Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-26 / 9. szám

Thursday, February 26, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 DULLES BETEGSÉGE ÉS AZ ORVOSOK DILEMMÁJA Nagy érdeklődést és vitát keltettek a Krebio- zenról szóló cikkeink. Alig van nap, hogy valaki személyesen, vagy levélben ne vitatná velünk a kérdést. Tény az, hogy csak azok értik meg e te­kintetben a teljes igazságot, akik elolvasták Her­bert Bailey könyvét. Oly bonyolult ügy ez, annyi ferdítés és hazugság van a kérdésben, hogy tel­jes lehetetlenség mindent megcáfolni, vagy rövid cikkekben ellensúlyozni. Miután célunk, hogy az igazságot szolgáljuk, nem tehetünk mást, minthogy röviden közöljük a következőket: Dr. Durovic és Dr. Ivy munkájának eredmé­nyét az AMA érdekeltségek annyira elferdítették, hogy a legtöbb becsületes orvos azt hiszi, hogy a Krebiozennek nincsen semmi olyan jótékony ha­tása, amelyet a betegek az eddig ismert és elfo­gadott kezelési módszerekkel meg ne kaphatná­nak. Dr. Ivy tanulmányai viszont éppen azt mu­tatják ki, hogy olyan betegeken segített, akiket az eddig ismert elfogadott módszerekkel kezeltek és akiknek életéről már minden orvos lemondott. E halálraítélt betegek 70 százalékánál hozott jó­tékony hatást a Krebiozen. A legtragikusabb az, hogy az orvosságot nem hajlandók a hivatalos körök tudományosan kipróbálni, hogy véglegesen megállapítsák annak értékét s aszerint használ­ják fel a betegeken. A külügyminiszter betegsége Felmerült az a kérdés, hogy ha jó az orvosság, miért nem használják azt Dulles külügyminiszte­ren? Talán segítene és ezt a fontos személyiséget megmenthetnék az életnek. Fogas kérdés ez és logikusan próbálunk reá vá­laszolni. Dr. Wallace Graham tábornagy, Truman orvo­sa elnöksége idején, személyes felügyelete alatt kezeltetett betegeket Krebiozennal a veteránok katonai kórházában és erről a következőket mon­dotta: “Érdekes munkát végeztem Dr. Ivyval és rend­kívül jó eredményeket értem el a Krebiozennel. . . A hatóságok nem engedték meg ezen orvosság használatának folytatását.. . Úgy érzem, hogy a Krebiozen, vagy más hasonló orvosság eltüntet­heti a rákos megbetegedéseket...” Dr. Krasnot, aki a haditengerészet orvosi osz­tályán kutató munkát végzett, szintén elijesztet­ték a Krebiozen használatától, ámbár féltucat be­tegen már sikeresen kipróbálta. Amikor az AMA megtámadta Dr. Ivy állítá­sait, a kormány katonai kórházaiban azonnal be­szüntették a betegek -orvoslását a fenti gyógy­szerrel. Dr. Wallace Graham tábornagy a magán­életben továbbra is ezzel kezeli betegeit, ha azok rászorulnak. Az orvosok dilemmája Most, amikor ilyen fontos egyén fekszik a kor­mány kórházában, — s bármit mondanak is, elég reménytelen helyzetben — kérdés az, hogy pró­bálkozhatnak-e segíteni rajta a Krebiozennel, amikor évek óta elvonták azt más betegektől? Ha valóban segítene rajta az orvosság, hogyan mehetnének a közönség elé, hiszen évek óta (8 éve), amióta tudnak róla, tízezrével haltak már meg rákbetegségben és az orvosok nem ragadták meg az alkalmat, hogy ezzel betegeik szenve­désein enyhítsenek, s megmentsék életüket. fia pedig az orvosság nem segítene rajta (en­nek lehetőségét ugyanis mindig szem előtt kell tartani, hiszen eddig csak olyan betegeken pró­bálták ki, akik a halálos ágyon feküdtek és akik­ről minden orvos lemondott már), megengedheti- e az orvosi kar annak a hírnek az elterjedését, hogy bár az AMA elitélte az orvosságot, ők még­is kísérleteznek vele olyan fontos személyiségen, mint Dulles? Továbbá milyen erkölcsi csődöt je­lentene a nép előtt, ha az orvosság mégis be­válna ? Megkérdezheti valaki, hogy miért nem adják Dullesnek a Krebiozent titokban, más gyógysze­rekkel együtt és ha nem használ az egyik, talán használ a másik. . . Erre a válasz az, hogy a “Krebiozen Founda­tion” csak olyan orvosoknak adja át' az orvossá­got, akik pontos tudósítást adnak betegeikről, azok állapotáról és rendszeres tudósítást írnak a gyógyszer hatásáról. Szóval hacsak valamilyen trükk alapján be nem szerzik a Krebiozent, köz­tudomásra kerülne, hogy Dullest azzal akarják gyógyítani. Tehát ott lennének, ahol voltak, be kellene vallani, hogy hazudtak, vagy hogy inkom­petensek. Az átlag ember minden jó tulajdonsággal fel­ruházza orvosát. Készpénznek veszi a Hippokrá- tesi esküjét( Hippokrates görög tudós volt, az or­voslás apja). A tény az, hogy az orvosok éppen olyan gazdasági nyomás alatt élnek, mint bárki más a hírnév, a jólét, a biztos kenyér nekik éppen olyan fontosságú, mint mindenki más­nak és azt még Dulles kedvéért sem hajlan­dók feláldozni. Ritkán akad egy Pasteur egy Sem- melweiss, vagy mondjuk meg az igazat, egy Dr. Ivy, aki a tudományos kísérletezést helyezi min­denek fölé. Ha valaha bebizonyulna, hogy a Krebiozen még­is jó, úgy Dulles a saját reakciós mivoltának esik áldozatul. Ha ugyanis az utolsó nyolc év alatt ki­próbálták volna ezt az orvosságot azok, akiknek a “Free Enterprise” ép olyan fontos, mint Dul­lesnek és úgy, ahogyan azt a tiszta tudomány megkívánja, s a “Free Enterprise” őrzői, a reak­ciós AMA a “socialized medicine” mumusával nem akadályozta volna meg a Krebiozen és talán más orvosság kipróbálását, akkor Dulles most Takarékosság RENTON, Wash. — Amig a washingtoni or­szágházban a honatyák azon vitatkoznak, hogy a fölösleges kiadások kihagyásával miként lehet­ne a túlságosan nagy költségvetést levágni, be­mutatták itt azon három ‘jet’ repülőgépnek egyi­két, amelyeket az elnök, az alelnök és a külügy­miniszter személyes használatára készítenek. Ezen “jet” repülőgépek darabonként ötmillió dollárba kerülnek, noha nem olyan fényüzőek, mint az Eisenhower elnököt jelenleg szállító “Co­lumbine III.” gép. A “VC137” jelzésű uj gépek, amelyeket a Boeing Airplane Co. készít a Seattle, Wash, város melletti telepén, képesek óránkénti 600, vagy több mérföld sebességre is. Ezzel szem­ben a Columbine III. csak óránkénti 350 mérföld sebességre képes. A gépek közül az első, amelyet az elnök hasz­nálatára készítenek, április elsőre lesz kész; a másik kettő csak pár hónappal később. Az uj gé­pekben nem lesz hálószoba, hanem csak több személyt befogadó társalgó. Ezek a gépek ugyan­is olyan sebesen szállnak, hogy pár óra alatt el­érik a kitűzött célt és igv hálószobára nincs szük­ség. Azonban az elnök gépén mégis lesz egy “lounge”, divány féle, amelyen az elnök, ha kifá­rad, elnyujtózhatik. Ugylátszik, hogy a hálószobák kihagyásával az Eisemhower-adminisztráció a takarékosságot akarja demonstrálni. Hiszen ötmillió dollár még ma is elég nagy összeg. Régente az elnök részére fenntartott vasúti szerelvény a tized részébe sem került. És akkor még nem is gondoltak arra, hogy az elnökön kívül még több kormányhivatalnok­nak is adjanak ilyen egyéni transzportációs ké­szüléket. Snfücléfé! fiinak WASHINGTON. — A kongresszus néhány tag­ja hangoztatni kezdte, hogy az utóbbi hetekben kötött uj union bérszerződések a megélhetési árak újabb emelkedéséhez vezetnek, ami aztán a pénz további elértéktelenedését, vagyis inflációt fog okozni. President Eisenhower ezért kinevezett egy gazdasági bizottságot, amely az árak emel­kedését fogja figyelni. Abban az esetben, ha az infláció jelei mutatkoznak, akkor a kormány ki­adásokat csökkenteni fogják, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénz lesz forgalomban, kevesebbet fognak vásárolni és igy a piaci árak esni fognak. Hogy vajon ez a terv miként fog beválni a gya­korlatban, az még nagyon kétséges. Az uj gaz­dasági testület vezetője Dr. Raymond J. Saulnier, az elnök gazdasági tanácsadója, a tagjai pedig 10 különböző kormányhivatal vezetői. A vas ír sápi iskola eredméap OMAHA, Neb. — Dr. Marcus Barth, aki a Chicago Egyetem theológiai fakultásának a pro­fesszora, a “National Council of Churches” egyik csoport ja részére tartott beszédében az Ameriká­ban nagyon elterjedt “Sunday School” (vasárna­ponkénti vallásos oktatás) káros következményei­ről beszélt. “A Sunday Schoolban”, — mondotta Dr. Barth, — “a gyerek az első naptól kezdve mindig csak azt hallja: ‘Mama szeret engem. Papa szeret en­gem. Isten szeret engem. A tanító (v. tanitónéni) szeret engem’. Szóval őt mindenki szereti s a vi­lág csak azért van, hogy őt szeressék. Azonban nem feküdne betegágyán. Mi hiszünk az igazságban. Ajánljuk barátaink­nak, hogy ismertessék meg a Krebiozen kérdé­sét minél szélesebb körökkel. így jöhet létre az a nyomás, amely végre az AMA-t is kényszerítheti, hogy ne játszón az emberek életével. Kívánjuk, hogy John Foster Dulles meggyógyuljon és életé­nek utolsó éveit nyugodtan élje le, mint magán­ember és ne í’ontsa továbbra is a nemzetközi lég­kört. Mi nem kivánjuk ezt a kérdést üzleti szempont­ból kihasználni, de nagyon fontosnak tartjuk ol­vasóink felvilágosítását. Ezért ajánljuk a “Mat­ter of Life or Death” elolvasását. Mi nem törő­dünk azzal, hogy olvasóink hol szerzik be a köny­vet, de szerezzék be, olvassák el, s adják oda is­merőseiknek. Hozzák a könyvet orvosuk figyel­mébe. Ha könyvekereskedésükben nem kapják meg, kérjék a kereskedőt, hogy szerezze be, ha városi könyvtárukban nem találják, kérjék a könyvtárost, hogy vegye meg a könyvet. Minél szélesebb körök ismerik a körülményeket, annál biztosabb, hogy végre kipróbálják a Krebio­zent úgy, ahogy az azt megérdemli. Rosner Sándor amikor a gyerek eléri a 13—14-ik évet, rájön, hogy vannak egészen másféle emberek is. akiktől őrizkednie kell”. “Ez a kiábrándulás megütközést okoz náluk és károsan befolyásolja jellemük kialakulását. A ki­ábrándulás, a csalódás márcsak azért is igen nagy, mert a vasárnapi iskolákban nemcsak az élet durvább jelenségeit hallgatják el előlük, de még a bibliának azon szakaszait is. amelyek a ró­zsás életmóddal ellenkeznek. Egyetlen vasárnapi iskolában sem említik például az egyiptomiak vizbefojtását, vagy Keresztelő Szent János lefe­jezését s hasonló ‘kellemetlen’ dolgokat. Az ilyes­mik ugyanis ellenkeznek a vasárnapi iskolák mé- zes-mázos atmoszférájával, holott már a 8 éves gyermek is rájön, hogy az élet nem olyan rózsás, mint azt a vasárnapi iskolában lefestik.” lassan, de biztosan A próbarobbantások, a megszüntetésüket célzó tárgyalások és a visszautasítások közepette, a Strontium 90 tartalom egyre nő és lassan, de biz­tosan mérgezi az emberiséget. Most jelentik, hogy Minnesotában az 1957-es búzatermés szokatlanul magas radioaktiv Stron­tium 90-t tartalmazott. Minnesota kormányzója 1956-ban bizottságot nevezett ki, amely három éven keresztül vizsgál­ja a termés rádióaktivitását. Előzőleg egy szövet­ségi bizottság azt jelentette, ‘hogy minnesotai ga­bona minta nem mutatott a maximális megenge­dett adagnál több rádiókisugárzást és hogy a je­lek szerint az adag, amit az emberek kapnak Min­nesotában vagy másutt, meg sem közeliti a meg­engedett mennyiséget. A “megengedett” mennyiség, amit a Rádióki­sugárzás Ellen Védő Orsz. Bizottság veszélyte­lennek tart, minden kilogramm ételben 80 micro- microcuri egység. 1956—57—58-ban megvizsgált minnesotai búza átlag 51 micro-microcuri-t tartal­mazott. Az állami bizottság által megvizsgált minta 113 egységet tartalmazott. Az ilyen minta azonban nagy ritkaság, nyug­tatja meg az olvasót a hírszolgálat. De amit a népnek eladnak fogyasztásra, az egyáltalán nem kerül a vizsgálóbizottság szeme elé, és senki sem tudhatja, hogy abban menyi egység van. FIGYEIEÜ, OLVASÓINK! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap boríték­ján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 3-nál (március) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy az alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátra­lékát, vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 1?0 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásokat és mellékelek la­pom előfizetésére (hátralékára) $..................-t Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... .................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents