Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-05 / 10. szám

Thursday, March 5, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A “szürke hályogról”, a kataraktáról mindenki hallhatott már egyet-mást, bár sokan nem tudják hogy voltaképpen mit jelent ez az elnevezés. Hát elöljáróban legyünk tisztában vele. Szürkehályog képződik olyankor, amikor a szemgolyóban a nor­mális körülmények között teljesen átlátszó, kris­tályos lencse alakú képlet elhomályosul, átlát­szatlanná válik, elszürkül. A lencse tájanatómiai helye közvetlenül a pupilla — köznyelven szembo­gár vagy látólik — mögött van. Ott egy finom rostozatu lencsefüggesztő szalag tartja rögzítve. Ez sérült állapotban könnyen elszakad s követke­zésképp a lencse kibillen normális helyzetéből. Ezt nevezik lencseficamnak. A sérülések bizo­nyos faitája főként a tompa ütés. a lencsét el- szíirkitheti. így keletkezik a sériiláses szürke há­lyog. A szürke hályog, sajnos, bizony gvakori beteg­ség. Bár az életnek valamenovi szakában jelent­kezhet. mégis az éltesebb komákat körnvékezi nagyobb arányban. Van ugvan veleszületett há­lyog is. de az szerencsére ritka eset. TTiabban ki­derült, hogy az anyának a terhesség időszakában elszenvedett rubeolája hatással lehet a veleszü­letett szürke hályog képződésére, de meg mis veleszületett szembetegségek létrejöttére is. A fiatal korban föllépő szürke hályog okát hormo­nális zavarokra vezetik vissza, nevezetesen a pa- rathireoidea nevű, a pajzsnr'rigv közvetlen szom­szédságában fekvő mirigv megbetegedésével ma­gyarázzák. Egvébként hormonális eredetű a cu­korbetegnél jelentkező szürke hályog is. * Leggyakoribb a szürke hályog az idősebb kor­ban, de itt sem szűkíthetjük megszabott évjára­tokhoz, hiszen olykor már a 40-es években haj­lamossá válhat a szem reá. Mégcsak a külső ár­talmakra vagv fokozott igénvbevéteJre, nagyobb megerőltetésekre sem hivatkozhatunk, mert hi­szen olvan egyszerű földművelők közt is elég gya­kori, akiket kevésbé köt le Írás, olvasás. A végső ok ismerete hiián egyelőre föltételezé­sekre szorítkozunk. Igv föltételezzük, hogy az átlátszóság csökkenése összefügg a lencse anyag­forgalmával. Itt az anyagcsere lassú, s az idősebb - korban még inkább csökken. Megsokasodnak a vegyi anyagok, amelyek a lencsét alkotó Ipti- cserostok optikai tisztaságát, átláts-mságá* káro­san befolyásolják. A lencse egvidejülev. sőt mór előbb is vészit rugalmasságából. Némiképp hason­lít ez az állapot az érelmeszesedéshez, tők-mn annyiban, hoev mindkét betegt" elsősorban az idősebb koruakat környékezi, férfiakat és níP-pt egyaránt. Megfigyelték, hogy bizonyos fnoilalVo- zásuak munkakörülményei is szerepet tölthetnek be a szürke hálvog képződésében. Az üvegfúvók soraiban észlelhető szürke hálvog keletkezeset például a kemencéből kihatoló ibolyántúli somi­nak ártalmával magvarázzák. A va«öntők szürke hálvogia “a tüzhálvog”, s ezt az ultravörös su­garak káros hatására vezetik v'ss^a. Ezért is.-kí­vánatos, hogy az ilyen munkakörökben dolgozó­kat okvetlen lássák el olyan szemüveggel, anielv elnyeli s feltartóztatja a lencsére káros sugara­kat és nem engedi beáramlásukat a szemgolvóha. A szürke hálvog képződése lassú folvamat, “lassan érik”. Ritkán kisérik fájdalmak, jobbára csupán akkor, ha a szürkülő lencse térfogata megnagyobbodik. Ilyenkor sürgős, bár r°odsze- rint még csak előkészitő műtétet javasolnak. A hálvog teljes kifejlődésének, a “meg°rés”-nek ideie átlag két év, de sokkal több is lehet. A gvógvitás média műtéti. Régebben fontos­nak tartották, hogy a hálvog csak Ai-e+f •uip’ioP ban kerüljön “kés aU”. D° az uiahb. foilott^hb miiféti mesterfogások révén mái- p] ;« t'vbo'üok a régi szokástól. k’Vólf a Vé+o.Mali ,«7í»i*v-n hóh-og T]^'r>nlrn>* fi tpliobpn ]or» ]ocrfi 1 £ V*V) 0£**V]V' l^fóUóripCQ^o-p*-, ]rp]1 rn^v»for»i mfifntf lifM* TTr» szfirke hályog .povoWalí. rnoonr'i-v»oj 70 a bpferr f,zt a határidőt. hálvogia érett. va"vis mü+étre a legalkalmasabb. A TTl 4.J* P7 <->- o-YT-Infnm * nm-p-' C(yV jic: ot'orpj+ólr A *r»«c jüAT) «3 l*PCrr»«7(iV Jflporfplplff*V o r»V-n p-rpJof+i irlöh/yl "*•»<■* V*7/\ P-'+f 0 ptnrnifív nprn- h‘R-C!Ar|l*4 o rnoy ■- jVT’l’Ánf ]p fré- y’rp) if of f íi^-# V>rvnr-\r. p om~ & '/o ■»•'f" T*rvcf Ogplp orr*r> r? a rrw T!pvrnQ_ lis helyzetében. TIa erről a lencsét egy orvosi tű­vel leszakítjuk, akkor ez lebukik a szem belsejét kitöltő kristálytiszta kocsonyás anyag, az “üveg­test” fenekére. Ily módon szabaddá válik a pupil­la (szembogár) területe. A fénysugarak most már szabadon hatolnak a szem belsejébe, hogy a látó­hártyán éles képpé egyesüljenek. A képet a látó- pályák továbbítják az agy idegközponti részébe, s a tudatba. “Reclinatió” néven ezt a műtétet vé­gezték a maguk kezdetleges módján az ókor és a középkor hályogszurói, akik többnyire vásárról vásárra jártak, s nemigen kívántak egy helyben maradni, végleg letelepedni valahol, mert féltek a kellemetlen következményektől, a veszélyes szö­vődményektől, amelyek kétessé tették a pillanat­nyi eredményt. A modern hálvogmütét során az elszürkült len­csét nem buktatják a szem mélyébe, hanem eltá­volítják a szem belsejéből. Ily módon az első mo­dern műtétet Daviel francia orvos végezte 1745- ben, de módszere csupán a XIX. században vált általánossá. A műtétet a legutóbbi évtizedekben tökéletesítették. A szemteke mögé irányuló ér­zéstelenítő fecskendezés, szintúgy a szemhéjak mozdulatlanná tétele befecskendezéssel a legutób­bi évtizedek nagy eredményei. Műszereink is egy­re finomabbak ehhez és igy a siker — az egészen ritka szövődmények kivételével — általában biz­tos. A hályogoperált betegnek különleges szem­üvegre van szüksége, ha jól akar látni. A szem­lencse ugyanis fontos alkotórésze a szem optikai rendszerének, amelyre föltétlenül szükség van. Az operált szem lencsehijas, a lencsét pótolnunk kell, mégpedig megfelelő szemüveg révén, ame­lyet a betegnek a műtétre követő hatodik héttől rendelik. Ez egy vastag, súlyos pápaszem. mert a lencse fény törő képessége + 10 Dioptriát tesz ki, és igy a szemüveg is átlagban ilyen erősségű kell hogy legyen. A szemüveg okozta kellemetlenségeken iparko­dott segíteni Ridley amerikai szemorvos. Az ő nyomdokán egy akril anyagból (törhetetlen mű­anyagból) készített lencsét helyeznek az operált szem belsejébe s igy pótolják a műtét okozta hi­ányt. Az eljárás nem veszélytelen, és mégis akad­tak követői. Az eredeti eljárást módosító módsze­rek már sokkal jobb eredményeket adtak. A gon­dolat rendkívül merész. Figvelemre méltó, hogy a szem a beléje helyezett akril lencsét mint leie­den testet aránylag jól tűri. Megállaoitható-e a lencse elszürkülésének egy­re fokozódó folyamata? Lehet-e gyógyszerekkel megtisztítani a már elszürkült lencsét? Sorra ve­tődnek föl napjainkban az ilyen és hasonló kér­dések. Nagyon sok gyógyszerrel kísérelték meg a lencsehomályok növekedésének megakadálvozá- sát. Mindezen szerek lencsekivonatokat tartalmaz nak és hatásuk többé-kevésbé kétes. Semmikép­pen sem ártalmasak és igy használatuk nem ag­gályos. A gyógyításnak azonban egyelőre egye­düli módja a műtét. Dr. P. Szántó Olga a János-kórház szemész-főorvosa Jön az influenza-járvány Az állami járvány szakértők, akik figyelemmel kisérték az influenza terjedését Angliában és Európában, azt jósolják, hogy négy héten belül az. Egyesült Államokban is széles körben fog fel­lépni. Már is történtek megbetegedések Wash­ington, D. C.-ben. Michiganban és New Yorkban. Azt is mondják, hogy szerencsére ez a flu a B-ti- pu.su, amely könnvebb lefolyású, mint a tavaly télen dúló ázsiai flu járvány volt. F'őrnláthatólag az u.f járvánv többnvire 7 9'fi után született gvermekeket fo'da érinteni. Akkor az' nr«7á«r lakn«t«*gát 1 leoltották n^vanc-en bntpíTopo- p]]en és megvan az ellőnél'* 1 {p\Tr\f\Q c*.«n fia a7 ír'óte született gyerekeknek, nine?. Ajánla­tosnak tartják terhes aurákat, az idősebb és he_ farra« npln-érol.-at. kórhá-n a-ram 'Iv-otet és ív l' ü­1 "lehetetlen munkásokat beoltani a iérv'ov étjén. V'Z *' ATTT HEGYET fedeztek fel az “Északi c-iHe—6” úszó tudományos állomás szoviet =ark- PotatAi. a tudósok február 15-én a földrajzi sa- roktól 350 kilométerre 730 méter mélységet mér­tet. holott az. állomá« utján általában 3000—4500 méter az óceán-szokásos mélysége.-------------y_ A holnap építőanyaga: fe K&fÄüLT SET0N A cim tulajdonképpen megtévesztő. A henge­relt betont már ma is alkalmazzák a Szovjetunió­ban, de rövid időn belül bizonyára felhasználják majd az egész világon. N vikoláj Kozlov munkás és Bolsakov mérnök sokat tűnődtek, hogyan lehetne kiszélesíteni a beton felhasználási körét, gazdaságosabbá tenni gyártását. Abból indultak ki, hogy az előregyár ­tóit betonelemek még gyá.- Uag előállítva is meg­lehetősen drágák, felületük egyenetlen, méreteik pontatlanok. Ismeretes, hogy a betont — akár­csak a nyersvasat — formákba, un. “zsaluzatba” öntik. Nos, ez a hasonlóság adta az ötletet, hogy megpróbálkozzanak a beton hengerlésével. Egy Moszkva környéki erdőben épült fel a világ első betonhengermüve. Itt az egész munkaciklus mindössze 2 óráig tart, mig másutt egy teljes na­pot vesz igénybe. Az uj üzem legfontosabb része a szállítószalag, amelynek működtetéséhez mind­össze néhány emberre van szükség. Munkájuk abból áll, hogy a szalagra könnyű, acélból készült sodronyhálót helyeznek, amelyet az adagoló be­rendezés betonnal önt ki. Két óra múltán egy da­ru készen emeli le a hengerelt elemeket. Az eljárás lényege, hogy a betont hengerek között vezetik át, s közben az anyag összetömö- rödik. Az elem felső felületét gumiszalag simítja le; az alsó bordákat pedig acél futószalag alakítja ki. Ez pikkelyekből áll, amelyeket láncok kötnek össze. A szalag, folyamatosan mozog előre, köz­ben a beton megszilárdul. A lapok pontos méretre készülnek, falvastagságuk 10—40 cm. Egy fal­panel mérete 6X3 méter. A szalagszerü, hengerléses előregyártás ele inte nehézkesen ment. Azóta azonban nagyot fej­lődött a technológia. Eddig a beton megszilárdu- l'=a fokozatosan növelt hőmérsékleten 6—8 órá­ig tartott. Újabban már hirtelen rábocsátott 100 Cc-os gőzzel két óra alatt elérik ugyanazt az ered­ményt. Ma még különösen hangzik: hengerelt be­ton. De rövidesen talán a világ valamennyi szótá­rában olvashatunk róla. Korunk szigetelőanyaga: & HIME3 Ha finomra őrölt üvegport és kokszport alapo­san összekeverünk és a keveréket hevítjük, az üveg 850 C° körül nyúlóssá, viszkózussá válik, a koksz pedig elgázosodik. A fejlődő széndioxidgáz buborékocskáinak hatására az üvegolvadék fel- habzik. A kihűlt, megdermedt terméket habüveg- nak nevezzük. i A habüveg viiagos- vagy sötétszürke szinti anvag, felülete szivacsos. Tulajdonságai kitűnőek. Hő- és hangszigetelőképessége minden más anya­géval vetekszik. Éghetetlen és könnven megmun­kálható, faragható. Legnagyobb előnye azonban, hogy nedvességet nem vesz fel és vízgőzt nem en­ged át. Ez a tulajdonsága különösen fontos, ha hütött teret akarunk szigetelni. A tömör üveg íajsulya 2.5, a habüvegé viszont csupán 0.15, te­hát a habüveg a viz felszínén úszik. Nem csoda, hogy e sok kedvező tulajdonság folytán a hab­üveg elterjedt az iparban és azi építészetben egy­aránt. T':feriedten alkalmazzák csővezetékek szigete- iGőzkazánok szigeteléséi*e is bevált, a hő­veszteséget nagymértékben csökkenti. Padlók lapos tetők szigetelésére két réteg habüvegtégla- sort helyeznek el, amelyeket aszfalt köt egymás­hoz. Ugyanígy készül a lapos tetők habüvegbori- tása. Alápincézetlen épületek földszintjét szintén habüvegréteggel szigetelik. De minthogy teher­bírása csupán kb. huszadrésze a rendes tégláé­nak, csak térkitöltésre használhat. A habüveg kedvező tulajdonságait leginkább hütőszobák szi­getelésére lehet kihasználni. Ha a szigetelő fal 5 cm vastag, a helviséer hőmérséUjpta még a leerna- gvobb forróságban sem haladja túl a 18 C°-ot. TTa ncdig a szigetelő fal vastagsága 25 cm. a he­lyiségben akár —80 CT hideg is tartósan meg­marad. A habüveg múltja mindössze két évtized, de máris széles körben alkalmazzák. Lám, az ember, ha nem talál céljainak megfelelő anyagot a ter­mészetben, akkor mestérséges utón maga állítja elő. A SZÓFIAI T*íT>Trt ifiueági rádiószinháza' be- pzTitafntt egy “Pál utcai fiuk”-ból készült rádió­játékot. lAAjdbcrrryxxsuj es tachnilca & SZÜRKE HÁLVOG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents