Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

2

AMERIKÁI MAGYAR SZÓ

Thursday, January 1, 1959

ax, e&érrMkL/eÁ nyoípapan

Szirájktöfök a gyárból ss ki, se be...

Detroitban, az I. B. Scherer vegyészeti gyár 15 hét óta sztrájkban levő néhányszáz munkása hathatós segítséget kapott december 18-án szervezett autómunkásoktól, akik kocsijukkal elállták a telep kapuit, úgy, hogy a bent dolgozó sztrájktörők az éjjeli műszak után nem tudtak hazamenni és a nappali műszákra jött sztrájktörők nem tudtak a gyárba jutni. Hat órával később a helyzet változatlan volt.

A gyár orvosság-tokot készit és a sztrájkot az AFL-CIO Chemical Worker's Union vezeti. A gyárvezetőség nem akar az unióval tárgyalni és el akarja törölni az unió által a munkásoknak eddig szerzett engedményeket is. A sztrájkolók- nak a munkanélküli autómunkások jöttek segíteni.

A szenátor nr “hamisHotf” almái

Már irtunk arról, hogy Harry F. Byrd, Virginia állam demokrata szenátora milyen hatalmas farmnak a tulajdonosa és hogy ott külföldről hozatott munkásokkal dolgoztat, akiket még jobban ki tud zsákmányolni, mint a virginiai néger és fehér munkásokat.

A Food and Drug Administration legújabban 406 láda kannázott almát foglalt le, melyek Byrd szenátor konzervgyárából kerültek ki, amit a szenátor fia vezet. A konzerv “hamis”, ami talán azt jelenti, hogy több viz volt benne, mint alma. A kannák címkéje hamis adatokat mutatott a kanna tartalmát illetően.

üz év kiváló férfia

Kinek adhatja a Gyárosok Szövetsége “Az év kiváló férfia” kitüntetést, ha nem egy olyannak, aki a legsikeresebben küzdött a munkások ellen? Kitünőbb példányt nem is talált volna>> mint Herbert V. Kohler gyárost, aki négy hosszú évig sikeresen ellentállt sztrájkoló munkásainak Shéy- bogan, Wis.-ban.

Az autómunkások 833-ik lokálja, amely a Kohler elleni sztrájkot vezeti megrótta a Gyárosok Szövetségét, hogy Kohler kitüntetésével bebizonyította, hogy támogatja a törvényellenességet és a törvényszegőket. Az NLRB Kohlért 11 rendbeli munkás-törvénvszegésben találta bűnösnek.

10 dollár karácsonyi “bonus”

Az Auto Workers Union elhatározta, hogy kb.

S0,000 sztrájkoló tagjárlak karácsony hetére 10 dollárral több sztrájksegélyt utal ki.

37,000 UAW tag sztrájkol az International Harvester-nél, 35,000 a Chrysler Corp.-nál, 4,500 az Auto-lite-nál és 3,000 az Ex-Cell-O-nál, azonkívül a Kohler-sztrájk még segélyt huzó sztrájkolok

Pénzbcfrány Spanyolországban

Több száz bankár, nagytőkés és pénzügyi szakértő keveredett bele Spanyolország legnagyobb pénzügyi botrányába: az úgynevezett “pezetaAmerikai Magyar Szó

Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, Sor six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00.

Published every week by Hungarian Word, Ino. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397

Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal:

130 Eaat l«th Street, New York 3, N. Y. rak Tejelőn: AL 4-0397

ügyben” érdekeltek több mint 100 millió dollár értékű pezetát csempésztek Svájcba, ahol dollárt vásárolták rajta.

Franco el akarta tussolni a botrányt, de a közvélemény nyomására kénytelen volt elrendelni a vizsgálatot.

Az Associated Press jelentése szerint a botrányban kompromittált pénzemberek mintegy 60 százaléka madridi, a többi barcelonai és bilbaói. “A botrány akkor tört ki, amikor az ország pénzügyei súlyos válságban vannak — folytatja az AP. — Az infláció dühöng és az ország arany- és devizatartalékai öt év óta nem voltak oly alacsonyak. mint most. A 100 millió dolláros pezetacsempészés összege meghaladja az állam valutatartalékainak összegét”.

Árvizek Spanyolcrsz &ban és Dél-Fraüdscrszágban

A viharos esőzések nagy áradásokat okoznak Spanyolországban, főleg Andalúziában és Casti- 1 iában. A viharoknak több halálos áldozata is van.

Sevillában négyezer árvízkárosult van. A Guadalquivir folyó elöntötte az épületek pincéit.

Negyvennyolc óra óta tart a felhőszakadás Dél-Franciaországban: a folyók és mellékágaik kiöntötték. Tarascon vidékén az alacsonyabban fekvő területek lakosságát elszállították.

Var megyében szintén megkezdték a kiürítési- munkálatokat. A Sollies-Pontban másfél méter magas a viz állása. A Toulonból Nizzába vezető partmenti ut több helyen viz alatt van.

flmerikai Idegen Légié

A “Los Angeles Times” Holmes Alexander ne- ^íi európai riportere, aki teljesen azonosítja magát lapja túlzóan háborús uszító politikájával, erélyesen ellenzi az elnök azon ajánlatát, hogy a gyalogságot (Army) 71,000 emberrel csökkentsék. Alexander ugyanis nem nagyon bizik a NAMinden bűnténynél a rendőrség a nyomozásnál először azt akarja megállapítani, hogy a tett elkövetője milyen kapcsolati viszonyban lehetett a tett szinhelyével. Milyen jól ismerte a helyi körülményeket? Ha ezt megközelítőleg is megállapíthatja, az már is nagy segítségére lesz a tettes kikutatásában.

Norman Jaspan-nak egy olyan irodája van New Yorkban, amit diszkréten “management engineer~ ing”-nek nevez. Munkaköre abban merül ki, hogy “beteg” vállalatok bajait kutatja. Három évtized működése után hírlapokban elhelyezett cikksorozatokban felvilágosítást nyújt kutatásainak eredményeiről. Megállapítja azt,-hogy a beteges állapot a legtöbb helyen abból származik, hogy a vállalat “belső vérzés”-ben szenved. Vagyis valaki a vállalaton belül dézsmálja a pénztárt.

“Amellett, hogy jó néhány billió dollár értékű megvesztegetés és lepénzelés terheli az amerikai vállalatokat”, mondja Jaspan, “évente legalább egybillió dollár lopás általi veszteséget is elszenvednek. Mindénnek a becstelenségnek az árát a fogyasztó, — te meg én —- fizeti”.

“Nekünk kell jóvátenni a sok csalás árát azzal. hogy mindenért, amit vásárolunk magasabb árat kell fizetnünk. Komoly véleményem az, hogy ha a tisztességtelenség átkát eltávolithatnánk az amerikai üzleti életből, akkor az árak általános szintje legalább 15 százalékkal alábbszállna”.

Mindjárt példákkal is illusztrálja állításait. Pl. Egy multimilliomos élelmiszerközvetitő vállalat üzletvezetője 5-től 10 dollárig terjedő lepénzelést fogadott el a szállítóktól azért, hogy elfogadjon silányabb áruszállitmányt és elsőrendű minőségként könyvelje el és számlázza. Egy illinoisi cigaretta elosztó cég vezetője nagymennyiségű cigaretta adóbélyeget nyomatott és ebből 50,000 dollár extra keresete volt egy évben.

Missouri-bari egv áruház árubeszerző megbízottja egyes megvásárolt árut a saját ,diriére szállíttatott s a maga javára adott el. Egy philadelphiai autcrészeket gyártó cég ügynöke bevallotta, hogy 5—7 százalék arányában fogadott el ajándékot olyan cégektől, melyeknél rendeléseket helyezett el, azonkívül likőrt ládaszámra és' ékszert.

Vallomásában egy newyorki nagy fémáru elhelyező cég bizalmas cégvezetője azt mondta: “Eladott áru bevételét elzsebeltem. Elloptam a cégünk árukönyveit és azokat arra használtam,

TO és egyéb szövetségeseinkben s azért minden eshetőségre számítva nagy, igen nagy amerikai hadsereget akar. Érvelése folytán aztán kisütötte, hogy az Egyesült Államok jelenleg olyan Idegen Légiót tart fenn, amihez képest a francia Idegen Légió szinte számításba sem jöhet.

Az Egyesült Államoknak 2,500.000 főből álló hadserege van, — Írja Alexander, — viszont a 43 szövetséges országnak 4,700,000. — Jelenleg egy amerikai katona kiképzése és ellátása évenként 3,515 dollárba kerül, amig a szövetségesek katonái csak 200—400 dollárba kerülnek. Ezt az összeget csaknem teljes egészében az Egyesült Államok adják.

Alexander szerint az amerikai militaristák (akiknek nevében beszél az elnök) úgy gondolkod rak, hogy minden egyes amerikai katona költségén 10 szövetséges katonát lehet fegyverben tartani. Ez világosan mutatja, hogy ha pénzügyileg nézzük, akkor igen kifizető amerikai katonák sorozása helyett a szövetséges hadseregek kiépítése. És ez még praktikus abból a szempontból nézve is, hogy háború esetén az első nagy veszteséget nem az amerikai, hanem a kitartott, vagyis “Idegen Légió” seregek szenvednék.

Alexander azonban attól tart, hogy az igy megvásárolt idegen katonaság nem mindig megbíz ható. A kínai hadsereget is az Egyesült Államok szerelte fel és ime... — mondja Alexander.

Meghívná a szovjet látogatókat, ha...

A Michigan University arra kérte a State De- partmentet, hogy ha legközelebb szovjet delegáció jár arrafelé, engedélyezze, hogy meglátogathassák az egyetemet. Legutóbb az történt, hogy ilyen látogatóknak meg volt tiltva az egyetem területére lépni és csak a bemutatott mozifilmen figyelhették meg az egyetem működését. Hatcher, az egyetem elnöke meghívást kapott a Szovjetunióba és szeretné viszonozni a meghívást.

hogy felépítsem a saját egyéni üzleti összeköttetéseimet. Eltávolítottam a raktárból árut, anélkül, hogy a könyvbe bevezettem volna”. Amikor a cégvezetőt elfogták, volt két tehermentes háza,

50,000 dollár értékű árukészlete és 15.000 dollár készpénze.

Bostonban, egy hotel-láncolat anyagbeszerző ügynöke bevallotta, hogy a bevásárlásoknál 3-tól 10 százalékig terjedő jutalékot fogadott el. Évente 2 millió dollárra rugó bevásárlást eszközölt.

Kansas City-ben egy üzletvezető 20 évig volt egy helyen alkalmazva. Bevallotta, hogy rendszeresen lopott árut és eladta azt. Legalább 22,000 dollár értékben, ha nem többet.

Egy texasi áruraktár munkafelügyelője vallomása szerint az utolsó 7 év minden napján lopott. “Nekem könnyű volt minden nap 25—50 dollár értékű árut elemelni”, mondotta.

Louisianában egy textil cég forgalmi megbízottja vallomásában ezt mondja: “Az elmúlt 15 esztendőben a szállító cégektől készpénzben fogadtam el borravalót. Az egyik nagy cég minden hónap első hétfőjén 1,000 dolláros csekket küld. Cégemet több, mint 75,000 dollárral károsítottam meg”.

Jaspan szerint ezek a “belső” alkalmazottak a céghez tartozó vagy a cég teljes bizalmát és jó fizetést élvezők voltak. Tisztességtelenségüknek szabad folyást engedhettek magas állásuknál fogva, ami kiterjedt az üzletvezetés más ágazataira is, u. m. adóletagadás, a könyvvitel meghamisítása, más cégek és ügynökök lekenyerezése, és más ehhez hasonló profitszaporitás. Nem túl zás azt mondani, hogy ilyen körülmények között, a csalás atmoszférájában, természetesen ébred fel a gyakorlattal bíró üzleti csalóban az a vágy, hogy a sokból a saját konyhájára is szerezzen valamit.

Jaspan igy fejezi be: “A legtöbb tisztességtelenség nem a kisfizetésű, alsóbbfoko/.alu alkalmazottnál van, akiről feltételézhető volna, hogy jogot formáljon ahhoz, hogy kis keresetét úgy egészítse ki, ahogy csak tudja. 30 éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy nem igy van. A tény az. hogy a vállalatok veszteségeinek 60 százalékáért az ügyvezető személyzet felelős.”

Ezek azok az üzleti és társadalmi vezetők, akiket az örszág serdülő nemzedéke előtt a törekvés, a szorgalom, a hazafiasság és a becsületesség mintaképeiként mutatnak be.

A HÁZOABELÜ Lí TOLVAJOK