Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-24 / 30. szám
Thursday, July 24, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Jelölteket állít fel a függ. szocialista mozgalom A New Yorkban junius 13-15-én megalakult Független Politikai Konferencia választási bizottsága bejelentette, hogy egyelőre a következő két jelöltet nevezte meg a novemberi választásokra: Állami kormányzónak John T. McManust, az újságírók szövetségének volt elnökét az American Labor Party kétszeri kormányzójelöitjét, a National Guardian hetilap ügyvezetőjét és szövetségi szenátornak dr. Anette T. Rubinsteint, aki iró, tanító, békeharcos, továbbá az American Labor Party alelnöke és kongresszusi jelöltje volt. A további jelöltek nevét későbben fogják nyilvánosságra hozni. Megölték a volt szövetségest Mohammed Bellounis, algériai felkelő vezért megölték a franciák. A múlt augusztusban még a franciák pártján volt, de később felmondta a barátságot és az Ouled. Nail hegységben harcolt a franciák ellen. nak feltételezése, hogy az arabok csak úgy lobognak a vágytól Dulles lobogója alatt a Szovjetunió ellen viselni ideológiai háborút. Az arabok semlegesek akarnak lenni és mindkét nagyhatalommal akarnak kereskedni. “Az a politika, amely a tévedéseken alapul, a levegőbe repült és romokban van. Olyan elméleteken alapul e politika, amelyek egyszerűen ellentétben voltak az élettel és igv csődjük elkerülhetetlen volt”. (De azért Eisenhower szemében e politika főmérnöke, Dulles, még most is a “legtehetségesebb külügyminiszter” akit ő valaha ismert. — Szerk.) ★ “Az amerikai tengerészgyalogság ma felmérhetetlen értékű propaganda munkát végez a Kremlin számára Ázsiában, a Közelkeleten és Afrikában. Nincs olyan kommunista propagandista, aki ekkora feladatot tudott volna elvégezni Moszkva számára” — Írja a.N.Y. Times szovjet specialistája, Harrison Salisbury a Times julius 10-iki számában. “A Szovjetunió most magára öltheti a kis nem zetek fő védelmezőjének mentéjét az amerikai intervenció ellen. “E pozíció ereje akkora, hogy a népek rokon- szenvét az Egyesült Államok ellen lesz képes fordítani a Kinai-tengertől ,végig Ázsián és Afrikán egészen Ghánáig és Északafrika zajló vidékeiig.” Az ilyen és hasonló aggodalmas véleményekre az illusztris Roosevelt család egyik republikánus tagjának, Nicholas Rooseveltnek a levele tette rá a koronát, a N. Y. Times julius 19-iki számában jelent meg: “Mint egy republikánus és mint az amerikai diplomáciai testület egy volt tagja abbeli reményemnek adok kifejezést, hogy az Egyesült Nemzetek vissza fogja utasítani az Eisenhower-kor- mánv öngyilkos politikáját, melynek alapján amerikai csapatokat szállított partra Libanonban. Remélem követelni fogják az amerikai csapatok azonnali visszavonását. . . “Ha az amerikai csapatok elküldésének igazi célja az volt, hogy katonai intervenciót készítsenek elő Irak ellen, akkor annak az lesz az eredménye, hogy minden arab államot ellenünk fordítanak és növelik a bizalmatlanságot a semleges országokban. “Ha viszont csak azért szállítottuk partra csapatainkat, hogy megerősítsünk egy gyenge kormányt, akkor ez nem egyéb mint indokolatlan be avatkozás egy baráti ország belügveibe és olyan helyzetbe juttat bennünket, melyben megakadályozzuk a nép önrendelkezését. A bukófélben levő népszerűtlen Chamoun-kormány tán ogatása éppoly meddő politika, mint a tehetetlen Csang Kaj-sek támogatása”. Hát ennél világosabban mi sem tudtuk volna a tényállást megállapítani és az egyedüli megoldást körvonalazni. Reméljük, hogy egyre több becsületes, békesze- rető s valóban demokratikus meggyőződésű amerikai fogja visszhangozni Mr. Roosevelt tiltakozását és követelését — mielőtt Dulles meredekpolitikája “teljes siker”-t aratna és a libanoni amerikai tengerészg.valogság, Amerikával, Dullessel, Eisenhowerrel és az egész világgal egyetemben lezuhanna a hidrogénbomba mérhetetlen mélységeibe. ADDIG ÜSD A TÖMBÖT, MÍG TÖRIK A szenátus és a Ház közös bizottsága újra tárgyalás alá vette és helybenhagyta azt a törvényjavaslatot, amely három billió 21 millió dollárt kél kiutalni külföldi segélyre, a julius 1-én kezdődő 1959-es fiskális évre. Tiz nappal ezelőtt a szenátus ezt a javaslatot elvetette. Eisenhower elnök heti sajtókonferenciáján arra a kérdésre, hogy még mindig kér-e felhatalmazást a Kongresszustól arra, hogy a szocialista országoknak anyagi segítséget nyújtson, azt felelte: “Akarok segíteni. Bárkit megsegítenék, ha tudnám, hogy az meggyengiti a kommunista tömb erejét. Ha centrifugális erőt állíthatunk fel centripetális erővel szemben, ezzel, szerintem, a szabad világnak nagy szolgálatot teszünk. És ha kereskedelmi alkalmat nyújthatunk nekik (gondoljuk, hogy Jugoszláviáról és Lengyelországról van szó), akkor a Szovjettel szembeni független aktivitásukat erősítjük, és ez jó. “És miután lehetséges, amint mondják, a kereskedelmet követi a zászló és ha lehetne ilyen kereskedelmet folytatni velük és uj érdeklődést ébreszteni bennük, hogy Moszkvától eltávolodjanak, úgy gondolom az nekünk válna előnyünkre. Igen, az nekünk volna előnyös.” Szókimondó ember a mi elnökünk. Szavai világosságot árasztanak,, ha nem is a békét szolgálják. Naphajtotta erőmű Az Egyesült Nemzetek Művelődési, Kulturális és Tudományos szervezete (UNESCO) jelenti, hogy a Szovjetunió az örmény Köztársaságban, az Ararat-völgyben, olyan erőmüvet tervez felépíteni, amely teljesen a napsugarak hatásával fog működni. Egy 130 láb magas toronyban 1,300 tükör fogja a nap sugarait rávetiteni a kazánra. A szovjet szakértők szerint évente 2,500,000 kilowatt erőt fog az állomás kitermelni. Ázsió hangja A New Statesman c. hetilap legújabb száma Szukárno indonéz elnök nyilatkozatát közli, aki azt kívánja, hogy Ázsia az eddiginél erőteljesebben hallathassa hangját a hidrogénbomba-kisér- letek körül világszerte folyó vitákban. “Igaz, hogy nem a mi kezünkben van a döntés az életről vagy az atomhalálról,, de annyi jogunk és kötelességünk mégis van, hogy szóljunk és tiltakozzunk. Nem csak az önök, hanem a mi jövőnk is kockán forog” — mondotta az elnök. “A fehérek virágot küldtek és eljöttek a temetésre, voltak akik sírtak” irta a New York Post jelentése... Woodrow Daniels néger fü- szer-kihordót halálra verte az “istenfélő” fehér sheriff, J. G. (Buster) Treloar. Mr. és Mrs. Vaughan sohasem fogja elfelejteni azt a Dorza?mat amikor a mellette levő cellában a szerencsétlen fogoly könyörgött az embertelen sheriffnek, hogy hagyja már abba az ütlegelést. “Legalább nyolcszor ütlegelte akkor”, Mrs. Vaughan szerint, “és másnap ismét újra kezdte. Hiába sirt a szerencsétlen ember, hogy “Mr. Buster you've killed me. The blood is coming.” (Megöltél, Mr. BuSter, a vérem folyik!) “Agyba- főbe verte a sheriff a foglyot, a cella vasrácsához verte fejét.” Mindez junius 21- és 22-én történt, Vaughanék jelentése szerint, de nem játszották fel a lapok. Sohasem látott volna a hir napvilágot, ha Vaughanék, akik ellen másnap elejtették az irathamjsitás vádját, el nem mondták volna élményüket. Hajlandók tanusr kodni arról amit láttak. Másnap a vérző Daniels-t is kiengedték. Abg vánszorgott. Felesége orvoshoz vitte, majd Mem- phisbe szállították a kórházba, ahol julius 1-én kiszenvedett. A boncolás megmutatta, hogy “agy vérzés vagy agysérülés ölte meg.” A washingtoni igazságügyminiszterium nem indított vizsgálatot, Az FBI sem foglalkozik az üggyel hiszen csak egy néger életéről van szó és senki sem kért hivatalos vizsgálatot. Mikor meghal egy fogoly mégis csak illik bele nézni a dologba, tehát Treloar sheriff az állami rendőrséget kérte meg, hogy vizsgálja ki az ügyet. Coleman kormányzó,, a déli államok erkölcsi nívójához hűen azonnal megjegyezte, hogy “Nem látom miért indítson vizsgálatot az álFöldet foglalnak a nincstelenek i Mexikóban, a Guadalupe völgyben, körülbelül 50 mérföldnyire Kalifornia déli határától, 3000 nincstelen földmunkás szervezetten felvonult éa elfoglalt kb. 4,500 akker gazdag termőföldet, melyet fehér-orosz telepesek birtokoltak. Feliratokkal jöttek, melyeken a jelszó az volt: “Elvesszük a földet, hozzánk tartozik.” összeütközés nem volt, bár egy csapat mexikói katonát rendelt ki a hatóság őrjáratra a területre. Ez nem az első eset, hogy mexikói parasztok elfoglalnak területeket, amelyeknek gazdái távolról élvezik a földek jövedelmét. Amit tudni kell Irakról Irak a Tigris és az Eufrates alsó folyásánál fekszik, közel-keleti arab állam, területe 433,500 négyzetkilométer lakosainak száma 5,100,000, Nagy részük arab, kisebb része kurd, török, örmény és perzsa. A lakosság 75 százaléka analfabéta. A népesség jelentős hányada félnomád pásztoréletet él, fővárosa Bagdad. Kőolajban a világ leggazdagabb országa. 1956- ban 30,603,074 tonnát termeltek ennek nagy részét az angol érdekeltségű Iraki Olajtársaság bányászta. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, legjelentősebb termelési tevékenysége a datolyapálma termesztése. Ebben a minőségben a világon első helyen áll. A földek 70 százaléka a nagybirtokosoké a datolyaültetvények és a gyapotföldek az angolok és az amerikaiak kezében vannak. Egyéb termékei a búza, rizs h árpa. A sztyeppéken a nomád arabok kecskét, szarvasmarhát, juhot, lovat tenyésztenek. Az első világháború előtt a török birodalomhoz tartozott. Á háború után Nagy Britannia mandátumps területe volt. Ez a mandátum 1932- ben. megszűnt. Irák önálló királyság s a Népszövetség tagja lett. Nagy szex-epe volt az Arab Liga megalakításában, amelyet az arab államok 1945-ben hoztak létre. Kölcsönös biztonsági szerződést kötött Nagy Britanniával, amely kiegészi ■ tője a szaadabadi paktumnak, amelyet még 1934- ben kötött Irák Iránnal, Törökországgal és Afganisztánnal. Ezt a szerződést éppúgy mint a későbbi bagdadi paktumot (1955) az iraki közvélemény élesen elitélte és többször tüntettek ellene. Jordániával 1958 május 13-án államszövetséget kötött amelyet azóta Arab Szövetségi Államnak hivnak. * res, lám. Valohusha megye, (a hely, ahol történt) egyedül is elintézheti.” MILYEN BŰNT KÖVETETT EL DANIELS? I A sheriff már régen fente a fogát Danielsre, Úgy beszélték, hogy Daniels néha egy kis törkölyt főzött és abból egy-egy üveget másnak is eladott. Pedig Treloar azzal pályázott a sheriff állásra, hogy ő “kiszárítja” a járását. Egyszer már “frame-up”-olta Danielst, de akkor a fűszeres, akinél 15 évig dolgozott kiszabadította. Már akkor megfenyegette Treloar, hogy “ha mégegy- szer a kezembe kerülsz nem menekülsz el, n...r” Junius 1-én a saját házában tartóztatta le azzal, hogy szekrényében pálinkás üveget talált. Hiába mondta Mrs. Daniels, hogy abban az üvegben viz van. Daniels most is a főnökét hívta segítségül. El is jött Mr. Fly, éjjel 1 órakor, hogy letét ellenében kiszabadítsa, de ez csak felingerelte a she- riffet, úgy, hogy ott nyomban verni kezdte a foglyát “Nem bírtam tovább nézni,” mondta később Fly, “ott kellett hagynom”. Néhány órával később már az orvost hívta a sheriff. Hallotta, hogy Daniels panaszkodott reá, az orvos távoztávaí újra dühödten verte a szerencsétlent. Másnap az istenfélő sheriff nem volt a templomban. Danielsné jött a férjéért és orvoshoz vitte. Onnan a kórházba, az utolsó útjára Feleséget és két apró árvát hagyott maga után. Ki fogja azokat védőszárnya alá venni? Water Valley, Mississippi-ben lakott Daniels. Szomszédai suttogva beszélnek haláláról, Még emlékeznek Emmet Till chicagói fiú meggyilkolására, ami tőlük nem messze történt. Mit szól a civilizált világ az olyan kultúrához, amely ilyesmit büntetlenül eltűr? WOODROW WILSON DANIELS HALÁLA
