Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

AMINEK MEG KELL VALÓSULNIA! E soi'ok írójának érdekes álma volt az elmúlt éjjel, ami egymagában nem különös dolog, hiszen mindenki álmodik néha-néha. Ez az álom azonban azért volt különös, mert tel­jesen egyszerű, a mindennapi életünkkel összefüggő esemé­nyekkel volt telítve. Álmomban ott jártam kedves ohioi barátaim között. Először Akronban voltam, egy kedves házaspárnál. Bemen- j tem a lakásukba és szokás szerint leültem az asztalhoz, ! hogy elbeszélgessünk a gumigyári munkások sorsáról, az akroni magyarokról és ugyanakkor nem maradtak el a visz- szaemlékezések szülőföldünkről sem. Úgy éreztem magam ■, köztük, mintha otthon lennék bátyám, nővérem, vagy anyám társaságában. Majd folytatódott az álom. Elmentem Clevelandba, ahol szintén meleg szeretettel fogadtak, onnan Toledoba, Detroit- ! ba, South Bendre, Garybe és Hammondra. Később felszalad­tam Chicagóba és még Milwaukee meglátogatására is jutott idom. Azután visszafordultam és benéztem egy west-virgi- niai családhoz, majd Pittsburgh füstös, kormos utcáiban is felkerestem néhány régi barátunkat. Onnan McKeesportra, Munhallba, Homesteadre mentem, azokba a Pittsburgh körü­li városkákba, melyekről nem tudja az ember, hol is kezdőd­nek es végződnek. Majd New York felé vivő utamban megálltam New Brunswickon és Newarkon, még Trentont sem hagytam ki. Majd jó kifáradva hazakerültem és ezzel az álom is végét­ért. Érdekes, hogy sok olyan helyen is bekopogtattam utam ; során, ahol személyesen nem is ismernek, de ezeken a helye- ken is éppen úgy fogadtak, mint akroni vagy garyi, vagy mihvaukeei kedves barátaim. • Álmomban megjegyeztem kedves barátaimnak, hogy ' Tennesseeben, Californiában, vagy Floridában is sok jóbará­tom van és hozzájuk is be kellene kopogtatnom, s ha vala- : méh ik várost ki is hagytam, ne haragudjanak érte, hiszen az egész csak álom volt. A valóság- az, hogy lapunk, a mi összekötő kapcsunk hétról-hétre felkeresi mindnyájukat, még a legeldugottabb bányászfaluban is. * 1 Vajon mit gondolnak, kedves olvasóink, miről beszél­gettünk ezeken a helyeken? Miről beszéltünk Akr >nban, Youngstownban, vagy Clevelandon? Pontosan'arról, ; miről Chicagóban és Milwaukeeban. Arról, hogy ha megkérdezték volna tőlünk, melyik évszázadban akarunk élni, ezt az évszá­zadot választottuk volna; hogy életünk legszebb perceit öntudatos munkás mi- voltunknak köszönhetjük; hogy büszkék vagyunk arra, hogy minden megpróbál­tatás ellenére, a haladást szolgáltuk; hogy a reakció minden törekvése ellenére, továbbra is a haladás pldalán leszünk! S itt a beszélgetés egy percre megállt, mert felmerült a kérdés: MEDDIG? De a csend nem tartott sokáig, mert megmondtam ba­rátaimnak, s azok egyetértettek velem, hogy nem elég ott lenni, építeni is kell! S ez a hangulat mindenütt, ahol csak álombéli utamban jártam, visszatért: nem elég létezni! Dol­gozni is kell, tovább terjeszkedni, különben viharos lesz a jövőnk! Az uj évnek a fejlődés, a haladás évének kell len­nie lapunk életében. Mindenki egyetértett velem, hogy la­punknak még több izmot, még több szövetségest, lelkes ba­rátot kell találnia, hogy betöltsük azokat a helyeket, amelye­ket sok jó eltávozott barátunk hagyott maga után. Azzal a gondolattal búcsúztunk egymástól, hogy az 1959-es év a támogatók éve lesz. Mindazok, akik lapunkra, mint sajátjukra tekintenek, 1959-ben egy uj olvasóval, ba­ráti al fogják megajándékozni! Mindenkinek vannak kívánságai, mindenkinek lehet va­lamivel kedveskedni. Eisenhower több golfot akar, Sherman Adams vikuna-kabátot, a Pentagon több ágyút és eldobálva az elavult repülőgépeket, több lökhajtásos repülőgépet és rakétát akar a légierő, s sok-sok meredeket kiván Dulles, békésebb délamerikai utat kiván Nixon magának. A Magyar Szónak is vannak kívánságai; ebben az évben minden olvasónk adjon egy uj olvasót lapunknak! Ezzel a gondolattal kívánunk minden olvasónknak egy boldog, békés ujesztendőt, jó egészséget, erőt és kitartást egy jobb jövő Ígéretében. A Magyar Szó ügyvezetösége nevében: Rosner Sándor 1 ’TÓIRAT: Mintha csak gondolatolvasók lennének, néhány munkás­társunk máris megértette felhívásunkat és uj előfizetőkkel jelentkezett. Köszönet jár kedves külmunkatársunknak, Geréb Jó­zsefnek, aki megindította lapunkat egy barátja részére, aki nek a lap annyira megtetszett, hogy nemcsak saját előfize­tését küldte be azonnal, hanem egyúttal két uj előfizetőt is szerzett. Ugyancsak köszönet egy másik kaliforniai munkástárs­nak, aki megindittatta a lapot egy ismerősének, aki azt sa­ját szorgalmából egy évre előfizette. Long Islandról is jelentkezett egy régi barátunk, aki újra megindittatta a lapot sajátmagának és előfizette egy rokonának Csehszlovákiába. így 6 uj előfizetővel kezdjük meg az ujesztendőt. knt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. T. Vol. VIII. No. 1. Thursday, January 1, 1959_____________________NEW YORK, N. Y. CSÖKKENTETTEK A FRANCIA FRANK ÉRTÉKÉT Uj adóztatás, a megélhetés megdrágulása, bérrögzités a francia munkások részére. — A szakszervezetek ellenállásra készülnek. “Nemzeti nagyság”, “gaz­dasági felépülés”, voltak a jelszavak, amelyek hangozta­tásával DeGaulle országos rá- dió-televizió leadásban érté­sére adta Franciaország né­pének, hogy a francia frank értékét 17.55 százalékkal csők kentette és áldozathozatalra szólította fel a francia népet. DeGaulle után Antoine Pi- nay pénzügyminiszter ismer­tette azokat a megszorításo­kat, amelyeket a francia kor­mánynak létye kell hoznia az országban ahhoz, hogy az uj pénzügyi intézkedésnek meg legyen a kívánt hatása az országnak a nemzetközi ke­reskedelem tei'én való stabili­zálására. Pinay sajtókonferenciát is tartott. Az ott megadott rész­letes magyarázata azonnal rávilágított arra, hogy a nem­zetgazdaságban 1é t rehozott változások a munkásosztály életszínvonalának mélvfoku csökkenését fogják elsősor­ban eredményezni. A szakszervezetek tiltakoznak A francia munkásság há­rom nagy országos szakszer­vezete azonnal éles tiltakozá­sát fejezte ki. A baloldali Ál­talános Munkás Szövetség “a munkásosztály elleni példa­nélküli támadás”-nak minősí­tette DeGaulle intézkedését. A Force Ouvriér és a Keresz­tény Munkás Szövetség a munkásosztály életszínvonala elleni támadásnak bélyegez­ték az uj rendeleteket. A francia munkás még nem j ébredt tudatára az uj hely­zetnek. Majd amikor lényege­sen magasabb árakat kell fi­zetnie mindenért, a kenyértől kezdv? a postabélyegig, fog­ja csak érezni, hogy milyen merényletet követtek el ellene és családja ellen. Az uj in­tézkedések egyike megtiltja a munkások béremelését. Csak a legalacsonyabb minimális éhbérért dolgozó munkások képeznek kivételt és a kor­mányalkalmazottaknak ígér­tek 4 százalékos béremelést februárra. A kormány a megnöveke­dett kiadásai fedezésére fel fogja emelni a fogyasztási és jövedelmi adót. 309 billió frankot (626 millió dollár) szándékszik igv felhajtani. A csökkentett értékű frank a pénzpiacon azt jelenti, hogy mig eddig 420 frankot adtak egy dollárért, ezentúl 493.7 frankot fognak adni érte. Azt jelenti, hogy a francia export áru olcsóbb lesz a külföldön és az importált áruért többet kell fizetni Franciaországban. A francia börzén mindjárt fellendült az adás-vevés. AZ “ŐRÜLT FANATIKUS” élés létrejöjjön, igen elterjedt Cyrus Eaton szenzációs vád­ja, hogy Foster Dulles “fana­tikus őrült”, aki a nemzetet háborúba viszi, éppoly szen­zációs elhallgatásra talált az ország közlési orgánumaiban. Ahelyett, hogy ezt a közér­dekű kérdést országos vita tárgyává tették volna, a “sza­bad” sajtó, rádió és televízió teljesen elfojtotta. Pedig Eaton által hangoz­tatott vélf mény már nem egyéni. Clevelandon, a City Club Forum előtt tett kijelen- léseit felállással és tapssal fogadta a közönség. Eaton azt is hangoztatta, hogy vé­leményében igén befolyásos közéleti barátai és ismerősei is osztoznák; ha nem is nyi­latkoztak erről nyilvánosan. A republikánus adminisztrá­ció veresége a novemberi vá­lasztáson is a tömegek elége­detlenségének a jele ugv a kormány kül-, mint belpoliti­kájával szemben. Eaton beszédében a növek­vő háborús veszélyért az ame­rikai ipari óriásokat vonta felelősségre. “Ha ők a kom­munistákhoz való alkalmaz­kodást sürgetnék, akkor kor­mányunknak nem sok válasz­tása maradna, mint változtat­ni jelen politikáján.” A “ga­rázda szentháromság”, amely osztozik a felelősségben, ma­gában foglalja Dullest és a megválasztott k é p v iselők egész sorát, a Pentagon aranygallérosait és az ország hírlapjait. Eaton különösen elitélte Nyugat-Németország felfegy­verzését. “Ugv ebben, mint más külpolitikai kérdésekben, szinte keressük a bajt. Oly­annyira. hogy Dulles és tár­sai inkább az emberiség kiir­tását választják, mintsem be­lenyugodjanak a kommuniz­mus létezésébe.” A béke valamennyi barát­ja szívesen látná, ha Dulles hosszabb “vakációra” menne és Eatonnak azt a régebbi ajánlatát is szívesen fogad­nák, amit újból megismételt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió /vezetői kölcsö­nösen látogassák meg egy­mást és lássanak neki komo­lyan a béke megteremtésé­nek. Ebből a szempontból Mi- koyan behirdetett látogatását biztató jelként kell tekinteni. Valószínű, hogy Eaton vé­leménye, ami nem egyéb, minthogy a világ két nagy­hatalma közti békés együtt­az amerikai nép nagy részé­ben, valamint más népeknél is, úgyszintén annak a felis­merése is, hogy ehhez a ke­reskedelmi és más kapcsola­tok megteremtése és kiszéle­sítése szükséges elsősorban. De hogy ez a vélemény kerül­jön megvalósulásra, nem pe­dig “az emberiség kiirtása”, ahhoz elkerülhetetlenül szük­séges, hogy azok, akik e véle­ményben osztoznak, az or­szág munkásai, a szakszerve­zeti tagok és a népünk más rétegei is hozzák nyilvános­ságra olyan félremagyarázha- tatlan módon, hogy azt Dul­les “elködösült” agy vele je is befogadhassa. Győznek a kubai forradalmárok Fidel Castro szabadságharco­sai többirányú támadást intéz­tek Batista csapatai ellen és stratégiailag fontos városok el­foglalását tűzték ki célul. Ori­ente Province-ban a kormány még megmaradt hadállását Santiago de Cuba-ban megtá­madták, ezenkívül elfoglalták Las Villas tartomány területé­nek 80 százalékát és a 150,000 lakosú Santa Clara-ban a láza­dók házról-házra tusakodnak a Batista katonáival, hogy a vá­rost hatlmukba kerítsék. A had­sereg bombázói a lakosság so­raiból szed áldozatokat. Santa Clara elfoglalása a lá­zadók által kettészelné Kubát és Havanát, elkülönítené a déli tartományok cukornád ültetvé­nyeitől. Az elfoglalt területeken uj polgári adminisztrációk ve­szik át a kormányzást. Az Atomic Energy Commission legutóbbi negyedévi jelentésében azt Írja, hogy New York város levegőjében, ez év első nyolc hónapjában 25 százalékkal nö­vekedett a Strontium90 tarta­lom. Vége a newyorki ujságsztrájknak Három heti szünet után, New York utcáin újra megjeientek a napilapok. Vasárnap éjjel a sztrájkoló újságkihordók titkos szavazással 4:1 arányban elfo­gadták az ujságt.ulajdonosok által felajánlott feltételeket, melyek a munkások követelései­nek csak egy részét teljesítet­ték. A két éves bérszerződés az első évre 3.55 dollár, a második évre 1.75 dollár heti béremelést, évi három nap fizetett beteg- szabadságot, még egy fizetett ünnepnapot és az ujságcsoma- goknak 53 fontról 50 font­ra való leszállítását biztosítja a munkásoknak. A három hetes sztrájk által okozott károsodást 50 millió dollárra becsülik. Tovább tart a repülösztrájk A hathetes pilótasztrájk az Eastern Air Lines-nál tovább tart. Az állami közvetitő aján- ; lataitj a sztrájkolok visszautasí­tották. Az American Air Lines pilótái 12 nappal ezelőtt szün­tették be a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents