a legjobb izü. Nagy haszonnal értékesíthető. . . . és a tőkések A hal túlnyomó többsége nyersen vagy feldol- gozottan exportra kerül. Halászati vállalatok és feldolgozó ipari üzemek keletkeztek és egvre fejlődtek. Erre elkerülhetetlenül szükség volt. Az izlandi mezőgazdaság nem tudta előteremteni az öészes igényelt tápanyagot. Számos élelmiszert köztük a kenyérgabonát is importálni kellett. De 'importálni kellett megfelelő ipar hiányában a textil- és bőrárut, az összes gépféléket, szenet, az olajat és sok minden mást. Az importért fizetni kellett és ehhez az egyedüli lehetőséget az export nyújtotta. Olyan exoort. amelynek 90 százaléka a halászat termékeiből áll. A gazdag zsákmány az izlandi tálakra vonzotta az összes európai kaoitahsta halászati nagy- vállalatokat. Zsíros profit lehetősége mutatkozott itt. A kezdetben kifogyhatatlannak tűnt préda. az ádáz verseny és a kapitalista rendszerben szokott rablógazdálkodás miatt csakhamar lecsökkent. A leggyorsabban akkor fogyatkozott, mikor a nagy motoros halászihajók jelentkeztek, óriási és a vizek mélvségén is végigseprő hálók- k»3. A második világháború után már 80 százalékkal csökkent a halhozam. Ez kényszeritette az izlandi kormányt arra, hogy először 4 mérföldes és végül 12 mérföldes halászati tilalmi sávot vezessen be partjai körül. Teljesen egyet kell érteni Izland eljárásával. Ha kivész a hal az izlandi vidéken, ez végvesze- délmet jelentett volna a sziget lakosságára. Nem lett volna fizetési eszköz az importért és csak kivándorlás vagy teljes elnyomorodás között választhattak volna. A legnagyobb rokonszenvvel kell nézni az izlandiak bátor kiállását a tilalmi sáv körül kifejlődött harcban. Nem féltek a halászati tröszt rabló profitját védő angol imperializmus páncélos hajóitól sem. . Igaz, a nép itt már hozzászokott a harchoz. Több mint egy évezred alatt a sziget lakossága nehéz küzdelmet folytatott ellenséges természeti erekkel szemben, ugyanakkor a dolgozóknak állandóan harcban kellett állmok az elnyomatás és a kizsákmányolás ellen. A Norvégiából származott első telepesek független közösséget alkottak, de a norvég feudális uralkodók hamarosan elküldték utánuk helytartóikat, kik az óhaza alatt: valóiként kezelték azokat és különböző adók és dézsmák fizetését követelték tőlük. / Királyok , adószedők A norvég hatalom lehanyatlott, de helyébe lépett a dán. Dánia feudális királyai kiterjesztették uralmukat Izlandra és nemcsak kormányzót, hanem azzal fegyveres erőt is küldtek ide; teljesen feudális mintára akarták berendezni a szigetet: földesurakkal jobbágyokkal. A szolgaság és rablás ellen az izlandi paraszt és halász nem egy ízben fegyverrel yolt kénytelen védekezni. A kapitálisa kizsákmányolás korán jelentkezett, mind a halászatban, mind a kereskedelemben. A dán urak a legkülönbözőbb előjogokkal és a kereskedelemben a telies monopóliummal rendelkeztek. Hosszú harc előzte meg ennek megszüntetését. Harc eredménye volt az, hogy a sziget saját bel- ügyeiben önkormányzatot kapott 1874-ben, hogy 1902-ben Koppenhágából Reykjayikbe került a kormányzat, és hogy Izland 1944-ben szabad köztársaság lett. A kapitalizmus persze megmaradt. Minden ma- gántulajdon itt, egynéhány reykjaviki autóbuszt kivéve, amely a városi tanácsé. A burzsoázia pártokkal és befolyásos sajtóval rendelkezik. A dolgozók oldalán állónak mondja magát az erősen jobboldali szociáldemokrata párt. A szakszervezetek nem restek a sztrájk fegyveréhez nyúlni. “Jóléti állam” nyakig adósságban Izland — ahogy mondják — “jóléti állam”. Elég szép sikereket értek el az életszínvonal emelésében. A “jóléti állam” azonban most bajba jutott. Nemcsak Izlandban, hanem mindenütt kutyaszorítóban van a kapitalista gazdaság kedvezőtlen konjukturája miatt. A piacok eldugultak, a termelés esik és munkanélküliség állt elő. íz- landon még más okok is közreműködnek és súlyosbítják a fentieket. Már jónéhány éve itt következő a helyzet: A “jóléti állam” túlköltekezett minden vonalon. Olyan befektetésekre azonban, amelyek a termelést emelték volna, nem nagyon jutott. Az emelkedő importért emelkedő exporttal kellett volna fizetni, de miután nem fejlesztették a,termelést, nem volt elegendő exportáru. Elsősorban több halat kellett volna kiszállítani, de ehhez modern halászati eszközöket kellett volna a nagyobb fogásokhoz biztosítani. Erre nem volt pénz. Az épit- j-n- ^qAphez szükséges'-anyagi?!, a cementet is kül- föirb'ői hozták, pedig megfelelő befektetéssel izlandi cementüzemeket lehetett volna létesíteni. A külkereskedelem kedvezőtlen fizetési mérleget csak az USA-bcl nyert állandó kölcsönökkel lehetett kiegyensúlyozni. E kölcsönök függőségbe hozták a kormányt és módot adtak arra, hogy légi hadereje részére kierőszakoljon egy nagy katonai támaszpontot Izlandon. Az évről-évre jelentkező túlköltekezések az államháztartásban is állandó deficitet okoztak. Ahelvett, hogy a kapitalistáktól nagyobb adókat szedtek volna, a bankóprést hozták működésbe. Ez persze inflációba vitte az izlandi koronát. A kergetés egyre tart, és egyre nyomják az uj bankjegyeket. A kapitalista gazdasági szakértők 19o9 második felére Ígérik, hogy a piacok újra felvevőképesek lesznek, a termelés megindul és a munkanélküliek visszamennek dolgozni. Meglehet, hogy igy lesz. De az izlandi koronával továbbra is mind kevesebbet lehet vásárolni és a bankóprés működése is tovább tart. Ennek végét nem lehet látni. Az izlandi “jóléti állam”- ban a jövő teli van bizonytalanságokkal. B. L. MILITARISTA FURFAK8 A katonai költségvetés emelésének jó! bevált módszere WASHINGTON. —í- .Arrng Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök a marylandi “Camp David” Kastélyban a csúcstalálkozó lehetősége felett tanácskoztak, hogy ott esetleg “enyhítsék” a jelenlegi háborús feszültséget, .az amerikai militarista tabor egyik vezére Arleigh Burke admb dig, & televízión adott interjújában igvekezeít ellensúlyozni a tanácskozás esetleges jó hatását. Ebben az interjúban Burke admirális demonstrálta azt az eddig még mindig jól bevált módszert, hogy nyilvánosságra hozott valamit az amerikai legújabb, talán még csak tervezett fegyverekről, majd'hozzátette, hogy most már az oroszok is készíteni fognak olyasmit, tehát nekünk, amerikaiaknak, még jobb. még nagyobb és hatásosabb ilyen gyilkoló szerszámra van szükségünk, AMIRE PERSZE MEGINT CSAK TÖBB ÉS TÖBB PÉNZ KELL! Burke az “ABC” TV-programon át elmondotta, hogy az amerikaiak több “nuklear” (atom- vagy hidrogén) bombát lőttek fel a nagy magasságba, az úgynevezett “sztratoszférába”. A robbanás után keletkezet igen nagymennyiségű mérges gázok és hamu sok “strontium 90” anyagot tartalmaz, amely ha a földre jut belekerül a növényzetbe, onnan az állatokba és az emberbe is. A “strontium 90” az az anyag, amely a csontvelő működését gátolja és a “lukémia” betegség okozója. De abban az esetben, ha az ivarszervekbe kerül, akkor “mutációt” (elváltozásokat) okoz, vagyis szörnyszülötteket eredményez. Burke admirális beismerte, hogy most, miután a napokban az amerikai sajtó nyilvánosságra hozta a sztratoszféra nukleáris lövéseket, nagymennyiségű strontium 90 van a levegőben, amely (talán tévedés folytán) most leginkább csak az Egyesült Államok területére esik. Az oroszok is tudomást szereztek erről a NAGY TITOKRÓL és semmi kétség, hamarosan nekik is lesznek ilyen sztratoszféra lövegeik, NEKÜNK TEHÁT MÉG JOBBAKAT KELL CSINÁLNI. Noha nyilvánvaló volt, hogy ezt a nagyon de nagyon nagy titkot csak maguk a militaristák hozhatták nyilvánosságra, mert amit ők nem engedélyeznek, az nem kerülhet az újságokba, Burke és társai most mégis arra hivatkozva követelik a katonai költségvetés emelését. A sztratoszféra lövegekről és a strontium 90 nagymértékű emelkedéséről Dr. Willard Libby, az Atom Energia Bizottság tagja és Herman Lo- per generális adtak jelentést Anderson (D. N, M.) szenátornak azzal a megjegyzéssel, hogy azt már nyilvánosságra hozhatja. A militarista ugratás szinte kikiabál ebből az eljárásból, aminek eredményéről tanúskodik ez a másik távirat : WASHINGTON". — Symington szenátor (D. Mo.) a televízión át leadott beszédében kijelentette, hogy a demokraták által irányított kongresszus Eisenhower elnök kívánsága ellenére is FEL FOGJA EMELNI A KATONAI KÖLTSÉGVETÉST, hogy minden akadály nélkül továbbfolytassuk az irányítható távlövegek kísérleteit. Symington a Truman-adminisztrációjában az Air-Force minisztere volt s mint a nagy katonai felkészültség egyik vezére ismeretes. Symington jelenleg a szenátus honvédelmi bizottságának a tagja. Ennek a bizottságnak vala- nrkor a “watchdog” (őrző kutya)* nevet adták és a rendeltetése az volt, hogy a militaristák ismert nagy nénz nocsékolását kivizsgálja, innen kapta a “watchdog” "evet. • Symington befolyása alatt azonban a bizottság munkaköre száz századékosan megváltozott; most nem a néngpgygríást. vizsgálja, hanem ellenkezőleg, azt követeli, hogy minél többet költsenek, még annál is többet, mir t a jelenlegi honvédelmi miniszter és maga Eisenhower elnök kérnek katonai célokra. Ilyen militaristák és ilyen honatyák működésére az amerikai nagvtömegek még egyelőre csak taosol^ak. . . és közben nvelik a sok strontium 90-e.t, amely egyre sűrűbben száll le a földre.
