Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

Thursday, October 2, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ T Egy delegátus jelentése Tisztelt Szerkesztőség’! Kaliforniától Detroitig és vissza több mint 5 * -er mérföldet utaztam autóval lapunk konferen- í iájára a Los Angeles és környéke lapolvasók megbízásából. Három társammal indulásunk elő- < stéjén kiterítettük a térképet és kerestük a jobb és rövidébb utat. Ki is jelöltünk két utat, egyi­ken menni és a másikon jönni. Első vitám utitársaimmal ott kezdődött, hogy amelyiken én menni akartam, azon ők visszafelé akartak jönni. Végre én győztem, mivel egyedül voltam nő, három utitársam beadta a derekát. Persze azt nem okoltam meg, hogy miért ragasz­kodom úgy ahhoz az úthoz, csak 6 órai hajtás után, mikor leérkeztünk Nevadába. Las Vegás gyönyörű játék kaszinóihoz. Ott aztán mondtam, hogy álljunk meg mert én azt a $400-t, amit a lap hasói küldenek lapunk fenntartására, meg aka­rom tizszerezni, amibe az én utitársaim nem ; kartak belemenni. Pedig oly érthetően megma- t - aráztam nekik, hogy egész Nevadát nyereség­ből tartják fenn. Akkor próbáltam más módon, hiogy éhes vagyok, nem birom a hőséget, de azok r em álltak kötélnek. Aztán olyan nyomós okot nhondtam, amit biztosra vettem, hogy használ, de tévedtem, mert Magyari munkástárs fölaján­lana vadonat uj sapkáját. Pedig de szerettem vjolna bemenni, mert nekem egy privát bekasziro- zíásom is lett volna. Három évvel ezelőtt ott, vol- tíim és vagy 20 dollárt elraktároztam azokba a masinákba. De hiába, ezekben a férfiakban egy7 crsöpp business-szellem se volt, azért is maradtak e:zek munkásnak. így7 a Magyar Szó szegény munkáslap marad továbbra is. Másik összetűzésem utitársaimmal szintén gaz­daság okokból történt. A költségekre szintén kiiptunk $300-t, amit a férfiak kezeltek (nem merték rám bízni), ők meg annyira takarékos­kodtak, hogy minél több jusson abból az autó- nfek, amit ugyancsak elrontott a gazdája, nem akart az boron menni csak Mobile high-test gáz­zal etette az én rovásomra. Ha bementünk-az ét­terembe, lesték, hogy mit rendelek és mindég le­beszéltek egy-egy jó falatról, hogy az sokba ke­rül és nekem nem árt egy kis fogyókúra. Inkább a differencián vegyünk egy kis hűsítő sört; tud­ta k, hogy én azt nem szeretem. Végre öt napi utazás után megérkeztünk Det- ro itba, ahol a Papp munkástárséknál helyeztek el bennünket. Nagyon kedvesen fogadtak, de uti­társaim ott meg irigykedtek rám, mert Amália vílem osztotta meg férje ágyát. Én aludtam ben­ne éjjel és Papp munkástárs meg nappal, mert éjjeli munkán dolgozik. Végre elmentünk a Pető­fi Körbe, ahol olyan forró fogadtatásban része­sültünk, hogy csavarni lehetett a ruhát rajtunk. (Meg is Ígértem, hogy ha Los Angelesbe jönnek a munkástársak, sokkal hűvösebben, de kedvesen fogjuk Önöket fogadni.) A konferenciáról csak annyit, hogy mégérte a fáradságot, egyedül a Fodor Árpád jelentéséből a világhelyzet és belpolitikáról többet tudtam még, mint a tőkés lapok és a televízió összes je­lentéseiből. A hozzászólásokról azt mondhatjuk, hogy lapunk betölti a hivatását. Jó nevelő mun­kát végzett az 55 év alatt. Minden egyes hozzá­szólás oly tisztánlátással kezelte lapunk helyzetét, ('.'iák az a kár, hogy a munkásosztály nagy több­sége még nem a Magyar Szót olvassa. A tőkés la­pok napi pletykázásai jobban érdeklik, mint azok a kérdések, amiért robotol, koplal, rossz lakások­ban lakik. Tehát a mi feladatunk kezükbe adni elvan újságot, amely az ő érdekeiket képviseli. A tőkés rendszer mindent elkövet, hogy sötétség­ben tartsa a népet, mert tudja, hogy élete függ zelliük el a nyilvános tárgyalást, ahol országok legféltettebb államtitkai kerülnek a bíróság elé? Rendeljenek el zárt tárgyalást, amikor szüksé­ges? Az összesereglett besúgók tudják a módját,' hogyan kell meghamisítani a fénylő napsugarat. ([ilyan Írások, amelyek nem fedik teljesen a he­lyes tényállást és olyanoktól jönnek, akiket az olvasók legtöbbször csalhatatlannak tartanak, megzavarják az olvasókat. Ha az olvasók nem szólnak hozzá, szerintem a szerkesztőségnek kel- ]er~ azt megtenni. Ys. Szerkesztőség megjegyzése: Annakidején már k sz. ógeztük álláspontunkat e kérdésben és az azt tán lógató számos hozzászólás megerősítő hatása aia 'ián nem tartjuk szükségesnek tovább foglal- k, ii vele. tőle. Nekünk meg az a köte ’ségünk, hogy la­punkat eljuttassuk a nép legs* ..esebb rétegeihez. Ami nem nehéz, La egy7 kis fáradságot veszünk magunknak. Ha minden olvasó csak egy uj előfi­zetőt szerez, már megdupláztuk olvasótáborun­kat. Erre nekem van egy ajánlatom, versenyez­zünk ! Én ígérem, hogy két uj olvasót szerzek a kampány alatt. Ki akar velem versenyezni? Eny- nvit a konferenciáról, amit vasárnap befejeztünk. Mi kaliforniaiak még ott maradtunk egy napot, mondván szétnézünk ebben a nagy autóvárosban. Beszéltünk emberekkel, megtudtuk, hogy 240 ezer munkást letettek, mert a szegény gyárosok­nak rosszul megy. Nem adnak el elég autót. Erre az egyik utitársam úgy megsajnálta a gyárost, hogy vásárolt egy uj autót, aminek én nagyon megörültem. Azt gondoltam, hogy ha az ócskán 70—75 mérföld sebességgel hajtottunk ide, az uj­jal 100-al mehetünk vissza. Ez megrövidíti az utunkat. De ott is csalódás ért, mert mikor elin­dultunk hát látom, hogy az autó gazdája ötven mérföldnél semmi áron nem megy gyorsabban.— Mondom neki, na mi az, miért nem ereszti már neki azt a gépet? Azt feleli, hogy azt nem lehet, ezt elébb még be kell törni. Igv aztán megint csak 5 napot tartott az utazásunk vissza, ami egyébként elég kellemes volt. Még csak annyit, hogy jövőre itt Los Angeles­ben lesz a konferencia. Lapolvasók készüljenek már most egy ilyen szép kirándulásra, amely nagyon kellemes és hasznos, sokat tanulunk egymástól. Közelebb hoz bennünket lapunkhoz és az ország más városaiban lakó munkástársainkhoz, akiknek tanácsai és kri­tikái hozzásegítenek, hogy jobb munkát végez­hessünk lapunk érdekében. Gizi RÖVIDEN A Magyar Szó történelmi hivatása Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó szeptember 4-iki számában uta­lás van arra, hogy állítólagos öntudatos munká­sok sürgették lapunkat, hogy kevesebbet foglal­kozzon néger ügyekkel. Az ilyenek azonosítása az ÖNTUDATOS szóval, nyilván sérelem soraink­ban azokra, akiknek öntudata sok esztendők el­nyomása, éhezése, izzadása és vére öntésének árán érlelődött meg. Ámbár tud ink. hogv az öntu­datnak is vannak bizonyos válfajai s nem min­den ön-vallott öntudatosság üti meg a merteKet, mert nem érti meg teljesen a munkásmozgalom követelményeit, igv hát akadnak, akik bitorlói az öntudatos szónak midőn siketek az elnyomottak ügyével szemben. % Vajon miféle öntudatra hivatkozhat az, kinek megértéséről lepattan 16—18 millió néger nép ügye, csupán azért, mert a színes népfajhoz tar­tozik? Ohó, de várjunk csak. Hiszen a fehér is szín önmagában! Ám, hogy azt mondhassuk, hogy mi nem vagyunk színesek, olyannak kellene lennünk, mint a színtelen átlátszó üveg, olyanok pedig nem vagyunk, tehát színes fehérek va­gyunk. így, ha ma üldözhetik a feketét, csak idő kérdése, hogy mikor kerül a fehér üldözésére is sor. Elvileg nem játszik fontos szerepet az, hogy melyik szin üldözi melyiket mindaddig, amig az üldözést magát helybenhagyjuk és helyeseljük bárkinek, bárki ellen. Sajnálatos munkásmozgalmi fejlődésünkre néz­ve az, hogy e haldokló rendszerünk rettegő félel­mében folytatott ijesztő hadjárata, sokat meg- gyengitett sorainkban és hasalásra kénvszeritett. Bizony akadtak közöttük olyanok is, akikről a legvadabb merészséggel sem tételeztük volna fel ezt, hiszen egy életöltőn át élvezték a magyar munkásság bizalmát. A Magyar Szónak folytatnia kell történelmi hi­vatását, hogy segítsen minden tisztességes em­bernek helyesen értékelni a társadalmi eseménye­ket. Ha magyar hangunk ma még enyhén hang­zik, de hatását senki ne becsülje alá. G. L. ~ •: :: r :: g g gjg :: :: :: ;; :: :: gjg g ;; gjgjgjg gtgKS g :: ;; ;; Atlanta, Ga.-ban egy autós behajtott B. Tanker gazolin-állomására, $1.30 ára gazolint kért, majd amikor fizetésre került a sor, revolvert vett elő és 20 dollárt követelt a tulajdonostól. Mr. Tanker nem tehetett mást, minthogy odaadta a 20 dol­lárt. de először levonta belőle a gazolinért járó SÍ.30-t. A vevő elfogadta a $18.70-t és megelé­gedetten hajtott tovább. JAPÁNBAN állomásozó amerikai katonák kö­rében nagy a sajnálkozás, hogy eltűnt az üzle­tekből egy kedvelt emléktárgy: egy kis öngyújtó, amely minden kattintásra eljátszotta az “Én egé­szen biztosan nem fogom felgyújtani a világot” cimü slágert. Az öngyújtó kifogyott és egyelőre nem gyártják, mert a gyár ahol előállították tel­jesen, leégett. • Sohasem tudjuk olyan nevetségessé tenni ma«- gunkat azáltal, amilyenek valóban vagyunk, mint azzal, amilyennek magunkat feltüntetni szeret­nénk. r • A U. S. vasulai az ország 12,000 kisebb-na- gyobb városában szerzik be szükségleteiket, mint a fütő, világitó-anyagot, stb. • Olaszországban törvény tiltja a válást. A kö­vetkező választásokra egy uj párt regisztráltat­ta magát, melynek neve: A válni akarók függet­len mozgalma. • Washington polgármesterének Biblia a neve. A városnak ugyanis nincs kormányzata, mint más városoknak. A szenátusnak van egy állandó bi­zottsága, amely Washington, vagyis a District of Columbia ügyeit intézi egy városi tanács he­lyett. Ennek a bizottságnak az elnökét Allan Bible-nek hívják és nem hivatalosan őt nevezik Washington polgármesterének. • Springfield, Ill.-ban a rendőrök 14 egysorbam álló autót büntettek meg tulidő parkolásért. Ké­sőbb kitűnt, hogy a 14 autó tulajdonosai az Illi- nois-i sheriff konvenció delegátusai voltak. — Az állami Sheriff Association központja restelkedve, de gyorsan elküldött egy 14 dolláros csekket a büntetések fedezésére. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA. A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! Az elnök szüleinek a vallása Eisenhower-testvéreh nem engedték nyilvánosságra hozni szüleik egyházi csatlakozását A “Progressive World” cimii folyóirat szeptem- - béri száma újból felveti azt a kérdést, hogy miért tartják bizonyos misztikus homályban azt a kér­dést, hogy a túlzóan vallásos Eisenhower elnök szülei tulajdonképpen melyik vallásfelekezethez tartoztak? ■ Az Eisenhower-család történetét még 1955-ben - megírták. A könyv “The Great American Heri­tage” címén jelent meg. Ebben a könyvben csak néhány szóban utalnak az elnök szüleinek a vallá­sára. Megírja a könyv, hogy David Eisenhower és a felesége igen buzgó, vallásos emberek vol­tak, tanulmányozták a bibliát Pastor Russel Írá­sai szerint. A könyv megjelenése után az újságírók továb­bi részletek után kérdezősködtek, ami nyilvánva­lóan bosszantotta az elnököt. A fivére, Dr. Mil­ton Eisenhower is hasonló módon utasította el a kérdezősködőket. A könyv szerzője, M. Kornit- zer pedig ezt mondotta: “Én csak irtani a köny­vet, de NEM SZERKESZTETTEM; abból ők (az Eisenhower-testvérek) azt hagyták ki, amit . akartak. Végre is az ő történetük és nem az. enyém”. A titok A Chicago Daily News utána nézett a dolognak és rájött, hogy a mai “Jehovah’s Witnesses” ne­vű szekta egészen 1931-ig a “Bible Students” név alatt szerepelt s lényegében a biblia magyarázá­sából állt a Pastor Russel útmutatásai szerint. Szóval Eisenhower szülei ehlhez a szektához tar­toztak. Most azonban úgy tartják, hogy ehhez a cso­porthoz csak az igen alacsony kultúrájú embe­rek tartoznak, — szóval nem az előkelőek vallása s igv érthető, hogy Eisenhowerék nem akarnak azzal dicsekedni. Viszont a Witnesses részéről’ Milton G. Henschel ezt a nyilatkozatot tette: “Mrs. Ida Eisenhower (az elnök anyja) nagyon, aktiv volt a mi csoportunkban, Abilene, Kansas, városban. Azért még ma is őrizzük a fényképét az országos irodánkban, Brooklynban. De ez nem fontos nekünk s nem akarunk Mrs. Eisenhowei kabátja-szórnyába kapaszkodni”.

Next

/
Thumbnails
Contents