Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-07 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 7, 1958-Á ^Zet/efeíCa fz Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink S tek nem szükségszerűen azonosak <« hnrrn^rÁínnh a szerkesztoseg álláspontjával | a közügyekhez \ A magyarországi öröklési jogról Tisztelt Szerkesztőség! Itt Délamerikában egyes disszidensek még ma sem szűnnek meg rázalmazni Magyarország népi demokratikus rendszerét és hazugságaikkal nem egyszer félelmet okoznak a már régebben itt élő magyarokban. Vagyonelkobzásról s az örökösödés megszüntetéséről találnak ki meséket, hogy az állam mindent elvesz, stb., stb. Az 1956 okt. 23-át követően a jogellenesen külföldre távozott egyének (“szabadságharcosok” — igazi ellenforradalmárok) a magyarországi jog- állapotokról és jogviszonyokról az igazságnak nem megfelelő, hamis híreket terjesztenek. Azt hirdetik, hogy vagyonukat az állam elkobozta, hogy Magyarországon eltörölték az örökösödést és az elhaltak után maradt vagyont az állam vette tulajdonába. Állítják, hogy nincs jogrend, jogbiztonság, hogy a dolgozni nem tudó öregek éhenhalnak és igy tovább. Kettős oka van annak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozom. Egyfelől meg akarom nyugtatni a régen kivándorolt magyarokat, hogy ilyen alaptalan hírverésnek ne üljenek fel, mert nincs okuk félteni otthoni hozzátartozóikat; másfelől kívánatos, hogy az amerikai társadalom hü képet kapjon arról, hogy milyen alaptalan és hazug híreket terjesztenek a magyar jugállapotokról, s sajAos ezeknek terjesztésében előljárnak a disszidált magyar jogászok, akik közül nem egy még az egyetemen is hirdeti e hazugságokat. Éz természetes is, hiszen a hazugságokért jól fizetnek! Mi hát az igazság ? Talán egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként szabályozta a magyar törvényhozás az 1956 okt. 23-át követő időben jogellenesen külföldre távozott személyek Magyarországon hagyott vagyonát. E kérdés tárgyában az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet, továbbá 1 1957-PM- IM. számú együttes rendelet intézkedik. Mit mond a rendelet? A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a jogellenesen külföldre távozott személyek vagyona azokra a személyekre száll át, akik egyébként törvényes öröklésre volnának jogosultak. Lehet-e egy ország törvényhozása demokratikusabb ennél, mely a hazáját megtagadó, népét és családját elhagyó ember vagyoni jogviszonyait ilyen bölcsen rendezi? A hazáját és népét megtagadó disszidált vagyonát az állam nem sajátítja ki, hanem az öröklés szabályai fzerint e visz- szahagyott vagyon a családban marad. E törvény rendelkezése már választ ad arra a hazug hírre is, hogy' Magyarországon nincs öröklés és az elhalt minden vagyona az államra száll. Ez is valótlanság! A népi demokrácia törvényei demokratikusak, a dolgozó nép érdekeit szolgálják. A demokratikus törvényalkotásnak érdekes, de egyben természetes megnyilvánulása az, hegy a törvénykészitést megelőzik a széleskörű nyilvános ankétek, ahol a problémákat megvitatják és igy olyan törvények születnek, amelyek a nép érdekeit szolgálják, melyeknek a nép önként veti magát alá. Az elmúlt hetekben ilyen széleskörű ankét volt arról, hogy pl. az elhalt házastársát állag, azaz tulajdonjogi öröklés illesse-e, vagy csak haszon- élvezeti jog, mint korábban a régi feudál- kapitalista jogrendszerben. Talán mondanom sem kell, hogy az ankét a tulajdoni öröklés elvét tette magáévá. A népi demokrácia törvényei, jogszabályai mindig emberiek, a család erkölcsi és anyagi alapjainak megerősítését, összehangolását szolgálják az örökösödési kérdésekben is. A magyar népi demokráciában van öröklés és az elhalt vagyona a törvényes, vagy végrendeleti örökösökre száll. Most rámutatok néhány szóval arra is, hogy a népi demokrácia jogrendszere mennyire fejlett és milyen körültekintő figyelemmel kiséri az élet minden megnyilvánulását. Sajnos még mindig előfordulnak olyan esetek, .midőn a felnőtt gyermek az esetleg- eltartásra szoruló, kiöregedett, munkaképtelen szülőjét nem támogatja, megélhetését nem biztosítja, vagy esetleg a szülő a gyermekét, jóllehet erre őt a törvény kötelezi. Retorzióképpen rendelkezésre áll, hogy a tartásra szoruló végrehajtást kérjen a tartásra kötelezett ellen, de ha ez a végrehajtást sikertelenné teszi, úgy a munkaképtelen szülő, vagy eltartásra igényt tartó gyermek (illetve annak képviselője) a családi, vérségi kapcsolatról, emberiességről megfeledkező személy ellen sikerrel még a bűnügyi szervek közreműködését is igénybe veheti. Mindezek csak szemelvények és válaszok a disz- szidált jogászok és más méregkeverők, hazaárulók hírverésére. Itt a tengerentúl is rendszeresen olvasom a magyar jogászok sajtóit, ismerem a fejlett magyar jogirodalmat és ezenfelül ismerem azt a tevékenységet, amit a demokratikus nemzetközi jogászszövetség a béke érdekében kifejt és tárgyilagosan megállapítható, hogy a tőkés országok jogászai és népei boldogok lehetnének, ha jogrendszerük olyan fejlett, jogirodalmuk olyan színvonalas lenne, mint a magyarországi. Dr. V. Színién tiltakozik Tisztelt Szerkesztőség! Olvasva az “így néztek ki a magyar nemzet sírásói” c. könyvről a lapban, csak annyit, hogy vigyázat! Hagyjuk Szálasit megérdemelt helyén nyugodni. Tiltakozom, hogy a Magyar Szó hir desse és árulja -a Himmler Marci könyvét. Még él az emlékezetemben a Szent Péter esernyője. K. G., Miami, Fia. Május végén véres összetűzések hire érkezett Panamából, a kis közép-amerikai köztársaságból. A diákok, akik a nemzeti gárda három agresszív parancsnokának leváltását követelték, általános sztrájkra szólították fel a munkásokat. A nemzeti gárda először nem tett lépéseket a diákok ellen, akik a nép többségének támogatását élvezik. Később azonban, amikor Eornesto de la Guardia elnök kijelentette, hogy csak iskolai követeléseiket hajlandó teljesíteni, a politikaiakat nem, a helyzet robbanékonnyá vált és utcai összecsapások kezdődtek. Panama Cityben a rendőrség és a tüntető diákok harcának tiz halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. A kormány ostromállapotot rendelt el, a nemzeti gárda csapatai géppisztolyokkal és könnyfakasztó gázzal kergették szét a diákokat, akik végül az egyetemen sáncol- ták el magukat. Súlyos összeütközések voltak a csatornaövezetben is, ahol amerikai katonák néztek farkasszemet a tüntetőkkel. A helyzet jelenleg is feszült. A véres események, a hazafias érzelmű diákság mozgalma mögött a- Panamai Köztársaság népének súlyos gondjai, lényegében az Egyesült Államok panamai vazallus-politikája húzódik meg. Már januárban hírül adta a United Press: Arias Panama washingtoni n a g y k övete kijelentette, hogy Panama népét aggasztja, hogy az USA nem tartja be az 1955-ben kötött szerződést, amelynek értelmében a csatornánál foglalkoztatott panamaiakat ugyanolyan bér illeti meg, mint az amerikaiakat. De a bérkérdés, bár nagyon jelentős tényező, csupán egy része a problémáknak. Panamai hazafias szerveretek már régóta élesen bírálják az Egyesült Államokat, mert nem tartja tiszteletben a csatorna amerikai övezetére vonatkozó panamai nemzeti érdekeket. Pár hónappal ezelőtt tartotta kongresszusát a panamai diákszövetség, amelyen akkor a kormány képviselői is részt vettek. A kongresszus, a csatorna államosítása mellett fogiáit állást. Ez már Megadóztatja magát Tisztelt Szerkesztőség! Itt mellékelek tiz dollárt lapunk segítésére. Előfizetésem csak ’59 májusban fog lejárni, de hamarosan beküldőm, mivel megértettem lapunkból, hogy bajban van. Megadóztatom sajátmagam 5 dollárral havonta, hogy az újságot segítsem, ha hetenként kétszer jelenik meg. Azt hiszem van még több munkástárs, aki igy gondolkozik. F. S., Miami, Fia. A jó tanulás jutalma — Részlet egy magyarországi levélből — Dorozsma, 1958 juh 16. Kedveseim! A kis Violát két hetes üdülésre készítettem el. Mint minden évben, most is tiszta kitűnő tanuló volt, kapott éltanuló kitüntetést, két könyvet és két heti jutalom üdülést, valamint egy szép tréningruhát a sportegylettől. Az iskolaév befejeztével bankettet rendeztek. A tanítók összeszedtek pénzt, vettek tiz kg. bá- rányhust és itt nálunk a kis nyári konyhában megfőzték, galuska, saláta volt mellé. Egy pedagógust tisztelő bácsi pedig tiz liter kitűnő bort adott, egy másik 5 litert, a süteményt az asszonyok odahaza készítették, volt zene, tánc és olyan hangulat, hogy reggel 4 órás harangszó kisérte ki mind a 20 pedagógust, én is két órakor feküib- tem le. Szeretettel: Barátnőd HwvvmHwwmwtwvwwtwwwvvwwti Szanatórium és teniszpálya a sóbányában A lengyelországi Wieliczka sóbánya nemcsak az ott kitermelt kősóról és konyhasóról hires, hanem földalatti múzeumáról is, amelyben a sóbányászat történetét mutatják be. A legutóbbi időben teniszpályát létesítettek a bányában, amelyet e sport kedvelői télen is használhatnak, most pedig orvosok és tudósok foglalkoznak azzal a tervvel, hogy asztma-betegek és más légzési nehézségekkel küzdők gyógyítására teremtsenek szanatóriumot a sótartalmú levegővel és megfelelő légnyomással rendelkező kiaknázott bányarészékboí. nem kis ügy többé, ez az Egyesült Államok legbensőbb érdekeit sértő követelés, világpolitikai probléma. * A helyzet ilyen kiélezettsége még a szuezi válság napjaiba vezet vissza. A Szuezi csatornáról folyó nemzetközi vitába akkor, 1956 : augusztus végén Dulles váratlan érvet dobott. Azt állította, hogy a Panama-csatorna övezetében az Egyesült Államoknak kizárólagos szuverénitása van. Alberto Boyd panamai külügyminiszter rögtön bejelentette: Dullesnak nincs igaza, az 1903-as szerződés csak bizonyos jogokat adott a US-nak, melyek kizárólag a csatornát érintik. Az amerikaiak agresszivitása magasra szította a panamaiak amugvis lappangó elégedetlenségét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok 1914-ben fejezte be a csatorna építését. Ez csak úgy vált lehetővé, hogy a tiltakozó Columbiától mesterségesen szított felkelés révén elszakította az általa létrehozott- Panamai Köztársaságot, amellyel azután megegyezett. Az Egyesült Államok mindössze 1,930,000 dollárt fizet bérleti díjként, ez egy harmada a panamai nemzeti jövedelemnek. Mivel azonban a dollár vásárlóereje csökkent, ez érzékenyen érinti a köztársaságot. A gazdasági életet is ’az amerikai tőke veri bilincsbe. Amerikai monopólium a banántermelés, a vasút, a bányászat. A külföldi tőke szerepe munkanélküliséget és nyomort teremtett., A lakosság elégedetlensége már 1957 nyarán kifejezésre jutott: a Nemzeti Felszabadító Mozgalom júliusi nagy tüntetésén négyezres tömeg követelte az amerikaiak által hivatalában tartott elnök lemondását. Azután sztrájkok következtek, majd az idei véres májusi zavargások. Egykor az Egyesült Államok által teremtett mesterséges vazallus-állam népe felnőtt: egyenlő jogokat, demokráciát és függetlenséget követel. cs. i. “A PANAMA-CSATORNA A PANAMAIAKÉ“ Mi VAN A ZAVARGÁSOK HÁTTERÉBEN?
