Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-04 / 36. szám
Beszámoló magyarországi utamról Bécsből Magyarországra utaztam. Az első napokban megnéztem a Halászbástyát, Hősök terét, Sztálin teret, Gellérthegyet, Margitszigetet, Városligetet, Szabadságszobrot és a Gyermekva- gutat a János hegyen. Mindez nagyon szép vo'lt és ami a legjobban meglepett, hogy a nép csakúgy nyüzsgött mindenütt és úgy a gyerekek, mint a felnőttek, rendesen voltak öltözve. Ezt azért tartottam fontosnak megfigyelni, mert Kanadában mindig azt fújják a reakciósok, hogy Magyarországon milyen ruhátlanok a népek, meg hogyan éheznek. Az igazat megvallva sok esetben szégyeltem azokat a ruhákat, amiket magammal vittem, mert az ottani kelmék és a női kosztümök sokkal különbek az enyémnél és a cipők is. Ha tehát a háboruokozta helyzetből kifolyólag nincs olyan bőven ruházat, mint mondjuk Kanadában, de ami van, az jóminőségü. Az üzletek tömve vannak áruval és az emberek vásárolnak is. Az is valótlanság ,hogy sorban állnak a kenyérért, vagy más egyebekért. Bementem az üzletbe és megfigyeltem, hogy a pénztárnál állnak sorba fizetni. Ami hiányt láttam, az a papirhiány volt; nagyon kicsi papirt adnak az üzletekben, ha valaki vásárol valamit. De venni annyit vehet mindenki, amennyit tud, vagy ahogy az erszénye éppen engedi. Junius 7-én délután a parlamentben volt Béke- gyülés, amelyen résztvettem. A nagy gyüléste- rem tömve volt, ami szintén igazolja, hogy a magyar nép mennyire óhajtja a békét. Pest megyében meglátogattam a “Szabadság Termelőszövetkezet”-et, ahol nagyon szép fogadtatást rendeztek a tagok. A szövetkezet 1950-ben 25 taggal alakult és 280 hold területet müveitek meg, ami a felszabadulás előtt nagybirtok volt. De most a tagok már ugv szervezkedtek, hogy mindenki hozta a szövetkezetbe, amije volt. Jelenleg 420 holdon gazdálkodik 29 család. A jószágállományuk is nagyon szép; akivel csak beszélgettem, nagyon meg van elégedve. Megnéztem a lakásokat is, tiszták és nagyon szép berendezésük van. Innen a Pest megyében lévő Gyermekvárosba vitt az utam. Ez is valamelyik nagybirtokos kastélya volt. Ide gyűjtik össze az ország különböző részeiből az árva gyermekeket vagy akiket szülei f unkába álltak az új modern öntözőkocsik Budapesten. Köztisztasági Hivatal 24 S—700-as univerzális locsoló- .Wtttót kapott Csehszlovákiából, Ezekkel naponta 35—40 |Utomóter utat lehet portalanítani 18 méter szélességben. elhagyta. Ezelőtt az ország különböző részein voltak, most ide toborozzák őket. Ebbe a nemes munkába belekapcsolódik az egész ország. Pl. a dorogi bányászok az elmúlt télen 75 vagon szenet adtak a Gyermekvárosnak, amit terven felül és a saját költségükön termeltek. Az V. kerület egy autóbuszkirándulást szervezett ugyancsak erre a célra, mely 5000 forintot eredményezett. Ezen a pénzen megvásárolták a padlónak való faanyagot, amit önkéntes mesteremberek készítettek a gyermekek részére. Az épületek félmillió forintba kerültek, de a demokratikus összefogással könnyebben megcsinálják. A 66 holdon maguk a 12—18—14 éves gyerekek dolgoznak az ottlévő gépekkel, emellett természetesen tanulnak is. Az építkezéshez országszerte a nők vállalták a tégla megvásárlását. Voltam Veszprém, Tolna, Baranya megyékben, meglátogattam a Herendi Porcellángyárat, ahol a gyönyörű edényeket készítik, amiből sokat exportálnak külföldre is. Végigmentem az üzemeken, ahol fiatal nők és férfiak kézzel festik az edényeket. Az udvarban üzemi étkezde van a dolgozók részére. A Porcellángyárből a Magyar-tengerhez: a Balatonhoz mentünk. Megnéztem a szép fürdőhelyet, ahová most nem a nagyurak, hanem a munkások járnak nyaralni. Majd Héviz-fürdőre mentem, ahol nagyon sok üdülőt láttam, akiket a szakszervezet küld oda gyógyulni. Egy gyűlésen beszámoltam a Bécsben tartott Nőkongresszusról és ami az embereket legjobban érdekelte: a kanadai helyzetről. A gyűlés után az egész tömeg a Halász-csárdába ment. A halat aznap fogták az élelmes halászok, hogy friss hallal szolgálhassák ki a vendégeket. Másnap Dombóvárra mentem, ahol megtekintettem az óvodákat és napközi otthonokat, ahol a szülők kisgyermekeiket hagyják amig ők dolgoznak. Ez idő alatt a gyermekekre vigyáznak és gondozzák őket, van játékszerük és még filmet is mutatnak nekik. Ebéd után lefektetik őket kis ágyaikba. Mindegyiknek megvan a saját kis ágya, mosdója és a kis törülközője. A kis törülközők fel vannak aggatva, de a kicsikék tudják, hogy melyik az övék^ Minden törülköző felett különböző gyümölcs van papírszalagra festve, erről ismerik meg a saját törülközőjüket. A gyermekeket egy forintért gondozzák naponta. Meglátogattam a nagy tejcsarnokot, ahol csak vajat készítenek külföldi eladásra. Este pedig nagygyűlés volt, ahol nagyon sokan voltak jelen és sok szép ajándékkal halmoztak el. Voltam Bölcskén is, ahol nagy odaadással készültek a fogadtatásra. A bölcskei nők megérdemlik a dicséretet, mert boldogan mesélték, hogyan élnek; hogyan végzik munkájukat és még marad annyi idejük is, hogy a közjóért is fáradozzanak. Voltam Dunapentelén is, ahol már vártak az asszonyok. Pécsen találkoztam a Kanadából (Windsor) hazavándorolt Hódinéval. Sajnos nem tudtam sok mindent megtekinteni, mert az eső szakadatlanul esett; csak a város egy részét láttam. De a nőkkel való barátságos beszélgetés is boldoggá tett engem. Innen Dorogra vitt az utam, ahol megnéztem a gyermekóvodákat, bölcsődéket, kórházat. Jóleső érzés volt látni, milyen szépen gondját viselik a gyermekeknek egy forintért. naponta, s milyen Thursday, September 4, 195L nyugodtan dolgozhat az anya. Amikor a kicsit szoptatni kell, az anya odamegy a bölcsődébe és megszoptatja a kisbabát, majd visszamegy a munkába. De a fizetés erre az időre is jár neki; nincs levonás, amig távol van a kicsikét szoptatni. Itt is jó gyűlés volt. Beszélgettem a bányászokkal, megnéztem lakásukat. Szép két szoba-konyha és fürdő, kamrával. Viz benn van a lakásban. Tudni kell, hogy a látnivalót mindig magam választottam ki, a választékban nem gátolt senki és semmi. Az egyik bányász elmondta, hogy 2,500 forinttól 3,000-ig keres havonta. Ezenkívül kétszer évente kapnak osztalékot: május elsején és szeptember elsején. Ez az Összeg kb. 5—6 ezer forintot tesz ki, amely a többtermelésből származik. Ha egy bányász sajátmaga építkezik, az állam tói kamatmentes kölcsönt kap és annyi ezer forintot, ahány éve a bányában dolgozik. Ezen utóbbi összeget soha nem kell visszafizetnie. Ez nem kölcsön, hanem ajándék. Ezelőtt apartment-házakat építettek, de most már építik a magános lakásokat. Olyan sok szép téglaházat láttam, hogy maholnap egész kis város lesz belőle. Ezeket a bányászok építik. Nemcsak kívül szépek az uj házak, hanem belül is. Olyan gyönyörű bútor van a lakásokban, hogy szebbet Kanadában sem láttam. Ugyanígy van Tatabányán is. Aki szorgalmasan dolgozik és nem . önti le a “garaton” keresetének nagyrészét, annak van megélhetése és szép diófa-bútora is. Házat építhet magának, mert az állam kisegíti, igy aztán nem kell mással egy fedél alatt lakni. De azért megfigyeltem azt is, hogy még mindig vannak hanyag emberek, akik nem törődnek a máséval, vagy az állam vagyonával. Ezek még nem tudják, hogy szocialista rendszerben, ami az államé, az az övék is. Vagyis: elsősorban az övék. És ha az állam gazdag, gazdag a népe is. Voltam olyan nagy apartment-házakban is, amelyeket nemrégen építettek. Sok helyen elég piszkosak a lépcsők, a vakolat is több helyen leütve, ami nem nagyon tetszett, mert azokat az épületeket úgy építették apartment-házaknak, amire elsősorban is a lakóknak kellene vigyázni, hogy tiszták legyenek és ne rongálják meg azokat. Voltam Sztálinvárosban is. Megnéztem a kórházat és körültekintettem a városban. Az épületek, meg a széles utcák gyönyörűek, mindenütt sok szép virág. Az utcák parkosítva vannak. Ezekután még körülnéztem Budapesten. Kétszer voltam színházban és moziban, ahová a Nőszövetség tagjai vittek. Ottlétem alatt láttam néhány részegembert is, olyat is, akit a felesége húzott ki a vendéglőből. Mondta a felesége, hogy ez a “jómadár” elissza a keresetét, a gyerekek meg nélkülöznek. Még sokan vannak ilyenek is, akik nem törődnek semmivel és nem is nagyon iparkodnak dolgozni. De ugyanakkor a rendszert okolják. Volt szerencsém látni, hogy az országutakon ott vanVÄROSTROM? ... Nem!... Sziklabiztosítási munkálatok» végeznek a Gellérthegyen, hogy a sziklaomlásokat meg . előzzék. _____-T.__ (MTI Foto. Ueroztír felvj Uj színfalt a fővárosban a Kerepesi úti lakótelep. _______AMERIKAI MAGYAR SZÓ_________ _12_______