Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-11 / 50. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 11, 1958 “FUNG JI CU SI” A kínaiak évszázados álma. — Elegendő élelem az emberiség negyedének Irta: CSI FU-JEN Ahogyan a bibliai zsidók álmodtak Kánaánról, a “tejjel-mézzel folyó országról”, úgy álmodtak a kínaiak arról a napról, amely elhozza a “fung ji cu si”-t. “Fürig ji cu si” azt jelenti: “bőség élelemben és ruházatban”. E kifejezéssel gyakran találkozunk a régi kínai klasszikusoknál s a jelenkori írásokban is. A népnek ez az álma abból ereilt, hogy Kina sok évszázados története alatt a kínai embereket állandóan az éhezés és az éhínség réme fenyegette. Egy év alatt megkétszereződött a gabonatermés A múlt században, különösen az imperialisták betörései után, az élelmiszerkérdés állandó problémává vált. Az “éhínség” szó majdnem egyazon' fogalom volt, mint a “Kina” szó. így volt ez, annak ellenére, hogy Kina természeti kincsekben az egyik leggazdagabb ország, népe pedig a világ egyik legszorgalmasabb népe. Kina azelőtt a jó termésű években körülbelül 140 millió tonna gabonát termelt. A japáft invázió után a termelés állandóan csökkent és 1949- ben a felszabadulás évében 103 millió tonnára esett. Ez azt jelentette, hogy az egy főre eső készlet valamivel 200 kilogramm alatt volt. lenleg több mint 800,000 tonnával több gyapotot termel, mint az Egyesült Államok. Ellentétben azzal, amit sokan gohdolhatnának, ezeket a nagy terméseredményeket Kina nem valamilyen rendkívül kedvező időjárásnak köszön hette. A parasztoknak kezdettől fogva olyan szárazsággal kellett megküzdeniök, amilyen 30 év óta nem volt, s ez a szárazság különösen súlyosan érintette az északi búza- és gyapottermelő területeket. 650 millió ember nem teher többé, hanem nagy előny A fejlődést nem lehet a gépek és a műtrágya hirtelen megnövekedett használatának sem tula jdonitani. A mezőgazdaság gépesítése Kínában bár nagyon fontosnak tartják, még csak ezután, a közeljövőben megvalósítandó cél. A hatalmas termés titka a Kínában elterjedt mondás szerint “politika plusz technika” és az eszköz: az emberek, Kina 650 milliója. A hatalmas lakosság nem teher, hanem előny. Mao Ce-tung elnök nemrég azt mondta: “Mennél több az ember, annál nagyobb a lelkesedésük a szocializmus építésében.” A parasztok egy országos mozgalom során uj öntözőberendezéseket épitettek 32 millió hektár öntözésére, és ezzel az öntözött területeket 66.6 millió hektárra emelték. Ez Kina megművelt területének 59 százaléka, és a világ összes öntözött területeinek egyharmada. A másik fontos intézkedés a trágyázás volt, főleg szervestrágya alkalmazása. Átlagban 10 tonnát, vagyis tízszer annyit mint tavaly, használtak fel minden mu-ra (15 mu =~1 hektár). Az alapos növényvédelmi munka a rizs- és gyapotföldek nagy részét megóvta a rovaroktól. Hogy enyhítsenek a mezőgazdasági “nagy előre- ugrás” folytán támadt munkaerőhiányon, tömeg- mozgalmat indítottak a mezőgazdasági eszközök tökéletesítésére, sok helyütt mélyszántás és sűrű vetést alkalmaztak, és ezzel jobban kihasználták s növelték a talaj termőképességét. Mindennek eredményeképpen nincs egyetlen tartomány sem, amely ne ért volna el rekordtermést. A legmeglepőbb az, hogy valamennyi vidék, ahol azelőtt élelmiszerhiány volt — vagy a rossz talaj, vagy a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében, vagy azért, mert főleg ipari növényeket termeltek — az idén élelmiszerben nemcsak hogy önellátó lett, hanem még tekintélyes mennyiségű feleslege is maradt. llymódon mindössze egy év “ugrásával” alapjában véve megoldottuk az emberiség egynegyedének élelmiszerproblémáját. A rekordtermés, amelyet gépek és műtrágya nélkül értünk el, egyszer s mindenkorra megdönti az úgynevezett elmaradott országok élelmiszertermeléséről és a lakosság növekedéséről szóló malthuziánus elméletet. Az élelmiszertermelés 5 százalékos emelkedése 1949-től 1957-ig már alapjában megingatta ezt az “elméletet”, az idei 100 százalékos “ugrás” után pedig végképp a szemétdombra került. Itt van, elérhető közelségben az, amiről a kinai nép évszázadokon keresztül álmodott, a “fung ji cu si”. Ilyen előzmények után történt, hogy Kínáról, főleg a malthuziánusok részéről, sötét jóslatok hangzottak el. Tragikus képet festettek arról, hogy az ország egyre növekvő számú, sokmilliós lakossága “reménytelenül elviselhetetlen terhet jelent az országnak” és Kina képtelen megoldani élelmiszerproblémáját, mert “számtani sor szerint növekvő élelmiszertermelése nem tud lépést- tartani mértani sor szerint növekvő lakosságával.” De a tények mást mutatnak. Kina paraszti tömegei, többbé-kevésbé ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel, mint amelyekkel a múltban dolgoztak, a gabonatermelést a felszabadulás után rövid idő alatt a háború előtti színvonalra emelték és 1952-ben, három évvel a felszabadulás után 14.3 millió tonnával túlhaladták a legmagasabb háború előtti számot, a 140 millió tonnát. 1957-ig Kínában évente átlag körülbelül 5 százalékkal növekedett az élelmiszertermelés (szemben a lakosság 2 százalékos növekedésével). A gabonatermelés 1957-ben elérte a 185 millió tonnát. De a mezőgazdaság fejlődésének üteme az idén még nagyobb, sokkal nagyobb, mint ahogy bárki is képzelni merte a múltban. A gabonatermés az idén túlhaladta a 350 millió tonnát. Ez majdnem kétszerese a múlt évi termésnek, és több mint kétszerese az Egyesült Államok, a kapitalista világ legnagyobb gabonatermelő országa tavalyi termésének is. Kina összgabonatermése annyi, amennyit 1956-ban az egész észak-amerikai kontinens, Közép-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália és Afrika együttvéve termelt. A fejlődésnek ez az üteme — nem 2, 3 vagy akár 5 százalék, hanem 100 százalék — eddig még nem fordult elő Kínában, sem sehol máshol a világon, sem a múltban, sem most. A búzatermés, amelyet legkorábban aratnak, és amely a második legfontosabb gabonanemü Kínában, 39.5 millió tonna. Ez a tavalyi termésnél 70 százalékkal magasabb. Az egy hektárra eső termés országos átlaga az 1957. évi 855 kilogrammról 1485 kilogrammra emelkedett, vagyis 73.6 százalékkal. Kina 1949-ben az Egyesült Államok termelésének csak 44 százalékát termelte. Ma túlhaladja ezt a legnagyobb nyugati búzatermelő országot 1.3 millió tonnával. A következő aratás a rizsé, Kina legfontosabb gabonafajtájáé. Egyedül a korai rizstermés az idén 43.5 millió tonna volt; ez 126 százalékos emelkedés a múlt évihez képest. Szeptember végéig az ország rizstermésének 60 százalékát takarították be. A teljes rizstermést ebben az évben a földművelésügyi minisztérium több mint 180 millió tonnára becsüli, vagyis csaknem annyira, amennyi tavaly az egész gabonatermés országos átlaga a becslés szerint 5.17 tonna — több mint tavaly Japánban, ahol a világon az egyik legnagyobb rizshozamot érték el. A gyapottermés 3.5 millió tonnára ugrott fel és ez a.. 100 százalékos emelkedés Kínát a világ legnagyobb gyapottermő országává tette. Kina jeFémek rozsdagátió bevonása gázpSaffozással F,;ek A*-- alkalmaznák az marban a lemezbevonás (plattozás) technikáját. Ebben egy alapfém egyik vagy mindkét felületét egy másik fémmel egyesítik; hogy az alapfém ne rozsdásodjék. Például a vasat úgy védhetj ük meg a rozsdásodástól. hogy vékony aluminium, réz nikkel vagy króm lemezzel borítjuk. A plat- tozásnak eddig kidolgozott módjaihoz egy újabb csatlakozik: a gázplattozás. Ebben az alapfém felületét gáz állapotú fémvegyülékkel kezelik: helyét. Maga a radioaktiv anyag, amelyet a levegőbő) (vagy éppen a csapadékból) választottak ki, bizonyos idő alatt elárulja, hogy “mikor született”, tehát mintegy megmondja a robbanás idejét, s igy még nagyobb valószínűséggel következtethetünk a" robbanás helyére. Mutassunk rá még néhány nehézségre is, mely bizonytalanná teszi a robbanások helyének megállapítását. Pédául a magasban robbantott bomba veszedelmes ugyan, mert termékeit azonnal a magaslégkörnek adja, de helyének meghatározása nehéz, mert a légnyomáshullámok nem jutnak messzire, s ilyen esetben a földrengésjelzők működése is bizonytalan. És a meteorológia? Az eljárás elég egyszerű. A bevonandó anyag a platt ózó kemencébe jut, ahol 460 C. fokra melegkik. Ezután a kemencébe — például — nikkel-tetrakarbonil és hidrogén elegyét vezetik, s a hőfokot csökkentik. A nikkel vegyület 185 C fokon felbomlik, s a kivált nikkel a meleg fém, felületét vékony rétegben bevonja. A bevont fém azután lassan, fokozatosan lehűl. Ha krómmal akarjuk az alapfémet bevonni, akkor a kemence hőmérsékletét 370 C fokra hevítik és króm-hexakarbonil és nitrogén gáz elegyét engedik be. Ma ez az uj technika még csak a kezdet kezdetén tart, de a tökéletesítését célzó sok szabadalmi bejelentés arra vall, hogy nagy jövő vár rá. Gázplattozással rendkívül gyorsan készül a bevonó réteg. Egy 0.024 milliméteres nikkelréteg kialakítása 'galvanikus eljárással 3—6 óráig, ellenben gázplattozással csak 45—150 percig tart. Gázplattozásra minden fém alkalmas, amelynek gáz állapotú vegyülete van. Ilyen az ólom tetraetilje, az urán hexofluoridja stb. A további kutatások uiabb meg újabb gázositható fémve- gyiiletek előállításával a gázplattozást mihamar általánosabbá fogják tenni. E módszerrel nemcsak fémeket és ötvözeteket, hanem üveget, műanyagokat, kerámiákat, sőt papirt is elláthatunk vékony fedőréteggel. E!fitk0!fiaíó*8 az aiamrobhantás? (Folytatás a 13-ik oldalról» rétegekben uralkodó széljárást is megtudhatjuk. Ezek a tréképek nagy területek, egész földrészek, sőt újabban az egész északi félgömb magassági szélviszonyait is elénk tárják. Különösen érdekesek a magasban levő szélfolyamok, futó áramok; amelyek — mint a Golf-áram a tengerben —. széles folyóként és nagy sebességgel szállítják a levegőt és benne sokszor a radioaktív mérget. Sok országban repülőgépek mérik a. magasban : van-e ott a levegőben radioaktív anyag. Fia találnak, visszafelé követik a téi'kepenr'a1 futó áramok; útját, s igy próbálják meghatározni á robbanás, A légkör már annyira tele van a bombáktól eredő radioaktiv termékekkel, hogy csak a legkorszerűbb és legfontosabb berendezésekkel állapítható meg rövid időn belül a robbanás megtörténte, vagyis az, hogy a légkörben észlelt radioaktiv anyag valóban uj bombától ered. Miként ugyanis a sok mérésből kitűnt, a légkör bizonyos rétegeiben és helyein mintegy összegyütemlik a radioaktiv anyag (akárcsak a hófúváskor a hó), s egy- egy alkalommal ebből a “raktár”-ból indul tova földkörüli útjára. A gyors következtetés igy esetleg a “természetes raktár”-t gondolhatja újabb robbantásnak. Mindez nehezíti a jelenlegi méréseket. De a három módszer együttes alkalmazása már most is mindig biztosan elárulja, ha valahol atomvagy hidrogénbomba robban. ^-----------llllllllillllllllllllllll MAGYAR TUDÓSDELEGÁCIÓ utazik Finnországba. A küldöttség vezetője dr. Ortutay Gyula. az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. A küldöttség részt vesz a Finn-Ugor Társaság fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi közgyűlésen. ★ * GYÓGYÍTÓ NAPFÉNYREFLEKTOR. — V. N. Buhman szovjet kutató az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végzett a napsugarak gyógyító hatásának felderítésére. Kísérletei alapján három évvel ezelőtt különleges napfény-reflektort szerkesztett, amelynek tükörfelülete a beteg testrészeire irányítható és megfelelően szabályozható a sugárzás adagolása. Az orvosok tapasztalatai szerint az uj készülék sikerrel alkalmazható az isiásmegbetegedések, bőrbetegségek, izületi gyulladás, különböző neuralgikus megbe- iggedések, mellmirigy és visszérgyulladás, idült mándulagyylladás, légcsőasztma és több más megbetegedés kezelésére.
