Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

Thursday, Sept. 18, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ■wr '■» W"'* nt w' ■r w iw w t ▼ "r"^ '«t-t «r ^r-^--’r-iyr"l,r-,y r 'v ▼ ▼ t 'r "r ▼ ▼ ▼ ’ Munkásmozgalom ÖTVENEZER MUNKAALKALOM VISSZAÁLLÍTÁSA * A villany munkások szakszervezete ezzel harcol a rövidebb munkahétért ■9 United Electrical, Radio and Machine Workers of America e héten New Yorkban megtartott konvencióján, Julius Emspak a szervezet titkár- pénztárnoka jelentésében ismertette a megjelent 350 delegátus előtt azokat a lépéseket, amelyeket a szervezet a rövidebb munkahét és a sokezer munkanélkül kínlódó tagjának újbóli munkába állítása érdekében tett. A General Electric és Westinghouse munkásai­nak 5 éves munkaszerződése három év után most kerül átvizsgálásra. A gyári munkásmegbizottak- kal való tárgyalás és közös megegyezés alapján a UE vezetőség ajánlatot tett a két társulatnak arra, hogy szállítsák le a jelenlegi 40 órás mun­kahetet először ez év szeptemberében 37 és fél órára és 1959 szeptemberében 35 órára, anélkül azonban, hogy a jelenlegi fizetésen változtassa­nak. A munkaidő leszállításával járó veszteséget a szakszervezet úgy ajánlja helyrehozni, hogy a munkások lemondanak a szerződésben biztosított 15 cent órabéremelésről és a társulatok ugyan­ennyivel járulhatnak hozzá a jelen magasszin- yonalu keresetükből. A UE, mely a General Electric és Westing­house munkásainak csak egy részét képviseli, felszólító levelet küldött másik öt szakszervezet­hez, melyek szintén tárgyalások előtt állanak az általuk képviselt munkások érdekében. Albert Fitzgerald, a UE országos elnöke arra kéri e le­vélben az 5 unió vezetőségét, hogy minden más jogos követeléseik mellett a rövidebb munkahetet * te, A United Automobile Workers júniusban az American Motors Corporation villany háztartási felszereléseket készítő Grand Rapids, Mich.-i te­lepén dolgozó 1,200 munkása részére megújította a munkaszerződést. Ezzel kapcsolatban két másik szakszervezet azzal a váddal illeti a UAW veze­tőségét, hogy a szerződésben foglalt engedmények a munkások érdekeinek elárulása és törvénytelen szövetkezés a munkaadókkal más telepeken dol­gozó munkások hátrányára. MESA (Mechanics Educational Society of Am.) vezetősége azt állitja, hogy American Mo­tors Corp. megígérte a UAW-vezetőknek, hogy le fogja zárni a detroiti Kelvinator gyárát, mely­nek 800 munkása a MESA-hoz tartozik, valamint a Peoria, Ill.-ban levő ABC telepét, amelynek 800 munkása már 16,éve a United Electrical Worker» szakszervezetnek a tagja. A UAW alelnöke, Norman Matthews kijelentet­te, hogy a Grand Rapids-i telep 1,200 munkásá­nak állását mentették meg a szerződésbe foglalt engedményekkel, mivel a társulat azt állította, hogy munkásainak előnyösebb juttatásai vannak, mint más hasonló gyárak munkásainak és nem bírja azokkal a versenyt. Az egyik engedmény a munkások fizetett sza­badságának. eltörlése. E helyett a gyár a nyár folyamán “munkaátszervezés” miatt ideiglenesen elbocsátott munkásainak “pótjárulékot” adott, amely kiegészítette az arra az időre kapott mun­kanélküli biztosítást a munkás teljes fizetésére. Ez az eljárás akkor jött nyilvánosságra, amikor a Munkanélküli Biztosítási Hivatal vizsgálatot indított Michigan államban a pótfizetések kérdé­sében. Harold Sawyer, a vizsgálatot vezető bi­zottság ügyvédje a UAW és a gyár közötti erre- vonatkozó egyezményekről azt mondja, hogy “törvénytelen és csalásra való szövetkezés”. . Az egyezmény máspontja 2 évre felfüggeszt minden béremelés, drágasági pótlékot s a napi fél­órás pihenőt is. A MESA fenyezetődzik, hogy az Ügyet az AFL-CIO “Ethical Practices” bizottsága elé viszi és vádat fog emelni az NLRB-nél az igazságtalan eljárás (unfair labor practice) ellen. ; Peoria, Ill.-ban a UE 1144 számú lokálja mű­ködésbe lépett, hogy megmentse 800 tagjának »unkáját m meggátolja a villamos mosógépet és a 40 órás fizetést tegyék követeléseik központ­jává. A rövidebb munkahét a legmegfelelőbb válto­zás ahhoz, hogy a munkanélkülieket munkához juttassák és a jelenleg dolgozó munkások állását biztosítsák. Az utóbbi évben a General Electric 40,000 munkást bocsátott el a gyáraiból. Westing- housenak 10,000 munkanélkülije van. Úgy az iparnak, mint a szakszervezeteknek és a kor­mánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy mindenki munkához juthasson, aki dolgozni akar, mondja a UE, mely nagyoóbszabásu ismertető kampányt fog indítani a két társulat munkásai között a rövidebb munkahét előnyeiről és szük­ségességéről. UE azonkívül változtatást ajánl a jelen szerző­désnek a végkielégítési fizetésekre vonatkozó szakaszában is. Azt ajánlja, hogy minden végle­gesen elbocsátott munkás, akit akár egy megszün­tetendő üzemből vagy máshonnan bocsátanak el, minden szolgálati éve után egy heti fizetést kap­jon végkielégítésként. A konvenció elitélte Walter Reuthert azért, hogy az általa kezdeményezett mozgalmat a rö­videbb munkahétért az uj munkaszerződés-tár­gyalások ideje előtt elejtette a “sputnik krízis” kifogásával, holott már akkor 200,000 autómun­kás munkanélkül volt. Az is kifogás alá esett a konferencián,„hogy az AFL-CIO vezetők a hideg­háború lovagjaival működnek együtt, ahelyett, hogy tagjaik érdekeit tartanák szem előtt. gyártó telep lezárását. Az egész várost mozgósí­totta. A városi tanács határozati javaslatban til­takozott a telep lezárása ellen és a szakszervezet ajánlatára a polgármesterből s három tanácsnok­ból álló bizottságot választott, mely érintkezésbe fog lépni a gyárvezetőséggel e kérdésben. Az új­ságok, rádió és televízió foglalkozik az üggyel és a szakszervezet szabad időt kapott a televízión, hogy követelését kifejthesse. A társulat 3 héttel az uj munkaszerződés tárgyalása előtt jelentette be szándékát, hogy a telepet le akarja zárni. A szakszervezet végkielégítést követelt a munkások részére, ha nem sikerül a közös igyekezet, hogy a gyárat nyitva tartsák. Azt is követeli, hogy ellen­kező esetben költöztessék át a munkásokat Grand Rapidsra és ott adjanak munkát nekik. A társulat kijelentette, hogy egy tucat munka és idő szakértőt fog a Grand Rapids-i gyárba kül­deni és 650 munkást, valamint 150 irodai alkal­mazottat szándékszik elbocsátani. Harc a “righl-to-work” törvény ellen Boise, Idahoban két szakszervezeti ügyvéd az állami felső bírósághoz fordult azzal a céllal, hogy meggátolja a “munkához-való-jog” törvény- javaslatnak ballotra helyezését a novemberi vá­lasztásokon. Ezen túlmenően felszólították az ál­lami'főügyészt, hogy a javaslat megakadályozá­sára vigye az ügyet a bíróság elé, mert a kerü­leti biró elutasította kérvényüket azzal a meg- okolással, hogy ilyen ügyet csak a főügyész ter­jeszthet elő. Ezzel a kettős intézkedéssel reméli az idahoi munkásrhozgalom, hogy a novemberi választások alkalmával e munkásellenes törvényjavaslat nem is kerül a választók elé. Elejtenék a lázitási vádak egyikét San Franciscóban a bíróság John W. Powell és felesége Sylvia ellen hozott lázitási vádak egyikét elejtette és a szept. 22-re kitűzött tár­gyalást elhalasztotta október 13-ra. Powellék a koreai háború alatt Shanghaiban a China Month­ly Review angol nyelvű közlöny szerkesztői voltak és amikor visszajöttek az Egyesült Államokba, 13 pontból álló vádat emeltek ellenük azon az ala­pon, hogy az országot sértő cikkeket írtak a ko­reai háborúval kapcsolatban. Bűnükül róják fel azokat a cikkeket, amelyekben az amerikai csa­patokat baktérium-háborus tevékenységgel vá­dolták. Az elejtett vád avval a cikkel van kapcsolat­ban, amelyben Powellék azt Írták, hogy Omar N. Bradley generális a szenátus katonai szolgálatok bizottságának egy kihallgatásán azt mondta, hogy ennek az országnak szenzációs terve van a koreai háború befejezésére és hogy “a baktérium háború előestéjén tette meg Bradley a titkos je­lentését”. Robert H. Schnacke államügyész egy tárgya­lást megelőző konferencián bejelentette, hogy a kormány inkább elejt egyes vádat, mintsem be­lemenjen a koreai háború idejebeli katonai és diplomáciai titkok feltárásába. Garázdálkodnak a nép pénzével A múlt évben kb. 377,253 üzleti vállalat több, mint 300 ezer dollárt vágott zsebre azokból az összegekből, melyeket munkásaik fizetéséből tár­sadalombiztosításra levontak. Ez a csalás 7.6 szá­zalékos emelkedést mutat az 1956-ban elkövetett csalásokkal szemben. Az adatokat a szenátus pénzügyi bizottságának egyik tagja hozta nyilvánosságra, az Internal Re­venue Sérv. alapján. A jelentés azonban nem ke­rült az újságok első oldalára, sőt a kongresszusi vezetők nagyon kelletlenül válaszoltak érdeklődő levelekre és nem szívesen adtak információt ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Viszont. O. Gordon Delk, helyettes adóbiztos szerint, akit Robert S. Allen újságíró idéz, az ez évben be nem fizetett összegek előreláthatóan egy félmillió dollárra is fel fognak menni. Az ellopott összeg a nyugati partokon: San Franciscóban ............ $10.119.000 Los Angelesben ................ 20,762,000 Seattle-ben .......................... 4,786,000 Portlandban ........................ 2,073,000 Honoluluban ...................... 772,000 S ezek az összegek kismiskák azokhoz képest, me­lyeket a keleti partok munkaadói mulasztottak el befizetni a társadalombiztositási alapra. Azokat a nyugdíjas munkásokat, akik maxi­málisan $108.50 társadalombiztosításból és azo­kat, akik egyes helyeken havi $68.90-ből tengetik életüket, nagyon is érdekelhetik ezek az adatok. Az a 7 százalékos emelés, amit a kongresszus megszavazott, s amely jan. 1-én fog életbelé^ni, még mindig kevesebb, mint amennyit a munka­adók megtartottak azáltal, hogy nem fizették be teljes egészében a levont társadalombiztositási járulékot. A munkások ellen Ítélkezel! a bíróság Pennsylvania állami felső bírósága úgy ítélke­zett, hogy a Westinghouse Electric Co. 25 ezer munkásának nem jár munkanélküli biztosítás 1954, 1955 és 1956-ban történt munkabeszüntetés idejére. A munkások 10 millió dollár munkanél­küli biztosításért pereltek. A bíróság a társulat álláspontját fogadta el, melyszerint a munkások nem a munnkaadók általi kizárás (lockout) kö­vetkeztében hagyták abba a munkát. Kizárás esetében jogosak a munkanélküli biztosításra. “A munkanélküli biztosítási alap nem használ­ható eszközként arra, hogy kollektiv tárgyalások alkalmával előnyöket szerezzenek,” voltba bíróság véleménye. KÉT VILÁGRÉSZT ÖSSZEKÖTŐ HID. — D. B. Steinmann neves amerikai hidépitő mérnök 1350 méter hosszú, négypályás közúti hidat ter­vez Isztambulnál a Boszporusz felett. Ez lesz a világ első interkontinentális hídja. A hid pálya- szerkezete alatt 420 méter szélességben 55 mé­ter magas nyílást biztosítanak a tengerjáró ha­jók részére. A két főpillért a tenger vizében épí­tik meg olyan helyen, ahol a viz mélysége meg­haladja a 40 métert. Méreteinél fogva talán még jelentősebb az amerikai mérnök másik terve, amely szerint 3300 méter hosszú acél függőhíd köti majd össze Sziciliát az olasz félszigettel. A Messinai szoros fölé emelendő kétemeletes hid alsó részén, kb. 50 méterrel a tenger színe felett vonatok, felső részén pedig gépkocsik és gyalogo­sok közlekedhetnek majd. A hidat táviró-, tele­fon-, gáz, viz- és villanyvezetékkel is ellátják. Építése a tervek szerint hét évet vesz igénybe. AZ UAW BÉRLEVÁGÓ EGYEZMÉNYÉT MUNKÁSÁRULÁSNAK BÉLYEGZI A HE ÉS A MESA ’ *1' 4

Next

/
Thumbnails
Contents