Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-16 / 42. szám
Thursday, October 16, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 VIZSZERZÉS Uü MÓDSZEREKKEL . — Magyarországi riport — Az iparosítás, az uj városok építése és az életszínvonal emelkedése az ipari és ivóvízellátásban is újabb és újabb feladatok elé állítja a kutatókat és tervezőket. Az egész világon gondot okoz, hogy sok helyen a természeti adottságok miatt, már nincsen lehetőség konvencionális vízszerzési módokkal újabb vízmennyiséget feltárni és újabb módszereket kell alkalmazni. Ilyen szükségszerűség előtt állott Magyarország is, ahol az iparosításhoz szükséges nyersanyagok egy része csak dolomit- és mészkőkarsztos területen található. Ezek a területek azonban vizszegények. A magyar szakemberek számára csak két megoldás látszott: vagy az ipartelepeket helyezik el bővizű helyeken és a nyersnyago- kat szállítják oda, vagy pedig költséges távvezetéken vizet vezetnek a karsztos vidékekre, a nyersanyag közelébe telepitett gyárakhoz. A KARSZTVÍZ A magyarországi sajátos geohidrológiai viszonyok és a gazdaságossági kérdések alapos mérlegelésével, szakembereink egy harmadik megoldást választottak: mesterséges utón, helyben tártak fel vizet. Ezek a kísérletek 1949-ben indultak meg és a mesterséges karsztvizfeltárások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Mivel a nagyközönség erről keveset olvasott, megkértük dr. Kesslér Hubert főmérnököt, a Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos munkatársát, ismertesse olvasóinkkal a nagy jelentőségű eredményt. Első kérdésünk: — Mi tulajdonképpen a karsztvíz és miért jelentős nálunk? — Karsztvíznek nevezzük azt a vizet, amely a barlangképződésre alkalmas, elkarsztosodott mészkő- és dolomithegyek üregéiben található. Ezeket a karsztos vidékeket mint a viztelenség valóságos jelképeit általában messze elkerülték ipar- vagy lakótelepek létesítésénél. Bennünket a kényszerűség vitt arra, hogy ilyen területek vízellátását megoldjuk, mert a karsztvidékeken található, nyersanyagok miatt ide kellett telepítenünk ipartelepeket és természetesen lakóterületet is. A részletes vizsgálatok során kitűnt, hogy a karsztvidékeken, bizonyos mélységben, igen nagy vizmennyiség áll rendelkezésre. Ezt azután — gyakran egészen újszerű módszerekkel — a felszínre emeljük és olyan területen kapcsoljuk be a vízellátásba, ahol egyéb vízszerzési lehetőség teljesen reménytelen. — Nem fogy-e el ez a viz? És hogyan állapítják meg a készletet? — Mivel nem állt rendelkezésünkre küföldi tapasztalat, magunknak kellett a szükséges vizsgálatokat, kutatásokat elvégezni. Megállapítottuk, hogy ez a viz — a régebbi feltételezésekkel ellentétben — kizárólag a beszivárlott csapadékból ered, amelynek utánpótlását a helyes vízgazdálkodás, a föld alatti vizháztartási egyensúly megóvása érdekében igen fontos ismerni. Az utánpótlás törvényszerűségét szoros összefüggését a csapadékkal sokéves vizsgálattal sikerült megállapítania a Vízgazdálkodási Kutató Intézetnek, és most már kielégítő pontossággal ismerjük azt a vízmennyiséget, amellyel karsztvidékeinken gazdálkodhatunk. — Ismertették-e már a mesterséges karsztvíz- termelés és készletmegállapitás speciálisan magyar eredményeit a külföldi szakkörökkel? — Egy errevonatkozó tanulmányom megjelent a kanadai Torontóban tartott nemzetközi hidrológiai kongresszus kiadványsorozatában. Eddigi eredményeink ismertetésére meghívott az osztrák Vízgazdálkodási Szövetség. A nagvkiterjedé- sü osztrák karsztvidékeken állandóak a vízellátási nehézségek. Várjuk az észak-urali Bányageológiai Intézet szakembereinek látogatását. Nagyon kívánatos lenne a magyar viszonyokra megállapított lehetőségeket és törvényszerűségeket más országokban is kivizsgálni. FÖLD ALATTI GYÓGYFÜRDŐ — Hol vannak Magyarországon jelentős karsztvizfeltárások ? — Kevesen tudják, hogy Miskolc és Diósgyőr vízszükségletének jelentős részét a lillafüredi Anna-barlangban levő forrásokból fedezi. A mis- kolc-tapolcai vizmü forrásai is nagy kiterjedésű barlangrendszerből nyerik vizüket s hamarosan megindul a kutatás a viz gyakori megzavaroso- dásának kiküszöbölésére. A miskolc-tapolcai gyógyfürdőépület mögötti barlangban fakadó bőVillanyt vezetnek a kondoros! volt betyárcsárda kéményébe A Békés megyei kondorosi betyár'csárda 131 évvel ezelőtt épült. Az országút mentén levő, pusztasággal és náddal körülvett csárda a szegénylegények kedvelt tanyája volt, ezért szemben vele nagy panduriaktanyát építtetett a császári kormányzat. A betyárok azonban túljártak a pandúrok eszén. A csárda hatalmas kéményében a padlásról a pincébe vezető rejtőzőnyilásokat építettek s igy a kémény tetejéről megfigyelhették a környéket, és bubos kemencébe bújva kihallgatták a vendégeket és szükség esetén a rejtekhelyről hosszú föld alatti alaguton menekültek el. A két épület köré azóta virágzó község fejlődött, az egykori laktanya ma tanácsháza, a csárdához pedig újabb háztömböket építettek, amelyekben a földmüvesszövetkezet söntése és étterme van. A kondorosi csárda üzemvezetősége most elhatározta, hogy bevezeti a villanyvilágítást az óriási kéménybe, s még az idén teljesen feltárja a pincébe vezető rejtekutakat. Kis ország nagy problémái Filmdráma három felvonásban, elő- és utójátékkal Előjáték Eger város központjában 1957 végéig két normálmozi működött, egyik a Moziüzemi Vállalat, másik a Bródy Sándor városi művelődési otthon kezelésében, egymástól talán négyszáz méternyire, a város déli részétől viszont négy kilométernyire. A város központjában két mozi is volt, a déli részen egy sem. I. Felvonás A szakszervezeti vezetők elhatározták, hogy létrehoznak egy normálmozit az SZMT egri művelődési otthonában. A szakszervezeti művelődési otthon az állami mozitól tiz méter, a város déli részétől négy kilométer távolságra fekszik. II. Felvonás A Moziüzemi Vállalat megijed a tőle tiz méternyire tervbevett konkurrenciától és a megyei tanács közbelépését kéri. A megyei tanács rövid vizsgálódás után azt javasolja a szakszervezetnek, hogy ha van pénze és kedve, ám létesítsen mozit, de ne tiz méternyire az állami és négyszáz méternyire a városi művelődési ház mozijától, hanem a város déli részén. Egy itt létesített mozi minden kétséget kizáróan jól jövedelmezne, s az ott lakóknak nem kellene egy előadásért négy kilométerre menniök. III. Felvonás Egyes szakszervezeti funkcionáriusok ebben a demokrácia megsértését gyanítják s minden “intrikával” dacolva több tízezer forintos költséggel létrehozzák a filmszínházat a szakszervezeti művelődési házban. Tiz méternyire az állami és négyszáz méternyire a városi művelődési ház mozijától, valamint — négy kilométernyire a város déli részétől. A város központjában tehát jelenleg három mozi van, a déli részen változatlanul egy sem. Utójáték Az uj mozi háromhónapos ideiglenes működése alatt 8,000 forintot fizetett rá a vállalkozásra, az állami mozi még többet a konkurrenciára. Hogy a város déli részének lakói mennyit fizettek rá a játékra, arról nincsenek pontos adataink. Egy biztos — mozijuk az nincs. (márványi) AZ IGAZSÁGOT MOST MÁR TUDJA, MERT A MAGYAR SZÓT OLVASSA! vizű hőforrások hasznosítására már elkészültek a tervek és remélhetőleg hamarosan megvalósul a — világon egyedülálló — föld alatti gyógyfürdő. Az itt végzett vizsgálatok szerint a barlang levegője tisztább a magashegységinél. Az'inotai November 7. Erőmű vízellátásának alapját is egy nagy mélységű és hosszú vágatokkal rendelkező karsztakna képezi. Tatabánya-Újváros ugyancsak mesterségesen, nagy mélységből feltárt karsztvízből fedezi ivóviz-szükségletét. Több más ipar- és lakótelep is karsztvízből kap ipari- és ivóvizet. 11 nap alaft egy millió százezer ] látta a mezőgazdasági kiállítást! J Alig múlott egy hete, hogy megnyíltak az~ Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár monumentális főpavilonjával szemben épített kapuk* Azóta mindennap tizezerek, köztük külföldiek, járják a külsőségeiben is szinpompás kiállitásvá- ros útjait. Sokan kétszer is körülnéznek, oly rengeteg a látnivaló. Eddig — tehát 11 nap alatt — egymillió-százezer ember nézett itt szét. (A legutóbbi kiállítást «összesen egymillió 200 ezren nézték meg.) A különböző utazási irodák napról napra 5500 vidékinek adtak szállást és sok tízezren a rokonokat keresték fel. A becslések szerint eddig a látogatóknak mintegy a fele érkezett az ország vidéki városaiból és falvaiból. Járt már a kiállításon a szovjet, csehszlovák, albán, román, vietnami, kínai, mongol, koreai, lengyel, bolgár s az NDK mezőgazdasági küldöttsége is. Valamennyien nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A külkereskedelmi pavilonban már az első héten több tárgyalás kezdődött. A szovjet és a bolgár mezőgazdasági bizottság tagjai magyar mezőgazdasági gépek vásárlásáról, ugyancsak a bolgár, valamint a csehszlovák és lengyel szakemberek pedig magyar tenyészlovak vásárlásáról tárgyaltak. Érdeklődnek lovaink iránt az osztrák és az olasz üzletemberek is. Görög kereskedők a mezőgazdasági gépek és a tenyészállatok felől érdeklődtek. A TERJMPEX és az AGRIMPEX külkereskedelmi vállalatok megbizottaival az argentin ügyvivő tárgyal. Az angol, francia és a holland kereskedelmi attasé pedig az eddigi kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről folytatott a magyar kereskedelmi szakemberekkel megbeszélést. i Magasrangu egyházi személyek na«-v elismeréssé! nyilatkoztak a mezőgazdasági kiállításról Több magasrangu egyházi személyiség látogatta meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárt. A látogatáson részt vett Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke. Megjelent többek között Grősz József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, Győri Elemér, a dunántúli református egyházkerület püspöke, Vétő Lajos, az északi evangélikus egyházkerület püspöke, *| A vendégeket Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója üdvözölte, majd az egyházak képviselői megtekintették a különböző pavilonokat. Különösen hosszan időztek a főpavilonnak azon a részén, ahol a solti Szikra Termelőszövetkezet életét ismertetik. Grősz Józsefnek ismerős volt a képi hiszen nemrég látogatta meg, ezt az országszerte is hires termelőszövetkezetet. Groó Gyula, az evangélikus egyházegyetem sajtóosztályának vezetője az élelmiszeripari paVilon- ban, amely valamennyi látogatónak nagyon tetszett, megjegyezte: “Az egész pavilon rendkívüli ízléses, most már másodszor nézem végig”. A magyar mezőgazdasági gépek vizsgáláfá kőiben Grősz József a következőt irta a véridlé^. könyvbe: “Gyönyörködve nézem a magyar ipar termékeit. További sikereket kívánok”. A nemzeti borpavilonban borkóstoló fogadta a vendégeket, akik ezután a kiállítás többi anyagát is megnézték. RÖVID HÍREK UJ KONCERTTEREM nfM Budapestén äp Állami Hangverseny és Müs'órigazgatóság szék- házában a Semmelweis utcai zenepalotában, elscy sorban fiatal előadóművészek'’számára. Az első hangversenyt október 21-én tartják. ★ MÁSODSZOR virágzik a féhéf orgona a nagy-- kanizsai Kertvárosban. . :Oioá ole V UJ öBLITő-MOSóGÉPET ■ éá égy töltőgépet helyeznek üzembe a Gyógy víztermelő és Értéké- sitő Vállalat komáromi telepéé.‘A’gépek üzembe- állításával naponta 1500 pal^bkkaUfÖbb' igmándj keserüvizet szállítanak. . jJiqó •>; íO 300,000 GLADIOLUS HAGYMÁT termesztett ebben az évben exportra a szigetszentmiklósi kertészeti szakcsoport. A virághagymákat most szállítják Svédországba és Norvégiába.
