Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Amiről az országos lapkonfereneia f p ÖVIBEN 1 tárgyalni fog ^--------------------r Levelek, hozzászólások, szerkesztői j egyzetek, cikkek olyan kérdésekről, melyek a Labor Day weekenden Chicagóban megtartandó országos lapkonferencia figyelmébe ajánlandók. Vélemény az ujamerikásokrói Tisztelt Szerkesztőség! Csak ritkán irok és csak akkor, amikor nem tetszik a lap irányvonala. Emlékeznek talán, hogy a magyarországi ellenforradalom után Írtam egy levelet, mert már akkor láttam, hogy miért volt lehetőség az ellenforradalomra. Most Nagy Imre és társainak tárgyalásán bebizonyosodott, hogy igazam volt, hogy ezek készítették azt elő. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a régi rendszer hívei s a külföldi tőkések bérencei meg akarták teljesen semmisíteni a munkás államot. Most azért irok, mert nem vagyok megelégedve a szerkesztőség állásfoglalásával, főképen az idehozott ellenforadalmárok pártolását illetően. Ugylátszik, hogy a tőkés hidegháborús propaganda most már nemcsak az idegeneket védő bizottságot befolyásolja, hanem magát a szerkesztőséget is. , Ezt a bizottságot is mi osztálytudatos munkások tartjuk fenn, azért, hogy az osztály harcból kifolyólag üldözött munkástársakat védje. De nem az ellenforradalmárokat! Most már a szerkesztőség is a “magyar testvéreknek’’ hívja őket. Ezek nem bevándorlók, ezeket az amerikai kormány úgy hozta ide, jutalmul, amiért a munkás kormány ellen harcoltak fegyveresen és meg akarták azt dönteni. Ezeket én nem fogadom el testvéreimnek, ezek olyan bűnösök, mint Nagy Imre és társai. Amiért már egy páran levelet Írtak a laphoz, azért még nem szükséges őket elismerni. Egyik sem vallja be a bűnösségét és. hogy miért hagyta cserben a szocializmus építését. Az egyik ugyan elszólta magát s azt mondta, hogy “ö a diktatúra elől menekült ki, de ha demokrácia lesz, akkor visszamegy.” Hogy milyen demokráciát akar? Hát a Nagy Imre és Mind- szentv féle demokráciát, ahol minden fosiszta párt érvényesülhet. Mindezeket láthatjuk a Nagv Imre tárgyalásán kiderült tanúvallomásokból. Úgy látom a szerkesztőség felhívásából, hogy a konvención ez lesz a főpont, ezeknek az ellenforradalmároknak a tisztára mosása. Itt nálunk Los Angelesben van belőlük több, mint ezer, de még egy sem jött el közénk és ez igy van az egész országban. Ugyan a clevelandi dalárdába meghívták őket és láttuk az eredményt. Ezek mindenre kaphatók, tüntetnek saját hazájuk ellen, még az orosz táncosok ellen is. Ha alkalom jönne, még arra is felhasználnák őket, hogy fegyveresen megtámadják újra a munkás államot. Nem látok semmi mentséget tetteikre, ezek szervezett munkások voltak és szocialisták. Hogy renegátok lettek, hát viseljék a következményeket. Nem ajánlom, sőt ellene vagyok, hogy pártoljuk őket. Kérem e levél közlését a lapban teljes aláírásommal. Munkástársi üdvözlettel Szanyi Sándor Los Angeles Egyesüljenek az összes nyelvi lapok Javaslatom célja lapunk, a Magyar Szó, valamint az összes nemzetiségi lapok gazdasági sorsának a megalapozása, illetve szilárd alapokra való helyezése. Mindnyájan tudjuk, hogy most itt az ország keleti részén, angolnvelvü napilap nélkül maradtunk. Azt is tudjuk, hogy lapunk megszűnését nem csupán a meghasonlás hozta létre, hanem főképpen a gazdasági bajok okozták. Abban is biztosak lehetünk, hogy a többi nemzetiségi munkáslapok is éppen úgy küzdenek gazdasági bajaikkal, mint mi. Az volna tehát javaslatom, hogy az összes nemzetiségi lapok szerkesztőségét értekezletre hivjuk össze, azaz az amerikai, lengyel, román, bulgár, magyar. olasz, francia, szlovák, stb. bármilyen nemzetiséget, melynek saját lapja van; mindazokat, akik a béke érdekét szolgálják, vagy szocalista társadalmi rendet óhajtanak. Jó lenne, ha e csoport közösen adna ki egy napilapot angol nyelven, melyben aztán minden nap más-más nemzetiségi lapot foglalnának bele, éppen olyan terjedelemben, mint amiben most is élvezzük. Az újság nem tabloid formában, hanem a régi típusban jelenne meg. Vagyis az angol mellett, egyik nap nyolc oldalon magyar lenne, olyan számban, mint ahány előfizetője van lapunknak, másnap másik nyelvi lap, szintén előfizetőinek arányszáma szerint és igy tovább. Természetes, hogy különböző technikai kérdések merülnek fel, melyeket azonban hozzáértéssel meg lehetne oldani véleményem szerint. Ha több mint hét nemzetiségi lapunk volna., azt megoldhatnák úgy, hogy egy nap három nyelvű lapot adnánk ki anélkül, hogy három nyelvű lap menne egy-egy házhoz, szerintem ez szintén csupán technikai kérdés, mely egy kis jóakarattal megoldható. Két nyelven, azaz anyanyelvén és az angol nyelven mindenki megkapná a lapot. így a lapokat közös kasszából fedeznénk, közös bizottsággal intéznénk dolgait, közös helyen és egyetlen egy nyomdában. Elképzelheti bárki, hogy mennyi megtakaritást eszközölhetnénk, ha ezt ilyenképpen végre tudnánk hajtani. Kevesebb személyzettel sokkal többet intézhetnénk el. Javaslatomat szeretném a konvenció elé terjeszteni és remélem, hogy komoly megfoptolás tárgyává teszik azt a delegátusok. Üdvözlettel:, J. B. Vita témát ajánl Tisztelt Szerkesztőség! Van egy kis kérelmem, még pedig az, hogy7 a szerkesztőség kétfelé osztva, az egyik fele védené a mai rendet, a másik fele meg az uj rendet, vagyis egyik védené a szociológiát, a másik a teológiát. Ez azután vita formájában jelenne meg minden héten a lapban tanulmány céljából. Had örüljön az úri osztály, hogy már a paraszt, proletár is veszekszik s nemsokára megbukik az ellenség. Persze nem ez lenne a jelentősége, hanem az, hogy a munkás tanulna a vitából. Ilyenformán lehetne vita egyik héten a munkanélküliségről, másik héten az adóról, majd az élelmiszerárak emelkedéséről s igy továb . Mit jelent a tudomány, mit jelent a pénz, mit jelent a nem-politizálunk kijelentés? Van-e szükség politikára? Most olvastam a lapban a halálbüntetésről. Éhez is hozzá lehet szólni, hogy van-e joga valakinek halálra ítélni egy másik embert. Bizonyára el fog jönni az az idő. amikor Ítélő bíróra nem lesz szükség, de ezt még ma nem lehet megtenni, mert sok hatalmas ellensége van az igazságnak. Mint gyermekkoromban a bolondos cigányasszony mondta,, amikor elment a nagygazda háza előtt és mi gyerekek utána mentünk s ellenkeztünk vele, hogy ez a nagy ház nem lesz a tiéd! Most nem adtok egy darab kenyeret sem, de ti is mehettek majd gyepelni a márkákkal együtt. Most is ahelyett, hogy levágnák az adót, még emelik minden évben, 8 dollárral emelték ebben az évben, pedig háború sincs és mégis adóztatják a népet. El akarják venni adóba a kisháztulajdonosok birtokát. Ilyesmikről kellene vitázni a lapban, s megmutatni a kérdés mindkét oldalát. Az egyik fél, aki ismeri a teológiát, az toldozza és toldozza a mai rendszer ócska zsákját, a másik pedig, aki ismeri a szociológiát, annak ezen a vonalon kellene keresni a kibúvó utat. Tisztelettel Alex Ellish. AZ ALKOHOLIZMUS, nem pedig a rák okozza a legtöbb halált a francia egészségügyi statisztika szerint. A túlzott alkoholfogyasztás következtében fellépő májbetegségek szedik a legtöbb áldozatot. A FÖLD FELÜLETÉN az erdőség körülbelül 10 billió acre területet borit be. • JOHN M. HARLAN (1833—1911) amerikai főbíró, aki mindig igen udvarias ember volt, halálát megelőzőleg már több órán át eszméletlenül feküdt. A halált megelőzőleg azonban magához tért és a virrasztók felé fordulva mondotta: “Good-bv, nagyon sajnálom, hogy ily soká várakoztattalak benneteket”. ★ AZ INTERNATIONAL Revenue Office adatai szerint az Egyesült Államokban 1957-ben több mint 40,000 munkáltató nem fizette be az állami pénztárba a munkásaitól visszatartott társadalombiztosítás (social security) adót, noha azért a büntetés 5,000 dollár és egy évi börtön. ★ A NATIONAL INSTITUTE of Mental Health nyilatkozata szerint ez az intézmény a kormánytól 700,000 dollárt kapott az iszákosság elleni hatásos szerek vagy módszerek felkutatására. Ez. az első ilyen “hivatalos” kísérlet dacára annak, hogy az alkoholisták száma felülmúlja az ötmilliót. ★ A SZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG kiadója tervbe vette Bölöni György “Az igazi Ady” cimü munkájának és Karinthy Frigyes válogatott hunu> leszkjeinek kiadását. A szlovák Szépirodalmi Kiadó kiadásában Eötvös “A falu jegyzője”, az Ifjúsági Kiadó kiadásában pedig Jókai “Szegény gazdagok” cimü regénye jelenik meg. ★ A “BUREAU OF MINES” adatai szerint az Egyesült Államokban junius hóban naponta 6.865,000 hordó nyersolajat használtak. A julius- havi előirányzat napi 6,970,000 hordó. ★ BLOOMINGTON, ILL. város állatkertjében a Dehlia nevű oroszlán ‘császár’ váo-óc-oi ^ülte meg kölykét, A bébi oroszlán holtan született. ^ j ★ Southampton. Anglia városban amerikai költséggel renoválták a “Creole” nevű hadihajót, amit Pakistan államnak ajándékoztak, — jelenti a Reuthers hírszolgáltató vállalat. ★ MANNING, la. városban Albert Dietz megyei Supervisor akart lenni, de az előválasztásoknál elbukott. A helyiujságban köszönetét mondott a támogatóknak, amit igy fejezett be: — ‘A feleségem azonban kijelenti, hogy ő nem mond köszönetét azoknak, akik belőlem politikust akartak csinálni.” ★ ARTHUR TRUDEU generális, a “Research and Development” iroda főnöke bejelentette, hogy eddig 10,000 “Nike Ajax” anti-irányitható löveg készült el. Eddig ez nagy titok volt. A “Nike Ajax” irányitható löveg állítólag a közönséges ii.myitható lövegeket lövi le. ★ TRENTON, olaszországi városban, — mondja a Reuthers hir, az olasz alpok két magas hegyéről, ahol tehenészetet tartanak fenn, a tejet 18... 500 láb hosszú csövön vezetik le a völgybe. Dr. F.. ERNEST JOHNSON (National Council of Churches) állítása szerint az amerikai protestáns papok jövedelme olyan alacsony, hogy a legtöbbje tele van adósággal. Johnson adatai szerint a protestáns papok átlagos évi jövedelme 4432 dollár, amiért azonban heti “60-80 órát dolgoznak.” ★ DARMSTADT, Nyugat-Németországi városban Norbert L. Meyer őrmester, amerikai katona, megkezdte hat havi börtönbüntetését, amit emberölésért szabtak ki rá. ★ AZ U.IAMERIKÁS magyarok honosodását segíteni célzó törvényjavaslatot a szenátus igazságügyi bizottsága jóváhagyta és a szenátushoz továbbította. • AMERIKA első természettudományi múzeumát Philadelphia városban a “Philosophical Society” alapította 1770-ben. Az első általános múzeumot pedig a “Darthmouth College” Hanover, N. H.) nyitotta meg 1772-ben. ____________Ú
