Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-30 / 44. szám

AMERIKAI MAGIAK SAU J. 11U1 Ü\A&.y-f UtXUUCi t>v, 1«/UU 12 :-r _ _ -Jc X*- ■ A A —— r 4e | Magyarorszag I A moszkvai “Budapest” első órái felölő’-',! i' A dolog ott kezdődött, hogy ezt a riportot majd­nem lekéstem. Sürgősen szobát kellett foglalnom egy budapesti kollégámnak, s igy tudtam meg, hogy Moszkva uj szállodával gazdagodott. Erede­tileg úgy volt, hogy a “Budapest”-et csak novem­bert 7-én nyitják meg. Nos, —■ mondja az uj szálloda portása — hamarabb elkészült. Ilyesmi már történt a Szov­jetunióban. .. A város Szivében a Petrovka és a Nyeglinnaja Utcák közti első mellékutcában az egyik épület- ézárny valóban elkészült. A másikon még dolgoz­nak a kőművesek. A négyemeletes klasszikusan szép épület bejáratán (ha az egész felépül, nem ezi lesz a főkapu) már ott hirdeti a tábla: “Gosz- tinnyica Budapest” —- “Budapest Szálloda”. * I. Szemjonov igazgatótól megtudom a szálloda eddigi történetét és adatait. Távirati stílusban, de nagy szeretettel beszél az uj vendéglátóipari létesitményről: A szálloda neve azért lett “Budapest”, mert ez a név felel meg legjobban rendeltetésének: a két ofszág viszonya napról napra elmélyül és a ma­gyar látogatók száma egyre nagyobb Moszkvá­ban. A mi szállodánk elsősorban a magyar ven­dégek számára létesült, de természetesen más injpi demokratikus országokból érkezők is laknak inajd itt. Mindenesetre néhány szobát mindig fenn fogunk tartani a váratlanul ideérkező magyar barátaink számára. Meg kell mondanom, hogy baráti országok fővárosának nevét eddig három szálloda viseli Moszkvában: a “Peking”, a “Prága” és most már a “Budapest” is Az egész szállodát 154 lakosztályra terveztük, összesen 230 vendég számára. Ma még csak 76 lakosztály kész, tehát összesen 102 vendégnek tudunk helyet adni. Valamennyi lakosztály töké­letes felszerelésű, előszobája és fürdőszobája is van. A háromszobás lakosztályokba televiziós ké­szülékeket állítunk be, s valamennyi lakosztály­ban rádió is van. Természetesen minden szobá­ban telefon áll a vendégek rendelkezésére. A “Budapest” úgynevezett osztályonfeliili vendég­látóipari üzem. A háromszobás lakosztály napon­ként 100 rubelbe, a másfélszobás 60 rubelbe, a kétágyas 50, az egyágyas pedig 35 rubelbe kerül naponta. — Az épület nem uj, már 82 esztendeje itt áll. 1876-ban épitette egy gazdag moszkvai kereske­dő, 1914-től 1924-ig szálloda volt, később a szak- szervezetek költöztek be, majd lakóház lett be­lőle, de 1955-ig megmaradt az épületben az “Au­rora” étterem. Ennek az étteremnek helyén épül most a “Budapest” étterem, amelynek elkészül­tét már türelmetlenül várják a moszkvaiak. Szét­futott a hire, hogy — legalábbis eleinte — ma­gyar szakácsok főznek, magyar pincérek szolgál­nák ki majd, sőt ebben az étteremben lesz Moszk­va első — pesti értelemben vett — eszpresszó­ja is. t Két érdekes technikai újítás is fűződik az uj szálloda nevéhez. A “Budapest” szállóban alkal­mazták először az újfajta, különleges padlólakkot. Ezzel a lakkal, szórópisztoly segítségével befedik a parkettát, hagyják megszáradni, s azután egy esztendeig nem kell sem beereszteni, sem kefél­ni : egyszerűen lemossák vagy porronggyal feltör- iik, s újból csillogóan fényes lesz. A másik újí­tás: a szobákban a rádiót beszerelték az éjjeli- szekrénybe. A skálakereső gombjai láthatók csak az éjjeliszekrény ágy felé eső oldalán. Azzel a gondolattal hagyom el a moszkvai “Bu­dapestet”, hogy ebbe a szállodába, azt hiszem sokszor kell majd ellátogatnom, hiszen vendégei­nek nagy részé előreláthatóan Magyarországról érkezik majd. Zomhori János . *>\> 7 ; __________i_ Újfajta oktatás a magyarországi iskolákban A lapunk is beszámolt arról, hogy a magyar- országi iskolákban ez évben bevezetik a politech­nikai oktatást. Szükségesnek tartjuk megismer­tetni olvasóinkkal ennek lényegét, amely nem ntás, mint sa fiatal generáció előkészítése a gya­korlati életre. Ez azt jelenti, hogv ötszáz általá- y.f V/ séd!- >. ■ 1 Atö ßdß *Á-.\U í. y •.. - . > : .* * ' Sí. ‘ *> * -VH V '-Ti í* ti y. _■ nos iskolában és ötven gimnáziumban gyakorló munkamühelyeket állítanak fel. Az iskolai oktatás rendszer túl elvont volt és ezen kíván változtatni az uj tanterv. Az elmé­leti tárgyak anyagát is úgy építették fel, hogy a gyerekek a fizikai-, kémiai- és biológiai órákon kívül minél több gyakorlati jellegű, ipari, illetve mezőgazdasági ismeretet kapjanak. Ebben nagy szerepe lesz a műhelymunkának, illetve falun az iskola kertjében végzett munkának. A tanulók megismerik az elemi munkafogásokat, a szerszá­mok kezelését, s a legfontosabb növénytermesz­tési és állattenyésztési módszereket. A városi is­kolákban fa és fémmegmunkálást, motor és vil­lanyszerelést tanulnak a diákok. Az ilyenfajta iskola már régi vágy. Móricz Zsigmond a nagy magyar iró is ilyenről álmodo­zott, amikor ezt irta: Semmi sem ad nagyobb örömet, mint a tudás, ezt a tudást kell felébresz­teni — nem megtanítani —, hanem “munkais­kola” módszerrel megszülettetni az emberekben s akkor boldogságot ad az iskola.” Móricz Zsigmond “munkaiskolának” mondta, ma úgy nevezik: politechnikai oktatás. Erről az újfajta iskoláról, igy írja le benyomását az egyik újságíró. “A Rákóczi Gimnázium egyike az uj ‘munkais­koláknak’. Lakatos- és asztalosmühelyében most éppen zajjal járó “dolgozat” készül. Mielőtt meg­tekintenénk e műhelyeket — dr. Temesi Alfréd igazgató megismertet a természettudományi szaktárgyakhoz kapcsolódó politechnikai tan­tervvel. — Az elsőosztályos gimnazisták biológiát, ké­miát, természeti földajzot tanulnak. Ez meteor­ológiai megfigyeléssel, az iskolakert kiöregedett gyümölcsfáinak kicserélésével, faápolással páro­sul és a kerti szerszámokhoz nyeleket készítenek, is élezik, javítják is azokat. . . A másodikosok a többi között az állattant már egy-két háziállat tenyésztésével kombinálják. Egyelőre nyulakról van szó, s a fiuk már készí­tik részükre a ketreceket. A harmadikosok a fizi­ka- és kémia-technológiával összefüggő asztalos- és lakatosmunkákat kapnak feladatul; s megis­merkednek a benzinmotorral is. A negyedik osztályosok tantervét már a laka­tos- és asztalos műhelyben láthatom, “menet köz­ben”. Mivel nekik már heti öt fizika órájuk van, itt előtérbe kerül fémek kézi és gépi megmunká­lása, néhány elektrotechnikai gyakorlat, villany- szerelési és mérési ismeret elsajátítása. A fiuk politechnikai képzését átszövi az a pe­dagógiai elv, hogy mühelytevékenységük során lehetőleg használati tárgyakat is készítsenek. Most például különböző iskolai szemléltető eszkö­zöket gyártanak — először saját gimnáziumuk részére, azután más iskoláknak is. 550,000 m3-re nőtt. A főváros közlekedési válla­latai 1938-ban 345 millió utast szállítottak éven­te, 1950-ben 745 milliót, 1958-ban (az év még nincs befejezve) már az egymilliárdhoz közeledik az utazók száma. Az építőipari vállalatok lényegében 1950 óta fejlődtek ki. Akkor 6 vállalat termelési értéke 153 millió forintot tett ki. Ma az építőipari vállalatok száma 29, s az ez évi termelési érték 830 millió forint. A lakosság életszínvonalának emelkedését talán a legjobban az áruforgalom növekedése mutatja, amely 1950-től 1958-ig 238%-ot tesz ki. Akkor a- fővárosi kereskedelmi boltok áruforgalma 7,300 millió forint volt, 1957-ben pedig 17,300 millió forint. Eredményesen működött a Fővárosi Tanács a szociális-kultur téren is. Az elmúlt nyolc év alatt 142 uj körzeti orvosi rendelő létesült. A tanács kórházaiban az ágyak száma 2,477-el nőtt, a böl­csődék férőhelyének száma 1,492-ről 4,504-re sza­porodott. 1950 óta 27 uj óvoda létesült. 1953-ban a tanács nagyobb arányú lakásépitke- zési akciót kezdett. Ekkor kezdődtek a nagy la­kótelepi építkezések, eleinte évenként 4—5,000, 1955-ben több, mint 7,000, 1957-ben pedig 10,050 komfortos (fürdőszobás, stb.) lakás épült. Ter­mészetesen ebben nincsenek benne az állami, az Országos Takarékpénztár kölcsönének segítségé­vel épülő magánépitkezések. Ezek csupán részlet adatok a nagy munkából, de érzékeltetik a főváros fejlődését, amelyet a hároméves terv folyamán még jelentősebben fo­koznak. A tervek szerint például a tanács a há­roméves terv végén több mint kétmillió ember ellátásáról gondoskodik. Ez idő alatt 1.9 milliárd forintot ruháznak be. A három év alatt állami erőből 9,000, miniszté­riumok beruházásaiból 7,000 és magánerőből mintegy 6,000 uj lakás épül Budapesten. A Fővárosi Tanács különben most tartotta utolsó gyűlését, az uj tanács megválasztására november 16-án kerül a sor. (ják) Mindszenty nem távozhat az országhói A State Department bejelentette, hogy a ma­gyar kormány visszautasította az Egyesült Álla­mok abbeli kérelmét, hogy a U. S. budapesti kö­vetségén tartózkodó Mindszenty biborost enged­jék ki Rómába, hogy ott résztvegyen az uj pápa megválasztásában. A State Department a “bíborosok szent testü­letének kifejezett kívánságára” fordult a magyar kormányhoz. A budapesti rádió szerint az Egye­sült Államok próbálkozása ebben a kérdésben, be­avatkozást jelent a magyar belügyekbe. Diplomáciai körökben az a hir járja, hogy ha­bár az Egyesült Államok kérelme csupán arra vonatkozott, hogy Mindszenty résztvehessen az uj pápaválasztásra összegyűlt konklávén, minden jel arra mutat, hogy Mindszenty a választás után nem tért volna vissza hazájába. Hogyan fejlődött Budapest a fővárosi tanács irányítása alatt Nyolc éve annak, hogy Magyarországon a ta­nácsrendszer létrejött és a városok, községek élére került tanácsokról ma már megállapítható, hogy eredményes munkát végeztek. Ez főleg an­nak köszönhető, hogy a tanácsok tagjai—a nép közt élve annak munkáját, problémáit ismerve — a helyzetnek megfelelően igyekeztek segíteni. A Fővárosi Tanács, egyike volt az ország egyik legeredményesebben működő testületének és az eddigi munkájáról most kiadott jelentésből ki­tűnik; ha nem is sikerült sok kérdést megoldani, sok kívánságot teljesíteni, feladatát mégis dere­kasan végezte. Néhány érdekes példát megismertetünk a je­lentésből. 1950-ben, a tanács megalakulásakor már 22 ke­rületből állt a főváros, 52,117 hektár területen 1.640.000 ember élt, akinek szociális, kulturális ellátásáról a tanácsnak kellett gondoskodnia. — Amig 1950-ben a fővárosnak 38 üzeme volt és ezekben 49,175 dolgozót foglalkoztatott, addig ma 229 vállalata 147,551 dolgozóval segít a la­kosság jobb ellátásában. A közmű és szolgáltató vállalatok teljesítmé­nye is évről-évre növekedett. 1950-ben a Vízmü­vek napi kapacitása 482,500 m3 volt, azóta pedig 160.000 m3-el emelkedett. A gáztermelés napi Nem halad a háztartási villamosgépek fejlődése? Napjainkban szerte a világon jelentősen átala­kul a háztartás technikai része. Az átalakulást a villamosenergia szélesebbkörü felhasználása hoz­ta magával. Érdemes megvizsgálni a magyaror­szági villamosenergiafogyasztás alakulását a leg­utóbbi években: 1951-ben kb. 162 millió kilowattóra 1953-ban kb. 207 1955-ben kb. 285 “ ” 1957-ben kb. 372 “ Hat év alatt a fogyasztás tehát jóval több, mint kétszeresére emelkedett, és a növekedés előrelát­hatólag tovább tart. Igaz, hogy a magyar háztar­tások villamosenergia-fogyasztása világviszony­latban nem magas, de a mostani növekedési ütem­ben tiz éven belül el fogja érni az 1400—1500 millió kilowattórát. Ha feltételezzük, hogy tiz év múlva mintegy 2.5 millió háztartásban lesz villamosenergia, az egy háztartásra eső évi fo­gyasztás 560—600 kilowattóra lesz. Ez sem nagy a fejlett ipari, vagy az olcsó vizierővel ellátott államokhoz képest, de már sok háztartási gép alkalmazását teszi lehetővé. VÁRÓCSARNOKOT építenek az Elekes u. 1. számú ház előtt levő autóbusz végállomáshoz, a lakosság régi kérését teljesítve.

Next

/
Thumbnails
Contents