Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-19 / 8. szám
Newyorki upágsz'.sndsken a MAGYAR SZÓ MÁRCIUS 5-TÖL kezdődően minden olyan newyorki újságárusnál, aki magyar irodalmat kezel, lapunk, a Magyar Szó is kapható lesz. Kérjük olvasóinkat, hogy tudassák erről barátaikat, rokonaikat és hassanak oda, hogy minél többen megvegyék a Magyar Szót az újságárusoknál. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y, Lapunk az újságárusoknál március 5-től kezdődően 20 y0l. Vffl. No. 8. Thursday, February 19, 1959 centbe fog kerülni példányonként. ssaB NEW YORK, N. Y. WASHINGTON EMLÉKÉRE Washingtont a jelleme tette igazán nagy emberré Az Egyesült Államok népe törvényesen ünneppé avatta február 22-ét, amivel jelzi, hogy ezen a napon meg akar em- j lékezni Washington Györgyről, a köztársaság első elnökéről, 1 aki ezen a napon született 1732-ben. Illő és valóban helyénvaló ez a megemlékezés, mert Washington nemcsak első elnöke volt a gyarmati uralom alól felszabadult országnak, hanem vezére a felszabadulásért folyó küzdelemnek úgy a tanácskozó termekben, mint a ! harctéren, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy a politikai függetlenséget csak vérrel lehet megváltani. Washington se természeténél, se születésénél fogva nem volt forradalmár, mint azt a mai értelemben vesszük. Mint jelentékeny vagyonnal biró virginiai ültetvényes tehetséges fia úgy látszott, hogy oszlopos tagja lesz kora társadalmi rendjének. Noha csak 16 éves koráig járt iskolába, 1748-ban már földmérő mérnöki munkát vállalt s az igy keresett pénzbői jókora birtokot vásárolt magának Mount Vernon, Va. város környékén. Három év múltán, vagyis 1751-ben, amikor a franciák és a velük szövetkezett indiánok támadták az angol gyarmatok határait, beállt az angol milíciába, ahol tehetségét hamar észrevették, őrnagyi rangot adtak neki és az egyik katonai kerület parancsnokságát bízták rá. Az angol-francia háború 1759-ben végétért, mire Washington, — aki már akkor az egész Virginia milicia parancsnoka volt, — kilépett a katonaságtól, megnősült s letelepedett a mount-vernoni birtokán, ahol több száz rabszolgát dolgoztatva gazdálkodni kezdett s a következő 15 év alatt jelentékeny vagyonra tett szert. A gyarmati és a rabszolga rendszer tehát Washington részére jövedelmező volt, igy az egyéni anyagi éi'dekei nem késztették a lázadásra. És mégis, amikor a forradalmi mozgalom megindult, mindjárt ott találjuk az elsők között; egyike volt az 1774-es Kontinentális Kongresszus tagjainak. Ezzel a kongresszussal az elégedetlenkedő 13 állam forradalmi mozgalma, hogy úgy mondjuk, “törvényes” jelleget öltött. Egész természetesnek látszott, hogy már ezen a kongresszuson, majd később is, katonai ügyekben tőle kértek tanácsot. És 1775-ben, amikor az első fegyveres összeütközéssel megindult a forradalmi háború, megint csak természetesnek látszott, hogy őt nevezték ki a sebtében alakított forradalmi hadsereg főparancsnokává. Mint tudjuk, dacára minden nehézségnek és veszteségnek, Washington győzelemmel fejezte be azt a harcot, amelynek eredménye lett a független Egyesült Államok. így az is szinte természetes volt, hogy ennek az uj köztársaságnak ő lett az első elnöke. Két terminust töltött az elnöki székben. Adminisztrációját a komoly történetírók erősen s valószínűleg helyesen kritizálják. Azt mondják, hogy katonai képzettsége hátráltatta abban, hogy jó polgári adminisztrátor legyen. De viszont tekintetbe kell venni azt is, hogy olyan UJ ország első elnöke lett, amelyhez hasonló addig még nem volt, ahol tehát az alkotmány és más törvények hozásával csak kísérletezni lehetett s ilyenkor a hibák szinte elkerülhetetlenek. És mégis, mindazon hiányosságok dacára is, amiket az elnöksége mutat, Washington ma egyike a világtörténelem legjobban értékelt, legőszintébben tisztelt alakjainak. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a nagyvilágon mint követendő ideált mutatják be az ifjúságnak. Mellőzve a február 22-én elhangzott túlzó hazafias frázisokat, megállapíthatjuk, hogy Washingtont nem annyira a tettei, vagy a tehetsége, mint inkább A JELLEME TETTE ILYEN NAGY EMBERRÉ. A Washington halála óta eltelt 160 esztendőben a hazafias szónokok százezrei mondottak már róla dicsőítő beszédeket, de úgy véljük, hogy úgy őszinteségben, mint értékben egyik sem közelíti meg azt, amit egyik kortársa, az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson mondott róla nem sokkal nagynevű elődének halála után. Ezt a rövid méltatást legmegfelelőbbnek tartjuk a Jefferson beszédéből vett idézettel befejezni. “Azt hiszem oly közelről és oly .tökéletesen ismerem Washington generálist, hogy hivatva vagyok jellemének ismertetésére és méltatására”, — kezdte Jefferson a beszédét. Intézzék a németek a német eg Mansfield korszakalkotó beszéde a szenátusban. — Uj megköze- lités a berlini kérdésben. — Négy hatalmi konferenciát ajánl U. S. Mike Mansfield, Montana német problémát, demokrata szenátora, a múlt . , .. . héten hosszú beszédet mon- Mansfield ajanlatai dott a szenátusban, amely ■ ^ fenti mélyenjáró irányelőjele lehet annak, hogy a változtatás mellett Mansfield német kérdésben megváltoz- azt js ajánlotta, hogy a szov- tatjuk politikánkat. Mans- i jet és nyugati haderőket he- field ugyanis az eddigi állás-! lyettesitse Berlinben egy UN pontunkkal ellentétben, telje- kirendeltség a megegyezés sen uj megközelítést ajánlott. 1 kivitelezésének ellenőrzésére; Ez az uj megközelítés nagyon ; hogy a németek idővel szaba- közel jár a Szovjetunió által d0n nyilváníthassák politikai már eddig is hangoztatott ja- véleményüket, hogy biztosit- ( vaslathoz, t. i. hogy a két Né- sák az egyesült Németorszá- metország kormányai keres- got külső katonai erőszak el- sék és találják meg maguk az j len, valamint szomszédait né- utat és módot a német egye- j met erőszak ellen; vegyék kosüléshez. ! moly megfontolás alá a néMig a Szovjetunióban bi- j met fegyverkezésnek és Nyu- zonyos megelégedéssel fogad- gat-Európa felfegyverzésének ták Mansfield felszólalását, korlátozását, egy atomfegy- az Egyesült Államokban látó- ver-mentes európai zóna fel- hatóban levő Willi Brandt, állítását és a nyugati és szov- Nyugat-Berlin szociáldemok- jet haderők korlátozását rata polgármestere már aznap egész Európa területén, tiltakozását fejezte ki az ! “Abban biztosak lehetünk, ajánlat ellen, t. i. hogy a né- hogy Németországban 1959 metek maguk oldják meg a végén a helyzet más lesz, WWWV\WV\VVWWV\WWWWVWWVV%VW»W'WW\\V»\V»\VWV>.\VVV LAPKAMPÁNY los moss 25 UJ OLVASÓT ÍGÉR Lapkampányunk kezdetével érintkezésbe léptünk lapkezelőinkkel az ország minden részében egyidejűleg. Csodálatosképpen a legmesszebb lakó cselekedett a leggyorsabban. Az alábbi levél érkezett Los Angelesből, a lapkezelőnktől: “Kedves Munkástársak! Megelőztünk benneteket, vagyis a lapban megjelent kampányfelhivások alapján megbeszéltük már a január 28-i (Folytatás a 16. oldalon) “Noha nagy eszü ember volt, agya nem volt oly éles és mélyreható, mint pl. Newton, Bacon vagy Locke-é és nem volt annyira előrelátó, mint azok. Lassú volt a gondolkodása s időt vett, amíg magát valamire elhatározta. Az elébe terjesztett problémát minden oldalról, egész az apró részletekig megvizsgálta. De amikor aztán elhatározta magát valamire, következetesen törekedett annak végrehajtására minden akadályok dacára is”. “Washington képtelen volt a személyes félelemre, a legveszélyesebb helyeken is oly nyugodtan járt, mintha mitsem törődne személyi biztonságával. Éppen igy, midőn valami döntési kellett hoznia, abban sem személyi, sem baráti érdeknek helyet nem adott; soha személyi érzelmei, gyűlölet vagy szeretet, a döntéseit nem befolyásolták! “Jellemét leginkább a ‘méltóságteljes’ kifejezés irja le. Ez nagyon illett délceg termetéhez, nemes testtartásához; korának legkecsesebb lovasa volt. Mint szónok a gyengébbek közé tartozott, különösen ha rögtönzött beszédet kellett mondani, de az írásban szép, folyékony stílust ért el. “Washingtont a karaktere tette naggyá, mert abban nem volt semmi rossz, semmi kivetni való. Valójában elmondhatjuk, hogy természet és szerencse igy még soha nem egyesültek egy ember naggyá tételére és arra, hogy az illetőt olyan pozícióba helyezzék, ahonnan örökké emlékezetes marad. M’ert neki jutott az, hogy ezt az országot a kezdeti nehéz háborún átvezethette, hogy kormányunk születésénél bölcsen őrködhetett és mindezen nehéz idők alatt oly lelki- ismeretesen ragaszkodott a törvényekhez, aminőhöz hasonlót a történelem nem mutat.” mint amilyen most”, mondot« ta Mansfield, “a két-Német- ország és a két-Berlin megszűnésének kezdetét látom”. Mansfield arra alapozta politikánk megváltoztatásának szükségességét, hogy “a kommunisták nem fogják bevonni sátraikat és eltűnni, bármennyire szeretné a nyugat, hogy ez történjen”. Adenauer is enged Bonn-ban hivatalosan azt hangoztatják, hogy nem hajlandók szélesíteni kapcsolataikat a Német Demokratikus Köztársasággal, azonban diplomáciai körökben enyhül- tebb légkör mutatkozik a közeledő tárgyalásokra vonatkozóan, ahol a nyugati és a keleti megbízottak egyenlő elismerést fognak kapni. Ajánlat négyhatalmi konferenciára Az Egyesült Államok kormánya február 16-án átiratban értesítette a Szovjetunió kormányát, hogy hajlandó résztvenni egy négyhatalmi külügyminiszteri konferencián — Anglia, Franciaország és a Szovjetunió részvételével a német kérdés megbeszélésére. “Ajánlva van, hogy hívjanak meg német tanácsadókat a konferenciára, akik résztvennének az értekezésben.” Ennek a fontos kitételnek nyilvánvaló értelme az, hogy mindkét német kormány megbízottai jelenjenek meg a konferencián. Hasonló átiratot küldött Franciaország és Anglia a Szovjetunió kormányához. Fidel Castro Kuba miniszterelnöke Fidel Castro, a kubai győztes forradalom fiatal vezetője, február 16-án foglalja el közkívánatra uj állását, mint Kuba miniszterelnöke. Hogy Castro esetleg elnök lehessen szükség volt megváltoztatni a törvényt és az elnöki korhatárt 35 évről 30 évre leszállítani. Fidel Castro 32 éves. Koreaiak hazatelepitése Singhman Rhee dél-koreai kormánya hevesen tiltakozott » a diplomáciai összeköttetés meg szakításával fenyegette meg Japánt, ha Japán keresztül viszi tervét, hogy az országban élő és nyomorgó koreaiakat — saját kívánságukra — visszatelepiti Észak-Koreába. Japán becslés szerint 20,000 és 117,000 között van azoknak a száma, akik visz- sza akarnak menni hazájukba* Észak-Koreába. i
