Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-26 / 9. szám
Thursday, February 26, 1950 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 A szovjet Kommunista Párt 21-ik kongresszusa Lefektetik a 7 éves terv irányvonalát. Tervük U. S. túlszárnyalása gazdasági téren. Békében óhajtanak versenyezni a tőkés világgal kulturális tudományos és gazdasági téren (Befejező közlemény'! Az SZKP XXI. kongresszusának véleménye szerint az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének jelenlegi kiemelkedő sikerei megteremtették minden feltételét, hogy a szovjet kielégíthesse anyagi *s szellemi szükségleteit. E cél elérésére a hét- íves tervnek a következőket kell előirányoznia: fi — a nemzeti jövedelem 62—65 százalékkal emelkedik, ennek alapján jelentősen fokozódik a lakosság fogyasztása; a fogyasztási alap a hét ssztendő alatt 60—63 százalékkal növekszik; — a munkások és az alkalmazottak egy dolgozóra számított reáljövedelme a hét esztendő alatt átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reál- jövedelme ugyancsak legalább 40 százalékkal emelkedik; — a legközelebbi években meg kell szüntetni i lakosság adóztatását; — rendezni és emelni kell az alacsony fizetésű nunkások és alkalmazottak bérét, hogy fizetésük i hét év alatt havi 270—350 rubelről 500—600 •ubelre emelkedjék; — az öregségi nyugdijak legkisebb összegét a zárosokban a jelenlegi 300 rubelről 400 rubelre, íz állandóan falun élő és mezőgazdasági munkát s végző nyugdíjasoknak pedig a jelenlegi 255 •ubelről 340 rubelre kell emelni, s növelni kell a egalacsonyabb rokkantsági, árvasági és özvegyi ívugdijak összegét is; — jelentősen meg kell javítani a lakosság áru- llátását, a szolgáltató üzemek munkáját, bővi- eni kell a közétkeztetési vállalatok hálózatát, sökkenteni kell a közétkeztetési vállalatok szol- ráltatási árait; — növelni kell a bentlakásos iskolák, a bölcső- lék, az óvodák, az aggod otthonainak számát; — erősen fel kell lendíteni a lakás- és kommu- lális építkezést; a hét esztendő alatt a városokon és a munkáslakótelepeken összesen 650—660 'íillió négyzetméter alapterületű lakóházat, vagy- ; kb. 15 millió lakást, falun pedig kb. 7 miiltó saládi házat kell építenünk a kolhozparasztok s a falusi értelmiségiek erejéből; — intézkedéseket kell hozni a munkanap és a nunkahét megrövidítése végett. 1960-ban be kell ejezni a munkásoknak és az alkalmazottaknak hétórás munkanapra, s a föld alatt dolgozó zén- és ércbányászati szakmunkásoknak a hat- rás munkanapra való áttérését. 1962-re be kell ejezni a hétórás munkanappal dolgozó munkások s alkalmazottak áttérését a 40 órás munkahétre. 964-től kezdve hozzálátunk, hogy a föld alatt és z egészségre ártalmas munkakörülmények közt olgozó munkások a 30 órás munkahétre, s vala- íennyi más dolgozó a 35 órás^ munkahétre téren át (6—7 órás munkanap, heti két pihenő- appal) ; — mintegy 62 százalékkal növelni kell az álla- ii és szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalmát, .ényegesen több állati terméket, növényi zsira- ékot, cukrot, gyümölcsöt és déligyümölcsöt, tex- •lárut, ruha- és fehérneműt, cipőt, kulturális és iléti cikket, háztartási eszközt, s főleg a nők ott- oni munkáját megkönnyítő árut kell juttatni a ikosságnak. A kommunista társadalom építésének jelenlegi zakaszában mind nagyobb a jelentősége a tudo- íánynak. A kongresszus megállapítja, hogy a zovjet tudomány minden területen, de kivált az tomfizikában, az atomenergetikában, a lökha.i- ísos repülőgépgyártásban és a rakétatechniká- an óriási eredményeket ért el és szükségesnek irtja, hogy a hétéves tervidőszakban még gyor- ibban fejlesszék a tudomány minden ágát. s vé- ezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, melvek biztosítják a tudományos és műszaki ivábbhaladást. Ehhez átfogó tudományos kutató programot ell összeállítani, s a tudományos erőket és esz- ózöket a gyakorlati és elméleti szemnontból leg- mtosabb területekre kell összpontosítani. Sziin- ilentil erősítsük a tudományos intézmények kap- iolatát a gyakorlattal, gyorsan és a legáltaláno- ibban alkalmazzuk a legújabb tudományos és ichnikai vívmányokat a népgazdaságban, hátibban kísérletezzünk és tervezzünk. Az elkövetkező hétéves időszakot a szocialista ultura újabb fejlődésének kell jellemeznie. Az odalom, a színművészet, a film, a zene, a szob- iszat és a festészet művelői hivatottak, hogv ég magasabb színvonalra emeljék alkotásaik eszmei és művészi mondanivalóját, továbbra is tevékenyen segítsék a pártot és az államot a dolgozók kommunista nevelésében, a kommunista erkölcs terjesztésében, a soknemzetiségű szocialista kultúra fejlesztésében. III. A kommunista építés jelenlegi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a “mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint” elv marad. A végzett munka szerinti elosztás anyagilag érdekeltté teszi az embereket a termelés eredményeiben, s arra ösztönzi a dolgozókat, hogy emeljék a munkatermelékenységet, nagyobb képzettséget szerezzenek és tökéletesítsék a termelés technikáját. Ennek az elosztásnak nagy nevelő szerepe is van. Szocialista fegyelemre neveli az embereket, s a munkát általánossá és kötelezővé teszi. Az egyenlő elosztás a felhalmozott eszközök felemésztésére vezetne és kárt okozna a kommunista építésnek. , A szocialista társadalom fejlődéséhez és a tömegek öntudatosodásához mérten a szovjet emberek mindinkább önzetlenül dolgoznak, egyre többet törődnek a társadalom jólétével, megszűnik a haszonvágy, s egyre fontosabbá válnak a társadalom javára végzett munka erkölcsi ösztönzői. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődéséhez mérten, mégpedig akkor, amikor elérjük a szükséges fogyasztási javak bőségét és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésnek mértékétől függetlenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy a társadalomnak erre szüksége van. A szovjet társadalomban már most is ingyen osztják szét az anyagi és kulturális javak jelentős és egyre növekvő részét — nyugdijak, ösztöndíjak, a sokgyermekes anyáknak nyújtott segélyek, az iskolák, kórházak, óvodák, bölcsődék, interná- tusok, továbbá klubok, könyvtárak és más kulturális intézmények építésére és fenntartására fordított összegek formájában. A társadalmi-fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami fontos feltétele a kommunista elosztási elvibe való fokozatos áttérésnek. A kongresszus megállapítja, hogy a mai viszonyok között a szocialista állam fejlődésének fő irányvonala a demokrácia általános fejlesztése, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kulturális építés irányításába, a társadalom ügyeinek intézésébe. Növelni kell a szovjetek tömegszervezeti szerepét. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, fokozatosan a társadalmi szervezetek hatáskörébe megy át. IV. A kongresszus kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a hétéves terv végrehajtása még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas pillérét alkotó Szovjetuniónak és a szocialista világtábornak helyzetét, tovább növeli a béke erőit, gyengíti a háborús erőket. A hétéves terv minden sikere a marxizmus—leninizmus legyőzhetetlen eszméinek hatalmas diadala lesz, a szocializmus fölényének bizonyítéka a kapitalizmussal szemben, s újabb milliókat nyer majd meg a szocializmusnak. A hétéves terv uj szakaszt nyit a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyében. A lenini utón haladó szovjet nép gigászi munkája oly magaslatra emelte hazánkat, hogy ma már nemcsak sikeresen versenyezhet gazdasági tekintetben az. Amerikai Egyesült Államokkal, hanem meg is nyerheti ezt a versenyt és maga mögé állíthatja a kapitalizmus vezető nagvha- talmát. E tekintetben döntő jelentőségű lesz a szovjet termelés gyors fejlődési üteme. A hétéves terv teljesitésével a Szovjetunióban az egy főre iutó ipari termelés magasabb lesz, mint a legfejlettebb európai kapitalista országokban. Angliában és Nyugat-Németországban jelenleg. Igv a Szovjetunió ebben a vonatkozásban az első helyre kerül Európában. Néhány igen fontos termékfajta termelésének abszolút mennyiségében a Szovjetunió túlszárnyalja, más termékfajtáknál megközelíti majd az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek termelése egészben véve és egy főre számítva is meghaladja majd az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Hozzávetőleg öt évre lesz még szükség ezután, hogy utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió tehát erre az időpontra, de lehet, hogy már előbb, világviszonylatban az első helyre kerül mind a termelés abszolút meny- nyiségében, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal folytatott békés versenyben. A hétéves terv teljesitésével és túlteljesítésével, valamint a népi demokratikus országok gazdaságának gyors ütemű fejlődése révén a szocialista világrendszer — a közgazdászok számításai szerint — a világ ipari termelésének több mint a felét fogja adni. Ez biztosítja majd a szocializmus világrendszerének fölényét a kapitalizmus világrendszere fölött az anyagi termelésben: az emberi tevékenység döntő területén. A szocialista országok gazdasági fejlődésének sajátossága az, hogy előrehaladásukkal párhuzamosan erősödnek kapcsolataik, s egyre jobban összeforr a szocialista világrendszer. Merőben ellentétes irányzat uralkodik a kapitalista világban, ahol az egyik vagy másik ország termelésének növekedése a kapitalista államok ellentéteinek elmélyüléséhez, a konkurrencia-harc kiéleződéséhez és összeütközésekhez vezet. A szocializmus világrendszerének további növekedésével és erősödésével sikeresen fejlődnek a szocialista országok is. A múltban gazdaságilag elmaradott országok a többi szocialista ország tapasztalataira, az együttműködésre és a kölcsönös segitésre támaszkodva, gyorsan behozzák gazdasági és kulturális elmaradásukat. Ily módon kiegyenesedik valamennyi szocialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének vonala, gyors ütemben valósulnak meg a kommunizmus első szakaszából a második szakaszba való átmenet feltételei. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok, akárcsak a Szovjetunió, a kommunista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is előmozdítsa a szocialista országok egységének erősödését, szoros gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlődését, a szabad népek testvéri családjának még erősebb összefogását a marxizmus—leninizmus nagy eszméi, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A kongresszus véleménye szerint a hétéves tervnek, valamint a többi szocialista ország terveinek megvalósítása még kedvezőbb feltételeket teremt korunk alapvető problémájának megoldásához: az egyetemes béke fenntartásához. Teljesen igazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ma hatalmas erők vannak, amelyek meg tudják védeni a békét, s megsemmisítő vereséget mérhetnek az imperialista ag- resszorokra, ha azok háborút próbálnak kirobbantani. Az imperialista államok agressziója a szocialista tábor ellen csak egyképpen végződhet : — a kapitalizmus pusztulásával. Jelenleg azonban megvan a lehetőség, hogy az imperializmus háborút robbantson ki és nem szabad lebecsülni a háború veszélyét. Ezért a szocialista országoknak, a békeszerető erőknek a legnagyobb éberséget kell tanusitaniok és fokozottan kell harcolniok a béke fenntartásáért. Amint az utóbbi évek tapasztalatai mutatják, az imperialista agresszió a világ legkülönbözőbb térségeiben élő népeket fenyegeti. Az imperialisták háborús konfliktusokat idéznek elő a Közel- és Közép-Keleten, a Csendes-óceán medencéjéber. hadműveleteket folytatnak a szabadságukért küzdő afrikai népek ellen, állandóan fenyegetőznek, hogy katonailag beavatkoznak a latin-amerikai országok belügveibe. Mindez égetően szükségessé teszi, hogy a békeszerető népek harcoljanak a kollektiv biztonság megteremtéséért, azért, hogy a háborút küszöböljék ki a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközei sorából. A nyugati hatalmak támadó politikájával szemben áll a Szovjetunió és valamennyi szocialista állam békés irányvonala, amelyet támogatnak a békeszerető népek. Az utóbbi években a szocialista tábor országainak és Kelet békeszerető államainak szilárd álláspontja révén sikerült csirájában elfojtani a közel- és közép-keleti, a (Folytatás a 14-ik oldalon) 1
