Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 31, 1958 __________________ I in --------------------—----------­Magyarország l Ferenc József “diagnozélésáról” és más érdekességekről @§sslékszik a világ egyik legöregebb orvosa — Húsz év óta bizony gyakran gondolok arra, vájjon milyen betegségben fogok meghalni, hi­szen nincs semmiféle szervi bajom. Szívműködé­sem, gyomrom kitűnő, vérnyomásom 160, pacien­seimet ugyanazzal az alapossággal vizsgálom, mint harminc vagy ötven évvel ezelőtt. Mindezt dr. Szerb Zsigmond budapesti főorvos rendelésének befejezte után mondja el. A fárad­ságnak nyomát sem látom rajta. Mozdulatai szé­lesek, arca simára borotvált, szeme körűi csak akkor rajzolódnak ki szarkalábak, amikor nevet.. Pedig dr. Szerb Zsigmcnd kilencvenegyéves, s nem hiszem, hogy bárhol a Világon nála idősebb orvos gyógyítaná betegeit. — Már egy ember­öltővel ezelőtt neves gyomot specialista volt. Tőle várta gyógyulását a dunántúli parasztasszony, akárcsak az iráki alkirály. Van olyan amerikai, egyiptomi, franciaországi paciense, aki évtize­dek óta írásban kéri tanácsait. A magyar új­ságírók szanatóriumi egyesületének ma is kon- ziliáris orvosa. S bár 25 éve nyugdíjban van, mint mondja: “Betegeim gyógyítását amíg lé­legzett) nem tudom abbahaggyni. Ez a szenvedé­lyem.” Akár történelmi jegyzeteket lehetne ö?szeál!i- tani személyes élményeiből. Egyik-másikából nem hiányzik a humor. •— Ma már csak az idősebbek, no meg a törté­nelemkönyvek emlékeznek vissza azokra az 1900- as évekre, amikor a magyar nép sorsát inparla­mentáris kormány intézte — mondja többek kö­zött dr. Szerb főorvos. Ezen osztrák érdekeket szolgáló kormánynak volt belügyminisztere Kris­tóf y József, a császár és király kedvelt embere. Egyik délután a Magyarországon népszerűtlen belügyminiszter felkereste rendelőmet, beteg volt, összetört. Elpanaszolta, hogy az egyik au­diencián a bécsi Burgban rosszul lett, amire I. Ferenc József kijelentette, hogy biztosan vakbél­gyulladása van s parancsba kiadta, hogy azonnal operáltassa meg magát. A császári és királyi diagnoztizálás szentirás volt, az operációt a bins Sonderburg tanárnak kellett végrehajtania. A belügyminiszter a fölösleges operáció káros kö­vetkezményeként betegedett meg. Közöltem ve­le, hogy meggyógyítom, de ehhez más körülmé­nyek között kell élnie. A belügyminiszter egy hé­ten belül beadta lemondását, s én elkezdtem ke­zelését. Az első világháború előtti Szerbia pénzügymi­nisztere, későbbi miniszterelnöke, V'uics is pa­ciensei közé tartozott. — Egy alkalommal ismét ott láttam Vuics a várószobában — meséli dr. Szerb —, egy ela 1 tem ismeretlen férfivel beszélgetett. Mindkett] a rendelőórám végére maradtak. Előbb Vui került sorra, aki közölte velem, hogy az előtte ismeretlen férfi Sztojlov, bolgár kereskedelet ügyi miniszter, szintén vizsgálatra jött hozzál Véletlenül találkoztak nálam és amig várt* , megkötötték a szerb-bolgár kereskedelmi eg ,z- ményt, ami annak idején európaszerte me< ve­tést keltett. Emlékeinek tömegéből kuriozitásként elevení­ti fel, Culbertson esetét. A “bridzs királyt” bu­dapesti látogatása alkalmával megvizsgálta s megállapította, hogy hajszál pontos treff formá­jú nyombél fekélye van. Diagnózisa alapján meg is operálták Amerikában. A 91 éves orvosnak csodálatosan friss az em­lékezőtehetsége, napokra emlékszik vissza. Pon­tosan tudja, hogy 1885 Oktober 25-én zajlott le Bécsben a “Cigánybáró” bemutatása, s ő, mint medikus ott volt az opera karzatán. — Szósze- rint emlékszik vissza azokra a szavakra, ame­lyekkel 1893-ban Chaym professzor átadta szá­mára a francia akadémia kitüntetését. Akkori­ban a párizsi Szent Antal kórházban dolgozott. A holt nyelvek közül görögül, latinul úgy be­szél, mint franciául”, angolul, olaszul vagy né­metül. Orvosi szakkönyveinek és szakcikkeinek egész sora jelent meg idegen nyelveken is. Lá­togatásom idején igen boldog volt. Egy régi ta­nítványa a skóciai Inver-Nestből jelezte, hogy a legfrissebbb orvosi szaklapokat postára adta szá­mára. Az olvasáshoz még nem használ szem­üveget. — Nincs megnyugtatóbb, mint újakat ol­vasni az orvosi tudományról és megtanulni — mondja. — Nagyszerű érzés, hogy mind jobban és jobban tudunk segíteni az embereken. Ezért, no meg a szép zenéért érdemes élni. —És mi a titka, hogy ily magas korban ilyen jó egészségben dolgozik. — Nincs ennek semmi titka. Eszem iszom vá­logatás nélkül. Szerintem ahhoz, hogy az ember magas kort éljen meg, elsősorban az szükséges: szeresse a békességet, az embereket. Mindez be­lülről fakad. A szellemnek, a léleknek kell friss­nek lenni, az hosszabbítja meg az életet s nem a diétázás. Ezt a frissességet akkor tudja elérni, ha megvan a belső harmóniája, ha az emberekhez emberi módon viszonyul: ez pedig nem más, mint említettem a szeretet, békesség és egymáson se­gíteni akarás. Ják Sándor. Kommentár a magyarországi nyereségrészesedési rendszerhez A “Magyar Szó” is hirt adott arról, hogy az óhazában a termelő munkát végző üzemek dol­gozói évenként úgynevezett nyereségrészesedést kapnak. Az első ilyen nyereségrészesedést ez évben osztották ki először. Sok üzemben, mind a fizikai mind az adminisztratív dolgozók egy ha­vi keresetük összegével egyenlő részesedést kap­tak. A kiosztásra került részesedés általában 7- 25 napi kereseti összegnek felelt meg. Jónéhány üzemben azonban nem adtak nyereségrészese­dést, egyszerűen azért, mert a vállalat nyereség nélkül vagy vesztességesen dolgozott. Magyarországon — mint ismeretes — terv- gazdálkodás folyik, az üzemek, vállalatok előre tudják, hogy mit és mennyit gyártanak, igy a gyár jövedelmezését is előre ismerik. Általában a terveket megvalósítják, de előfordulnak esetek, amikor váratlan akadályok merülnek fel; a jól elgondolt tervet gyakorlatilag nem megfelelően hajtják végre; esetleg magába a tervbe hiba csú­szik. Ilyen s hasonló esetekben az üzem nem tud­ja az előre tervezett nyerességét elérni. Ezek­nek az üzemeknek dolgozói tehát nem részesül­hetnek ebben az újfajta juttatásban. Az illetékes minisztériumok és a szakszerveze­tek most foglalkoznak az 1958. évi nyereségré­szesedés problémáival. Például a vasas-szakszer­vezet elnöksége megvizsgálta a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemek nyereségrésze­sedését. Elsősorban azt vizsgálták ki, hogyan működik annak a huszonkilenc üzemnek igazga­tási és műszaki vezetősége, amelyekben nem fi­zethettek 1957 évre nyereségrészesedést. Meg­állapították azokat a helyes intézkedéseket, ame­lyek a hibákat kiküszöbölik és lehetővé teszik, hogy a jövőben ezen üzemek dolgozói szintén kapjanak nyerességrészesedést. Általában megállapítható, hogy a nyevesség- részesedés jelentősen ösztönző erő, kedvező ha­tást gyakorolt az üzemek gazdaságos termelésé­re, az anyagtakarékosságra, mindez eleve nem­csak a nyerességrészesedést biztosítja, hanem hozzájárul a munkások reálbérének emeléséhez. A dolgozók fokozottabban érzik, hogy ők maguk a gyár urai. Nyerességrészesedést minden dolgozó a reál­béréhez mérten kapja, tehát ha kevesebbet dol­gozik, (hiányzik, stb.) alacsonyabb a keresete, amely a nyerességrészesedés alapja. Az elmúlt évig úgy volt, hogy az üzem a nye- rességének bizonyos részét befizette az állam­nak, egyhányadát beruházásra, szociális célokra (bölcsődék, napközi otthon, étterem, fürdő, stb. épitése) fordította, meghatározott százaléka úgynevezett igazgatói alapra maradt. Ebből az igazgató a legjobbakat jutalmazta. Ma már csu­pán a nem termelő üzemekben maradt meg az igazgatói jutalmazás rendszere, a gyárakban, üzemekben a dolgozók mindegyike — az előírá­soknak megfelelően — asztozik a nyerességben. (J) = RÖVIDEN A HEVES megyei Mátraderecske községben a régi téglagyár helyén több mint húszmillió 'fo­rintos beruházással felépitik az ország legkor­szerűbb cserépgyártó üzemét. Az uj gyár már a hároméves terv idején megkezdi működését. ★ A SZÉKELYFÖLD tömegkulturájának fejlődé- séről közölt cikk megállapítja, hogy a magyar autonóm tartományban már 567 színjátszó cso­port és 236 énekkar működik. * SZÉNATOLVAJOKAT ítéltek el. Lingurál Sándor, Serbán János, Serbán Illés, László Lász­ló fuvaros, Sztojka István segédmunkás s Kana­las József bádogos rendszeresen dézsmálták a békéscsabai Sertéstenyésztő Vállalat szénakész­letót. A békéscsabai városi bíróság a tolvajokat 2 7 havi börtönre ítélte. ★ KORSZERŰSÍTETTÉK a közvilágitást Bala- tonfiüreden. Földalatti kábelekben helyezték el a villanyvezetéket, a fapóznák helyére pedig ko­vácsolt vas kandelábereket állítottak. AZ ELSŐ országos timföldipari tanácskozás pénteken kezdődött meg Almásfüzitőn. A kétna­pos tanácskozáson a timföldgyártás egyik leg­fontosabb kérdésével, energiagazdálkodással fog­lalkoznak. A pénteki tanácskozáson kilenc elő­adás és több hozzászólás hangzott el. ★ A BALATON VIZÉT számos forrás táplálja. A Tihanyi Kutató Intézet munkatársainak vizs­gálata szerint a Csopak, Balatonarács és Bada­csonyom közelében levő nagyobb és a többi ki­sebb forrás vize is a savanyu vizekhez hasonlít, sok szénsavat tartalmaz, ★ HATALMAS görög templom romjait fedezték fel Palermo közelében az archeológusok. A temp­lom minden valószinüség szerint az időszámítás előtti IV. századból származik: feltételezik, hogy azonos aCicero által emlitett “Augustissimum Fanum”-mal. • CSILLAGVIZSGÁLÓ ÉPÜL Szolnokon a gabo­natárház 10. emeletén. A 30 centiméter átmérő­jű lencse kivételével a berendezést, valamint a szétnyitható kupola alkatrészeit a szolnoki üze­mek dolgozói társadalmi munkában készítik el. • RESZELŐGYÁR építését kezdik meg az idén Nagykanizsán. Vámegyüttmüködési egyezmény megkötése cél­jából szovjet küldöttség érkezett Budapestre. A tárgyalások július 11-én a Külkeresekedelmi Mi­nisztériumban megkezdődtek. ★ A PESTI levegő szennyezettségének csökken­téséről tárgyalnak a szakemberek. * A nemzetközi Comenius- ünnepségek sorában emlékeztek meg a hires pedagógusról “Orbis sen- sualium pictus” cimü Sárospatakon irt nagy je­lentőségű müve megjelenésének 300. évforduló­ja alkalmából. A háromnapos ünnepség fő elő­adását Kardos Tibor akadémiai levelező tag tar­totta. ötven magyar ösztöndíjas külföldön Mintegy ötven magyar ösztöndíjas kezdi meg tanulmányait szeptemberben külföldön. Legtöb­ben a Szovjetunióban tanulnak majd, ahol a töb­bi között az uránkémia, a magfizika, az atom­reaktor-technológia, az erős- és gyengeáramú villamosítás, a hajóépités, az épitőgéptervezés, a népművelés kérdéseivel foglalkoznak. A Német Demokratikus Köztársaság egyetemein a fa- és a vendéglátóipar kérdéseit, Bulgáriában pedig a zöldség- és szőlőtermesztést ismerik meg a ma­gyar ösztöndíjasok.

Next

/
Thumbnails
Contents