Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-09 / 41. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 9, 1958 Knowland szenátor -- kormányzói elölt Kalifornia idősebbik szenátora," William F. Knowland, a republikánus párt kormányzójelöltje és ha sikerülne elnyernie azt a tisztséget, akkor 1960-ban a republikánus párt egyik számottevő elnökjelöltje lesz. Bár szélsőségesen reakciós mivolta ismeretes és az ez évi előválasztáson a demokrata párt kormányzójelöltje sokkal több szavazatot kapott mint ő, mégis komolyan kell venni választási kampányát, mert ennek folyamán Knowland minden politikai szakértelmét és tervezőképességét fel fogja használni, hogy kielégítse hatalmas becsvágyát. 1952-ben majdnem négymillió szavazattal választották meg szenátornak. Akkor mindkét pártnak volt a jelöltje. A szenátusban ő lett a kisebbségi csoportvezető, ami nagy kitüntetés és erkölcsi súllyal járó hivatal. Hogy ezt otthagyta egy kormányzói hivatalért, melynek lehetősége a legjobb körülmények között is kétséges, csak még jobban kidomborítja ennek az embernek hatalmi vágyát és elszántságát, amivel minden lehetőt el fog követni, hogy tervét keresztülvigye és egy fokkal közelebb kerüljön az éTriökFszékfrgZr Knowland mindenirányu álláspontja határozottan reakciós és munkásellenes, annyira, hogy ebből nem csinál titkot, sőt, választási kampányát éppen ezen az alapon folytatja. Számit arra, hogy a munkásmozgalmon .belül fennálló ellentéteket kihasználhatja a maga javára, hogy bizonyos munkásrétegek szavazatát megkaparinthassa. Kalifornia népének és az egész munkásmozgalomnak hasznos szolgálatot teljesített a “Dispatcher”, a nyugati tengerparti munkások közlönyé azzal, hogy szeptember 12-iki lapszámában részletes ismertetést közöl Knowland reakcióé és munkásellenes tevékenységeiről és politikájáról. Rámutat arra, hogy Kalifornia nem túlnyomóan ipari állam, a szervezett munkások a szavazók kisebbik részét képezik és hogy a szervezett munkáltatók számottevő erőt és befolyást képviselnek, mint pl. az Associated Farmers, mely nemcsak a mezőgazdasági munkások és a vidéki kisvárosok szavazatait kontrollálja, hanem a nagy városokba is elér szőrös keze. Csak San Francisco kerületben van a szervezett munkásságnak számottevő politikai ereje. Knowland “munkás”-javaslatai A McClellan-bizottság kihallgatásaira alapozta Knowland a szenátusban benyújtott törvényjavaslatát, amellyel “unió demokratizmust” akar létrehozni. Ezzel magyarázza a “munkához-való- jog” állami törvényjavaslat támogatását is. Mindkettővel meg akarja védeni a szakszervezeti tagokat a vezetőktől. A Taft-Hartley-törvényhez hasonlóan ő is úgy állítja be a helyzetet, hogy a munkásokat meg kell védeni egyrészt a munkáltatóktól, másrészt a szakszervezettől. Ezzel környékezi meg a kaliforniai munkásokat, hogy szavazzanak őrá a választáson. A “Dispatcher” isFiGYELEi, OLVASÓI! NAGYON KÉRJÜK nézze meg a lap borítékján a név felett található dátumot. Ha ez a dátum ’58—10-nél, vagyis ez év okt.-nél korábbi az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Sajnos, jelenleg körülbelül 450 olyan olvasónk van, aki elmaradt lapja előfizetésével. Ha Ön is ezek között volna, kérjük, tegyen szívességet lapunknak és az alábbi szelvény felhasználásával tisztázza hátralékát, vagy legalább is annak egy részét, lehetőleg minél előbb. Lapunk megjelenése függ az ön gyors cselekedetétől! Tisztelettel A Magyar Szó kiadóhivatala. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök .............................dollárt. Név: ...................................................................... merteti azt a hirdetés-csatát, ami az ujsághasá- bokon folyt le e kérdés körül. San Francisco kerület néhány hírlapjában a következő hirdetés jelent meg: “Kedves szakszervezeti tag! Belefáradtál tagdijat fizetni, anélkül, hogy jogod lenne a szervezeted ügyeibe beleszólni? Unod már a szakszervezeti főnököket? Segíts jogaidat visszanyerni. Válaszod titok marad! ‘Knowland kormányzónak’ 23 Grant Ave., San Francisco, EX. 7-1573”. A rakparti munkások 6-os lokálja válaszként sorozatos hirdetéseket helyezett el a lapokban a “munkanélküliek”, “adófizetők”, “nemzeti kisebbségekéhez címezve. Az, amit a munkanélküliekhez intézett, igy szólt: “Torkig vagytok-e már a Pénzes Legényekkel és kiszolgálóikkal, akik a “munkához-való-jogot” Ígérik nektek, miközben naponta ezreket kárhoztatnak tétlenségre? írjatok az ILWU Knowland-ellenes Bizottságához, vagy “Nem-akarunk-almát-árulni” jeligére, a Warehouse Union 225 9-ik utca címére. (Ez szigorúan önkéntes bizottság, minden titkalódzás^és politikai kontrol nélkül.)” Hogy milyefi őszintén akarja megvédeni Knowland a munkások jogait a “right-to-work” törvénnyel, azt tisztán látni az ő és családja által kontrollált “Oakland Tribune” ujságiró-munká- sainak helyzetéből, akiket “company uniókba” kényszeritettek. Ez és a “right-to-work” abban hasonlatosak, hogy mindkettő unió-ellenes. A Knowland által a szenátushoz benyújtott “munkásjogok” törvényjavaslat annyira a National Labor Relations Board ellenőrzése alá kényszerítené a szakszervezetek tevékenységeit, hogy a) a szakszervezet elvesztené a szerződéskötéshez szükséges tekintélyét; elvesztené a szövetségi adómentelmi jogát és a trösztellenes törvényekkel szembeni mentelmi jogát; b) a szakszervezeti tisztviselőket 1,000 dolláros pénzbüntetéssel és egy évi börtönnel fenyegeti, ___ c) “demokratizálás” helyett inkább guzsbaköti a szakszervezetet és a tagság jogait. A szervezet működését a széthúzást szolgáló tagoktól, lelki- ismeretlen ügyvédektől, cselszövő munkáltatóktól és rivális unióktól teszi függővé, akik az NLRB-n keresztül bármikor támadhatják a szakszervezetet. A törvény egyik pontja pl. jogot ad bárkinek, vagy bármilyen szervezetnek arra, hogy a tagság 15 százaléka nevében lépést* tehessen egy megválasztott tisztviselő visszahívására, egy határozat megsemmisítésére vagy' 'egy sztrájk-referendum megtartására. Mondjuk, hogy egy lokál törvényei alapján adót szavaztat meg egy másik sztrájkoló lokál megsegítésére.' Egy kis csoport, mely ellene van a kivetésnek, bár a többség leszavazta, a fenti’ törvény alapján referendum szavazást követelhet a Boar- don keresztül. Minden uniótag tudja azt, hogy ilyen elégedetlenkedők mindig vannak és sok zavart kelthetnek a szervezetben egy ilyen törvénynyel. Minden demagógiája ellenére ez a törvény sem a szakszervezetet, sem a tagot nem segíti jogai megvédésében. Amely unió már most is erős demokratikus alapon működik, ott nem sokat árthat, de azok a lokálok, ahol széthúzás van, ott minden igyekezet a szervezet megerősítésére, könnyen elgáncsolható lenne. Már 1955-ben, az AFL és CIO egyesülésekor aggodalmát fejezte ki Knowland szenátor afölött, hogy a “nagy munkás-egyesülés kiterjedt hatalma” veszélyezteti a szabad vállalkozást, a kormány felépítményét és a “szabad amerikai munkást”. “Egy üzleti vagy munkás szervezetnek se legyen olyan hatalma, hogy azzal megfojthassa 170 millió amerikai gazdasági életét és ezzel veszélyeztesse a szabad emberek egész szabad világát”. Ez bizonyítja, hogy Knowland magának a szak- szervezetnek az ellensége, nem pedig a szakszervezeti “főnök”-nek. Aki enpyire fél a szakszervezet erejétől, hogy hitetheti el mással, hogy ő a “demokrácia” barátja, hiszen mindenki tudja, hogy igazi demokrácia csak még erősebbé teszi a szakszervezeteket. Ezért nem lehet Knowland ájtatos ígéreteit elhinni. A szakszervezetek jelenlegi erejének összetörése érdekében Knowland nem átallotta egy hírhedt, börtönviselt fasiszta agitátornak, Joseph P. Kamp-nek megbízást adni egy Reuthert támadó förmedvény megírására, amit azzal a címmel terjesztett, hogy “Ilyen emberek fogják átvenni az ország vezetését és a nép ,feletti hatalmat’*. Knowland ezen nyílt fasiszta összeköttetése valóságos republikánus botránnyá fajult, melynek következtében kénytelen volt a füzetet kivonni a forgalomból. A hírek szerint még a McClellan-bizottsággal is megegyezett, hogy röviddel a választás előtt tartson kihallgatásokat Kaliforniában. Ezzel akar ja Knowland bizonyítani, hogy igaza volt, amikor azt mondta, hogy tisztogatásra van szükség. “Válasszatok meg engem, majd én rendet teremtek”. Knowland választási kampányának egyik stratégiai lépése az, hogy a néger munkások szavazatait akarja megszerezni a “munkához-való-jog’ kihangsulyozásával. Számit arra, hogy a néger munkások, akiket egyes uniók nem fogadnak be, másokban pedig diszkriminálnak ellenük, támogatni fogják őt. De ha a néger munkások megvizsgálják a szenátor teljesítményét a polgárjogok terén, akkor meggyőződhetnek, hogy épp annyira viseli szivén az ő sorsukat, mint a munkásokét. Vagyis se- hogysem. Mint republikánus szenátor, mindig a pártja álláspontját képviselte, amely csak látszólagosan támogatta az 1957-ben felkerült polgárjogi törvényt, de a déli reakciós demokratákkal együtt igyekezett gyengíteni annak érvényességét. Knowland ellene van a Fair Employment Practice törvény elfogadásának Kaliforniában. Ami a néger munkás munkához való jogát illeti, arra szolgáljon felvilágosításul, hogy az “Oakland Tribune”-nél összesen csak egyetlen egy néger munkás dolgozik, akit a szakszervezet követelésére alkalmaztak. A “formózai szenátor” A fenti elnevezésre azért szolgált rá Knowland, mert a kongresszusban az elöregedett Chiang Kai-shek legjobb barátjaként ismerik. A “China Lobby” szószólójaként mindig ellenezte Kina elimerését és a vele való kereskedelmi kapcsolatot. Helytálló egy kaliforniai ujságiró megjegyzése: “Mme Chiang Kai-shek nemcsak a vidéket nézegette itteni látogatása alatt; meglátogatta a jómódú kínaiakat, azzal a céllal, hogy tegyenek meg mindent Knowland érdekében.” Külpolitikája izolációs irányzatú. Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok túlságosan aláveti magát az Egyesült Nemzetek politikájának. Kínával szemben még “meredekebb”, mint Dulles. 1954- ben azt ajánlotta, hogy az amerikai tengerészet vegye ostromzár alá Kínát, mig szabadon nem bocsát 13 amerikait, kiket kémkedéssel vádolva tartott fogva. Még a háborútól sem riadt volna vissza, ha az ostromzárnak az lett volna a következménye. A következő évben Quemoy és Matsu megvédését ajánlotta, ha kell fegyveresen, még akkor is, ha ez a 3-ik világháborút idézte volna elő. Joseph C. O’Mahoney (D. Wyo.) szenátor azt mondta Knowlandról, hogy “azt a republikánus csoportot vezeti, mely állandóan arra tüzeli az elnököt, hogy indítson háborút Kina ellen”. Knowland ellenezte a UN határozatát, hogy Izráel vonuljon ki a Gaza övezetből és az Aqaba öbölből. Többször ajánlotta a Szovjetunió kizárását a UN- ből .Ellenezte a külföldi* segélyt a semleges or- - szágoknak, mint India és Indonézia. Knowland rendszeresen jelen volt a szenátusi üléseken. Azonban szavazási rekordja a munkásság és a nép érdeke szempontjából nem jó. Az AFL összegezte 1946—1957 évek közötti tevékenységét. A kimutatás szerint szavazatainak 80.3 százaléka népellenes volt és csak 16.7 százalék volt valamennyire elfogadható.. A “Dispatcher” cikkírója Knowlandot jobboldali konzervatívnak nevezi, aki az Eisenhower- Dulles politikánál is jobboldalibb vonalat követ. Gazdasági kérdésekben teljesen a munkáltatók em bere. A polgárjogok ügyében ragaszkodik a republikánus párt vonalához, ami végeredményben nem más, mint a munkáltatók álláspontja. Nem csoda, hogy a szervezett munkáltatók támogatják Knowlandot. De támogatják még a szélsőséges reakciósok szervezetei is. 1956-ban pl. amikor kétséges volt, hogy Eisenhower elvállalja az elnökséget, a Gerald K. Smith, ismert fasiszta által vezetett Christian National Crusade két tagja mozgalmat szervezett, hogy Knowlandot jelöljék elnöknek. Most is, a legszélsőségesebb jobb- . oldali “Pro America” női szervezet kaliforniai ágazata sorakozott támogatói sorába.
