Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-23 / 43. szám

ax eámr*?rvJsC>i i .. - v • : & ' f Cs&£f i F@lszőla§üak a Isüfcsismsreies polgárok * Ismét nagy, oldalas hirdetés jelent meg a N. Y. Times október 16-iki számában, neves és köz- tiszteletben álló közéleti vezetők aláírásával. Ez esetben a fejeim óriási betűi ezt mondják: “AME­RIKÁNAK UJ KÜLÜGYI POLITIKÁRA VAN SZŰK.: ÉGÉ.” Az utána következő szöveg kifejti, hogy az utóbbi 12 évben mindkét politikai párt által kö­veteit hidegháborús politika újra meg újra a há­ború meredekéhez vitt bennünket, mint legutóbb Libanon, és Kína esetében is, és hogy ez a politi­ka semmit nem oldott meg. A hatalmas fegyver­kezés csak az elpusztulás veszélyét növeli. Alá­ásta a világnak aglEgyesült Államokba vetett bi­zalmát. cStüfoKpa~vagyunk szorítva. Itt az ideje, hogy szembenézünk a valósággal. “Te;..zik, vagy nem tetszik, a világ lakosságá­nak eg'harmada kommunista vezetés alatt él és nincs jyl arra, hogy az a közeljövőben meg fog változni. “M'vel á Világ népeinek együtt kell élni, vagy együtt kell. halni, elkerülhetetlenül ki kell tárni a világ kapuit és buzdítani a népeket arraA„hogy utazási, kereskedelmi és kulturális' ösérét foly­tassanak; “Alulírottak nem vagyunk hajlandók tűrni, hogv.. hazánkat egyik krízisből a másikba ránci- gálják, hogy az oroszokkal és kínaiakkal együtt, a hidegháború foglyai maradjunk. “Nem vagyunk hajlandók feláldozni hazánkat egy olyan politika folytatásának, amely kudarcot vallott. . “Visszautasítjuk azt a dogmát, hogy az embe­riesség ott végződik, ahol a vasfüggöny kezdődik. Hisszük, hogy lehet megoldást találni. “Azért arra sürgetjük a kormányt és az Egye­sült Államok népét, hogy kezdjék megtárgyalni és újra átfóntolni egész külpolitikánkat.” A hirdetés 45 aláírója között találunk ismert neveket a társadalmi élet minden rétegéből. Van­nak Írók, tudósok, országos társadalmi és politi­kai szervezetek vezetői, szakszervezeti vezetők, professzorok, művészek, stb. Kiemeljük közülük Eleanor Rposeveltet, James P. Warburg bankárt, Hugh B. Hester ny. tábornokot, Clarence E. Pic­kett Quaker vezetőt, a csoport összetételének il­lusztrálására. 1T§ WMM AlEfUKAI Az Egyesült Államok lakossága elérte a 175 milli't, a lecntjabb népszámlálási adatok szerint. A kereskedelmi minisztériumban lévő népszámlá­ló hivatal regisztere mutatta az uj számadatot, A regiszter tulajdonképpen egy. hatalmas térkép, amelyen felvillanó lámpák mutatják az ország­ban előforduló születések, halálozások, kivándor­lások és bevándorlások arányszámát. A térkép tetején egy autó mérföldjelzőjéhez hasonlítható gépezet van elhelyezve, amely percenként mutat­ja a lakosság számát. A népszámláló hivatal szerint a lakosság min­den 11 másodpercben eggyel növekszik, főleg az­ért, mert a születések meghaladják a halálozáso­kat. Ez gyorsabb növekedés, mint az elmúlt évi volt, amikor 170 millió lakosa volt az Egyesült Államoknak. Az. utóbbi hónapokban bizonyos le­lassulás mutatkozott, mivel a születések száma esőkként, amit főleg a gazdasági válságra lehet visszavezetni. A számlálógép nem mutatja száz-százalékos pontossággal az adatokat. 1QS millió szavazépoigár A novemberi választások alkalmával 106 millió amerikai jogos a szavazásra. A kereskedelmi mi­nisztérium szerint az ország történetében soha­sem volt ennyi szavazásra jogosult polgár. Az adatokból viszont az is kitűnik, hogy az Egyesült Államoknak nincs valami jó rekordja a szavazásokat illetően. Olyan évben, amikor nincs elnökválasztás, a szavazok arány száma 30.1 szá­zaléktól (1920-ban) 44.1 százalékig (1939-ban) terjed. AMERIKAI MAGYAR LZó . Thursday, i. Wimk füisjfW 9 Nixon után most Dulles államtitkár fejezte ki iszonyát amiatt, hogy a külpolitika valahogyan népszerű témájává válhat az amerikai nép min­denkori életének. E heti sajtókonferenciáján an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a most folyó választási kampány kortesbeszédeiben, úgy a demokrata, mint a republikánus párt szónokai tartózkodni fognak attól, hogy a külpolitikai problémákat érintsék. Két héttel ezelőtt Nixon alelnök tett sértő megjegyzéseket a levelekről, amelyeket az ország problémáit szivükön viselő szavazó polgárok Ír­tak megválasztott törvényhozóiknak Washington­ba, véleményüket fejezve ki a kormány külpoliti­kájának legújabb kilengésével, a kínai kérdéssel kapcsolatban. A vélemények többsége elitélő volt és ez nagyon felborzolta Nixon türelmét azokkal szemben, “akik azt hiszik, hogy az ilyen levelek befolyásolhatják a kormány külpolitikáját.” A két párt kiabálhat tücskot-bogarat egymás­ra, vetélkedhetnék abban, hogy melyikben vannak korruptabb politikusok, de arra vigyázni kell, hogy a nép ne formáljon magának több jogot a kormányzáshoz, mint annyit, hogy választhat egyik vagy másik korrupt vagy még korruptabb párt jelöltjei között. Evvel maga Truman a de­mokrata párt kibróbált bölcse is egyetért, azért nyilvánosan támogatta a.kormány középkeleten és távolkeleten folytatott politikáját. Ha meg nincs eltérés a két párt külpolitikája között, akkor minek a vizet zavarni? -■* ' Igy kisml a ki&hajsza A Pentagon és az Atomenergia Bizottság nem akarja elismerni azt, amit az atomtudósok a Genfben tartott konferenciájukon is megállapí­tottak, t. i. hogy az atomrobbantások felfedésé­re megvannak a kellő módszerek. Úgy látszik, hogv az igaz tények visszautasítása jobban szol­gálja a dullesi külpolitikát. Mindazonáltal ezek a szervek ismételten újabb és újabb szovjet rob­bantások felfedéséről tesznek jelentést. A saját hitetlenkedésüket azonban máskép is hasznosítják, nemcsak a békeegyezség lehetetlen­né tételére. Újabban a Pentagon és áz Atomener­gia Bizottság aggodalmát fejezte ki afölött, hogy a Szovjetunió túlságosan pontos jelentést ád az Egyesült Államok atom-próbarobbantásairól. Itt valami bajnak kell lenni. Miután nekünk nincs — és igy másnak sem lehet — hibátlan felszere­lésünk robbantások hajszálpontosságu felfedésé­re, akkor hogy lehet az, hogy a Szovjetunió min­den próbarobbantásunkról olyan akkurátus jelen­tést adott ? Ez nem lehet másként, minthogy — kémkedéssel szerezték meg az adatokat. Csak ezzel tudják megmagyarázni a Szovjet­unió aug. 23-án tett jelentését, hogy az Egyesült Államok 32 nukleáris szerkezetet robbantott fel a Csendes-óceánban, holott itt a hivatalos jelen­tés csak 14-ről számolt be. A szovjet jelentés majdnem pontos volt, mondja a Pentagon. Az ki van zárva, az lehetetlen, hogy a Szovjetunió saját felszerelésével jött volna rá a robbantások számá­ra, pontos helyére ,és idejére. Itt vagy az újság­írók “pötyögtettek”, vagy kémek adtak Moszkvá­nak pontos felvilágosítást. Hiszen Arthur G. Trudeau altábornagy, a had­sereg kutató osztályának főnöke még szeptember 16-án megmondta az Amerikai Ipari-Biztonság Társaságnak, hogy “a szovjet technológia előre­haladott állapota inkább a szovjet kémkedés és szubverzió eredményének köszönhető, mint a szovjet tudományos felkészültségnek.” Amikor minderről olvastunk a N. Y. Times október 10-iki számában, kissé aggódtunk, hogy vajon ez azt jelenti, hogy kezdődni fog egy nagy kémhajsza? Vagy mit? , Azután kezünkbe került egy másik hir. amely arról számol be, hogy a Szovjetunióban, a kül­ügyminisztérium sajtókonferenciát tartott, ahol bemutatták az összejött bel- és külföldi újság­íróknak azokat az amerikai léggömböket és a bennük talált felszereléseket, miket a szovjet ha­tóságok elfogtak . Ez a kiállítás, az 1956 februárjában tartott be­mutatóhoz hasonlóan, azt akarta bizonyítani, hogy az Egyesült Államok folytatja előbbi eljá­rását és még mindig léggömböket használ légi felderítésre, hogy kikutassa és lefényképezze a rakétáinak szánt szovjet célpontokat. Mivel ez a híradás október 11-iki dátummal je­lent meg, világos lett előttünk, hogy az előbbi kémhistória az utóbbinak a hatását akarta tom­pítani. Ez világosságot vet arra a dullesi külpoli­rik:r;i id mp]v fl+r>mbr>TV))TÍVx a szocializmus fejlődését derékba törni. Nem sokan vannak Dullesen kívül, akik ennek a lehetőségét elhiszik. Számos levél és oldalas hirdetések a kapitalista sajtóban, melyek a kül­politikai irányváltoztatását követelik, szolgálnak ennek bizonyságául. mhss szólásszabadság Benjamin J. Davis, newyorki kommunista ve­zető, a Peonle’s Rights párt állami szenátor-je­löltje a múlt héten 200 diák előtt beszélt a “béké­ről és az integrálásról.” Beszédét egy blocknyira a New York City Co!lege-tól mondta el, a 133-ik utca és Amsterdam Avenue sarkán, egy hangszó­rós teherautóról. A diákok ugyanis meghívták Davist, hogy az egyetemen tartson előadást, de az egyetem veze­tősége a kérést elutasította azzal a megindokolás­sal, hogy Davist a Smith-törvény alapján elitél­ték és mint ilyen, nem beszélhet a City College területén. Davis, akinek hallottra való helyezését a vá­lasztási bizottság elutasította, kampányt folytat a “write-in” szavazás érdekében. Capshart szenátor ajánlata Most, amikor’ak ország területén az üres gyár­telepek százezrei várják a csodát, amely vissza­varázsolná azokat a vállalkozásokat, amelyek a közelmúltban azokat a milliókat foglalkoztatták, akik most munkanélkül vannak, Capehart szená­tor azt ajánlja, hogy építsenek még több gyárte­lepet. Azt mondja a jó szenátor, hogy a telepek építésénél majd munkát találnak a munkanélkü­liek. Csak azt nem mondja meg, hogy mi lesz, ha ezek az uj gyárépületek elkészülnek és annyival több lesz az üres épületek száma. Az építésnél foglalkoztatott -munkások ismét munkanélkülivé válnak. Gyerekek zágrábiéi Az idei newyorki Macy-parádéról hiányozni fognak a mesebeli alakokat ábrázoló szokásos, hatalmas, színes léggömbök. A szövetségi kor­mány kihirdette, hogy a léggömbök megtöltésé­hez szükséges héliumot nem nélkülözheti, mert az a távlövedékeknek egy fontos kelléke és igy nem lehet azt ilyen célokra felhasználni. A parádét a legszenzációsabb látványosság nél­kül fogják megtartani Thanksgiving napján, no­vember 27-én. így áldozzák fel a gyermekek örömét a háború istenének! Aranysslüago! nyert Brüsszelben a magyar pavilon Befejeződött a pavilonok közötti verseny zsűrijének munkája. A napokban kihirdették az eredményeket. A magyar pavilon a legmagasabb dijak egyikét, az arany-csillagot nyerte. «SaBSCÍSESSEBEBSSSESEEEEgEBEBBHSBBSHEBBaB Akinek a beszéde korrupt, annak a gondolatai is korruptak. (Seneca) ■VBS8B9KaBS*5B99XeSS2333SBBSB3BS5BSBBBBSB Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Ino. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre S10.00. félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 10th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0307 2

Next

/
Thumbnails
Contents